Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-22 / 47. szám

új ifjúság 3^

A SZISZ KB BESZÁMOLÓJA

Kötelességfink ezt a gondolatot állandóan érvényesíteni és tejleszteni, erósíteni a Pionirszervezet Jelentőséget» Jogait, tekintélyét, önállóságát, nagyobb felelősségét s ugyanez vonatkozik a főiskolai szervezetekre és az egyes szociális csoportokra is. A SZISZ felépítésének legfontosabb egységei az alapszervezetek a munkabe- lyeken, az iskolákban, a lakóhelyeken. Jogukban áll választani a tevékenységek széles skálájából, hogy hasznukra és a társadalom hasznára váljék munkájuk. E szellemben kezdtek alapszervezetek alakulni egyes érdeklődési körök szerint. És egyáltalán nem felső utasításra. Egyszerűen a tagság kívánsága szerint. Prágában száz körül van az Ilyen alapszervezetek száma, továbbiak alakultak a kladnöl Poldlban és másutt. Környezetvédelemmel, számítástechnikával, színházzal, újfajta sportokkal stb. foglalkoznak. Ez a felsőbb SZISZ-szervekben vitát váltott ki. némelyek megbotránkoztak rajta. Akad nézet, mely szerint ez megbontja szervezetünk egységét.

Mi nem értünk egyet ezzel. Igen, a szakalapszervezetek, melyek létrejöttek, nem illenek bele eddigi struktúránkba, de

az átalakításhoz hozzátartozik az útkeresés,

a próbálkozás. Javasoljuk hát, hogy megalakulásukat senki ne akadályozza, hisz a tézisekhez tartott vita is Igazolta őket. A szakalapszervezetek munkáját ki kell értékelni, a jő tapasztalatokat pedig általánosítani kell.

Mérlegelnünk kellene azt is, hogy a SZISZ-szervek alakítsanak-e szakegyesületeket. Pl. különféle foglalkozások vagy sajátos kedvtelések szerint, mondjuk a fiatal közgazdászok, jogászok, zenebarátok, művészetrajongók .. Így összeverődtek már az ifjú történészek Ostravában. És újra találkozni szeretnének. Nem csupán a ml tagjainkról van sző. Tevékenységüket úgy fogjuk támogatni, hogy országunk hasznára váljanak. A SZISZ lehet e társaságok fenntartója, az állam! szervekkel szemben pedig kéréseik tolmácsolőja.

Nagyon fontosnak tartjuk az irányítási rendszer felülbírálását a SZISZ-ben, A központi bizottságnak az a véleménye, hogy túl sok az Irányítási szint, ezért egyszerűsíteni kell a kapcsolatot a járás és a központ, valamint a járás és az alapszervezet között. E változás nemcsak jelentős rugalmassággal és jobb tájékozottsággal járna, hanem a szervezet gazdálkodását Is javíthatná. Azt gondoljuk, az így megtakarított eszközökből jobban támogathatnánk azokat, akiknek erre szükségük van: a plo- nírszervezeteket és a középiskolai szervezeteket.

Ugyanígy meggyőződésünk, hogy az ifjúsági szervezet aktivitásának és munkája minősége javításának feltétele a szervek demokratikusabb létrehozása, mégpedig képviseleti alapon. Ez irányban már megvannak az első tapasztalataink, így volt megválasztva és így dolgozik a SZISZ Be- nešovi Járási Bizottsága. A szerv tagjait a konferencián úgy választották meg, hogy az alapszervezetekből ösz- szeállított választókörzetek tették rájuk javaslatot. Olyan jelöltek lettek hát megválasztva, akiket a tagság ismer, akikkel állandó kapcsolatban van, ezáltal ellenőrzi is őket. Az alapszervezetek ős a területi SZISZ-szerv közt ily módon hatékony személyes kapcsolat jön létre.

Gondolkozunk azon is, meghagy- Juk-e kongresszusaink‘közt az ötéves időszakokat. Nem kellene-e ezt a periódust négyévesre csökkenteni? Mert a hároméves választási időszakok nem szavatolják, hogy azok, akik a kerületekben és járásokban a konferencia programját előkészítették, el is számolnak majd végzett munkájukról. Egyszerűen azért, mert közben távoztak tisztségükből. A kor dinamikája és a gyakori változások a választott szervekben e rövldebb ciklusokat teszik szükségessé.

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy meg kell változtatni a SZISZ alapszabályzatát. Nem egy-egy rész módosítására gondolunk azonban, mert olyat már négyszer csináltunk, hanem egy új alapszabályzat kidolgozására. Többek közt újra kell gondolni a szervezetünkbe való be- és kilépést, ki kell emelnünk tagságunk jogait és kötelességeit, rögzítenünk kell benne szervezetünk megváltozott szervezési felépítését. Az alapszabályzatnak tekintettel kell lennie az ifjúsági szervezet nagyobb nyíltságára, legitimálnia kell a leendő demokra- tlzáclós elemeket és formákat, melyeket már alkalmazunk, és teret kell nyitnia a továbbiaknak. Pontosan meg kell határoznia az egyes kor- és szociális csoportok helyzetét, azon szervek jogaival és kötelességeivel együtt, melyek ezeket képviselni fogják. E változásoknak elsősorban szervezeti felépítésünk legfontosabb elemei, az alapszervezetek és plonírcsa- patok munkája fejlesztését kell szolgálniuk. Javasoljuk ezért az országos konferenciának, tegyen Javaslatot a SZISZ KB-nak egy munkacsoport létrehozására, mely az új alapszabályzatot előkészítené, hogy a SZISZ V. kongresszusára való készülődés időszakában nyilvános vitára bocsáthassuk azt.

E helyről szeretnénk köszönetét mondani minden becsületes, dolgos tisztségviselőnek, akik órák ezreit, estéiket, hétvégeiket áldozzák tevékenységünknek. Bizony, gyakran megfeledkeztünk erről, főleg az a- lapszervezetek vezetői, akik tagságunk egy ötödét teszik ki. Az alapszervezetek elnöki és vezetőségi tagjai tisztjében ők azok, akik napjainkban a legtöbb konfliktust élik át. ök nem fújhatnak visszavonulót, nem bújhatnak határozatok mögé, náluk mindig konkrét dologról van szó, a szervezet döntő hatásáról a tagságra és a többi fiatalra.

Az alapszervezeti elnöki tisztség

kulcsfeladat. Nincs más lehetséges kritériuma e tisztség betöltőjének, mint a természetes tekintély, a készség és képesség, hogy másokért cselekedjen, nekik szentelje ' szabadidejét, alkotó módon alkalmazza szervezetünk céljait és programját. Az irányítás összes többi szintjén önkéntes tisztségviselők találkoznak olyanokkal, akik tisztségük betöltése végett részben vagy teljesen függetlenítve lettek. Az apparátus elnökeivel, titkáraival és dolgozóival. De nem minden apparátusban dolgoznak olyanok, akik minden erejüket a választott szerv szolgálatába állítják, és annak utasításai szerint cselekednek.

minőséget kellene teremtenie

e téren annak, hogy az önkéntes tisztségviselők döntenének az apparátus dolgozóinak fizetéséről. Az V. kongresszusig tartó időszakban több önkéntes tisztségviselőt kellene megbíznunk az egyes SZISZ-szervek tanácsai és bizottságai elnöki tisztségével. A központi bizottságon önkéntesek állnak a középiskolai fiatalok, a mezőgazdaságban dolgozók tanácsa élén, önkéntes vezeti az ideológiai, a kulturális, a testnevelési-honvédelmi bizottságot. És beváltak mind.

Több pártonkívülit kell tisztségbe választanunk. Olyanokat, amilyen Ivan Sldorjak, a SZISZ KRB elnöke, vagy Katarína HrbáClková, a nagykürtös! (Velky Krtiš] járási és Alena Bunterová, a prágai 7. városkerületi bizottság elnöke. Ki kell használni a többi politikai párt tagjainak képességeit Is. A SZISZ KB-ba és a cseh központi bizottságba a Csehszlovák Szocialista Párt és a Csehszlovák Néppárt nyolc tagját kooptáltuk. Hasonló eljárást várunk az alsóbb szintektől is.

Tisztségviselőink közt nem lehetnek Ingadozók, gyávák vagy mindenhez és mindenkihez alkalmazkodó óvatoskodók. Az Ifjúsági szervezet tisztségviselőjének lenni — erkölcsi követelményekkel is Jár. Becsületességre és áldozatkészségre van szükség, de bátorságra is a kollektíva védelmében. Kollektív szelleműnek kell lennie. Kell tudnia megnyerni az embereket, de nemet mondania is, mivel az ingadozással semmit nem intézünk el. Hisz a forradalom folytatódik, eredményeit pedig nem az óvatoskodók alakítják ki, hanem a választóik bizalmát élvező egyéniségek. Szervezetünknek pedig ilyenekre van szüksége.

Át kell értékelnünk az önkéntes tisztségviselők tiszteletdíjának kérdését. Ez a hetvenes években létezett, de a nyolcvanas években megszűnt. Fontos szerep jut az önkéntes tisztségviselők képzésének, meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy alapvető elméleti tapasztalatot szerezzenek szervezetünk munkájáról. E célra jobban ki kell használni saját politikai továbbképző központunkat SeCben. Több kerület, főleg a Kelet-csehországi, kihasználja a központ szolgáltatásait A többi kerületnek is megér né az itteni komplex szolgáltatásukat hasznosítani. Az önkéntes tisztségviselő testületek képzése ugyanis fontos eleme a fiatalok nevelésének, a társadalmi és politikai életben való további érvényesülésük szempontjából. Tanuljunk dönteni, szervezni, vezetni, tanuljuk a törvényt és a demokráciát! Az Ilyen képzettség az életben senkinek nem válik kárára.

Az eddig elmondottak zöme nem csupán a SZISZ-re vonatkozott, hanem Pionírszervezetére is. A pionír- szervezet szerves, viszonylag önálló része az ifjúsági szervezetnek. Az önállóság alapfeltétele a saját irányító szerv. Ez létezik a SZISZ megalakulása óta. A formát azonban reális tartalommal kell megtölteni. A döntéshozatali önállóság ugyanis csak látszólagos, ha nem kíséri önálló gazdálkodás is. Szükséges hát a tanács hatáskörébe utalni a SZISZ Pionír- szervezete saját költségvetését a központitól kezdve a járási bizottságiig a pionirszervezet önállósága mértékének kifejezéseként. A SZISZ és Pionírszervezete politikai és szervezeti egységének bizonyítéka lesz és marad az alapeszközök meg a gazdasági és céllntézmények közös hasznosítása, valamint a közös konferenciák és legfelsőbb szintű tanácskozások, melyek megszabják a fiatal nemzedék nevelésének fő irányvonalait és céljait, a pionírok képviseletét a SZISZ szerveiben. Meg keli oldani a plonlrdolgozók SZISZ-tagságának kérdését. A SZISZ KB a lehetséges megoldást abban látja — s ez országos konferencia téziseinek vitájában is elhangzott —, ha tagjai lesznek az Ifjúsági szervezetnek a saját szervezetükben, pionírdolgozói kötelességgel és SZISZ-tagságl jogkörrel.

Az utóbbi Időben sikerrel oldottuk meg

a pionírdolgozók státusának egyes kérdéseit.

A CSSZSZK kormányának döntésével összhangban nagyobb mértékben lettek függetlenítve a pionírtáborok vezetése érdekében, de a pionírvezetők és plonírházl dolgozók hathetes üdülési szabadsága továbbra is megoldatlan. Nem tudjuk elérni, hogy kellően megbecsüljék a csapatvezetők nevelő munkáját. Még mindig nincs elég csapat, és rajvezetőnk, nincs elég pénzünk és anyagi alapunk a pionír- munka feltételeinek javítására. A rajok hatvan százaléka a tantermekben jár össze. S ha a múltban azt ígértük, a pioníroknak megfelelő körülményeket teremtünk, ma nyíltan be kell Ismernünk, hogy ez meghaladja a SZISZ erejét. Ez nem újdonság, de újdonság az a nyíltság, mellyel beismerjük e tényt. A múltban számtalanszor apelláltunk az Iskolák segítségére, üzemekhez, nemzeti bizottságokhoz fordultunk. Volt ugyan némi hatása ennek, de a kívánt javulás nem következett be. At kell gondolni hát a pionírszervezet anyagi és pénzügyi ellátásának elveit és távlatait. Magunk ehhez többféleképpen járulhatunk hozzá. A SZISZ központi forrásaiból a pionirszervezet akkor kaphat többet, ha máson ezt megspóroljuk.

A végső lehetőségünk, de ez már az állami szervek hatáskörébe esik, a pionirszervezet saját gazdasági tevékenysége. Ez a kérdés sok vitát váltott ki. Mert érzékeny területet é- rlnt: a gyermekmunkát. A ml gyermekeink számára a munka nem létkérdés. Inkább megismerés, az emberi munka és a megkeresett korona értékének tudatosítása, s ez egy életre szóló fontos tapasztalat. E téren azonban másodlagos nyersanyagbe- gyűjtők keresztbe tettek nekünk. A hulladékok gyűjtése volt a pionírok egyik fő jövedelemforrása. Ipari üzemeink azonban nem képesek feldolgozni minden összegyűjtött papírhulladékot A gazdasági és ökológiai szempontú problémamegoldás helyett ml a felvásárlási ár csökkentését részesítettük előnyben. E helyről hívjuk fel a figyelmet arra Is, hogy a gyermekmunkát tiltó rendeletnek káros következményei Is vannak. A gyermekek ma jóformán semmit nem dolgozhatnak, sehová nem szabad belépniük, semmihez nem szabad nyúl- nlük; néha úgy tűnik, az előírásoknak leginkább a fekvő és alvó gyermek felel meg.

Ami a pionirszervezet munkájának tartalmát illeti, arról már sokat mondtunk a szervezet 40. évfordulóján, a SZISZ és a pionírdolgozók közös járási és kerületi konferenciáin. A pionírdolgozók önálló szekciója e tanácskozásokon lehetővé tette a problémák alapos elemzését. Jónak tartjuk azonban, ha a pionírdolgozók jelen vannak más szekciók tanácskozásain is, mert van mit mondaniuk a

gazdálkodási, IskolaOgyl és egyéb kérdésekről is

Ez év szopiemberében kezdődött a pionirszervezet ú| nevelési programjának kísérleti bevezetése, összesen 133 plontrcsap.iinál hét vált tzaíltan. De mindenütt kipróbálhatják, ahol erre Igény van. A cél világos nagyobb önállóságra, telel''sségre nevelni a gyerekeket, hogy tudják Irányítani kollektívá|ukal, dtinlsenek a tevékenységük tartiilmárói, a körök és rajok progriWi il-ól. Nemcsak j.

A Komensky közelgő lubileumára való tekintettel kellem- tudatosi'anunk az ő elveit, a korhnzmériségei, a játékosságot, a szemléletességet, az egyszerűtől az összetetthez való haladást. Lehet, hogy végül sokan rádöbbennének, hogy jan Amos olyanfajta gyermekekkel végzett munkáról, mint a tanfolyam, soha nem írt és nem is gondolkodott.

Fontos nevelő elem

a tevékenység szabad megválasztása.

Hisz lehetetlen, hogy a pionírok mindig csak alárendeljék magukat a felnőttek akaratának. A gyerekek és vezetőjük kapcsolatát meg kell szabadítani a távolságtartástól, baráti viszonnyá kell azt átalakítanL A vezetőnek nem szabad tudását és okosságát fitogtatnia a gyerekek előtt, inkább véleményként, javaslatként kell eléjük tárnia elképzeléseit. A gyermekszervezet jobb munkájához ötletforrás lehet, és nekünk idősebbeknek, a felnőtteknek is érdekes szemszögből látott véleményt jelenthet a pionírok kerületi, országos és központi értekezlete. Ez összehívható mind a szervek, mind a szervezet szükségletei alapján.

Hosszú évek óta próbálkozunk a pionírok ifjúsági szervezetbe való átmenetének megoldásával. Szeretnénk a SZISZ-ben továbbfejleszteni mindazt, amit nevelésével a pionirszervezet a gyerekekben megalapozott. Nem adminisztratív átmenetet akarunk, inkább a tudatosan döntő fiatalok önállóságát. Erre kell hát az alapiskola utolsó évfolyamában nagy gondot fordítania a pionírmunkának. A SZlSZ-alapszervezetek pedig igyekezzenek minél szorosabb kapcsolatot fenntartani a pionírokkal.

Tagbázisunk legnagyobb csoportját a középiskolások alkotják. A SZISZ

IV. kongresszusa után hívtuk életre a Radim programot a középiskolák és szaktanintézetek első két évfolyama számára. Ennek segítségével akartuk elkerülni, hogy az elsős középiskolások tömegesen és formálisan lépjenek be szervezetünkbe. A lényegében automatikus taggá válás ellen vagyunk. A Radim feladata tartalmilag igényesebb tevékenységre és nagyobb társadalmi felelősségre buzdítani a középiskolásokat. Tudatosíttatnl velük, hogy az Iskola az ő ügyük is, segítségével jobban áthidalhatók az alap- és középiskola közti különbségből e- redő átmeneti nehézségek. Az eltelt két év megmutatta, hogy a Radim megvalósításéval hasonló gondok vannak, mint más ösztönző és sikeres aktivl- fásokkal. Az egyik helyen Jobban megy a dolog, a másik helyen rosz- szabbul. Jó példánk Hradec Králové- ből, Prága 3. kerületéből, a bratlsla- val 2. kerületből vannak. Vagyis onnan, ahol a „radlmosok“ maguk is beleszólhatnak, mit csináljanak. Ahol megértőek a tanárok, ahol van elég aktív instruktor.

Komoly tény az, hogy a középiskolásokkal szemben még mindig sok az adósságunk. Rámutatunk pl. arra, hogy a fiataloknak — s ezen általában a harminc év körülieket értjük — kevés a beleszólásuk a döntésekbe. És akkor a SZISZ ben sok idősebb tag éppen igy viszonyul a középiskolás.)khoz Jsak így törlOiihe- tett meg, hogy /en kévéséi törődtünk velük Vu'ő la. arra sem kaptak lehetösígjt, uogy megmu ássák, mit tudnak. Ezt az állapotéi s úrvezetőnkben és szerveinkben .linél gyorsabban meg kell változ.a >unk. Ojra hangsúlyozzuk, szükségnsi nogy a pedagógiai tanácsban a kozépisko. lal bizottságok elnökei is ott legyenek a fiatalok képviseletében. E téren eddig inkább csak ritka kivételek akadtak, konkrétan a középiskoláknak csupán 3 százalékában. Ha pedig épp a középiskolások esetében nem számoljuk fel a gyakorlatot, hogy róluk nélkülük döntenek, el fogjuk veszíteni őket. Elvesznek számunkra, de a társadalmunkért sem lesznek hajlandók cselekedni Rendkívül nehéz a helyzet a középfokú szakfanintézetekben. Talán azért is, mert a szakmunkástanulóknak sokszor adja tudtára,,^ környezetük, hogy ők azok, akik nem jutottak be semmilyen iskolába. A SZISZ KB arra a következtetésre jutott, s ezt hangsúlyozta 6. ülésén is, hogy

(Folytatása a 4. oldalon]