Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-01 / 85. szám

Amerikai figyelmeztetés Horvátországnak Az Egyesült Államok óva inti a horvát vezetést attól, hogy katonai eszközökkel próbálja meg elérni a szerbek ellenőrzése alá került horvát területek visszaszer­zését. Erről Peter Galbraith amerikai nagykövet beszélt csütörtökön Eszéken, ahol a szerbek által Kraj inából elűzött horvátokkal találkozott. A zágrábi törvényhozás júliusban foglalkozik a Horvátországban állomásozó 14 ezer fős ENSZ-alakulat megbízatásának meghosszabbításával. Ha nem adja meg hozzájárulását, akkor az elutasítás azt jelentené, hogy a horvát vezetés az önállóságra törekvő krajinai szerbek elleni háború felújítására készül - mutatott rá diplomáciai értékeléseket idéző jelentésében a Reuter. Tűzszünet Észak- és Dél-Jemen között Tűzszüneti egyezményt írtak alá csütörtökön Moszkvában Észak- és Dél-Je­men képviselői. A megegyezést Andrej Kozirev orosz külügyminiszter köz­vetítése tette lehetővé. A fegyvemyugvás éjféltől lép életbe. Az Interfax jelentése szerint az egyezmény aláírása után Kozirev reményének adott hangot, hogy az első lépést továbbiak követik, s a két fél az ENSZ támogatásával párbeszédet kezd a vitás kérdések mielőbbi rendezéséről. Kozirev szerdán folytatott tárgya­lásokat az északiakat képviselő Muhammed Ba-Szinduah külügyminiszterrel, illetve Szalem Szaleh Muhammeddel, a Dél-Jemeni Szocialista Párt főtitkár- helyettesével. Szlovák fegyverszállítás Szíria 250 szlovák páncélossal kívánja felújítani hadseregét - jelenti csütörtö­ki számában a libanoni asz-Szafír című újság. A napilap szerint Szíriát e lépésre egyrészt hadereje korszerűsítésének szándéka, másrészt az a damaszkuszi véle­kedés késztette, hogy Izrael akadályozza a közel-keleti béketárgyalásokat. A Szíria-barátnak mondott baloldali lap közelebbről meg nem nevezett nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva közli, hogy Eduard Kukán szlovák külügymi­niszter a 250 harckocsi szállításáról szóló szerződést nemrégiben írta alá. A megállapodást az arab országban tett múlt heti látogatása során kötötték. Ausztria erősíti a határvédelmét Egyre több embercsempész tevékenykedik Ausztriában, s ez szükségessé teszi a határvédelem javítását -'hangoztatta Franz Löschnak osztrák belügyminiszter. A statisztikai adatok szerint 1993-ban egész évben 351, az idén alig három hónap alatt viszont már 148 embercsempészt fogtak el. Összesen 2100 volt azoknak a külföldieknek a száma, akiket illegális határátlépésen kaptak rajta: közülük a legtöbb a volt Jugoszlávia országaiból próbált bejutni Ausztriába - de előkelő helyen szerepelnek a listán törökök, peruiak és románok is. A belügyminiszter külön említette a kínai embercsempészeket, A és arra a következtetésre jutott, hogy Ausztriának következetesen és tudatosan védenie kell a határokat, annál is inkább, mivel 1995-től azok egyben az Európai Unió határává válnak. Arafat a Gázai övezetben Izrael megerősítette, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szombaton kez­di meg háromnapos látogatását a Gázai övezetben. - Megerősíthetem azt a tényt, hogy az elnök szombaton érkezik - jelentette ki Oded Ben-Ami, Jichak Rabin miniszterelnök szóvivője a Reuternak. Ben-Ami szerint Arafat szerdán tájékoz­tatta Izraelt arról, hogy szombaton kívánja megkezdeni háromnapos történelmi jelentőségű látogatását a gázai önigazgatási övezetben. Izrael válaszában közölte, hogy szombat a lehetséges legkorábbi időpont, és Arafat ezt elfogadta. Magyar holocaust megemlékezés Londonban A Brit Zsidó Szervezetek Vezetőinek Testületé (Board of Deputies of British Jews), vagyis a brit zsidóság világi vezetősége szerdán megemlékezést tartott Londonban a magyar zsidók deportálásának, 600 ezer magyar állampolgár el­pusztításának 50. évfordulója alkalmából. A megemlékezéshez a londoni ma­gyar nagykövetség adott helyszínt. Emlékező beszédet mondott Feldmájer Péter, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, aki a Board of Deputies meghívásának tett eleget. Eldred Tabachnik, a Board of Deputies elnöke megelégedéssel szólt a magyar zsidóság közösségi életének újjáteremtéséről, hangsúlyozta a küzdelem szükségességét mindenfajta gyűlölet, etnikai naciona­lizmus és fajüldözés ellen, majd gyakorlati segítséget ígért. BELFÖLD-KÜLFÖLD ■ ELLENVÉLEMÉNY UJ KELET A PATIKÁK PRIVATIZÁCIÓJÁNÁL Csupán vágyaira, és nem a tényekre ala­pozott az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) Igazgatótanácsa akkor, amikor az Alkotmánybíróság június 22-i határozatát úgy értelmezte: a gyógyszertári közpon­tok és a hozzájuk tartozó patikák tulajdon­lásáról az állam és az önkormány zatok kö­zötti vitát a testület az állam javára dön­tötte el véglegesen. így vélekedik a Tele­pülésiönkormányzatok Országos Szövet­sége, melynek főtitkára csütörtökön saj­tótájékoztatóján ismertette a szervezet álláspontját. Köllner Ferenc elmondta: a Legfelsőbb Parlamenti TV-közvelítések Az Országgyűlés Hivatala azt szeret­né, ha a televízióval írásos szerződésbe foglalhatnák a parlamenti televízióköz­vetítések rendjének eddigi hallgatóla­gos megállapodását. Erről Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője beszélt csütörtökön az MTI érdeklődé­sére. Soós Tibor elmondta: semmilyen oldalról sem vetődött fel a parlamenti televíziós közvetítések korlátozásának igénye. A hatpárti országgyűlési egyez­tető tárgyalások napirendjén nem is szerepelt a televíziós közvetítések ügye. A problémát a hivatalvezető ab­ban látja, hogy mind a mai napig nem született egy átfogó, a parlamenti tele­víziós tudósításokkal kapcsolatos kér­déseket rendező írásos megállapodás. Bíróság, illetve a megyei bíróságok dön­tésével immár nyolc megyében az önkor­mányzatok javára dőlt el a patikavagyon- tulajdonlási vita. Úgy tűnt, hogy az ebből fakadó következményeket a Belügy­minisztérium és az Állami Vagyonügy­nökség is tudomásul vette, hiszen néhány héttel ezelőtt megállapodást kötöttek a TÖOSZ-szal a patikaprivatizáció azonna­li felfüggesztéséről. Az Alkotmánybíróság ezt követően hozott döntésében pedig - a TÖOSZ szerint a határozat szövegéből egyértelműen megállapítható - a tulajdon­lás kérdésében nem tekintette magát il­letékesnek. Köllner Ferenc úgy véli, hogy a közvéleményt téveszti meg, és egyben a velük kötött megállapodást is felrúgja az ÁVÜ, ha az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva folytatja a gyógyszertári köz­pontok részvénytársasággá alakítását, és újabb pályázatokat ír ki a patikaprivatizá­cióra. A TÖOSZ szerint nemcsak megala­pozatlan, de felelőtlen is az ÁVÜ Igazga­tótanácsának ez a lépése, valamint azon állítása, amely a bíróságok végleges dön­tésével lezárt jogvita újrakezdése lehetősé­gének látszatát kelti - mondta Köllner Fe­renc. „A legígéretesebb fiatal vállalkozó" Az egyedi bőrtáskákat, utazótáská­kat és tengerészzsákokat készítő és for­galmazó Old Sailor Co. vállalkozás két tagja: Baranyai Attila és Csíkhelyi Le­vente nyerte az Életpálya Alapítvány „1994. legígéretesebb fiatal vállakozó- ja” című pályázatát. A nyertesek a 150 ezer forintos fődíjat csütörtökön vették át Budapesten. A pályázatra hetvenkét -18 és 30 év közötti - fiatal jelentkezett, akik az alapítvány segítségével készí­tették el vállalkozásuk első üzleti ter­vét. A beérkezett pályázatokat az ala­pítvány szakértőiből álló zsűri bírálta el. Az alapítvány kiadványt is készített az üzleti tervek elkészítéséhez, aminek segítségével a tanácsadó nélkül dolgo­zó vidéki pályázók is jó üzleti tervet készíthettek. A legtöbb pályamunka áttekinthető és átgondolt volt. A fiata­lok többsége bizonyította: jól ért ahhoz a szakterülethez, mellyel foglalkozni szeretne. Bár a versenyben a működés első évében járó vállakózások is indul­hattak, a pályázók többsége csak 1994. második felére tervezte vállalkozásá­nak beindítását. 4 terület nem haladhatja meg a 300 hektárt Itt a földtörvény A kihirdetését követő 30. napon, július 27-én lép életbe a ter­mőföldről szóló törvény, melyet áprilisban fogadott el az Ország- gyűlés. A jogszabály megjelenésére az Alkotmánybíróság azon határozata után kerülhetett sor, mely kimondja, hogy a törvény szövegének - a köztársasági elnök által kifogásolt, a tulajdonszer­zést korlátozó - szabályai nem ellentétesek az alkotmánnyal. A jogszabály szerint gazdasági társaságok és kevés kivétellel a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon. A belföldi magánszemélyek által megszerez­hető földterület nagysága nem hadhatja meg a 300 hektárt, il­letve értéke a 6000 aranykoronát. Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb földterület van egy magánszemély birtokában, a törvény megengedi annak jövőbeni tulajdonlását is. A korlátozás alól kivételt képez a.közös tulajdon megszün­tetése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után kapott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajdonszerzésnek, így korlátozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez földtulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társulatok és a közalapítványok szerezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföl­di magánszemélyekhez, a külföldi magánszemélyek is elcserél­hetik már meglévő termőföldjeiket, és kisajátított birtokuk kár­pótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnak területet. A törvény szabályozza a haszonbérietek nagyságát és idejét is. Eszerint a haszonbérlet általában 10 évre szólhat, az erdők és különböző ültetvények kivételével. Utóbbiak esetében ennek időtartama több lehet. A kiskunfélegyházi Marillen Kft.-ben megkezdték a ribizli feldolgozását. A gyártósoron óránként harminc mázsa ribiz- liből készül gyümölcsvelő, a rostos üdítők alapanyaga MTI-fotó: Medgvasszay Gy. Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom