Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-12 / 146. szám
2 1994. szeptember 12., hétfő II BELFÖLD-KÜLFÖLD i UJ KELET Göncz Árpád fogadta Genschert Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton fogadta Hans-Dietrich Genschert, Németország exkülügyminiszterét, aki a határnyitás 5. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségre érkezett Magyarországra. A megbeszélésen elsősorban Magyarország EU-csatlakozásáról esett szó. Göncz Árpád utalt arra, hogy Magyarországon nagy várakozással tekintenek a decemberben Essenben megnyíló EU-csúcs elé, amelynek feladata lesz, hogy vázolja a közép-európai államok csatlakozásával kapcsolatos stratégiai elképzeléseket. A magyar remények szerint megfogalmazzák majd a csatlakozás feltételrendszerét, időzítését is. Lemondott az MSZDP két vezetője Lemondott posztjáról a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke és főtitkára. Király Zoltán és Podkoniczky István a szombati választmányi ülésen jelentette be távozását. A két leköszönt vezető az ülés után újságírókkal találkozott. Király Zoltán a májusi választásokra utalva elmondta: úgy érezi, le kell vonnia a megfelelő konzekvenciát a párt sikertelensége miatt. Ugyanakkor véleménye szerint az MSZDP-ben nem lehet jelenleg politizálni. A párt „megrekedt 1948- nál”, és az arculatépítés helyett a pártellentétek jellemezték az MSZDP-t. Nem tudott szövetségeseket találni az MSZDP a baloldalon, magára maradt, sikertelen, eredménytelen lett. A Szocialista Intemacionáléról szólva, a volt pártelnök kijelentette: sokszor kaptak erkölcsi támogatást a nyugati testvérpártoktól, a Szocintem pragmatikus vezetői azonban egyre inkább a Magyar Szocialista Pártot fogadják el partnerként. Vastagh Pál az ügyvédi kamara tanácskozásán — Osztom azok nézetét, akik azt állítják: nincs alkotmányozási kényszerhelyzet hazánkban — jelentette ki Vastagh Pál igazságügy-miniszter azon az országos ügyvédi vezetői értekezleten szombaton, amelyet a Somogy megyei Ügyvédi Kamara szervezett Kaszópusztán. A miniszter mindazonáltal úgy vélekedett: — Aktuális egy új alkotmány kidolgozása, s ha nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel, akkor később valóban kényszerhelyzetben leszünk, s ezt jó lenne elkerülni. A tervek szerint a jövő év végére elkészül az új alkotmány. Ennek hitelességét, elfogadottságát népszavazással is szeretnénk megerősíteni — mondta a miniszer. Az azbesztbotrány folytatódik t A késő éjszakába nyúló maratoni vitát követően pénteken Kazincbarcika Város Önkormányzati Képviselő-testülete azonnali hatállyal felfüggesztette hivatalából Ludányi Attila polgármestert. Az ok a polgármesternek a tavasszal kipattant „azbesztbotrányban” tanúsított magatartása volt, amivel kapcsolatban fegyelmi eljárást is kezdeményezett ellene a testület. III. Magyar Könyvvásár Pécsett A hazai könyvkiadás szinte valamennyi reprezentánsa megjelenik újdonságaival a szerdán nyíló III. Magyar Könyvvásáron, amelyet a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában rendeznek meg. A vásár igazgatója, Schenk János az MTI pécsi tudósítójának elmondta: a kiadók, terjesztők és olvasók országos találkozójának szánt magyar könyvvásár idei programja három időszerű téma köré szerveződött, melyekről tanácskozásokat is tartanak. Fórumot szerveztek az új kamarai törvény könyvesszakmákra gyakorolt hatásairól, a magyar írók és a könyvkiadás kapcsolatrendszerérői, valamint a gazdasági és jogi könyvkiadás helyzetéről. A programot a kiállítók önálló rendezvényei, író-olvasó találkozók, dedikálások, könyvismertetések, számítástechnikai bemutatók és vetélkedők színesítik. Amerikai—kubai megállapodás Az Egyesült Államok és Kuba pénteken közös közleményben ismertette azt a megállapodást, amelynek alapján erőfeszítéseket tesznek a kubai menekülthullám megfékezésére. Az egyezmény értelmében Washington hajlandó évente legkevesebb húszezer beutazási vízumot biztosítani a szigetországot elhagyni szándékozó kubai állampolgároknak, cserébe Havanna intézkedéseket foganatosít a csónakos áradat elapasztására. A megállapodás egy hétig tartó megfeszített tárgyalások eredményeként született meg. Az amerikai kormányzat bízik benne, hogy az egyezmény végrehajtásával véget tudnak vetni a gazdasági nehézségek miatt hirtelen felduzzadt szökési hullámnak, amelynek sodrásában az idén 32 000 kubai vágott neki a Floridai-szorosnak abban a reményben, hogy lélekvesztőikkel az amerikai partokon kötnek majd ki. A washingtoni kormány azonban augusztus közepén megváltoztatta a harminc éven át követett politikát, és a nyílt vízen feltartóztatott menekülteket a guantánamói támaszponton létesített gyűjtőtáborba szállították a parti őrség hajói. Haiti — IISS Eisenhower Az Egyesült Államok a karibi térségbe, Haiti közelébe vezényli a jövő héten egyik legütőképesebb, atomhajtóműves repülőgép-hordozóját, a ÜSS Eisenhowert. A The Washington Post szombati értesülése szerint a hordozót nem hagyományos rendeltetésének megfelelően használnák, hanem főképpen helikopterbázisként működne a haiti invázió végrehajtásákor. A beavatkozási műveletet egyébként a ÜSS Mount Whitney parancsnoki hajóról irányítanák. Hivatalos forrásokból közölték a lappal, hogy a ÜSS Eisenhower karibi küldetése kettős célt szolgál: egyrészt a haiti katonai juntának szánt elrettentésül, hogy Washington komolyan gondolja a rezsim eltávolítását, másrészt olyan tényleges harci eszközként, amely katonai megoldások széles körét biztosítja majd éles helyzetben. Discovery-felbocsátás A Discovery amerikai űrrepülőgép a Florida államban lévő Cap Canaveral-i űrközpontból helyi idő szerint pénteken kora este (18.22-kor), közép-európai idő szerint éjszaka (0.22-kor) startot vett, fedélzetén hat űrhajóssal, és néhány perc múltán elérte Föld förüli pályáját. Az indítást csaknem két órán át késleltették az indítóhely fölötti viharfelhők —jelentette több hírügynökség. A 64. űrrepülőgép-misszió, egyben a Discovery 19. küldetése kilenc napig tart, célja az atmoszféra kutatása, így az időjárási viszonyok lézersugaras vizsgálata. Kiemelt helyen az együttműködés Államfői találkozó Az Európai Unióval a csatlakozásról folytatott tárgyalásokon Magyarország számíthat Németország támogatására, és Bonn partner a NATO-val való intézményes kapcsolatrendszer fejlesztésében is. Egyebek mellett erről beszélt Román Her- zog német szövetségi elnök, amikor szombaton Budapesten találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. A német államfő az öt évvel ezelőtti határnyitás évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségre érkezett Magyarországra. A szövetségi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Árpád arról szólt, hogy a német—magyar együttműködés kiemelt helyet foglal el Magyarország külkapcso- lataiban. A két ország kölcsönös bizalma, érdek- és értékközössége alapján Magyarország számít Németország támogatására európai integrációs törekvéseinek megvalósításában. Magyarországon nemzeti konszenzus övezi a külpolitikának azt a stratégiai célját, hogy az ország legkésőbb az évezred végéig az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. A köztársasági elnök ennek kapcsán hangsúlyozta azt is: nemcsak szándék kérdése a csatlakozás; fontos, hogy ennek feltételei is megteremtődjenek, s ennek nem csekély anyagi vonzatai is vannak. Az államfő jelezte: Budapest az EU-hoz történő integráció érdekében kész hatékony együttműködést folytatni a visegrádi csoport országaival, a kooperáció intézményesítése nélkül. Ezzel összefüggésben Göncz Árpád kérte: az Európai Unióba felvételüket kérő államok egyedi elbírálás alapján mérettessenek meg, elért eredményeiket figyelembe véve. A megbeszélés után Göncz Árpád díszebédet adott Román Herzog tiszteletére. Pohárköszöntőjében Göncz Árpád hangoztatta: — Amit ma ünnepiünk, a vasfüggöny leomlását, azt egy dolog tette lehetővé, hogy az akkori magyar kormány rendkívül pragmatikusan felismerte a reális helyzetet, annak további fenntarthatat- lanságát. Teljesítette, amit a józan ész, a nemzetközi szerződések és a tisztesség diktált. Néha ez is elég, hogy történelmet csináljunk! — fűzte hozzá Göncz Árpád. Az államfő szerint emellett nem elhanyagolhatók a döntés érzelmi motívumai sem. — Lehet, hogy éppen ez volt az az „öt deka”, ami átbillentette a serpenyőt a másik oldalra — mondta az államfő a józan észre ürítve poharát. Román Herzog pohárköszöntőjében hangoztatta: a németek rendkívül hálásak azért, hogy a vasfüggöny lebontásának első lépése Magyarországon történt meg. Az államfő osztotta Göncz Árpád abbéli gondolatát, hogy néha ilyen nagy eredményekre vezethet, ha valaki egy kicsit kiáll az emberi jogok, az igazságosság mellett. Ugyanakkor ehhez a lépéshez — amelyet a nép és a kormány megtett — bátorságra is szükség volt. Nem tudhatták ugyanis, hogy a német menekülők befogadása meddig fog tartani, és milyen rizikóval járhat — tette hozzá. — Akár hálának nevezzük, akár másnak, Németország nem felejti el, amit Magyarország tett. Ebből a szempontból — tette hozzá az államfő — a mostani látogatás nemcsak a Magyarország iránti hála kifejezése, hanem jelzés Németország számára is — mondta Román Herzog a népek közötti barátságra emelve poharát. (MTI) Nem megy egyik napról a másikra sajtótájékoztatója Román Herzog szerint Németország elsősorban azzal támogathatja Magyarország törekvéseit, ha igyekszik nyomatékosan képviselni Budapest csatlakozási törekvéseit az Európai Unióban és a NATO-ban. Azt azonban Budapesten is világosan látják, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Példa erre az EFTA-orszá- gok csatlakozásáról folytatott tárgyalások elhúzódása is. Az államfő erről szombaton, a megbeszéléseit összefoglaló, rövid sajtókonferencián beszélt Budapesten. Bonn mindemellett támogatást nyújthat ahhoz is, hogy Magyarország teljesítse az EU-csatlakozás majdani feltételeit. Magyarország egyébként Román Herzog megítélése szerint jobb helyzetben van, mint a közép-kelet-eu- rópai térség más államai. A német államfő a nap folyamán találkozott Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével is. Erre is utalt az államfő, amikor elmondta: jól ismeri a magyar alkotmányozás Román Herzog német államfő a Halászbástyán folyamatát, mert az új magyar alaptörvény kidolgozásának idején számos tudományos konferencián is részt vett Budapesten. (MTI) Boross, Lezsák és Schamschula visszalépett Újra Für Lajos az elnök Boross Péter, Lezsák Sándor és Schamschula György az MDF VIII. Országos Gyűlésén vasárnap bejelentette, hogy visz- szalép az elnökjelöléstől. Egyúttal arra kérték a küldötteket, szavazzanak Für Lajosra. Szabó Iván vállalta a megméretést. A küldöttek a tanácskozás második napján az alapszabály módosításával folytatták munkájukat. Az elnökség megválasztásának menetéről szóló módosító javaslatokat a résztvevők elfogadták. A módosított alapszabályról délutáni sajtótájékoztatón számolnak be. Az országos gyűlésre meghívott vendégek közül Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Latorcai János, a KDNP alelnöke és Győriványi Sándor, az FKgP parlamenti frakciójának elnökhelyettese köszöntötte a testületet. Ezután bejelentették: a hat elnökjelöltből öten kapták meg a küldöttektől a 20 százalékos ajánlást: Boross Péter, Für Lajos, Lezsák Sándor, Schamschula György és Szabó Iván. A hatodik jelölt, Grezsa Ferenc, nem kapta meg a szükséges támogatást. A küldöttek szavazással döntötték el: a jelöltek ábécésorrendben és öt percben mondhatják el kortesbeszédeiket. Boross Péter a párt helyének határozottabb megfogalmazását tartotta fontosnak, azaz az MDF-nek középjobb párttá kell válnia, erősítenie kell szervezettségét és szervezeti működését. Bejelentette: Für Lajos javára visszalép az elnökjelöltségtől. Für Lajos a legfontosabb célnak azt jelölte meg, hogy az MDF legyen jelen a közéletben', és az ország közakaratát fejezze ki, erősödjék a párt mozgalmi jellege, és valamennyi ellenzéki párttal, amely hasonló elveket vall, működjék együtt a jövőben. A jelölés elfogadását azzal indokolta: „163 szervezet jegyzőkönyvben juttatta el hozzá bizalmát”. Lezsák Sándor, aki szintén visszalépett Für Lajos javára, az MDF anyagi helyzetének rendbetételéről szólt, s azt hangsúlyozta: a Lakitelek Alapítványra, az MDF holdudvarában mindig számíthat a párt, de az dilettáns elképzeléseket nem tud támogatni. Schamschula György szintén visszalépett Für Lajos javára, ugyanakkor kijelentette: ha munkájára szükség van, szívesen dolgozik tovább az MDF-ben. Szabó Iván, a második legtöbb ajánlást kapott elnökjelölt nem mondott le a megméretésről, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek az utóbbi időben az MDF-en belül érték. Az MDF elnökének személyére délben kezdődött meg a szavazás. Az országos gyűlés délután ismét Für Lajost választotta a párt elnökévé. Az MDF eddigi elnöke a 623 érvényes szavazatból 329-et kapott. Szabó Ivánra 294- en voksoltak.
