Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-02 / 34. szám

1994. május 2., hétfő II BELFOLD-KULFOLD II UJ KELET FIDESZ Szabó István Porcsulmún tart lakossági fórumot este 7 órától a művelődési házban. Fodor Zsolt sajátos magánakcióba kezdett: a megye településeit galoppozza végig, és házról házra járva találkozik a választópolgárokkal, s hívja meg őket beszélgetésre. Ma délután fél kettőtől Kántorjánosiban kezdi meg a „fu­tóedzéseket”. KDNP Müller Károly, az 5-ös számú választókerület képviselőjelöltje hétfő este 7 órától Őr községben tartja bemutatkozó nagygyűlését a művelődési házban. Vendége lesz dr. Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöke. SZDSZ SZDSZ sajtótájékoztató lesz Nyíregyházán, a párt területi irodájában 13.30- kor, 19 órakor agrárfórum Tiszalökön, a művelődési házban Kiss Zoltán rész­vételével. Független Dr. Bokor Imre, a 3-as számú választókerület független jelöltje ma este 6 órától Bújon, a kultúrházban találkozik a választópolgárokkal. Kenéz Mihály független képviselőjelölt „Magyarország nem csak Budapestből áll. előre a VIDÉK fejlődéséért” címmel tartja válsztási gyűlését délután fél hattól Paszabon. Szépbeszédű szabó elölt Kazinczy-érmet nyert Győrben a szak­munkásképzőbe járó gyerekek országos szépkiejtési versenyén Molnár Erika nyír­egyházi kislány, a 107-es számú szak­munkásképző iskola másodéves nőiru- hakészítő tanulója. — Indultál korábban ilyen vetélkedé­sen? — Nem, most első ízben. Gondoltam, megpróbálom. — Nyilván volt előversengés. — Beneveztem a megyei versenyre, ahol a szakmunkások között második lettem; s mivel az első kettő jutott továbbb. mehettem Győrbe.-—Ott hányán voltatok ? — Hatvanketten, az ország minden részéből, sőt Erdélyből és Csángóföldről is jöttek, fantasztikusan szép tájszólással. — Hogy zajlott a verseny? — Először a választott szöveget kelleti felolvasni, délután pedig az írásbeli volt. — írásbeli egy szépkiejtési versenyen ? — Az írott szöveget kellett értelmezni és bejelölni a kiejtés jeleivel. A harmadik menetben kötelező ismeretlen szöveget kellett felolvasni. — S aztán következett az eredményhir­detés.... — Tizenöten — köztük én — kaptunk Kazincy-érmet. Itthon igazgatói dicsére­tet. magyarból meg eg\ ötöst kaptam Takács Zoltánnéról. felkészítő tanáromtól. — Lesz-e folytatás? — Másokat — főleg a fiatalokat — is arról szeretném meggyőzni, hogy nyelvünk szép, érdemes foglalkozni vele, vigyázni rá. (fa.) Kiállítás A Holocaust 50. évfordulójára emlékeznek az év folyamán szerte az országban. Egy vagonban elhelyezett kiállítást juttat el az Izrae­lita Hitközösség az ország több településére,így Nyíregyházára is. A vagonokban rendezett kiállításon az akkori események döbbenetes tragédiáit mutatják be. A MÁV pályaudvaron május 3- ától 8-áig az állomás épületével szemben a „J” jelű raktárvágányon tekinthetik meg a kiállítást az érdeklődők, amelyet május 3-án délelőtt 1 órakor Mádi Zoltán polgármester nyit meg. Felejteni nem, megbocsátani tudni kell Köztudott, hogy 1944-ben a zsidó nem­zetiségű magyar állampolgárok de­portálása Kárpátalján volt a legerőszako­sabb. Az akkori Magyarország területéről 600 ezer ártatlan embert hurcoltak el a haláltáborokba, ebből majd százezer kár­pátaljai volt. Az ungvári áldozatok száma többezerre tehető (jellemző az elmúlt szovjet rendszer áldemokratizmusára, hogy pontos adatok mind ez ideig nem állnak rendelkezésünkre). Rájuk emlékez­tek április 19-én az egykori zsinagógánál a túlélők kevesek, s a főhajtást köte­lességüknek, lelkiismereti okokból fontos­nak tartók. A megemlékezésen jelen volt Székely Gábor, Budapest főpolgármesterének he­lyettese, Emil Landovszkij, Ungvár polgármestere. Povázsai Sándor, a Ma­gyar Köztársaság ungvári konzulja, a kár­pátaljai történelmi egyházak képviselői, a vidék nemzetiségi szervezeteinek vezetői. A felszólalások sorából Mihajló Bánik (ukrán politikus) gondolatait emelem ki, aki a zsidók tragédiáját párhuzamba állí­totta a helyi magyarság 1944 őszén történt irtásával, amikor is mintegy 40 ezer ma­gyar nemzetiségű férfit hurcoltak el a szta- lini lágerekbe. A népirtásra nincs ma­gyarázat - mondta. Bárki követi el - bűnös. Számunkra a megbékélés, a tolerancia jutott feladatul. Mi azon mérettetünk meg, felül tudunk-e kerekedni a múltbeli sérelmek máig ható fájdalmán. Felejteni nem, megbocsátani tudnunk kell, mert csak így élhetünk em­berül itt a Kárpátok alatt, ahová oly sok népet és nemzetiséget sodort a történelem. Horn Egyéni képviselőjelöltek 9, sz. választókerület, Mátészalka (1. rész) Fási József MDF 1954-ben Szamossályiban születtem. Szarvason a Mező- gazdasági Főiskola növényter­mesztői szakán szereztem diplomát. Jelenleg a mátészal­kai Tejipari Vállalat megbízott igazgatója vagyok, nős, két gyermek apja. Flazánk di­namikus átalakulásban van an­nak összes fájdalmával és buk­tatójával együtt. Úgy érzem, tu­dok tenni az emberekért és felelősségteljesen képviselhe­tem őket. Kertész István MSZP Dr Szendrei István MSZDP Nyíregyházán él, a Tejipari Vállalat nyugalmazott igazgató­ja. Nős, két felnőtt fia magánvál­lalkozó. Új, korszerű törvények kellenek, olyanok, amelyek védik a kisembereket, a nyugdí­jasokat. Olyan törvények, me­lyek egyenlőséget biztosítanak az etnikumoknak is. Támogatja a vállalkozásokat úgy, hogy megérje vállalkozni. Mert ő nem a gazdagság, hanem a szegénység ellen küzd. De Szilágyi Dénes KDNP Igazgató, közgazdász vég­zettségű, 42 éves, házas. „Választókörzetünkben az elviselhetetlen mértékű mun­kanélküliség és hatásainak mérséklése különleges elbírálást igényel, melyhez hozzátartozik a képzés és továbbképzés erősítése, az önkormányzatok anyagi kondícióink javítása, a foglalkoztatást bővítő kis- és középvállalkozások hathatós támogatása.” De Szabó Péter SZDSZ Szűcs Gusztáv MIÉP 49 éves, nős, „Állatorvosi Egyetemet végeztem, jelenleg polgármester vagyok. Négy évre eldől, tovább haladunk-e a demokrácia útján ahol az állam és állampolgár jogai és köte­lességei egyaránt érvényesülnek. Mindennapi életünk és élet- körülményeinket befolyásoló törvények a parlamentben szület­nek. Ebben kívánom Önöket képviselni mint a KDNP képviselője.” 46 éves orvos, fogorvos. Nős. két gyermek apja. Mátészalkai születésű, Porcsalmán fogorvos. Ezt megelőzően Mátészalkán és Ököritófülpösön dolgozott. Ér­zelmileg erős a kötődése a szat­mári emberekhez és a tájhoz, mely kötődést eddigi mun­kájával próbált bizonyítani. Megválasztása esetén kép­viselőként is e nehéz sorsú vidék oly sokat ígért felemelkedéséért próbálna végre tenni is vala­mit. 34 éves, kétdiplomás mérnök, polgármester, nős, két leány- gyermek édesapja, felesége gyógyszerész. Szülei, nagyszülei Nagyecseden gazdálkodó, köz- tiszteletben álló emberek. Családjából senki nem volt párt­tag. „Szolgálni a hazát, megalku­vás nélkül” Szabó István FIDESZ 35 éves, mátészalkai vállal­kozó, építész üzemmérnök, nős. egy leány édesapja. „Nem engedhetjük meg. hogy az ország két világból álljon, hogy a vidék lakossága kilátásta­lan helyzetbe kerüljön! Területi fejlesztési programokra van szükségünk! Az általános beru­házás ösztönzésén túl térségi fej­lesztési alapok létrehozásával, garanciavállalással, kamattá­mogatással kell elősegíteni az új munkahelyek létrejöttét." Telepó János NDSZ 45 éves pedagógus vagyok. Három gyermekünk van. Nyír- csaholyban élünk. 1980 óta Mátészalkán dolgozom ipari szakközépiskolában. Örömmel üdvözlöm az 1991-ben Pozsgay Imre és Bíró Zoltán által szer­vezett Nemzeti Demokrata Szö­vetség megalakulását. Ennek az új szervezetnek alapító tagja lettem. Legfontosabb célomnak tartom Mátészalka és környéke tönkretett iparának talpraál 1 ítását. Kárpátalja megint választ Alig vonultak le a parlamenti válasz­tások viharai, Ukrajna újahb kampány kellős közepén van. Megkezdődött a harc a megyei, járási és helyi képviselői mandátumokért. Újabb próbatétel előtt áll a kárpátaljai magyarság is. Ez a megmérettetés a magyarság szem­pontjából is inkább fontos, mivel az ország törvényhozó testületébe való bejutásért folytatott harc ugyancsak megosztotta az itteni magyarságot (Er­ről az Új Kelet is hírt adott). A bereg- videki választókerületben két magyar: Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyar Ku 11úrál is Szövetség elnöke és Tóth Mihály, a KMKSZ választmányi tagja, a beregszászi járási elnöki megbízott egymás ellenfele volt. Párharcukból, annak ellenére, hogy a szövetség vezetése az elnököt támogatta (kivéve Beregszász és Ungvár képviselőit), majd kétszer több szavazatot szerezve Tóth Mihály került ki győztesen. Ez egy­ben a fennen hirdetett egység végét is je­lentette. Igaz, ezt a „kommunisztikus” magyarság-összetartást csupán a KMKSZ szűk vezető, hivatalnok csapata hirdette az utóbbi időben. A lényeg az, hogy a helyhatósági válasz­tások küszöbén — amelyek sokkal fon­tosabbak a magyarság számára, mint a köz- társasági — egy darabjaira hullt szervezett rajtol. S ez önmagában is csökkenti az es­élyeket. Mi tehát a teendő? Azokban a választókerületekben, ahol a magyarság többségben van, olyan jelölteket kell állítani, akik nem ennek a szűk csoportnak, hanem az ott élők zömének bizalmát élvezik. Ott viszont, ahol esélyeik kisebbek, meg kell találni azokat a partnereket, akik hajlandók mind­két fél számára előnyös alapokon együtt­működni. A beregszászi járás négy választó- kerületében, biztos, hogy magyar győzedelmeskedik. Két-két körzetben, az ungvári és a nagyszőlősi járásban is komoly esélyes a magyar nemzetiségű jelölt. Viszont a többi helyen ( a me­gyében 60 képviselőt választanak) elméletileg és gyakorlatilag is esélyte­lenek a magyarok. Ez utóbbi helyeken kell hát szövetséges. Vannak-e ilyenek? Vannak, ha nem a KMKSZ vezeté­sének mindmáig gyakorolt szeparatis­ta, önmagába forduló politikáját foly­tatják, hanem a másság tiszteletben- tartásával viseltetnek a más nem­zetiségűek iránt, s nem feledkeznek meg arról, hogy immáron Kárpátalján is számos politikai párt száll harcba a madátumokért. Horváth Sándor Ungvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom