Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-01 / 85. szám
MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1994. július 1., péntek UJ KELET Mindenki támogatta, pénzt nem adtak Csarodai veszélyek Lukovics Bertalan polgármestér csalódott és felháborodott. Ingerültségének oka érthető, ugyanis mindent megtett, hogy falujában a lakosok ne legyenek életveszélyben, ha ügyes-bajos dolgaikat intézni a Főutcára mennek. Az okokat, összefüggéseket dokumentumok halmazával adta elő. — Községünk szerepel az elmaradott térségek listáján, ezért az elmúlt négy évben ennek a szellemében igyekeztünk fejleszteni, beruházásokat megvalósítani, ami eddig többé-kevés- bé sikerrel járt, de ezt a legutóbbi elképzelésünket májusban elutasították, pedig erre lett volna a legnagyobb szükség. — Mi lett volna ez a munka? — A 41 -es út szeli ketté falunkat, és az út két oldalán nincs járda, csak vízelvezető árok. Ez egy-egy oldalon kétezerhétszáz méter. Ahhoz, hogy járdát építsünk, ezt a kétoldali árkot be kell fedni. Ugyanakkor időszerű és indokolt lenne kerékpárút megépítése is. Ezekre beadtuk a pályázatot,de a közlekedési minisztérium elutasította elképzelésünket. — Számtalan település van a megyében járda, kerékpárút nélkül... — Ez igaz, csakhogy vegye figyelembe, településünkön találkozik a barabási és a beregsurányi, Ukrajnából jövő, vagy oda tartó határforgalom, ami nagyon megterheli útjaink közlekedési áteresztő képességét. — Érvként elég meggyőzően hangzik, amit mond. — Van ennél súlyosabb indokom is. Várhatóan 1995-től nagyhatárforgalmi átkelő lesz a beregsurányi. Gondolom nem kell magyaráznom, mit jelent, ha a teherforgalom is megjelenik a 41-es út határszakaszán. De ne nekem higy- gyen, hanem nézze meg ezt a rendőrségi tájékoztatót, ami közli, hogy a megelőző három évben tizennégy baleset volt községünkben, ami három halálos és több súlyos sérülést okozott. Azt meg végképp ne várja tőlem, hogy én minősítsem az ukrán oldalról érkezők vezetési morálját, rutinját. — Egy kis járdaépítést nem tudnak saját erőből megoldani? — Uram, itt nem egy kis járdaépítésről, hanem egy balesetmegelőző harminchatmilliós beruházásról van szó. Ezt a pályázatunkat támogatta a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság, és a vásá- rosnaményi rendőrkapitányság is. Ezért is megdöbbentő, hogy a kérésünket alátámasztó dokumentumok ellenére a közlekedési tárca ilyen félvállról vette tervünket. — Mi lesz ezután? — Amíg nem lesz lehetőségünk újabb pályázatra, addig attól rettegünk, mikor kell ismét hívni a mentőt. Ennek 1 az útnak a két oldalán van minden fon- |j tos közintézmény az iskolától az orvo- 1 si rendelőig. Aztán az is a mi felada- | tunk, hogy az idelátogató turistákat # megóvjuk a száguldó, figyelmetlen jj| gépkocsivezetőktől, mert XIII. századi §j műemlék templomunkat harminchat- $ ezren látogatták meg májusig, amiről ip az emlékkönyv aláírássorozata tanús- j§| kodik. Aradi Balogh Attila MHRWMHMMManMHMBi Óvodasirató 4W A 8-as számú óvoda dohánygyári tagozatát június 30-ig teljes egészében ki kellett üríteni. Miért volt erre szükség, mit csinálnak a dolgozók, hová kerülnek a gyerekek? A kérdés megoldódott, de vajon jót tettek-e ezzel? Dr. Nagy Attiláné, tagóvodavezető: — Az épület tulajdonképpen a dohánygyáré, a privatizáció miatt fellépő tulajdonosváltozás miatt kellett lemondanunk róla. 70 gyerekünk volt, most egyetlen 2 csoportos óvoda maradt az egész területre. A legtöbb szülő a környéken dolgozik, így ők kerültek igazán kellemetlen helyzetbe. Akik nem tudják bevinni apróságaikat a városba, azokat felvették, de ezáltal nacvon felduzzadt a dent izgalmasnak tartanak. A középső- söknek meg kell szokniuk az új óvodát, egy év múlva pedig az iskolát. Nehéz, de ha hozzánk hasonló lesz a vezetés, köny- nyen beilleszkednek. Emellett nekünk is nagyon hiányozni fognak, megszerettük őket. — Mi lesz a kiürített épület sorsa? Kostyánszki János, fejlesztési igazgató: — Itt szolgálati lakások vannak, melyekből az óvoda kettőt foglalt el. A központi szakapparátusnak jelenleg lakást bérelünk, időnként 5-6 hónapot tölt egy- egy vállalatánál. Az épület tehát részben a rendszeresen ideérkező vendégek, másrészt a vállalati büfé és étterem elhelyezéséi szolgálná. Vevőink ugyanis azt 7-es óvoda létszáma. A hat óvónőnek hat, a három dajkának három állást ajánlottak fel, amit kötelező volt elfogadni. Ezért végkielégítést nem kaptunk, de sajnos még köszönő szót sem. —Egy ilyen felszámolás sokakra hatással van. Hogyan reagáltak a szülők és a legjobban érintettek, a gyerekek? — A szülők körében óriási volt a felháborodás. Külön petíciót nyújtottak be, több fórumot felkerestek, ám nem lett eredménye. A kicsik ilyenkor még minkérik, hogy közvetlenül a gyárban ne legyen dohányzó illetve étkező helyiség. A volt óvoda teljesen különálló, így éppen megfelel a célnak. Ezenkívül itt nem biztosítottak az óvoda normális feltételei, a tornaterem például az alagsorban volt, ahol elkerülhetetlen a dohosodás. Ez a tér mindenképpen megérdemelne egy megfelelőbb óvodát, így talán most az önkormányzat is rákényszerül egy új építésére. Szerintem jót tettünk vele a városnak. És ha mégsem?... Koroknai Edit A hatóság nem vállalkozás VÍZVÁLASZTÓ Talán nem túlzás azt mondanom, történelmi fordulóponthoz érkezett a vízügyi igazgatóság — kezdte csütörtök reggeli tájékoztatóját Fazekas László igazgató. Az előzményekhez tartozik, hogy három évvel ezelőtt — szakmai és részben politikai megfontolások miatt — leválasztották a szervezetről a környezetvédelmet. Már akkor rebesgették, hogy előbb-utóbb az államigazgatási és hatósági (költségvetésből finanszírozható) feladatokat is külön kell választani. Nos, ez az előbb- utóbb a félév utolsó napján érkezett el. Egy márciusi kormányhatározat úgy rendelkezett, hogy a vízügyi igazgatóságok, mint első fokú hatóságok, nem folytathatnak vállalkozói tevékenységet, erre külön szervezetet kell létrehozni. Fazekas László itt hozzátette: korábban azért kényszerültek vállalkozásra, mert a költségvetés nem tudott elegendő pénzt adni a vízgazdálkodási művek fenntartására, működtetésére, a költségvetési fedezet nem haladta meg az egyharmad részt. S egy meghökkentő szám: az elmaradt, elvégzendő munka mintegy egymilliárd forint értékűre tehető! Június 30-án tehát Felső-Tisza-vidéki Vízépítő Kft. néven megalakult az önálló jogi személyiségű, egyszemélyes gazdasági társaság, amely ezzel kilépett a piacra, versenyhelyzetbe került. A jogi értelemben teljes körű szétválás azonban nem jelenti a két szervezet egymástól való eltávolodását, hiszen szükségszerű az együttműködés, nyilvánvaló az egymásrautaltság. Mindez azt jelenti, hogy a Kft. ellátja a vízügy állami megrendeléseit, ár- és belvíz esetén eszközállományával, szakembergárdájával rendelkezésükre áll. A Kft. vezetésére nem írtak ki pályázatot, közös megegyezéssel a termelés addigi irányítója, Antal József kapta az ügyvezető igazgató feladatát, s vezetőtársai is — az ő egyetértésével — az egyes szakterületek korábbi irányítói lettek. Antal József elmondta: megalakulásukhoz jelentős állami támogatást kaptak, a tárgyi eszközöket apportként átvették, s — a gondoltnál kissé kevesebben — 110-en lesznek. A három termelői egység — a karcsúsított tervezési osztály (élén Németh Gyulával), a mélyépítési főépítésvezetőség (Kálmándi Zoltán vezetésével) és a gépészeti üzem (Szakszón Péter irányításával) — biztos háttérszervezete lesz az ár- és belvízvédekezésnek. Az ügyvezető igazgató végül elmondta: egyelőre kapacitásuk hetven százalékát köti le az ágazat, a többit a piacon szerzik meg. (fa) Bozsó Katalin felvétele Rázós hátralék A Titász Rt. nyíregyházi üzletigazgatóságának a szolgáltatási körébe tartozik az észak-szabolcsi terület, mintegy 150 ezer lakossági fogyasztóval, a közületi pedig alig több mint hatezer. — A fogyasztók nagy száma miatt gond a beszedés, de még nagyobb probléma, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett a ki nem fizetett számlák összege — mondja Rádai Imre gazdasági igazgatóhelyettes. — Ez nehéz helyzetbe hozza a részvénytársaságot. Mi ugyanis azonnal, naponta fizetünk az áramért, a fogyasztók meg csak a számlázás után. Sokan azonban még ekkor sem fizetnek. A lakossági árbevétel havonta átlagosan 110 millió forint, ezzel szemben — a májusi adatok szerint — 25 millió forinttal tartoznak a fogyasztók. Ez a kifizetetlen összeg 2-3 éve halmozódott fel, és most is növekszik. Van, akinek közel egyéves hátraléka van. —- Hogyan próbálják a kintlévőséget behajtani? — Az adósokat felszólítjuk, és tájékoztatjuk a tartozás összegéről, adunk egy határidőt a kifizetésre. Ha többszöri felszólításra sem fizet, akkor kikapcsoljuk az áramot. Ha valaki nem tud fizetni, lehetősége van, hogy az önkormányzathoz forduljon lakás- fenntartási támogatásért, vagy HÉRA támogatást is kérhet. Ez a Magyar Villamos Művek által létrehozott alapítvány, célja a nehéz körülmények között élők segítése az áramdíjak kifizetésére. — Mi történik, ha kikapcsolják az áramot, de többszöri felszólításra sem fizet az adós? — Akkor nincs más lehetőség, mint az, hogy peres úton próbáljuk érvényesíteni követelésünket. Jelenleg 3 millió forint behajtására van peres ügyünk, ami ötszáz fogyasztót érint. — Általában kik nem fizetnek? — Alapvetően a rossz szociális helyzetben lévők. A munkanélküliség növekedésével a mi hátralékunk is szépen gyarapodott. Kényes terület Nyíregyházán a Guszev lakótelep. Itt nem csak a pénzt nehéz összeszedni, még díjbeszedőt sem találunk könnyen. Több esetben előfordult, hogy megfenyegették, vagy meg is verték. Gyakori még, hogy a villanyoszlopra. felmászva visszakapcsolják az áramot. — Eddig csak a lakossági tartozásokról beszéltünk, mi a helyzet a köziiletekkel. vállalkozásokkal? — Nagy részük akkor nem tud fizetni, ha felszámolás vagy csődeljárás alatt van. Az elmúlt évben 300 millió forint volt a tartozásuk, de erre az évre felére csökkent. A behajtási módszerek hasonlóak, mint a lakossági tartozásoknál, csak itt késedelmi kamatot is fizetni kell. Az adósoknál nem az a célunk, hogy kikapcsoljuk az áramot, nekünk az áramszolgáltatás az alapvető feladatunk. Próbáljuk a hátralékos ügyeket humánusan kezelni, ha látjuk a jószándékot az ügyfélben, akkor találunk megoldást. — Várható-e áramdíjemelés a közeljövőben? — Ez egy aktuális probléma, a jelenlegi tarifák nem fedezik a villamos energia tényleges költségeit. Emiatt várható, hogy a kormány hamarosan foglalkozik majd ezzel a kérdéssel. Fi ii \it\r \ v/wív foto: llarascsak
