Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-12 / 94. szám

4 1994. július 12., kedd KÜLFÖLD ÚJ KELET r Kelet-keleti közeledés ^ Soros György lengyel alapítványa Kevesen tudják, hogy Lengyelor­szágban működik egy, a magyarok szá­mára ismerősen csengő nevű alapít­vány, Báthory István erdélyi fejede­lemről és lengyel királyról nevezték el, aki a lengyelek számára mintegy szim­bóluma a két nemzet barátságának. Az alapítványt 1988-ban Soros György hozta létre, s a társadalom megterem­tése, a demokrácia, a kultúra, a nemze­tek egymásra találásának segítése a célja. Az alapítvány idén már várhatólag 3.5-4 millió dollárral gazdálkodhat, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. Két éve azonban, működésének kiszé­lesítése érdekében, más alapítványok­hoz hasonlóan külső szponzorokat is keres—és talál—nem csak külföldön, de a hazai szervezetek, elsősorban a bankok köreiben is. Az idén a támoga­tandó célokra fordítható összegnek mintegy 65 százaléka származik Soros Györgytől, a magyar származású ame­rikai pénzembertől, a többit a külső szponzorok biztosítják megadott célra. Az alapítvány oly sokrétű tevékeny­séget folytat, amit egy cikk keretében felsorolni nem lehet. Mint Piotr Hal- bersztat, a Báthory-alapítvány szóvivő­je az MTI tudósítójának elmondotta, elsősorban a tudomány és az oktatás, valamint a kultúra világára összpon­tosítanak, bár a legismertebb a politi­kai pártoktól teljesen függetlenül foly­tatott, bizonyos szempontból politi­kainak minősíthető tevékenységük. Az a különös helyzet állt ugyanis elő Len­gyelországban, hogy a Soros-alapít­vány vált azzá a mindenki által sem­legesnek elismert területté, amelynek kongresszusaira, rendezvényeire szíve­sen jönnek el, sőt folytatnak azokon eszmecserét olyan politikusok is, akik egyébként találkozni sem igen haj­landók egymással. A lengyel önazonosság megtalálá­sában, s az ország jövőjében egyaránt fontos, de nemzetközileg is égető kérdést tárgyaltak meg például a Ke­reszténység és demokrácia címmel június végén szervezett konferenciá­jukon. Ezen több mint 20 ország vezető értelmiségijei, politikusai, tudósai és papjai jelentek meg, olyan személyi­ségek, mint Leszek Kotakowski, Ralf Dahrendorf \ Paul Thibau, Adam Mich- nik, Tadeusz Mazowiecki és sokan má­sok. Legutóbbi tanácskozásuk témája is égető kérdés volt: új németek az új világban. A tanácskozást megtisztelte jelenlétével többek között Von Weiz­säcker, akkor távozó német államfő. A kelet-nyugati közeledés mellett legalább akkora hangsúlyt kap a Ke­let-Kelet program, amelynek célja, hogy a térség országai, jobban megis­merve egymást, szorosabbra fűzhessék kapcsolataikat, s tanulhassanak egy­más tapasztalataiból. Az alapítvány meghatározó szerepet játszott az angol nyelvtanárok lengyel- országi képzésének országos prog­ramjában, s természetesen biztosítanak ösztöndíjakat diákoknak és tudósok­nak, lehetővé teszik, hogy lengyel szakértők és tudósok eljussanak olyan nemzetközi értekezletekre, ahová a pénzhiány miatt nem tudnának elmen­ni, s ez értékes kapcsolatoktól és ta­pasztalatoktól fosztaná meg az ország tudományos életét. Számos olyan értékes irodalmi és tudományos alkotás megjelenését tették lehetővé, amelyek fontosságát senki sem vonta kétségbe, de a megjelentetésükkel járó piaci koc­kázatot senki nem merte vállalni. Az alapítvány emellett jótékonysági tevé­kenységet is folytat: segíti a munka nélkül maradt nőket, a nyomorban élő gyermekeket, a fogyatékosokat és a betegeket. Mint az alapítvány szóvivője elmon­dotta, nemegyszer érték támadások szélsőjobbról az alapítványt, de ezek közös nevezője a politikai jelleg volt, hiszen az alapítvány nem csak éves je­lentésében számol el tevékenységéről a nagy nyilvánosság előtt, havonta is ad ki tájékoztató levelet, amelyek élő cáfolatai a' megalapozatlan támadá­soknak. Másfél évtized alatt harmint lopás HIÁNYOS ŐRZÉS AZ ERMITÁZSBAN A július 5-én ellopott, csaknem félmil­lió dollár értékű óegyiptomi csészével im­már harmincra emelkedett a szentpétervári Ermitázsban elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt másfél évtized alatt. A mostani esettel kapcsolatban még sok minden felderítetlen, de a szakértők már próbálják rekonstruálni, hogyan is történt a lopás. Véleményük szerint a tárgy első­sorban mint csésze érdekelhette a tolvajt, mivel a harmincas évek észak-kaukázusi ásatásai során megtalált edény külsőleg nem sokat sejtet: mindössze 15,5 cm át­mérőjű, és 8,5 cm magas. (Ekkora tárgyat minden nehézség nélkül ki lehet csem­pészni a múzeumból.) Értéke azonban rendkívüli, mivel hasonló, a Krisztus előtti III—II. évezredből származó leletből csak néhány található az egész világon. A kétrétegű üvegből készült és arany levél­rátéttel díszített csésze, amelyet minden bizonnyal Alexandriában készítették, az Ermitázs keleti osztályának egyik ékes­sége volt. A 60-as terem első vitrinje nem volt riasztóberendezéssel felszerelve, ezért a tolvaj különösebb nehézség nélkül kiemel­hette belőle a csészét. Bár a közelben van­nak a biztonsági és teremőrök „posztjai”, a terem védelme egyáltalán nem biztosí­tott. A Téli Palota és a környező épületek több mint háromszáz kiállítótermében hárommillió, különféle korból és helyről származó kulturális emléket őriznek. A bonyolult infrastruktúrájú „múzeumvá­ros” azonban csak nemrég kötött szer­ződést egy amerikai céggel, amely az épületegyüttes 1200 helyiségét szereli majd fel tűz- és biztonsági riasztóberen­dezéssel. A két és fél millió dolláros munkálatok több évet vesznek majd igény­be. — A múzeum jelenlegi riasztóberen­dezése. noha állandóan korszerűsítjük, nem nyújt százszázalékos biztonságot, mivel nincs minden egyes vitrinen riasztó — mondta Mihail Pjotrovszkij, a múzeum igazgatója. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évek lopá­sait, köztük a mostanit is, profik követték el. 1988-ban a Krisztus előtti IV. évezred­ből származó két antik ezüstérme tűnt el, 1991-ben egyebek mellett Dionüszosz és Ariadné márványból készült kettős hermá­ja az I—II. évszázadból, 1992-ben pedig két XVIII. századi német porcelán üveg­cse. Idén februárban három, ugyanebben az évezredben vert római pénzérmét loptak el. Csak remélni lehet, hogy az elektroni­kának és a múzeumi őrök éberségének köszönhetően a jövőben nem tűnik el több kiállított tárgy, és az ellopott kincsek is visszakerülnek méltó helyükre — írta az ITAR-TASZSZ. Funar: — Távozzatok innen, magyarok! KOLtZSVU, 1994. JUUUS 7. A közelmúltban a tévéből, rádióból, sajtóból folyamatosan tájékozódhattunk a kolozsvári Főtéren, a Mátyás szobornál, Funár polgármester által tervezett ásatásokról. Hírek szerint az ásatások tervezői pontosan tud­ják, hogy a legértékesebb római kori leletek a Mátyás szobor alatt vannak. S hogy miképpen indokolnak Funárék, arról álljon itt egy idézet amelyet a Szabadság című kolozsvári közéleti napilaból vettünk át. vannak határai! Az RMDSZ - tanácsok szemtelensége odáig fa­jult, hogy még magyarul írott do­kumentumokat is osztogattak a tanácsban! Ez már több a soknál! A magyarok távozzanak innen, menjenek külföldre! Az RMDSZ- tanácsosokat pedig, ha itt len­nének — az első sértő mondat után kivonultak a teremből —, kényszeríteném, hogy kérjenek bocsánatot. ” A továbbiakban a polgármester kifej­tette, hogy azt csinál, amit akar, olyan táblát helyez a szoborra, amilyen éppen eszébe jut, és annyi trikolort lobogtat a téren, amennyit akar. Nincs szüksége tör­vényes jóváhagyásra. Pillanatnyilag fegyverszünet van Meteorológiai és politikai szempontból forró július köszöntött Kolozsvárra. Az el­múlt hét eseményei ugyancsak izgalom­ban tartották a város lakóit, s odafigyelt Európa egésze a román szélsőségesek Mátyás-szobor- ellenes lépéseire. A buka­resti kormány múlt hét végén megjelent közleményével a szoborügynek újabb sza­kasza kezdődött el. Molnos Lajossal, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével beszél­gettünk a történtekről s a várható fejlemé­nyekről.- Úgy fogalmazhatunk - nyilatkozta -, hogy pillanatnyilag fegyverszünet van. Rákényszerítette Funárékat a kormány er­re, de az az érzésem - s bárcsak tévednék!-, hogy a csata még nem zajlott le. Az elmúlt tíz napban egyetlen esetben sem tudtak felülkerekedni. Kétszer bejelentet­ték a munkálatok elkezdését, sőt az öku­menikus istentisztelet megtartása előtt meg is jelentek a munkások. Azonnal ott te­remtek azonban a kolozsváriak, s Lazaro- viciékat - a múzeumosokat - elűzték. Ez történt múlt csütörtökön is. Ami nagyon lényeges: nem a mennyiség, a tömeg, hanem a minőség, a tüntetők hozzáállása számított. Képesek voltak - magyarok mellett románok is - a testükkel védeni a Főteret. Lefeküdtek, leültek - mert ez történt! -, hogy azt a területet, ahol az ásatásokat meg akarják kezdeni, megvéd­jék. Számomra kellemes meglepetés volt ez. Attól féltem ugyanis, hogy Kolozsvár lakossága egy istentiszteletre, egy körme­netre kapható csupán, olyan megmozdu­lásra, ahol nem kell félnie. Itt megmond­tuk - annak is, aki be tudott jönni, sőt aki kinn állt a rendőrkordonon kívül -, el le­hetnek készülve mindenre. Ezrek vállalták a tűző napon az őrséget. Állandó jelleg­- Milyen segítséget várnak, várhatnak Erdély többi városától?- Helységektől függ. Hatékonyan a tömbmagyarság segíthet. Például: a Szé­A fotókat Papp Tibor július 7-én készítette Kolozsváron gél - cserélve egymást - 1500-2000-es tömeg volt mindig a Főtéren. Nem ered­ménytelenül. S ez a siker remény arra, hogy szükség esetén még nagyobb tö­meget tudunk megmozgatni. Nem önál­tatás, nem dicséret: az RMDSZ és Kolozs­vár nyert eddig. Hozzátenném: nem csak a magyarok! Hogy mi lesz holnap vagy holnapután? Nem tudom. Funárék nagyon leleményesek. Nem hagyják annyiban, nem nyugszanak bele a vereségbe - ez biztos. kelyföldön sztrájkokkal. Arra jobban oda­figyelnek, mintha 500 ember eljön tüntet­ni valahonnan Kolozsvárra. A hegyekből Funárék kétszer annyit lehozhatnak. Azonban ha Csíkszeredán leáll a forgalom vagy a termelés, az egész ország megérzi. Jól jön ugyanakkor egy-egy állásfoglalás, közösen a román ellenzékiekkel. Megyei szerevzetünk továbbra is teljes készenlét­ben van. A múlt hetet főpróbának tekint­jük. Reméljük: „a bemutató” elmarad. Iga­zi siker az lenne számunkra... Mvzsnay Árpád „Térjetek végre észhez! Két hete terrorizáljátok a várost! Azt hiszi­tek, hogy a Főtér a tiétek? Jegyez­zétek meg végre, hogy Romániá­ban éltek, és nincs jogotok a pol­gári engedetlenség eszközével él­ni! Őrizzen meg a Jóisten ben­neteket attól, hogy szándékaink­nak ellenálljatok! Türelmünk el­fogyott! Dicső múltunk értékeinek a felszínre hozatalában senki sem akadályozhat meg bennünket. Az RMDSZ pedig különösképpen nem! Hogy képzeli az a 20 száza­lék magyar, hogy ő fog nekünk diktálni, hogy mit ne tegyünk, és mit tegyünk?! A pimaszságnak is Látványosság az „utolsó Berlini FaI" helyett Hová menjünk nyaralni? Nyitva a kapu, be lehet sétálni a két Ko­reát elválasztó feggyerszüneti zónába. A nyár a messzi Koreában is főszezon a nyaralásban. S nemcsak a tenger vagy a hegyek várják az itteni polgárokat vagy külföldi vendégeket: különleges program­ként lehetőséget kaphatnak arra is, hogy az idegenforgalmi hivatal szervezésében Panmindzsonnál besétáljanak a demilita- rizált övezetbe is. Ide korábban csak egyenruhás emberfia tehette be a lábát. A helyi adottságokból fakadóan e tekin­tetben is a déliek vannak előnyben: az északik inkább a drótkerítésen kívülről szemlélődhetnek. A külföldieknek csupán az útlevelüket kell bemutatniok, s egy kevés koreai pénzt (30 ezer vont) kell vásárolniok, és már át is léphetik a bűvös küszöböt. Azt a vonalat, amely annak el­lenére, hogy már 40 éve hallgatnak a fegy­verek, még mindig a hadiállapotot jelzi a két koreai állam között. A 38. szélességi kör mentén található 240 kilométer hosszúságú zóna — erede­ti funkciója mellett — egyfajta „történelmi skanzen is”. A látogatók ugyanis a hideg­háború korszakának minden bizonnyal utolsó maradványát láthatják — hiszen a Berlini Fal már évekkel ezelőtt végér­vényesen leomlott. A szögesdrótok „látványosságai” közé bunkerek, őrbódék és észak-koreaiak ál­tal ásott „inváziós alagutak” tartoznak. Tavaly a Koreába érkező 4 millió külföldi közül 24 ezren léptek be a fegy­verszüneti zónába. Az idén a látogatók számának közel 20 százalékos növeke­désével számoltak, de lehetséges, hogy az 'északi „nagy kormányos” halála, valamint a két Korea közötti hosszas civakodás az atomlétesítmények körül, végül is „be­tesz” e várakozásoknak. A legtöbben egyébként Japánból választják a különle­ges kirándulást. Az idegenforgalmi il­letékesek már kivetették hálójukat Ameri­kára és Európára is. Csak tessék, tessék hölgyeim és uraim, jöjjenek, míg el nem tűnik a drót, mint a Berlini Fal! A helyze­tet ismerők szerint ezt a múzeumot sokáig nem fenyegeti a bezárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom