Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-12 / 146. szám

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 146. szám Ára: 12,50 Ft 1994. szeptember 12., hétfő PÁLYAAVATÓ Ünnepeltek szombaton Nyíregyháza és a megye atlétái. Szeptember 10-én 11 óra­kor kezdődtek az ünnepi események. A városházán tartotta ülését a Magyar Atlé­tikai Szövetség Elnöksége. Utána saj­tótájékoztatót és fogadást tartott a „Bü­työk” verseny és a XIII. Hélia-D Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság szervező bi­zottsága. A városháza üléstermében, olimpikonok, atlétavezetők, a rendezvé­nyek szponzorai, Nyíregyháza a megye vezetői, sportéletünk jelesei koccintottak az új pálya elkészültére. Ezt követően a Nyíregyházi Városi Stadion új, POLY- TAN borítású pályájának az átadására került sor. A rajt-cél vonalnál kifeszített nemzetiszínü szalagot dr. Baja Ferenc miniszter Gallov Rezső államtitkár Semer Marko tizenötéves szlovén mozgássérült kézikocsis versenyző társaságában vágták át. Ezt követően rajtolt a „Bütyök” emlék­verseny, a nyílt országos férfi-, női és kéz­ikocsis bajnokság a félmaratoni távon (21 097.5 m). és a ..Bütyök" félmaratonka. A startpisztolyt Németh Miklós olimpiai baj­nok sütötte el, s ezzel kezdetét vette a verseny. A több száz néző biztatása köz­ben 1:04.34 óra elteltével Jáger Péter ér­kezett elsőként a célba, így az új pálya első nyertese - tavalyi győzelmét ismételve - a Nyíregyházáról elszármazott, nemzet­közi hírű távfutónk lett, mintegy a legen­dássá vált „Bütyök” hagyományait folytat­va. A nőknél Pásztor Kornélia, a kéziko­csisoknál Legeza György érkezett elsőként célba. Legeza győzelme nem véletlen, a fiatalembernek meggyőződése, hogy a sta­dion szelleme is segíthette. Hogy miért? A városi stadiont 1958, július 27-én avat­ták fel, Legeza György pedig nem messze innen, Nyírmadán ezen a napon született. A versenyzőknek elsőként Kovács József - né, a verseny névadójának özvegye gratu­lált. A 10. oldalon részletesen beszámo­lunk az eseményről, és megszólaltatjuk a résztvevőket. AZ ÜGYEKET NYÍRTELEKEN INTÉZIK SZAKÍTÁS UTÁN Két bronzérem, és ••• EGERSZEGI EZÜSTÉRMES Végül is jól végződött a római úszó-vb utolsó napja a magyarok számára. Egersze- gi Krisztina (képünkön a rajt pillanatában ) 200 háton ezüstérmet szerzett. Czene Attila 200 méteres vegyes úszásban harmadik lett, a 4x100 vegyesváltóban csapa­tunk a dobogó harmadik fokára állhatott fel. TÉRDEN MEGTETT ZARÁNDOKLAT II. János Pál misét celebrál Zágrábban GÖNCZ ÁZSIÁBAN Göncz Árpád vasárnap délután elutazott Budapestről. A köztársasági elnök tizen­egy napos körútja során hivatalos láto­gatást tesz Mongóliában, a Kínai Népköz- társaságban és Indonéziában. A magyar ál­lamfő kíséretének tagja Szent-Irányi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Draskovics Tibor, a Pénz­ügyminisztérium közigazgatási államtit­kára, Borsics László, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Göncz Árpáddal utazik felesége. Göncz Árpád először Ulánbátorba érkezik, ahol Punszalmágin Ocsirbat elnök lesz a vendéglátója. A mongol fővárosból Pe- kingbe tart, s ott Csiang Cö-min lesz a tár- gyalópartnere. Programja utolsó ál­lomásán, Indonéziában Szuhárto elnök invitálásának tesz eleget, FIDESZ JAVASLATOK A Fidesz önkormányzati választásokon követendő oktatáspolitikai kampány­stratégiáját vitatták meg Pécsváradon a párt vasárnap zárult háromnapos szakmai fórumán, melyről Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az oktatás- politikai változásokról a tanácskozás résztvevői úgy vélekedtek: a pénzügymi­niszter nevével fémjelzett stabilizációs program előreveti a kormány ama kísér­letének árnyékát, hogy a gyermeklétszám csökkenésére hivatkozva pedagógusokat bocsásson el állásukból. A Fidesz ok­tatásüggyel foglalkozó önkormányzati képviselőinek és szakértőinek álláspontja szerint azonban éppen arra volna szükség, hogy a fiatalokat minél tovább az oktatás rendszerében tartsák, mivel a végzettek negyede amúgy sem talál „vevőre” a mun­kaerőpiacon. A középiskolák pedagógu­sait továbbképezhetnék, hogy alkalmassá váljanak a posztszekunder képzéssel bőví­tendő felsőoktatás intézményeiben jelent­kező feladatok megoldására. GÁL FRANKFURTBAN 1989-ben az elavult nemzetközi rend­szer béklyóit levetni készülő Magyaror­szág tanúbizonyságát adta, hogy vannak olyan történelmi pillanatok, amikor a tisz­tánlátás, a határozottság, a humánum és nem a katonai erő a döntő - jelentette ki Gál Zoltán, vasárnap Frankfurtban a ma­gyar határnyitás ötödik évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen. Az Ország- gyűlés elnöke hangsúlyozta: a magyar kül­politikában a nyolcvanas évek végétől fo­lyamatosság tapasztalható. Ezt az új kor­mány nemcsak megőrizni, de erősíteni is kívánja. Hans Eichel hesseni tartományi miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az el­múlt öt évben a Nyugat nem reagált kielé­gítően a Kelet-Európábán végbement vál­tozásokra. Elvetette, hogy a nyugati struk­túrákat egyszerűen kiterjesszék keleti irányba, s például a NATO-t kibővítsék a kelet-közép-európai" államokkal, ehelyett új kollektív biztonsági rendszert szorgal­mazott. Belegrád lakossága úgy döntött, hogy el kíván szakadni Nyírtelektől — tudtuk meg Ratkos Mihálytól, Nyírtelek polgár- mesterétől. Mint olvasóink bizonyára értesültek róla, a nyár elején három település — Belegrád, Varjúlapos és Görögszállás — nyújtotta be elszakadási kérelmét az „anyaközség” polgármesterének. — Képviselő-testületünk június hónap­ban kiírta a népszavazást, amit meg is tartottunk július 16-án. A szavazóhelyi­ségekben reggel hattól este hatig lehetett leadni a voksokat. A szavazás eredménye az lett, hogy Varjúlapos és Görögszállás lakosai nem kívánnak különválni Nyírte­lektől, Belegrád viszont önállóan akar működni. — Ezzel kapcsolatban mi a képviselő- testület álláspontja? — Testületünk azon a véleményen van, hogy amennyiben a köztársasági elnök úr áldását adja a döntésre, akkor semmi akadálya nincs az önállósodásnak. — Két település elszakadásakor szóba kerülhetnek az anyagi természetű kérdések is. jilll —Hogyan vélekednek a felek a vagyon­megosztásról? — Úgy gondolom, elvtelen dolog arról beszélni, hogy kinek mekkora rész jut a vagyonból, mikor még ki sem mondták az elválást. Teimészetesen abban az esetben, ha a köztársasági elnök hozzájárul az elsza­kadáshoz, le fogunk ülni, és emberi mó­don megbeszéljük a vagyonmegosztás kérdését is. — Mi a helyzet ebben az átmeneti állapotban? Hová kell a belgrádiaknak fordulniuk ügyes-bajos dolgaikkal? — A végleges döntésig természetesen továbbra is mi foglalkozunk az ügyekkel. Eddig teljesen zökkenőmentesen. Az emberek, akik hozzám fordulnak, nyírteleki polgárok mindaddig, amíg ki nem mondják Belegrád önállóságát. II. János Pál pápa szombaton Rómából a horvát fővárosba, Zágrábba érkezett. Ez a pápa 62. nemzetközi zarándoklata, mely­re a zágrábi főegyházmegye alapításának 900. évfordulója alkalmából kerül sor. II. János Pált Zágrábban „egy szörnyű háború által megsebzett, de hitben és reményben gazdag közösség várja. A pásztori látogatás Krisztus nevében a békéről, a megbékélésről és megbocsátás­ról tesz tanúbizonyságot, arról, hogy a •pápa amellett a nép mellett áll, mely az Európát megszégyenítő tragikus háborútól vérzik,, - írta még szombaton reggel a Va­tikán hivatalos lapja, a L'Osservatore Ro- mano. A zágrábi látogatás II. János Pál eddigi legnehezebb és legkényesebb külföldi útja. A pápa eredetileg Boszniát és Szerbiát is fel akarta keresni, de a bel­grádi látogatás a szerb ortodox egyház elutasítása, a boszniai pedig biztonsági okok miatt elmaradt. — A balkáni háború kezdete óta II. János Pál „térden megtett zarándoklatot,, kezdett, s most ezt az utat egy szenvedő nép megölelésével fejezi be. A pápa min­den nap könyörgött a békéért, s vele együtt borult térdre Isten előtt az egyház. A sza­kadatlan könyörgés nem talált teljesen süket fülekre, de még nagyon erős az egoizmus ellenállása, ami megakadályoz­za a ma emberileg lehetetlennek tűnőt: a volt Jugoszlávia népei közötti megbékélést -fogalmazott a L'Osservatore Romano. II. János Pál béke melletti elkötelezett­ségének őszinteségében nem is kételkedik senki, de a Vatikánnak szembe kell néznie azzal, hogy vannak - elsősorban szer- bek -, akik azzal vádolják: a Szentszék volt az első, mely (1992. január 13-án) elismerte az egykori Jugoszláviából kivált Horvátország és Szlovénia függetlenségét, a vatikáni diplomácia erős nyomást gya­korolt a nemzetközi közösségre a két állam elismerése érdekében, s ezzel a balkáni háború - legalábbis annak egy része - kirobbanásának egyik okozója volt. Az ortodox egyház a katolikus egyház ismé­telt hódításáról beszél, s a vatikáni célok őszinteségének bizonyítására várja egye­bek között azt, hogy ítélje el a pápa azokat a rémtetteket, amelyeket a katolikus horvát usztasák követtek el a II. világháború során a nem katolikusokkal szemben. KÉTSZÁZÁN A HATÁRON TÚLRÓL EZER ELSŐÉVES Megkezdődött az 1994/95-ös tanév a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán is, melynek évnyitó ünnepségét szombaton tartották. A 2384 jelent­kezőből 1090 elsőéves kezdheti meg főiskolai tanulmányait, s közülük 832- en nappali tagozatra nyertek felvételt. Ez sokkal több, mint a korábbi években! A 3786 fős hallgatói összlétszámból közel kétszáz tanuló határainkon túlról való. vas jubileumi oklevél átadásával fejezte ki elismerését az évtizedek óta tanítók­nak. A '94/95-ös tanévre 34 kiemelkedő teljesítményű tanulónak adott köztár­sasági ösztöndíjat a művelődési minisz­ter. Ezen a napon főigazgatói kézfogás­sal jelképesen megpecsételték az új elsőévesek főiskolai tanulmányainak kezdetét. Információgyűjtés elsőéveseknek Ezt az ünnepélyes alkalmat ragadta meg Hadházi Tibor főigazgató-helyet­tes, aki 24 arany, 5 gyémánt és három Kívánunk nekik eredményes tanul­mányokat, sok erőt, szép, derűs, boldog, napsütéses éveket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom