Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-29 / 83. szám

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL UJ KELET 1994. június 28., szerda Futás a bálbé! Bernáth Andrea Nyírkárászról jött, a réten keresztül gyalog, barátnőjével. A többit az ő szavaival ismerjük meg.- Harmadik éve van ez a lóréti Vadászmise, legalábbis én ennyi ideje járok ide. A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban harmadikos tanuló vol­tam, de boldogan újságolhatom, jövőre már negyedikes leszek. Ebben a káni­kulai homokförgetegben elég kimerítő a napi programot végigloholni, de az igazi élmény számomra a Vadászmise, és bármilyen furcsa társítás, a vadászbál.- Görög katolikus vallásé vagyok, de nagy áhítattal hallgatom a három évvel ezelőtti kezdet óta a római szertartás szerint megtartott elmélyült fohász­kodást a szabadtéri liturgián. Azt látom, hogy a rekenő hőség ellenére több száz ember jött el az igehirdetésre.- Természetesen minket fiatalokat a vidám báli förgeteg tesz igazán felsza­badulttá. Különös élmény, hogy sza­badtéren a fák holdvilágos árnyékában tart éjfélig, vagy a jókedvtől függően még tovább a zenés mulatság. Két éve futva megyek haza a bál végén, és ezzel a hagyománnyal az idén sem szakítok. Ennek nem az az oka, hogy valaki elől menekülök, hanem az, hogy aktívan sportolok, és tavaly az országos ser- dülőbajnokságon nyolcszáz méteres sík­futásban ötödik helyezett voltam. Ez is egy jó edzés. Tisztaberek! uborka A holland mintájú termesztési formát 1990-ben kezdte el Oroszi István. Az első próbálkozás olyan nagy sikert és ezáltal bő termést hozott, hogy az idelátogató hol­land szakemberek is elismerően nyilatkoz­tak a látottakról. Az eltelt években egyre többen vették át a jól bevált módszert. A támrendszer kiépítése kis költséggel megvalósítható, de a csepegtető öntözés csövei és a hozzávaló berendezés sem elérhetetlen senki számára. A kimagasló, a hagyományosnak többszörösére növel­hető termés, az első évben megtéríti az összes költséget, sőt, már nyereséget is hoz. A hazánkban jól elterjedt holland uborkamagok szintén garantálják a bősé­ges és biztonságos termést. Oroszi István szívesen segít, és ad taná­csot minden érdeklődőnek. Kép és szöveg: Pénzes László Nem mindennapi dolog zajlik hétvégeken Nagykállóban a városi strandon. Az éjszakai fürdőzés ötletét néhány garázda fiatal adta még a tava­lyi idényben, akik éjjelente, átmászva a kerítésen, vidáman lubickoltak a me­dencékben. Amikor aztán elkapták őket. bejelentették igényüket, mely szerint ők szívesen fizetnének is, csak engedjék, hogy sötétedés után élvezzék a vizet. A strand vezetői elgondolkodtak a dolgon, és jónak találták az ötletet. Ha adott a Éjszakai fürdőzés meleg nyári éjszaka, a fürdő teljes személyzettel, úszómesterekkel, bizton­sági őrrel és kivilágítással várja a vendégeket. Pénteken este nyolc órától szombat hajnal háromig a langyos víz mellett diszkó is várja a strandon a fi­atalokat. kettőszáz forintos belépővel. Vasárnap este nyolctól éjfélig szintén áll a bál, bár ekkor csak úszkálni lehet, gyerekeknek ötven, felnőtteknek száz forintért. Sikli Gázláng Hodászon Balkáni pillanatképek I. Úton-útfélen (Nyíregyháza-Szeged) Persze most is a busz elindulása után derül ki, hogy (ismét) otthon hagytunk néhány fontos holmit, hoztunk viszont magunkkal nélkülözhetőket (ki tudja, hátha...). Elfész- kelődünk, hiszen jó huszonnégy órás út áll előttünk. Igaz, épp alattam a hátsó kerék, de azért innen is jó nagyokat lehet bámész­kodni. Csömkő, Darvas, Fúrta, Zsáka — szegényesnek tűnő bihari falvak után láthatóan módosabb békési kisvárosok: Szeghalom, Mezőberény, Körösladány. (Röszke-Horgos) Ez itt a Balkán kapu­ja, de az is lehet, hogy Ázsia kellős közepe. Kilométeres sorok, kötésig érő szemét, reménytelen várakozás. Közben zajlik az élet. Van időnk megfigyelni a három valutázó srác csöppet sem titkolt munkáját. Laza csuklómozgással állítják meg a beérkező kocsikat, villámgyors ár­folyamszámítás, s a márkakötegeket máris leadják az ócska büfében. Embargó? Be­szélik, hogy van olyan szegedi,, aki öt autóval, naponta többször fordulva fu­varoztatja át a benzint Szerbiába. Három óra elteltével sikerül „megdumálnunk”, hogy engedjenek előre bennünket. Odaát Horgos, a csárda tényleg ki van festve... (Újvidék-Belgrád-Nis) Hol igazi, hol csak annak mondott autópálya. Használatáért sűrűn kérik a márkát, akkor is, ha haladásunkat zebrák, lámpák rendőrök lassítják. Utóbbiak Belgrádig négyszer állítják meg buszunkat. Van-e mentőláda? Van. Van-e tűzoltó készülék? Van. Betartottuk a sebességkorlátozást? Be. Nem baj, ötven márka. Rutinos sofőr­jeinknek köszönhetően aztán beérik hússzal is. Máskor megteszi két kiló kenyér, meg egy kis kóla. Éjfélkor Bel­grad, szinte mindenütt világító ablakok, fél­behagyott építkezések, kihalt benzinkutak, derengéskor Szerbia „vad helyei”. (Szkopje-Gevgelija) A szerb-makedón határ Röszkéhez hasonlóan macerás. Ál- lig felfegyverzett szerb katonák, határőrök, fináncok, fel-felbukkanó kéksisakosok. Odaát mindez makedónban. Dagadt láb­bal, sajgó üleppel, égő szemekkel, kosz­tól ragacsos kézzel várakozunk ebben a teljesen irracionális világban. (Katerini-Paralia) Ez már a görög Macedónia. Jobbról a püdnai csatatér (Is­tenem, Halász tanár úr...), majd felsejlik az Olümposz méltóságos tömbje, tetején a felhőkbe burkolózott, haragos Zeusszal. Bal kéz felől rizsföldek, majd füge-és olaj­faligetek, s a tenger! Vakítóan fehér kövek. Ahol gombóc nó' az ember torkában házak, szikrázóan kék ég, perzselő napsütés. És kagylók, medúzák, rákok, moszatok, hosszú homokfövenyek, nap­ernyők, vitorlások, gumimatracok, labdák, vizibiciklik. (Meteorák) Előttünk a gazdag thesszáli- ai síkság, amely egyre inkább fennsík, s egyszercsak Kalambaka városkánál szinte beleütközünk az óriási, az egykor itt hullámzó tenger emlékét idéző, fantasz­tikus rajzolatú sziklákba. A busz bebújik közéjük, mi meg kapkodjuk a fejünket. Itt a mélységes mély szakadék, ott az égig érő sziklatömb, tetején a bizánci kolostor­ral. Bíbor, óarany, ikonok, gyertyák füstje, szerzetesek talpig fekete csuhában, időtlen időket idéző ének. és mi, a túristák sisera- hada: sortban, bermudában, gatyában, pólóban, hangoskodva, tilosban is vakuz­Orsegvaltas a görög elnöki gárdánál va, ostoba kérdésekkel szomorúvá az ide­genvezetőt. (Athén) Éjfél előtt indulunk, hogy mire ..kinyit” az Akropolisz, ott legyünk. A pirkadatban kihunynak a csillagok, mire az Apollón és Aphrodité forrását rejtő Pé- neiosz folyó vágta hasadék és Vólosz kikötővárosa után elérjük a thermopülei szorost. Ma már - a tenger munkájának, az évszázadoknak köszönhetően - nem „szorulhat” (miként Petőfi torka), ám Xer- xész és Leonidász itt van velünk. Akropolisz? A csoda, az emberi lépték, a harmónia, a béke, a kézzel elérhető méltóság - és gombóc nő az ember torkában. A belváros? Hárommilliós lük­tetés, szmog, McDonald’ s, üveg, beton, műanyag, rágógumi, bankok, koldusok - majdnem minden ismerős... Fekete Antal Czóbel-kúriából vadászház A több mint 20 km hosszúságban lefek­tetett csöveken keresztül augusztus 20-a után 560 lakásba jut el a korunkban egyre inkább teret hódító energiahordozó, a gáz. A településen a Majláth-Gáz szak­emberei úgy végezték munkájukat, hogy a közlekedésben szinte semmi fennakadás nem volt. A beruházási költség 55 millió a hálózat fejlesztése 9,6 millióba került. Hodász határában építették ki a fogadóállomást, amely négy település ellátását biztosítja. Említésre méltó a Maj­láth-Gáz felajánlása. Másfél millió forint értékben egy hodászi intézményben in­gyenesen végzik el a munkát a tervezéstől a kivitelezésig. A Kisvárdától délre fekvő, az oklevelek­ben először 1212-ben említett település a múlt század elején a Czóbel és a Szeren- csy család birtoka volt. A századforduló elején lakossága már meghaladta az ezret, s ekkor építtette a szabadon álló, klasszi- cizáló stílusú épületet Czóbel László. A némi eklektikus és újabbkori átalakulá­son átment kúriát nagy kiterjedésű, hét hek­táros, védelem alatt álló park övezi. Ere­detileg angolparknak tervezték, ennek nyo­mai azonban ma már csak helyenként talál­hatók meg. Maga az épület földszintes, alaprajza hosszanti elrendezésű, döntően szimmetrikus. Jelenlegi tulajdonosa a település önkonnányzata, az ingatlan (két évvel ezelőtti) becsült értéke a parkkal együtt mintegy 12-16 millió forint. A szak­emberek szerint felújítása esetén idegenfor­galmi célokra lehetne hasznosítani, például vadászháznak, alkotóháznak, motelnek. Födémcsere esetén akár a tetőtér is beépít­hető lenne. Reméljük, nem kiabáljuk el, hogy a falu polgármestere, Kolinák József János érdeklődésünkre biztató hírrel szolgált:- A közelmúltban egy nyíregyházi vál­lalkozó érdeklődött a kúria iránt. A testület közreműködésével meg is egyeztünk a vételárban (most hadd ne áruljam el, meny­nyiben...), de mivel az ingatlan nem megosztható, az üzlet még nem jött létre. A felújítás a tetőtérrel együtt alighanem meghaladja a húszmillió forintot, s az érdek­lődő is vadászházban, motelban gon­dolkodik. Várjuk ismételt jelentkezését, hiszen túl azon, hogy nekünk is érdekünk a kúria eladása, rendbehozása, hasznosítása, gondoskodnunk kell az épület egyik szárnyában működő könyvtár elhe­lyezéséről is. (fa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom