Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-02 / 31. szám

újifiúságS M iért nem tegnap jött? Itt volt Milos. Kiváló halászlét fűztünk. Saját fogá- sú halakból. Nekem az egyetlen hob­bim a horgászás. A hét végére általában torkig vagyok az emberekkel, ezért vasár­nap nem fogadok senkit. Ilyenkor fogom a horgászbotot, és megyek. A víznél csönd és nyugalom van. Pihenek, no meg néha azért halat is fogok, Miloš? Ha Bratisiavában jár, mindig meg­látogat. Régi barátok vagyunk, családostul, mert asszonyaink is összebarátkoztak. Az úgy volt, hogy Miloš Mcöifnek gerincprob­lémái voltak. Az ország egyik legkiválóbb teniszezőjének, természetesen rendelkezé­sére álltak a szakorvosok is, de valahogy csak nem múlt a nyavalyája. Azután vala­forgalmat. Hogy mennyi autó van ott?! Csak nehezen lehet elképzelni, hogyan ve­zetne ott egy magamfajta ember. De talán a bal oldali hajtást lenne a legnehezebb megszokni. Csodálatosak az üzletek is, de ez inkább az asszonyokat érdekelte. Saj­nos. nagyon sok idő nem jutott a városra, hiszen a teniszpálya környékén állandóan akadt tennivalóm. Elterjedt a csapatok kö­rében, hogy Csehszlovákiából valamilyen fura ember van itt, aki mindenféle gerinc-, térd- és csuklófájdalmakon enyhíteni tud. Már attól féltem, hogy varázslónak néznek, aki az őserdőből jött. De úgy látszik, ko­molyan vették. Olyan emberek keresték se­gítségemet .akikről addig csak az újság­ban olvastam. Mert ugyan azelőtt nem na­Az aranyéren egy része az enyém Wimbledon névtelen sztárja ki engem ajánlott a szüleinek. így találkoz­tunk. Előbb csak a munkám révén, később már mint barátok. Most meg. legutóbb jött ez a kéthetes út Londonba. Hát ott majd­nem állandóan együtt voltunk. Pláne az asszonyok, akik szintén ott voltak. Már az út is nagyon szép volt. Repülővel Prágába, majd onnan tovább egy másik géppel Lon­donba. Egy mátyusföldi ember számára ez nem mindennapi esemény. Ott már nagyon vártak engem, főleg Suková, akinek a tér­dével voltak gondjai, nem is tudott edze­ni. Igyekeztem segíteni neki. Utána meg, tudja, milyen boldog voltam, amikor ara­nyat nyert a párosban?! Az újságokból értesülhettünk, hogy a testnevelési szövetség kivitte a csehszlovák teniszválogatotthoz Wimbledonba Zilizi Bé­lát, a peredi (Tesedíkovo) csontkovácsot. Közreműködésére már előzőleg Is szükség volt. A Davis Kupa-mérkőzésen Igyekezett enyhíteni Miloš Mecíf fájdalmait. Ezzel, úgymond legallzálódott tevékenysége. Főleg azok előtt, akik még mindig kételkedtek őstehetsége hasznosságában. Zlllzl Béla vízvezeték- és központifűtés- -szerelő, Galántán tanulta ki a mesterség fortélyait, és lényegében a mai napig e mesterséget űzi a Jednota galántat üzemé­ben mint karbantartó. A harminckilenc éves fiatalember tizenöt évvel ezelőtt maga is érezte a gerlncbántalmak kínjait. Az ak­kori szokások szerint Béla, a ma már ha­lott, de abban az időben híres Pista bácsi csontkovácshor fordult segítségért Sóksze- lőcén (Sellcel. Pista bácsi segített neki két szer Is, de amikorra hazaért, egy-egy hir­telen mozdulat folytán visszatértek a fáj­dalmak. Megpróbálta maga „helyrerakni“ a csigolyáit, és ekkor fedezte tel különle­ges adottságát a „csontkovács mesterség­hez . Az állítások szerint dédapja is csi­nálta hajdan, nyilván tőle örökölte a te­hetséget. Merthogy ehhez különleges ké­pesség kell, nem vitás. Hiszen már évek óta próbálja tudását átadni fiának, lényé­nek, eddig hasztalan. — Persze, volt városnézés is. London na­gyon szép város. Megcsodáltuk a hatalmas- ........ gyón érdeklődtem a tenisz iránt, de mióta Miloš Mečíš a barátom, hát csak elolvasok ezt-azt a teniszről. így ismertem már a ne­veket. jött Lendl a lábával, Becker a ge­rincével, foglalkoztam McEnrovai, Gunars- sonnal, Mandltkovával, Novotnával. Kép­zelje el; ők meg a peredi csontkovács!... De nagyon kedves és közvetlen volt mind­egyik. Senki sem éreztette, hogy ő világ­sztár. Amikor meg sikerült enyhíteni fáj­dalmaikon, szinte barátjukká avattak. A wimbledoni teniszstadion gyönyörű. Olyan, mint egy biliárdasztal. Öröm lehet rajta játszani Külön megcsodáltam a közönsé­get, ennyire sportszerető embereket csak ritkán látni. Voltak, akik felfújható mat­racon a bejárat előtt aludtak, hogy reg­gel bejussanak a stadionba. A bejárat előtt mindig hosszú sor kígyózott. A rendezők csak akkor engedtek be embereket, ami­kor az éppen játszó teniszezők egy pilla­natra megpihentek. Amikor folyt a játék, senki nem jöhetett be, nehogy zavarja a játékosokat meg a közönséget. Akik a sor végén voltak, bizony, csak húsz-barminc percet láthattak a mérkőzésből, mert mire bejutottak, már majdnem befejeződött egy-egy meccs. A focival kapcsolatban so­kat hallhattunk az angol nézők durvasá­gáról. Itt semmi ilyesmi nem volt. Én arra a következtetésr jutottam, hogy a tenisz intelligens sport, amelynek a közönsége is ilyen. A csontkovács csak a munkaidő után űzi e mesterségét. Amikor hazajön Galántáról, általában már várják. A „rendelés“ elhúzó­dik néha este tízig — fél tizenegyig. Van olyan nap, amikor száz ember is megfor­dul a házában. Csak kevesen tudják, hogy ez a tevékenység jókora fizikai erőt igé­nyel. Egy-egy forgalmas nap után, bizony kenegetnie kell karjait, mert neki is szük­sége van a fájdalom enyhítésére. Ezért va­sárnap elmegy otthonról, hogy pihenjen. Mert ha otthon van, nem tud ellenállni a látogatóknak, úgy érzi, kötelessége segíte­ni embertársain, ha már ilyen különös adottsággal áldotta meg a természet. Se­gítségéért nem kér semmit, még ha éjjel háromkor zavarják is ki az ágyból (mert ilyen is előfordulj, ám ha enyhített a fáj­dalmon és a megkönnyebbült embertárs ezt meg akarja hálálni, elfogadja. Az emberek ilyen fajta gyógyítását általában nem né­zik jó szemmel az orvosok. Kuruzsiónak tartják, néhányan meg konkurenciát lát­nak benne. Zilizlnek tekintélyes névjegy­kártya-gyűjteménye van. Azoktól kapta, akiken segített. A kártyákon orvosok ne­ve is található, hazaiaké és külföldieké egyaránt. Ez magáért beszél. — Az elmúlt több mint tíz esztendőben sok mindenféle élményem volt ebből a te­vékenységből kifolyólag. Egyet hadd mond­jak el Csti nad Labem-i énekkar vendég­szerepeit Bratisiavában. A karmester már régebben gerincfájdalmakra panaszkodott, s itt valaki engemet ajánlott neki ha már a közelben van. El is jött, és beavatkozá­som sikerrel járt A karmester nagyon há­lás volt. Másnap délután megállt egy au­tóbusz a házam előtt. Nem tudtam mire vélni a dolgpt, s csak néztem, vagy negy­venen szállnak ki belőle. Ezt reggelig sem csinálom meg, gondoltam, de nem jöttek be. Felsorakoztak az udvaron, és egyszer csak felcsendült az ének. A karmester el­hozta az egész kórust, így akarta meghá­lálni, hogy megszabadítottam őt fájdalmai­tól Nos, ez kedves élmény volt, bár az énekesek között is akadt néhány, aki a se­gítségemre szorult, úgyhogy a hangverseny után munkám is akadt. Búcsúzóul csak annyit, hogy talán nem szerénytelenség, de a lelkem mélyén azt hiszem, hogy a Wimbledonban szétosztott aranyakból egy icipici részecske engemet is megillet. HORVÁTH REZSŐ Lőrincz, János felvétele MIKRO-INFORM Hamarosan vége a vakációnak. Nem csoda hát, ha az elektronikával, a számítástechnikával fog­lalkozók is arra gondolnak, mit kellene tenniük a szabadidő, a szabadságolás, a vakációzás meg­hosszabbításáért. Csak reménykedni, várni az ilyes­mire édeskevés, tenni is kell érte. A most követ­kező hírek és tudósítások mondanivalója is az, hogy ilyen vagy olyan módon lehet tenni valamit a több szabadidőért. A Nagymama lekvárja néven ismert gyümölcs­íz a nyíregyházi konzervgyár terméke. Csíramen­tes üzemben, emberi kéz érintése nélkül, számító- géprendszer vezérlésével óránként hárem tonna az üzem teljesítménye. A gyümölcs mosását, öblítését automatarendszer végzi, akárcsak a főzést és a ke­verést. Még a csíramentességet is a számítógép el­lenőrzi A japán Hitachi cég 600 megabájt nagyságú Winchestert (rögzített lemezes tárolóegység) fej­lesztett ki az IBM PC XT/AT típusú számítógépek számára. Ennek az adattároló egységnek nemcsak a befogadóképessége nagy, hanem az olvasási se­bessége Is, ugyanis egy másodperc alatt 2,46 MB- ot olvas be a számítógép memóriájába. Az Időnyerés fontos témája lesz a Mikroelektro­nika '89 országos konferenciának, amelyet az idén Bratisiavában, a Technika Házában, szeptember 5—< 7-e között rendeznek meg. Ekkor kezdik el a té­mával kapcsolatos legújabb kiadványok (8 brosú­ra) árusítását is. Csak 750 rubel az ára a PK—01 jelzésű, 60 kB-t memórianagyságű számítógépnek, amelyet a tavaly alakult Ivovl műszaki társulás árusít. A gép ugyan csak nyolc színt ismer, de kitűnően rajzol, anali­zál, és a működése gyors. Még a matematikai fel­adványok megoldásakor is. Egyébként tipikusan személyi, vagyis házi használatra alkalmazható. Ka­talógusok, könyvjegyzékek szerkesztésére, a csa­ládi költségvetés tételeinek kiszámítására és a kü­lönféle ételreceptek rendszerezésére is kiválói>n megfelel. Az idén ötezer darabot gyártottak már belőle. Jövőre, a megalapozott piackutatási előre­jelzés javaslatára, négyszer annyit, vagyis húszezer darabot fognak gyártani. Kodak Datashow néven kerül forgalomba a Ko­dak amerikai cég ez ideig egyedülálló készüléke, amelyet videoprojektornak is nevezhetnénk. Ugyan­is videomagnóval vagy számítógéppel összekötve a képet nem a tévékészülék képernyőjén figyelhet' jük, hanem egy hagyományos vetítővásznon, amely­nek a maximális átmérője akár 6 méter is lehet. Ezzel a módszerrel egyszerre száz ember íp néz­heti videofilmjelnket kényelmesen, nem kell a te­levízió képernyője előtt szoronganiuk. A készülék méretei 396 xi244 x 109 mm, a súlya pedig 6 kg. Tt- pusjelzése LC 500, illetve a továbbfejlesztett vál­tozaté LC 500 P/S. Csatlakoztatható hozzá video­magnó, -kamera és számítógép. Hajdú Endre A besaélgetéi Dmitrij Szargejevics Li- hacsov akadémikus és Nyikolaj Szam- velian fró között zajlott Az APN által köz­zétett anyag számunkra is hordoz tanulsá­gokat. — Nem szabad télni az újdonságoktól Csak az a fontos, hogy minden újdonság­nak a célja az emberi élet megkönnyítése, szebbé tétele legyen. Az újdonság akkor válik veszélyessé, ha elszakítjuk a termé­szettől ha szemtelenül azt sugalljuk, hogy az újdonság korlátlan ura lehet a termé­szetnek, és kedve szerint tudja változtat­ni azl — Az emberiséget fenyegető veszélyek közé tartozik ma a terrorizmus. Ez a je­lenség egyáltalán nem új, de mindig is er­kölcstelen és visszataszító volt. Olyan zsa­rolás és erőszak megnyilvánulása ez, ame­lyet egyesek a többség ellen követnek el. Az új, korszerű fegyverek még fenyegetőb­bé teszik a terrorizmust. Az erre képes em­berek hozzájuthatnak vegyi vagy nukleáris fegyverekhez, esetig más tömegpusztító esz­közökhöz, mondjuk a biológiai fegyverek­hez. Honnan tudhatjuk, mit fognak köve­telni? Ez teljesen előreláthatatlan. A mű­szaki haladás folytán, amikor egyetlen em­ber milliók életét hozhatja veszélybe, egé­szen új helyzet teremtődik. Hangsúlyozom, nemcsak az emberek életét veszélyeztethe­tik, hanem a kulturális központokai egész nagy területeket és végeredményben a ci­vilizáció alapjait is. — A terrorizmus rettenetes, már csak azért is, mert a többség akarata ellen tá­mad. Diktatúra ez a legvadabb, legborzasz­tóbb és legtorzabb formában. Az emberi­ség sohasem nyugodhat bele. — Semmi esetre sem szabad belenyugod­ni A terroristának tudnia kell, hogy senki nem adja meg magát, nem alázkodik meg, tehát soha nem éri el célját, hogy az ilyen­fajta gondolkodás idegen az emberiség szá­mára. Az erőszak ellen kel! mozgósítani az akaratot, a szilárd elhatározási a becsü­letes emberek közös igyekezetét. Csak így Gondolatok a jövőről V. tudunk megszabadulni egyszer és minden­korra a terrorizmustól... — Annak minden formájától, beleértve az állami terrorizmust is. — Természetesen. Ez egyértelmű. Erköl­csi szempontból csak egyetlen, kompro­misszum nélküli álláspont elfogadható. Szükség van a társadalmi háttérre is. Olyan­ra, amely kizárja az antihumánus, mélyen individualista gondolkodás kialakulását, mert ez a gondolkodásmól ösztökéli az embert a terrorizmusra. Ezt a kérdést a jelenlegi politikai filozófia alapkérdésévé kell tenni — Itt szükséges megjegyezni, milyen fon­tos rátérni az új gondolkodásmódra, amely figyelembe veszi a jelenkor minden reali­tását az egész világon. Ez az új gondolko­dás fontos minden ember számára, s nem­csak a politikusokat érinti, bár őket leg­inkább ... A pontos, koncepciózus és új gondolkodást az emberek nem millióinak, hanem milliárdjainak kellene elsajátítania. Csakhogy ez nem megy magától, ehhez ve­zetni kell az emberiségei — Ez a folyamat már elindull Államunk vezetőinek nyilvános megnyilatkozásai... A tanítás és művelődés új formáinak kere­sése ... Vllágmozgalom az elavult politikai dogmák és doktrínák megújulásáért... Az egyre mélyebb és reálisabb tudatosítása an­nak a ténynek, hogy a világ egy egység, és a benne zajló folyamatok kölcsönös össze­függésben vannak, történjenek azok boly­gónk bármelyik részén. Megemlíthetjük azt is, hogy az embe­rek nagy része tudatosította: az ember ere­je függ gondolkodásának színvonalától Az erőt a felelősségteljes gondolkodás szolgál­tatja, nem pedig a primitív hozzáállás ... Hogyan juthatott valakinek is az eszébe az a rettenetes gondolat, hogy a világűrbe fegyvereket telepítsenek? Hiszen a napnál is világosabb, hogy ezzel senki sem bizto­síthat magának győzelmei Az agresszor ki­irtja az emberiséget, de magát is! Ezt egy gyermek is képes tudatosítani Meglepő, hogy tekintélyes, óriási állammechanizmú- sok működéséért felelős emberek ezt nem tudatosítják. — Igen, ezt még a gyerekeknek Is meg kellene érteniük. Mindenesetre mindenki­nek igyekeznie kellene tudatosítani ezeket a dolgokéi Az ember ne akkor tanuljon újszerűén gondolkozni és értelmezni ami­kor államfővé váU, hanem már jóval előt­te. Ma senki sem kételkedik abban, hogy a civilizáció változásának Időszakába lép­tünk. Ezért fontos megtanítani az embere­ket újszerűén gondolkodni... Már beszél­tünk az iskoláról. Arról hogy ne a tudás mennyisége legyen a meghatározó, hanem a logikus, tudományos gondolkodásmód ki- fejlesztése. A logika az intellektus alapja. A tudományos gondolkodásmód lehetővé teszi gyorsan elsajátítani az új ismeretekei és meghatározni, ml a jő és fontos az em­beriségnek, és ml nem. — Nyugtalanít, hogy az emberek leszok­tak arról, hogy meghallgassák egymásl Ta­lán nem mindenki de sokan, nagyon so­kan ilyenek. Azt is mondhatnánk, hogy ez jellemzi napjainkat Az emberek gyorsan beszélnek, hogy mindent elmondjanak, de azt a fáradságot már nem veszik maguk nak, hogy másokat is meghallgassanak Még soha sem állították olyan állhatatosan mint ma, hogy mindenkinek mindent a sa ját bőrén kell megismernie. Hogy a gye rekek nem mérlegelhetik a szüleik hibáit hogy mindent elölről kell kezdeniük meg ismerni. Hova jutnánk, ha nem vennénk fi gyelembe az ókori görög, római vagy akár a középkori civilizációk tapasztalatait?! Az emberiség egy helyben topogna. Az új gon­dolkodásmód nem létezhel ha nem vizsgál­juk, mérlegeljük elődeink tapasztalatait. Vizsgálnunk kell mindent, amit tettek jól vagy rosszul — Volt Időszak, amikor nálunk is meg­gondolatlanul lebontották a régi házakat, a polgári és az egyházi épületeket egy- aránl Pedig ezeknek művészeti és törté­nelmi értékük voll Még azokat is lebon­tották, amelyekre szükség lett volna, sői nélkülözhetetlenek voltak. A művészeti aka­démián egy időben az épületek gipszma­kettjeit Is összetörték, mert az akkori fel­fogás szerint ezek is feleslegesk voltak. Olyan épületek makettjeiről volt szó, ame­lyeket terveztek, de nem építettek fel. Ez a folyamat az egész világon elterjedt egy időben. A ml korunkban is, minden világ­részben tönkretettek értékes műemlékeket és egyedülálló városokai S tették mindezt az újszerűségre törekedve, álhaladást su­galló presztízsépítkezések miatt. Sokszor a háború pusztított, de ugyanilyen pusztító volt (és ma is van még rá példa) az el­avult gondolkodás, valamint az olcsó dicső­ség hajhászása. Itt van például Párizs, a- mely nagyon megsínylette a buzgó korsze­rűsítés következményeit. Persze nemcsak Párizsnak van problémája. Felmerül min­denüti ahol a városokat korszerűsíteni kí­vánják. Korszerűsíteni természetesen kell, ám sokkal naevobb gonddal, érzékenyebben kell ezt a kérdést kezelni Mint a beszél­getésünk elején mondtuk, a XXI. század a humanista kultúra százada lesz, vagy egy­általán nem lesz XXL század. Az emberiség tönkreteszi megszünteti önmagái Az em­beriség az előző korszakokban a természet rabszolgája voU, most a föld despota ural­kodójává akar lenni Ez végzetes lehet a számára. A természet nem tűri, hogy zsar­nokoskodjanak felette. (A befejezése következik) Feldolgozta: —hr—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom