Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-01 / 111. szám

IIIHp : ■■ ■ ■ ■w 1994. augusztus 1., hétfő €S sfMIP A balatoni szobakiadás szabályozásának megváltoztatására, törvénymódosítás előkészítésére hozott létre munkabizottságot a Balatoni Gazdasági Kamara. Olyan tópar­ti szakembercsoport vette kezébe ily módon a fizetővendég-szolgálat már-már tarthatat­lan ügyét, amelynek tagjai közvetlen tapasztalataikból ismerik a gondokat. Az északi parton összesen legalább százezer kiadó ágyról tudnak az önkormányzatok, de az utazási irodák csupán hétezret közvetítenek. Ez lenne a kisebb gond, de a szobák többségében a vendég „illegálisan” tartózkodik, vagyis nem jelentik be és nem is fizetnek utána adót. Megjelentek az árnyékgazdaságban a közvetítők is. akik a vendégfogadóhoz hasonlóan adózás nélkül jutnak bevételhez. A Balatoni Gazdasági Kamara elnöksége szerint a rendkívül kedvezőtlen szabályozók kényszerítették a feketegazdaságba a szobakiadókat. Bevételükből ugyanis csak 10 százalékot írhatnak le költségként, és 90 százalék után adóznak. Ez irreális arány, hiszen a rezsi, a mosás, takarítás ennél sokkal többet elvisz, előfordul, hogy a bevétel 40-50 százalékát. Adózhatnának ugyan tételes elszámolás alap­ján is, de ez bonyolult adminisztrációval jár, amire nem mindegyik szobakiadó készült fel, másrészt pedig a vendégfogadással kapcsolatos munkát a családtagok végzik, már­pedig az iskoláskorú leány vagy fiú aligha tud számlát adni vállalkozó szülőjének. Arra már nincs remény, hogy az idei szezon alatt reformálják a szobakiadást, de a következőre új szabályozókat követel a Balatoni Gazdasági Kamara. Vadkenderültetvény Zalában Több mint 500 kilogramm indiai vad­kendert foglalt le a rendőrség Zala me­gyében. A kábítószer a zalai Szentkozma- dombja és a Zalatámok között fekvő, kö­zel félszáz négyzetméternyi ültetvényről származott, melyet Vasváry Károly az Egyesült Államokból nemrég hazatelepült Hármas ikrek három év „korkülönbséggel" Hármasikreket szült egy dél-angliai asszony - Deirdre Hudson -, három év „korkülönbséggel”. Miután férjével hiá­ba kísérleteztek éveken át, végül is kémcsőben való megtermékenyítéssel próbálkoztak. A kezelés 10 ezer fontjuk­ba (15 ezer dollár) került, de megérte, mert híresek lettek. Az orvosok az asszony húsz petesejtjét termékenyítették meg kémcső­ben, s ezek közül 15-ből lett embrió. Lengyelországban a legöregebbek sem emlékeznek olyan hosszan tartó for­róságra, mint amilyen az idén július közepe óta immár megszakítás nélkül tart. A hőmérők higanyszála nappal sehol sem süllyes 30 fok alá, s a meteorológusok szerint ez még nem minden: a hét végén a hőmérséklet abszolút rekordot dönthet, ugyanis minden bizonnyal először je­gyeznek majd fel 40 fokos meleget az országban. A mérsékelt éghajlati övbe tartozó Lengyelországban valóban példátlan a mostani kánikula, s ezt nem csak az emberek, de a természet is rosz- szul viseli. A folyók és tavak szinte teljesen kiszáradtak, a talajvíz szintje lecsökkent, így ha az időjárás sürgősen nem változik, jelentős vízkorlátozások bevezetésére kell számítani. Az ország 47 vaj­daságának erdeiben máris megszigorító intézkedéseket vezettek be. Az er­dőtüzeket azonban sajnos így sem lehet megakadályozni, naponta több ezer kisebb-nagyobb esethez hívják ki a tűz­oltókat. Bár már több hektárnyi erdő pusztult el. a nagyobb tragédiákat csak azért sikerült elkerülni, mert - ebben az esetben szerencsére - szinte egyáltan nem fúj a szél. A tűzoltóság felszereltsége ugyanis olyannyira nem kielégítő, hogy a parancs­nokság vezetője kénytelen volt a kor­mányhoz fordulni rendkívüli tá­mogatásért. A hőség a közlekedésre is kihatással van. a főbb útvonalak mentén például százával állnak a túlmelegedett motor miatt kényszerpihenőre ítélt gép­kocsik. A meleg még a vasutat sem kímé­li: az átforrósodott sínek több helyütt de­formálódtak, ezért az InterCity vonatok a szokásos 160 helyett csupán óránkénti 100 kilométeres sebességgel haladhatnak. A szokatlan időjárásnak egyedül talán csak azok tudnak örülni, akik nyári sza­badságukat a lengyel tengerparton töltik. A hideg vizéről közismert Balti-tenger ugyanis napról-napra melegebb, így az üdülők szinte már úgy érezhetik magukat, mint egy mediterrán vízi paradicsomban. natos Gidó 63 éves magyar-amerikai állampolgár „művelt meg” külföldi alkalmazottaival együtt. A rendőrség 39 külföldi állam­polgárt állított elő, Vasváryt és egy ameri­kai állampolgárságú társát pedig őrizetbe vette. A beültetés nyomán Deirdre Hudson 1991-ben leány ikreket szült. A maradék embriókat lefagyasztották. Tavaly a házas­pár úgy érezte, hogy fiútestvér kellene két kislányuknak. Az évekkel ezelőtt egy­szerre keletkezett embriók közül a még jégszekrényben lévőket tavaly kifagyasz­tották, és az új beültetés nyomán most a hét végén megszületett a kis Guy Hudson, nővéreinek többpetéjű ikertestvére. Ördögök kárhozata Gidófalvy Attila bánatos. A tokaji rocktáborban, több hangszerhez is értve, a zenekari irányított próbák tanáraként is úgy érzi, mivel az emberek a Tipi-Tapi Dinóhoz hasonló zenével vannak megfertőzve, az igényes rock­zene nem kell senkinek sem. „Nyíregy­házára nem megyek többet” — mond­ja. A „Rockzene hét gonosza” címmel meghirdetett, a Sóstói Ifjúsági Parkban érdektelenségre kárhoztatott, ám szín­vonalasan leadott műsor után joggal lehet ilyen állapotban. Pedig eddig is voltak kudarcok az életében. — Amikor a Ricéből eljöttem, a közönség árulónak tartott és egy Karthágó-koncerten le is dobtak a szín­padról, máskor pedig teli sörösüveg csattant az orgonán. Aztán egyszer ösz- szeborultunk Feróval és elfelejtettük az addigi gyűlölködést. Nehéz ma rock­zenésznek lenni s az igazán nagyok sem ebből élnek meg. Divat lehangszerelni a külföldi zenekarokat ... és ebből , lesznek a mai sztárok. Ezzel szemben vannak itt nagyon tehetséges, nem mil­liomos szülők gyermekei is, akik összekuporgatnak egy-egy gitárra, ar­ról nem is beszélve, hogy ma már, egy viszonylag jó minőségű átlag, zenekari felszerelés is egymillió forintba kerül. —22-én pénteken Nyíregyházán, a Sóstói Ifjúsági Parkban léptetek fel kisszámú közönség előtt. Itt vagyunk Tokajban. Tele a tábor lelkes fiata­lokkal, akik közül — gz elmúlt évek alapján — több zenekar is viszi majd valamire. A közönség azonban nagy úr, a visszajelzésükön elbukhat minden. — Nyíregyháza fájó pont az életem­ben — közben rágyújt egy cigarettára .- Zenélni többet nem megyek oda. Ekkora érdek- telenséggel, hiába zenélek 24 éve, még nem találkoz­tam. Azoknak a nyíregyhá­ziaknak, akik ott voltak a je­gyek alapján, annak a 195- nek azt üze­nem, hogy nagy tisztelet­tel adózom nekik. Az érdektelen­séget pedig nem lehet a pénzre fogni, mert én inkább nem veszek meg három liter bort, hanem megnézem azt, akit szer­ettem val­amikor. Ennek ellenére például nDiákBill úgy zenélt, hogy aki ott volt, nem is érezte, hogy szinte egyedül van. Nem 45 hanem hetvenöt percet játszott végig olyan fre­netikusán, azt mondtam, hogy nem igaz. Öt-hat lemezes előadókért nem jöttek ki, mert a „Nyuszi-hopp” és a „Tipi-Tapi Dinó” a mérce. Én nem akarok megbán­tani senkit sem, mert ilyen zene is kell, és az is lehet, hogy a Dallas miatt voltak Infrasugarak a bazilikában Isten hozta városunkban fogad a tábla Máriapócs határában, amikor is éppen is­ten házába tartok. —A pápa máriapócsi látogatása 1991 óta minden évben gazdagodott a zarán­dokhely valamilyen egyházi értékkel — tudtam meg dr. Bacsóka Páltól a mári­apócs templom lelkészétől. —Két éve a mise helyén négy méter magas fából készült krisztus szobrot állí­tottunk fel. Itt egy kis szoborparkot szeret­nénk kialakítani. Ez a műveszek és az egy­ház anyagi lehetőségeitől függően épül majd meg. Tavaly a kegytemplom be­járatán végeztünk felújítást, kicseréltük „ Anyu csak nézi, hogy mennyi fagyit tudok en meg­enni!” bronzból öntöttre a főkaput. Az idén egy magát megnevezni nem akaró hívőnktől számítógéppel vezérelt harangjátékot kap­tunk. Reggel héttől este hatig óránként a templom oldalán 18 harangocskából álló együttes egyházi dalokat játszik. Nagyon szeretik e kis koncertet a vendégek. —Tiöbben járnak ide azóta, hogy a pápa bazilikái rangra emelte a templomot? —Egy kicsivel többen, de inkább több helyről. A televíziós közvetítésnek köszönhetően itthon és a nagyvilágban rengetegen látták e kegyhelyet, amiről sokan nem hallottak korábban. Kíváncsiak az emberek a Könnyező Madonnára. érdektelenek az emberek. Ott volt közöttünk a tavaly felfedezett nyíregy­házi Szinkron együttes is. Megértem Pataki Attilát, aki Miskolcon született, és elénekelte az „Elhagyom a várost”. '■} Lehet, hogy egyszer a Szinkron is elmegy Nyíregyházáról, hiszen a te­hetségesek csak egy ideig törekednek arra, hogy próféták legyenek a saját városukban. Amikor ez nem megy, akkor mindenki továbbáll. Kép és szöveg: Varga Attila —Beszélhetünk-e Máriapócs esetében vallási turizmusról? —Szerintem a klasszikus vallási turmiz- mus azt jelenti, ha a hivő, vagy a nem hivő érdeklődő végigjárja a híres kegyeleti he­lyeket. Gyakorlatilag az ideérkező zarán­dokok is esznek,- isznak, pénzt költenek. Az ország turistaként tarja őket nyilván. —Önnel szemben a monitoron a temp­lom belseje látható. Miért van erre szük­ség? —A kegytárgyaknak, képeknek igen nagy az eszmei értéke. Napközben, olykor még éjszaka is valamelyikünknek min­dig a templomban kellene lennünk. Bár lopási kísérlet több mint tíz éve volt, nem árt az óvatosság. Elsősorban a rongálások­tól félünk. A régi riasztónk menydörgésre, áramszünetre is megszólalt. Itt a parókián kényelmesebb és biztonságosabb a fi­gyelés. Néhány helyen infravörös sugarak is pásztázzák a képeket. Szerencsére nem kellett még rendőrt hívni. KvZ B. István felvétele Nyíregyházán az idei nyáron minden korosztály megtalálhatja az érdek­lődésének leginkább megfelelő progra­mot. Legutóbb Délhúsa Gjon adott kon­certet a szabadtérin. Az énekes nálunk is sokak kedvence, ezért bizonyára örültek volna a kedves Olvasók a vele készült be­szélgetésnek... Kolléganőmmel este fél nyolckor „les­ben” álltunk, figyeltük a próbát. A kísérő zenekar tagjai már rég megérkeztek, az est főszereplője azonban sehol. A rendezők azt tanácsolták várjunk a hátsó bejáratnál, mert a Művész Úr oda fog megékezni. Nagy nehezen átpréseltük magunkat a várakozó autók, és a felszerelést szállító kamionok között. Több, mint félórás vára­kozás után visszamentünk a színpadhoz, ahol — csodák csodája — már próbált Délhúsa Gjon. Melyik bejáraton érke­zett, az számunkra örök rejtély marad... Tíz perc hangolás után kiabálni kezdett a kísérő együttes tagjaival: miért engedték még be a közönséget, majd elintult az öltöző felé. Mivel több, mint félóra volt még a kezdésig, gondoltuk, néhány kérdésre választ kapunk. Ehelyett a Művész úr közölte, hogy előre meg kellett volna beszélni az időpontot, ő most fáradt, koncentrálnia kell, majd esetleg koncert után, ha olyan lesz a hangulata. Kollé­ganőm fotózási kísérlete is meghiúsult, neki ennyit mondott: nem készültem fel a fotózásra, de várjon itt kilenc óráig, majd visszajövök! Ezzel egy OKÉ! fel­kiáltással eltűnt a szemünk elől... Az esethez még csak annyit: Délhúsa Gjon ezen az estén vette át a legújabb lemeze után járó aranylemezt... (Hajdú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom