Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-12 / 94. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. július 12., kedd 3 A géppisztoly a gyerekeknél is ott van Természetvédelem és háború Május végén a magyarországi környezet- és természetvédelmi oktatóközpontok vezetó'i és szakemberei a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szervezésében egyhetes tanulmányúton Izraelben jártak. Az ott tapasztaltakról beszélgettem dr. Legány Andrással, a tiszavasvári Bölcs Bagoly Oktatóközpont vezetőjével. — Mi volt az utazás célja? — Az lett volna a célunk, hogy megismerkedjünk az izraeli környezeti nevelés-, és a természetvédelem rendszerével. Azért a feltételes mód, mert csak ott derült ki, hogy az Izraeli Természet- védelmi Szövetség „lefarolt” az egészről,. így nem tudtuk megvalósítani a tervezett programot. Egyszerű turistacsoportként kezeltek mindaddig, amíg ki nem eszközöltük magunknak a szakmai szempontból is megfelelő bánásmódot. — Mely helyeken járt a csoport? — Jártunk a Cezárea és a Massada Nemzeti Parkban, ám ezek elsősorban történelmi nevezetességeikről híresek, nem pedig a természeti értékeikről. Ezeken kívül tulajdonképpen bejártuk egész Izraelt, főképpen a Bibliából ismert szent helyeket: voltunk Betlehemben, Jeruzsálemben, a Holt-tengernél, a régi központban: Jaffában, és a Híres kikötőben, Haifán is. — Voltak a hazai oktatóközpontokhoz hasonló létesítményben is? — Igen. Elvittek bennünket az Engedi völgyében lévő oktatóközpontba, mely egy természetvédelmi területen épült. Ez a létesítmény az állam tulajdonában van, de az üzemeltetését az Izrael: Természetvédők Szövetsége végzi. — Mit tapasztallak az itt folyó tevékenységgel kapcsolatban? — A területen folyó munka részben hasonlít a mienkre. Elsősorban lexikális ismereteket adnak az ide érkező iskolai csoportoknak és családoknak, ezen kívül szállást is biztosítanak részükre. Másik fő feladatuk a rájuk bízott területen a turizmus szabályozása és ellenőrzése. — Sok hasonló létesítmény van az országban ? — Meglehetősen sok. Ennék az a magyarázata, hogy Izraelben a környezeti nevelés erősen összefonódik a katonai neveléssel. A gimnáziumokban például minden évben részt kell venni egy négynapos kötelező kiránduláson, hátizsákkal, gyalog, évente fokozódó nehézségű terepen. Ez egyrészt túlélési gyakorlat, másrészt pedig így ismerik meg az ország természeti értékeit, melyeket kötelességük megvédeni az ellenségtől. — A háborús helyzet nem okozott problémákat ottlétük alatt? — Az egy hét alatt mi semmilyen lövöldözést nem hallottunk, bár az igaz, hogy még a gyerekek hátán is ott volt a géppisztoly. Ennek ellenére elmondhatom, hogy Izrael olyan természeti és történelmi értékekkel rendelkezik, amelyeket az egész emberiség számára kell megőrizniük, s remélhetőleg minél hamarabb békésen együttélő arabok és zsidók fogadják majd az idelátogató turistákat. . Jvrás László A késés az utasok miatt volt A Volán optimista Elkótyavetyélték a falu tulajdonát Lakat alatt a kastély Valamennyien tapasztaltuk július 1-jén, hogy a Szabolcs Volán autóbuszaira kizárólag az első ajtókon, bérleteink, menetjegyeink bemutatását követően szállhatunk fel. Az első napokban az utazók többségének értetlenségét, boszszanko- dását és türelmetlenségét váltotta ki ez a rendelkezés, hiszen amíg korábban 3-4 ajtón át történhetett egyidejűleg a le- és fölszállás, addig most egyetlen ajtón kénytelen felzsúfolódni valamennyi utas. Lényegesen több feladat hárult így a buszvezetőkre, s jelentősen hosszabbnak tűnt az egyes járatok menetideje is. — A kezdeti nehézségeken sikerült-e a vállalat dolgozóinak úrrá lenni, s melyek az eltelt hét tapasztalatai? — kérdeztük Siető Andrást, a Volán személyszállítási helyi üzletágvezetőjét. — Túlságosan rövid az idő, amely a változtatás óta eltelt, tehát hiba volna messzemenő következtetéseket levonni az elmúlt néhány napon tapasztaltakból. Mégis: ösz- szességében eredményesnek tekinthető ez a szabályozás. Az utasok többsége — szerencsére — megértőnek bizonyult. Egyesek szerint már korábban is indokolt lett volna a napokban bevezetett változtatás. — A vállalat vezetése nem tartotta volna humánus megoldásnak, hogy újabb áremelések útján a becsületes utasokkal fizettesse meg a „bliccelők” által okozott hiányt. Ezért végzik az autóbusz vezetői az első szűrést. A Volán nem kívánja csökkenteni ezután sem az ellenőrei számát, hiszen munkájukra a városi forgalomban és a helyközi járatokon a továbbiakban is szükség lesz. — Utasként szinte valamennyi járaton a menetidő hosszabbodását tapasztalhattuk az elmúlt napokban. Hogyan kívánják helyreállítani az egyes vonalakon a korábbi menetrendet? — A menetidő csupán átmenetileg, az első egy-két napon növekedett, de néhány vonaltól eltekintve ez sem volt számottevő. Tapasztalatom szerint például a 7-es busznál a legelső napon 3 perc volt a késés. Mindez leginkább az utasok felkészületlenségéből adódott. A továbbiakban — várhatóan — már „olajozottabban” folyik ily módon a közlekedés, és sikerül betartanunk a menetrendekben feltüntetett menetidőt. —Gondoltak-e a nagyobb csomagokkal és babakocsival utazókra, amikor a változtatást tervezték? — Elsősorban őket segíti technikailag a fel- és leszállásban, hogy a korábban középen levő kapaszkodókat a lépcsők bal oldalára helyeztük át. 1 — Számoltak-e a diákokkal, akik szeptembertől jelentős utasforgalmat képviselnek majd? — Szerencsére a diákokkal mindig kevesebb a gondunk. Az ő mentalitásuk más, mint a felnőtteké, hamarabb elfogadják a változást, s azt is reméljük, hogy mire általuk megnő az utaslétszám, addigra a többi utas megszokja a ma még új rendet. — A szakemberek bizakodása, s a számos kedvezőnek vélt intézkedés ellenére nem kell-e tartaniuk egy utasréteg „ lemorzsolódásától” ? — Be kell vallanunk, hogy az elmúlt héten valóban csökkent az egy-két megállót utazók aránya, ugyanakkor nőtt az autóbuszvezetőknél megváltott jegyek száma. Nekünk minden utasra szükségünk van, de elsősorban a szolgáltatásainkért fizetőket szeretnénk megtartani. Bízunk abban, hogy olyan utaslétszám-csökkenés, amely jelentős árbevétel-kieséssel járna, nem következik be. Számunkra ugyan kissé túlzottnak tűnik a szakemberek optimizmusa a változtatás sikeréről, de reméljük, hogy a diákok által szeptemberben fellendülő utasforgalom helyzetéről is hasonló derűlátással vélekedhetnek majd. Amióta elváltunk Jánktól, virágzó község vagyunk — kezdte bemutatkozásként Szegedi Lajos nyolcvanhárom éves kisna- ményi lakos. Sajnos, még az elválás előtt is csúnyán becsaptak bennünket, mert a falu kastélyát potom áron elkótyavetyélték valami pesti úriembernek. Sajnos, én is rá szavaztam, amikor a faluból vagy harmincán elmentünk a gyűlésre, hogy velünk mondassák ki azt, amit az elvtársak már előre eldöntötték. Azt mondta az a fővárosi ember, hogy a kúriában és a hozzá tartozó földterületen lesz vendéglő, lovarda, aztán külországból is jönnek majd vendégek, mert neki jók az összeköttetései. Az akkori tanácsi vezetők is nagyon akarták az üzletet, a falu meg inkább el sem jött a gyűlésre, mert a kommunsiták uralkodtak, és nem akartak nekik ellentmondani, mert azok nem tréfáltak az ellenkezőkkel. így lett a hatalmas, masszív kastély — amit kilencezer pengőért vett a falu—egy falusi ház áránál is olcsóbban egy idegené, aki azóta is lakat alatt tartja. — Abban az időben az én mostoha bátyám volt a jegyző. Gyulai József a bíró, és ők intézték a megvételt — emlékezett a nyolcvanhét éves Bakk Károly. Hirtelen sok mindene eladó lett gróf Hadik Barkó- czy Endrének 1936-ban, és így döntött az akkori Kisnamény a megvétel mellett. Úgy emlékszem, mintha most történt volna, mert én is képviselő-testületi tag voltam. Ebben az épületben alakítottuk ki a községházat, az egészségházat, könyvtárat, báltermet, mindent a világon, ami egy falunak kell. Nincs annak az épületnek egy repedés sem a falán, ezért is háborodtam fel, amikor megtudtam, hogy a tanácselnök meg a titkár kettőszáznyolcvanezer forintért eladta. Azt mondtam, amikor megtudtam, halljátok, meg vagytok őrülve, hogy ilyet tettetek? Az lett volna a sorja, hogy nem harminc embert, hanem a falut Védőnőből sincs annyi megyénkben, mint amennyire szükség lenne. A 363 szervezett állásból 44 üres, létszámhiány miatt nincs betöltve, ez az állapot közel tíz éve tart. Évente körülbelül 70-80 körzetet helyettesítéssel látunk el, emiatt 150 körzetben nem folyik teljes értékű munka. Különösen az aprófalvas településeken jelent nagy megterhelést, mert egy védőnőnek 4-5 községet is el kell látni — mondja Babosi György- né megyei vezető védőnő. — Hogyan próbálják csökkenteni az üres állásokat ? —A helyzetünkön segít, hogy öt éve Nyíregyházán is beindult a felsőfokú védőnőképzés. Az egészségügyi főiskolán az elmúlt évben például 30-an végeztek, és ebből tizenketten megyénkben álltak munkába. Továbbra is csak harminc főt tudnak évente beiskolázni, hogy ebből megyénkben mennyi kerül be az a felvételiken derül ki. Sőt egy kicsit lassítja az utánpótlást, ■■■■■■ hívom össze, és az döntsön. Nem erre a kevés pénzre, hanem az épületre lett volna szüksége a községnek, mert azóta nincs egy hely, ahol a fiatalok szórakozzanak. — Amikor polgármester lettem, még nem tudtam, miként került a falu kastélya más tulajdonába — magyarázta a történteket Kővári István. Érdekelt viszont a dolog, és áttanulmányoztam az iratokat, amit most önnek is szívesen megmutatok. Nagyon figyeljen a dátumokra, mert azok sok mindenre fényt derítenek. Egy Asztalos Dezső nevű kft.-vezető 1989 júliusában megkereste a Jánkmajtisi Közös Községi Tanács vezetőit, hogy megvenné a kastélyt, amiért ajánlott kettőszázezer forintot. Erre a tanács, hogy a szabályosság látszatát keltse, meghirdette az értékesítést, de csak a község területén. Augusztus 3-án már kész is volt az adásvételi szerződés, de csak azután, augusztus 7-én tartottak falugyűlést, hogy az adásvételhez járuljunk hozzá. Nemcsak önnek, másök- nak is feltűnt, hogy a harminc-egynehány hogy szeptember 1-jétől a képzés három évről négyévesre emelkedik. — Mennyire vonzó ez a pálya? — Elég nehéz a felvételi vizsga, egyes tantárgyakban megegyezik az orvosi felvételijével. Végeredményben van érdeklődés a pálya iránt, szép ez a szakma, de nem könnyű. Mindig oda kell menni, ahol probléma van, kifogásolni kell a rendet, a tisztaságot, a gyerekekkel való bánást... — Egészségügyi, családi és szociális körülményeket figyelembe véve, milyen helyzetben vagyunk a többi megyéhez viszonyítva? — Alapvető feladatunk a terhesek és a 0-18 éves gyerekek gondozása. Ezt a tevékenységet tanácsadásokon és családlátogatások alkalmával végezzük. Különös tekintettel vagyunk a veszélyeztetett és rossz szociális helyzetben lévő családokra. E tekintetben nem vagyunk rosszabb helyzetben, mint más megyék. Vannak javítani való dolgaink. Például elég magas a csecsemőhalálozási arány, ez főleg abból aláírás között a jelenléti íven sok az egy kéztől származó tollvonás. A szerződést a község részéről Cséke László tanácselnök és Rostás István vb-titkár írta alá anélkül, hogy a Műemlékvédelmi Felügyelőség engedélyezte volna az egész ügyletet. A fehérgyarmati földhivatal rendkívül sürgősen, már 1989 augusztus 18-án bejegyezte az új tulajdonos nevét. Ezek a sokatmondó körülmények, valamint a megtévesztett lakosság követelése arra kényszerűért, kérjem a bíróságtól az adásvétel érvénytelenítését. Többfordulós tárgyalás és fellebbezések után ott tartunk, hogy mindig nekünk adtak igazat, és rövidesen ismét a falué lesz a lakat alatt tartott kastély. Cinikus levelein kívül még egy meglepetést akart nekünk a jogtalan tulajdonos, Asztalos úr, mert idetelefonált a szolnoki OTP vezetője, hogy negyvenmillió forintot akar felvenni jelzálogra arra az épületre, ami jog szerint sohasem volt az övé. Aradi Balogh Attila Őri Gyula és Pelei József Debrecenből járnak a tiszatelki „leendő” ví- kendhá/.ukhoz. Három éve saját kezükkel építik, szépítgetik társas nyaralójukat. Őri: Nemcsak a hétvégén, hét közben is ki szoktunk idejönni. Ma fölösleges volt. Már reggel leejtettem a felső szintről a fekete fes- tékes dobozt. Szóval, kezdtük elölről a meszelést. De jó levegő van, és nagyon szeretünk itt lenni adódik, hogy elég magas a cigány születésűek száma, átlagosan 21,7 százalék, de van olyan terület, ahol a 33 százalékot is eléri, a koraszülés is magas. Sajnos, növekszik a 6 vagy több gyerekes családok aránya. Itt is kiemelkedik a cigányság. Az a tapasztalat, hogy a különböző szociális juttatások fokozzák a szülési kedvet. Ezeknél a családoknál a gyermekvárás minimális feltételei sem biztosítottak. Javítanunk kell a 17 éven aluli szülőanyák helyzetén, és csökkenteni kellene a számukat. — Szervezetileg hová tartoznak? — A védőnők munkaadói az önkormányzatok; a társadalombiztosítás finanszírozza; és a szakmai felügyeletet a tisztiorvosi szolgálat látja el. Csak nehezíti a munkát ez a hármas felállás. Egyébként az önkormányzatok egyre jobban elismerik munkánkat, igaz egyre nagyobb szükség is van a védőnői kapcsolattartásra. Fullajtár András E KEVÉS A VÉDŐNŐ L Sándor Magdolna
