Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-02 / 138. szám

4 „Nobel-évad" Október 10. és 14. között válik ismere­tessé, hogy kik lesznek az 1994-es év No- bel-díjasai - jelentette az AFP a svéd fővárosból. A Nobel Alapítvány dönt ugyanis min­den évben a svéd Alfréd Nobel által létesített díj odaítéléséről. (Kivételt ké­pez a Nobel-békedíj, amelyet a norvég parlament, a Storting különbizottsága ítél oda évente.) A „Nobel-évad” október 10- én kezdődik az orvosi Nobel-díj odaítélésével. Másnap a gazdasági, ok­tóber 12-én a fizikai és a kémiai, végül 14-én a Nobel-békedíj kitüntetettjének neve válik ismertté. Kivételt képez a Svéd Királyi Akadémia által odaítélt irodalmi Nobel-díj, amelynek adományozása nincs előre kijelölt naphoz kötve. Ál­talában 48 órával előre jelölik ki az idő­pontot, amely szintén október hónapra esik. A bejelentés hagyományosan csütörtöki napon történik. Az idén min­den egyes Nobel-díjjal hétmillió svéd ko­ronajár (körülbelül 910 000 dollár), ame­lyet több kitüntetett esetén megosztva fizetnek ki. A Nobel-díjak sorában a „legfiata­labb” a gazdasági, amelyet 1968-ban ho­zott létre a Svéd Királyi Bank, fenn­állásának 300. évfordulója alkalmából. Ennek a díjnak az összegét a bank bo­csátja a Nobel Alapítvány rendel­kezésére. 1895-ben Párizsban kelt végrendeletében Alfréd Nobel hagyta meg, hogy a Békedíjat Oslóban ítéljék oda, mert így akarta bevonni kez­deményezésébe Norvégiát, amely 1905- ig uniót alkotott Svédországgal. A No­bel-díjak ünnepélyes átadására, mint minden évben, az idén is december 10- éw kerül sor. Alfréd Nobel ugyanis 1896- ban ezen a napon hunyt el San Reinóban. II. János Pál pápa Ivó Komsiccsal, a boszniai kollektív államfői testület horvát tagjával a Vatikánban folytatott szerdai megbeszélésén megerősítette, hogy a terv­nek megfelelően elutazik Szarajevóba - je­lentette be szerda este a szarajevói rádió. (A római katolikus egyházfőt szeptember 8-ára várjak a boszniai fővárosba.) Rómában egy jól értesült forrás közölte, hogy a katolikus egyházfő kijelentette tár- gyaiópartnerének: „A jövő héten Szara­jevóban találkozunk.” II. János Pál szerdán magánkihallgatá­son fogadta a boszniai politikust. Az AFP jelentése szerint előzőleg a szarajevói érse­ki hivatal meggyőződését fejezte ki, hogy a pápa a boszniai fővárosba látogat. Szer­dán folytatódtak a pápai látogatás előkészületei Szarajevóban. Az ENSZ Oltalmi Erők (UNPROFOR) francia ka­tonái megkezdték az egyik katolikus temp­lomhoz vezető út helyreállítását, ahol a ter­vek szerint II. János Pál a szarajevói papsággal találkozik majd. r MMMOBMMMN Az IRA tűzszünete Bejelentése után tizenhárom órával, helyi idő szerint szer­da éjfélkor életbe lépett az ír Köztársasági Hadsereg által meghirdetett, meghatározatlan időtartamra szóló tűzszünet. Az AFP jelentése szerint Belfastban az este folyamán na­gyobb incidensekre nem került sor, csupán késő este hal­latszott néhány lövés a város nyugati részében. Az utcákon mindazonáltal a brit hadsereg katonái és páncélozott járművei cirkáltak. Pontban éjfélkor a kisvendéglőkben és klubokban összegyűlt katolikusok a tűzszünetre emelték-poharukat. Albert Reynolds ír miniszterelnök szerda este hang­súlyozta. hogy az IRA mindig hű volt adott szavához, s meg­győződését fejezte ki, hogy ígéretéhez híven véget vet az erőszaknak. Mondandóját a brit kormánynak és az ulsteri pro­testánsoknak címezve, akiknek - mint mondta - megérti az aggodalmát. Reynolds a BBC televízióban kijelentette: - Azt hiszem, hogy az eljövendő hetek és hónapok bebizonyítják majd: alaptalan (az IRA bejelentésével kapcsolatos) szkeptí­MMMMHMM MHMM HMM# Carlos napjai a börtönben Carlost, a párizsi Santé börtön legújabb „sztárfoglyát” három börtönör felügye­li állandóan. Magánzárkájának nyitását és zárását négyen ellenőrzik. Ha a fogadó­szobába megy, hogy ügyvédeivel találkozzon, öt-hat börtönőr kísért. Illich Ramirez Sanchez a Santé börtön öreg falai között, a különösen őrzött raboknak fenntartott 3-as számú részlegben, a földszinten kapott elhelyezést egy magánzárkában, a 258187/P szám alatt. Zárkája éppen Midiéi Garrettáé, a francia Vértranszfúziós Intézet volt vezetőjéé alatt van. (Garettát. akinek az ügye annak idején nagy port vert fel, négy évre ítélték amiatt, hogy fertőzött vért használt átömlesztésre vérzékeny betegeknél.) A Carlost mozgás közben állandóan követő erősített őrizeten felül (négy csendőr) a börtön külső védelmét is megerősítték különleges biztonsági erőkkel. A terrorista napi két sétáját reggel és este egyedül teszi meg egy rácsokkal teljesen körbevett belső udvaron. Egyedüli látogatói az ügyvédei. Bruguiere vizsgálóbíró által elrendelt további óvintézkedés, hogy amikor Carlos ügyvédeivel tárgyal, a két másik fogadószobát is kiürítik. A vizsgálóbíró különös óvatossággal intézkedett Carlos fogvatartásának körülményeit illetően, tekintve, hogy a börtönben még a közelmúltban is elfordult egy szökés. Carlost az őt körülvevő őrök „nyugodtnak”. sőt egyenesen nagy hidegvérrel megáldott embernek tartják. A nyolcvanas évek egykori legfélelmetesebb terroristája azonban érthetően leginkább ügyvédei előtt nyilatkozik meg. Mpurad Oussedik szerint Carlos fokoza­tosan ébredt rá, mi is történt vele. Miután engedélyezték számára, hogy tévét és rádiót béreljen, sokat néz televíziót, a legkülönbözőbb csatornákon, a legkülön­bözőbb műsorokat, és sűrűn olvassa a francia lapokat is - számolt be az ügyvéd védence börtönbeli napjairól. Carlos egy listát is összeállított azokról a könyvekről, amelyeket olvasni szeretne. Ezen főként politikai és filozófiai tárgyú művek sze­repelnek, de köztük van Liszkai László magyar újságíró „Carlos a vasfüggöny védelmében” címmel franciául is megjelent könyve. Carlos ügyvédei szerint nem kifogásolt semmit fogvatartásának körülményeivel kapcsolatban. Különösen elége­dett az orvosi ellátással. Közvetlenül letartóztatása előtt ugyanis kisebb műtéten esett at, sebe viszont nem gyógyult megfelelően, ezért antibiotikumos kezelést kapott. (A terroristát normál esetben hetente kétszer látja orvos.) Carlos a napi menü függvényében eszik vagy nem eszik, de nem tart igényt semmiféle külön­leges étrendre. Carlos dohányzik, de keveset. Gitanes-t szív. Tovább fogy a magyar Az év első öt hónapjában 48 650 gyermek született az országban, 1560-nal, 2,4 százalékkal több mint egy évvel korábban, s ugyanebben az időszakban 62 700-an haltak meg. 4600-zal kevesebbel a tavaly ilyenkorinál - tájékoztatta a KSH az MTI-l. A valamelyest emelkedő születésszám és a csökkenő halálozás ellenére azonban a születési arányszám - 11,5 ezrelék, - meglehetősen alacsony és a halálozási arany - 14,8 ezrelék -rendkívül magas. Az ország lakóinak száma tovább csökkent, öt hónap alatt 5760 fővel. A csecsemőhalandóság mérséklődött: öt hónap alatt az egy éven aluliak közül 601 gyermek halt meg, 36-tal kevesebb mint tavaly ilyenkor. Ezer élve szüle­tettre 12 csecsemőhalálozás jutott, szemben az egy évvel korábbi 13-mal. A terhesség­megszakítások száma a tavalyi jelentős csökkenés után idén az év első öt hónapjában valamelyest -1,7 százalékkal - emelkedett. A közlekedési balesetek száma 2,5 száza­lékkal nőtt az elmúlt évihez képest, öt hónap alatt 7012-en szenvedtek balesetet, s közülük 547-en haltak meg. Ez 35 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Némileg csökkent a súlyosan megsérültek száma is, ugyanakkor többen sérültek meg könnyebben. A balesetek száma Pest megyében és Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben, az ország 13 megyéjében azonban kevesebb személyi sérüléses közlekedési baleset történt a köz­utakon, mint egy évvel korábban. A bűncselekményekről már féléves adatok is ren­delkezésre állnak. Eszerint hat hónap alatt 197.761 bűncselekmény vált ismertté, 6 százalékkal kevesebb mint a múlt év első hat hónapjában. A mérséklődés elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények számának 14 százalékos csökkenéséből adódott, de kevesebb volt a gazdasági, a közlekedési és néhány egyéb bűncselekmény száma is. Ugyanakkor 163 emberölésre derítettek fényt, ez 23-mal több mint tavaly az első félévben volt. A közrend elleni bűncselekmények száma majdnem megkétszereződött, s a tavalyinál jóval több bűncselekményt követtek el az államigazgatás, az igazság­szolgáltatás és a közélet tisztasága ellen is. A vagyon elleni bűncselekmények számának csökkenésével párhuzamosan az okozott kár viszont 25 százalékkal emelkedett, és a félév folyamán megközelítette a 20 milliárd forintot. A haiti invázió forgatókönyve Pentagon-körökben általános az a vélemény, hogy ha végszükség esetén sor kerül rá. a haiti intervenció katonai értelemben nem ^og sok problémával jár­ni. legalábbis a beavatkozás első sza­kaszában nem. Az amerikai katonai vezérkar tanult a grenadai akció komédiába hajló - a fegy­veres erők technológiai felszereltségi szintjéhez képest azonban valójában szégyenletes - parancskiadási, kommu­nikációs és összehangolási hiányossá­gaiból, és állítja, hogy a haiti beavat­kozást teljes hatékonysággal hajtaná végre. 1983-ban, a grenadai műveletben nem egy esetben előfordult, hogy a part­ra szálló csapatok szabad szemmel lát­ták ugyan a parancsnoki hajót, de kom­munikálni már nem tudtak vele, mert különböző frenkvenciájú rádió­adóvevőket használtak. Fejetlenség jelle­mezte az eltérő haderőnemekhez tartozó alakulatok együttműködését is. A védelmi minisztérium tábornokai hang-, oztatják. hogy Haitin viszont minden ola­jozottan működne. Sajtóértesülések szer­int az intervenciós erőt 10 000-12 000 fősre tervezik, a kontingens derékhadát amerikai katonák alkotnák. A beavatkozás azzal kezdődne, hogy riadókészültségbe helyeznék a 10-es hegyivadász-, illetve a 82-es és a 101-es légideszant-hadosztályt: hasonlóképpen riadót rendelnének el a karibi szigetország körüli vizekre vezé­nyelt hajókon állomásozó tengerész­gyalogos-egységeknél. Bili Clinton elnök időponthoz kötött ul­timátumban szólítaná fel a haiti vezetőket a távozásra. Az ultimátum visszautasítása esetén, az éjszaka leple alatt különleges ejtőernyős egységeket dobnának le a haiti fővárosban, és egyéb más, speciálisan kiképzett alakulatok is behatolnának Port- au-Prince-be: egy részük villámgyorsan elfoglalná a két legnagyobb repülőtéri leszállópályát és a kikötőt, illetve biz­tosítaná az amerikai nagykövetség épü­letét; a többi kommandós alakulat tá­madást intézne a haiti hadsereg főhadi­szállása ellen, semlegesítené az elnöki pa­lota testőrségét, és megpróbálná elfogni Raoul Cedras altábornagyot, a katonai junta vezetőjét. Közben repülőgépekről bombáznák a legfontosabb katonai vezeté­si és kommunikációs pontokat: a kom­mandósok elfoglalnák a televízió és a rádió épületét is. A kikötő és a repülőtér biztosítása után az intervenciós erő többi része is megvetné lábát a fővárosban: helyszínre juttatnák a nehézfegyvereket és a szállítójárműveket is. Az amerikai ka­tonai tervezők nem számolnak szer­vezett ellenállással: a haiti hadsereg hétezer katonából és ötezer milicistából áll, jobbára második világháborús fegy­verekkel felszerelkezve. A külföldi alakulatokra az orvlövészek, a terror­merényletek és a gerillaakciók jelen­tenék a legnagyobb veszélyt. A műve­let legkényesebb szakaszát a haiti had­sereg és a rendőrség kompromittálódott vezetőinek elfogása, illetve a két fegy­veres testület feloszlatása képezné. Az akció végrehajtása és az alapvető biz­tonsági feltételek megteremtés után - három-négy hónap elteltével - az inter­venciós erő egységeinek helyét ENSZ- békefenntartó katonák vennék át. A kéksisakos kontingenst mintegy hatezer fősre tervezik. Fellegvárak, vallások, egyéni ismertség Választás Szabolcs-Szatmár-Beregben Lassan elfelejtjük a parlamenti választások híreit, eseményeit, s eljött talán az az idő is, amikor már hig­gadtan is lehet elemezni a történteket. A dolog már csak azért sem lehet érdektelen, mert elkezdődött az önkormányzati választásokra való készülődés, s tálán nem árt, ha pártok és jelöltek elgondolkodnak arról, hogyan is szánjanak ringbe az újabb megmérettetés­en. Ebben talán segít Módi László, Fideszes ország- gyűlési képviselő írása, aki egy bizonyos szemszögből elemzi a tavaszi választások eredményeit. A tavaszi választás után némi idő elmúltával a választási részeredményeket böngészve jó néhány tanulság megfogal­mazható. Az már röviddel a választások után világossá vált, hogy az országon belül nincsenek olyan nagyobb régiók, ahol egy- egy párt mély gyökeret tudott volna eresz­teni. Kivételként talán Vas megyét lehet említeni, ahol annak ellenére, hogy bár az SZDSZ országosan sem 1990-ben, sem 1994-ben nem végzett az élen, de itt, az egyéni kerületekben diadalmaskodott. Me- gyéről-megyére természetesen a pártok eredményei változtak. Az azonban megál­lapítható, hogy a választókerületi szinten az egyéni szavazatokat az emberek a pártlistás preferenciájuk szerint adták le. (Csak néhány országosan ismert politikus tudott kitörni ebből a karanténból.) A májusi választás kiemelkedő budai MDF-es szerepléséből még nem lehet megállapítani, hogy ez egy egyszeri kiugró MDF-es ered­mény volt csupán, vagy pedig a pártnak ott tényleg kialakult egy masszív bázisa. Az egyes megyéken belül, s különösen a választókerületek települések szerinti bontásában azonban több érdekes, az orszá­gostól elütő jellegzetességet fedezhetünk fel. Én a továbbiakban az ország harmadik legnépesebb megyéjének, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyének a településenkénti bontásban szereplő listás eredményeit vizs­gálom. (Ez természetesen az első forduló eredménye, hiszen az 50 százalékot megha­ladó részvételi arány következtében a listás szavazat már az első fordulóban érvényes volt.) További előzetes megjegyezni való, hogy mint pártom megyei elnöke és az elmúlt ciklusban is megyei listás képviselője, talán jobban tudok támaszkod­ni a személyes tulajdonságokból és adottságokból adódó jellegzetességekre, az abbéli ismereteimre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10 egyé­ni választókerületét megvizsgálva megál­lapítható, hogy akárcsak más megyében (vagy még annál is egy kicsit nagyobb arányban) a hat parlamenti párt szinte va­lamennyi választókerületben állított jelöltet. Ebben a megyében volt a legtöbb pártnak megyei listája (pontosan 15-nek), de a par­lamenten kívüli pártok itt sem tudtak érdem­ben beleszólni a „nagyok” küzdelmébe. A személyes népszerűség Ha a települési bontást nézzük, akkor rögtön szembeötlik a legfontosabb tanulság: a pártok legjobb és legrosszabb listás ered­ményeiket is a legkisebb településeken, az alig 100-300 aktív szavazót felvonultató, többnyire szatmári és beregi falvakban produkálták. Ez a jellegzetesség nem kötődik a szatmári vagy beregi tájhoz, csupán annyiban, hogy ez a megye leginkább aprófalvas része. Relatíve itt van a legkevesebb pátiszervezet is. Ezen túl­menően az is észrevehető, hogy a ki­stelepülésekről származó jelöltek kiugróan magas eredményeket értek el lakóhelyükön, és néha a környező településeken is. Az adatokból az is kiviláglik, hogy a szemé­lyes népszerűség az egyéni szavazat mel­lett a listás szavazatokat is képes volt „magával rántani”. így fordulhatott például elő, hogy az Uszkán családi orvosként működő Fidesz-képviselőjelölt a 120 érvényes listás szavazatot leadó települé­sen egy szavazat híján 50 százalékot ért el. A kiugróan jó és rossz eredmények további magyarázata természetesen az is lehet, hogy egy néhány száz lelkes faluban egy-egy család rokonságával és szomszé­daival együtt kiemelkedő eredményt tud elérni, amennyiben erős pártkötődése, el­kötelezettsége van. Általában ezeken a kis településeken öregek laknak, s mint tudjuk, a pártok szociológiai bázisának megálla­pításakor leginkább az életkornak van sz­erepe. így nem lenne meglepetés, ha például a Fidesz-nek a kislétszámú falvakban ál­talában alacsony lenne a támogatása, s némileg ez jellemző lenne az SZDSZ-re is. Annál inkább meglepő pusztán ezekre a jellemzőkre gondolva, hogy a KDNP-nek — amely egyébként főleg az idősebb és különösen a falusi népességre támaszkodik — sokkal több a 2 százaléknál gyengébb szereplése Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében, mint a Fidesznek. Ez azért is fur­csa, mert megyei szinten jobban szere­peltek, mint fiatal riválisaik, s ehhez járul még az a tény is, hogy a lakosságszám alap­ján a megye több, mint egyötödét jelentő Nyíregyházán a fiatal demokraták lényege­sen jobban szerepeltek a keresztény- demokratáknál. Mindezen jellemzők el­lenére a KDNP-nek 32 olyan települése van, ahol nem érte el a szerény 2 százalékot, míg a Fidesznek csupán 6. (folytatjuk) Mádi László A FIDESZ megyei elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom