Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-14 / 45. szám

UJ KELET megmaradt szóból a következő vicc csattanóját állíthatja össze: — Remélem, fiam, nem rúgtál be? — Honnan tudhatom én azt? — Ha majd a szomszéd asztalnál ülő két vendéget négynek látod... (A fiú válaszát a rejtvényben találja.) Kétbetűsek: AK, AL, AT, DE, EL, ÉV, IK. IN, IS, LE, MA, MC, OT, Pl, TA, TÓ, ÜL, VI. Három betűsek: APA, ATA, AVA, EGY, ETE, ÉTA, IGÓ, IPA, LIL, LOB, ODI, ONO, OMA, OTT, SÁS, SÓS, VAN. Négybetűsek: AROL, AVAS, CSAK, EGON, ILON, LILE, LOLA, NÍVÓ, NÓRA. RIGA, RITA. TÁRÓ, ZSIL. Ötbetűsek: ANTAL, ATTAK, IMOLA, IRÁNT, LAZÍT, LISZT, LOPÓS, MANET, MATAT, NATAL, NEVET, OLASZ, OLTÁS, RAVEL, UNTAT. Hatbetűsek: ALAPOS, AMAZON, ANARCS, ARAMIS, AVATÁS, ÁLTALA, ETALON, EVELIN, IRATOK, KARATE, KIMONÓ, MALÁTA, MARABU, UTÓLAG, VENDÉG. Hétbetűsek: ANATOLE, ARIZONA. Nyolcbetűsek: ALAKULAT, ÉLETERŐS, MAMALIGA, MINORITA. % Kilenc betűsek: ÁLLAPOTOS, ÍTÉLETIDŐ, OPERAÁRIA, SOROZATOS. Mottó: A természet vegykonyhája ' évmilliók óta rendelkezésére áll az állatvilágnak, de az ember csak akkor vegye igénybe, ha jól ismeri a növény természetét! ZÖLD PATIKA Az aranyvesszőfű számos bántalom ellen hatásos a népgyógyászatban, ezért valóban aranyat ér. Az arany­vessző — forrasztófű, aranyos vessző — erdők szélén, ligetekben, vizek mentén tömegesen termő lágyszárú évelő növény, ami kertekben, sőt parkokban is előfordul. Erőszakosan terjeszkedő gyökérzetű, egy méter­nél is magasabbra növő, szórtállású A 33. számban közölt rejtvény helyes megfejtése: Az idő, mondják, nagy tanítómester, csak az a baj, hogy megöli tanítványait. A jó megfejtést küldő Újvári József postán kapja meg jutalmát. Aranyvessző - aranyat ér levelekkel, egyoldalú bugákban álló sárga virágokkal. A kertben lévők elvadulnak, „kiszöknek” a szabadba. A bugavirágok júliustól őszig nyílnak. Az aranyvesszőfűnek gyökerét és virágzó szárát gyűjtik. A gyökeret ősszel vagy tavasszal szedik, és tisztítás után napon szárítják. A levéldrogot a növény frissen virágzó, 30-40 centiméter hosszú, lándzsás-leveles-virágos része adja. Vigyázni kell a gyűjtéssel, mert a teljesen kivirágzott növényanyag fészkes virágzata leszedve is tovább fejlődik, és szárítás után virágdrog helyett csak értéktelen szőrbóbitát kapunk. Az aranyvesszőfű teáját magas vérnyomás, epe-, vese-, hólyag- és hátbántalmak esetén, nehéz havivérzéskor, szamárhu­rut, reumás és ízületi fájdalmak ellen isszák, de vizelethajtóul, izzasztóul és toroköblögetőként is alkalmazzák. ; * A falusi házikertekben még megtalál- I ható igazi rózsaszínű rózsástól kezdve ; a különféle nemesített rózsákon át egészen a csipkerózsáig — valameny- « nyinek gyűjthetjük a sziromlevelét. A szárított rózsasziromból készült tea összehúzó hatású hasmenés, bélvér­zés, gyomorvérzés esetén. Öblöge­tőszerként ajánlják foginysorvadás, mandulagyulladás ellen. A vadrózsák — csipkerózsa, ligeti rózsa, berki rózsa stb. — termésének forrázata vese- és hólyagbántalmaknál is használatos. (Forrás: Magyar gyógynövények, 1948.) Samu András Mi lesz így belőled? — Tessék már adni egy kis pénzt! — Teca reménykedve bámul rám és az orrom alá dugja a mancsát. Ruhája piszkos, rendetlen, olyan, mint egy igazi kis koldusgyerek. — Mire kellene? — Éhes vagyok! — Ne bolondozz már. Az előbb is ettél, láttam. Ismerem anyukádat. Ha szólok neki, kitekeri a nyakad, amiért kéregetsz! — Jól van na! Teca — ahogy mély barna bőre engedi — elpirul. — Ugye nem mondsz meg? Különben anyu küldött — rikkantja és eltűnik a sarkon. * A busz szusszanva fékez az állomás előtt. Lekászálódnak az utasok, csak Teca marad, meg két nagyobbacska, szőke fiú.- Megfoglak! — kiáltja az egyik. Teca szalad, leugrik a lépcsőn, aztán a másik nyitott ajtón fel. Visító kacagása csak úgy visszhangzik. A sofőr elunja a hancúrt, megnyom egy gombot, zárja az ajtókat. Teca nem elég fürge, fél Iába odaszorul. Egy pillanatig idétlenül lóg a leve­gőben. Aztán előrezuhan mint egy zsák, homloka, orra odakoppan a betonra. Teca ordít, állán végigsza­lad egy csöpp vér. Mire kiráncigálja a lábát, már kisebb csődület veszi körül. Valaki a karja után nyúlt, de ő nem hagyja magát. Orrát a ruhája ujjába törli és sántikálva elszalad... * Szép idő van. A parkban már kinn tanyáznak a jólmenő, kulcsos gyerekek. BMX és ki tudja miféle flancos biciklikkel róják a köröket. — Szia, Teca! A vezérkos — felnyalt hajú fiú — ismerősként köszönti a kis szurtost. — Kérsz fagyit? — Aha! — Akkor húzd le a bugyidat! Teca már húzza is. Kicsit mórikál pucér popsijával, aztán tartja a markát. Pénz persze nincs, csak röhögés... Rendőrautó kanyarodik a cigánycsa­lád portája elé. A szomszédság már oda sem néz, ez oly mindennapos. Teca királynőként lép ki a kocsiból, titkon körülsandít, vajon elegen látják-e. — Hallja jóasszony! — kiált be az egyik egyenruhás a kerítésen. — Nem lesz ez így jó! Vigyázhatna egy kicsit jobban erre a gyerekre! Az asszony kiszalad, s már táncoltat­ja is édes csemetéjén a fakanalat. Teca királynő egy pillanat alatt üvöltő dervissé változik... — Nem megmondtam, hogy ne csavarogj?... De, persze. Anyu megmondta ezt már százszor, ezerszer és ki tudja mennyiszer elmondja még, mire kicsikéje nagylány lesz. — Na megállj, holnap viszlek az oviba! Teca rúgkapál, hatalmas krokodil­könnyeket ejtve rimánkodik és esküdözik. — Ó, istenem! — sóhajt az anyja. — Mi lesz így belőled? Betuszkolja lányát a szobába, és ráfordítja a kulcsot. Egy perc múlva Teca már az ablakpárkányon egyensúlyoz, innen alig félméteres ugrás ki a szabadba, az utcára. Mi lesz így belőled, kislány...? (H.) G. B. Shaw-tól megkérdezte valaki:—Hisz-e abban, hogy az, aki pénteken nősül meg, egész életében boldogtalan lesz? —Feltétlenül hiszek benne (felelte). Miért lenne a pénteki nap kivétel. (Dr. Borsy Zoltán gyűjtéséből) Szenvedély? Hmm vényében tudok ezekkel foglalkozni. Valóban káros ez a szenvedély. Szemüveges vagyok, amit a gyermekkori esti olvasá­soknak köszönhetek. Mitró Marietta ruházati eladó: — Nem vagyok szenvedélyes. Mind a szerelemben, mind a munkámban egyaránt higgadt típus vagyok. Eljárok diszkókba és házibulikba. Vonz az Élet. Majd később, azt gondolom, hogy a család lesz a hivatásom. Felbermann Endre, Nyíregyhá­za alpolgármestere: - Imádom a labdarúgást, ez a szenvedélyem. Minden lehetséges sportsérülést elszenvedtem már, az orrcsont­töréstől az izomszakadásig. A feleségem többször kijelentette: „többet nem mész focizni”. Természetesen a gyógyulások után ismét a pályára siettem. Szeretem a jó ételeket, így a kínai, az arab, és a francia konyhát is. Legjobban azért a Babos Melinda, főiskolai hallgató: - Szeretek moziba járni. Az elvont filmeket nem nagyon kedvelem, de a sikerfilmeket mindig megnézem. Az olasz vígjátékokat még az otthoni videokazettáimra is lemásolta­tom. Sajnos európai alkotásokat már csak ritkán vetítenek a Vidó Judit, szabadúszó: - A tánc a szenvedélyem. Gyermekko­romban jazzbalettre jártam és nagyon megszerettem. Táncolok, táncot tanítok, ami a legtöbb időmet lefoglalja. Ha van egy kis Dombrády László, a nyíregy­házi tűzoltóparancsnokság parancsnokhelyettese: - Rám minden munkában számítani lehet. Javítok, építek ha kell, ami a ház körül és a hétvégi telkemen adódik. Szenvedélyes barkácsoló Forsner Mónika. MÓL Rt. reklámosztály: - Az olvasás és a kötés a „káros” szenvedélyem, de csak a szabadidőm függ­Az utcán járva magnónkat kíméletlenül az arra sétálók orra alá nyomtuk, megkérvén őket, árulják el, hogy mi a szenvedélyük. Egy kicsit meglepődtek, majd - kevés kivétellel - el is árulták. magyar ízeket kedvelem. Annál nincs is finomabb! Szerencsére a feleségem és az anyósom is nagyon jól főz. mozikban. Az amerikai filmek sorából legnagyobb hatással a SLIVER volt rám, míg a magyarok közül Koltai Róbert Sose halunk meg című munkája ragadott meg legjobban. szabadidőm, akkor aerobic órákra járok, nem tanítani, hanem tanulni. Minden tánc­művészettel kapcsolatos könyvet elolvasok. vagyok, s ez nem olcsó mulatság. Egy háromgyermekes családnál ' persze állandóan van tennivaló. Az apróságok kérésére kishintát készítettem, de a bútorok egy része is a családi műhelyből került ki. Varga Attila Fotó: Csonka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom