Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-22 / 47. szám
1 A SZISZ KB BESZÁMOLÓJA a Szocialista Ifjúsági Szövetség részvételéről a szocialista társadalom átalakításában és demokratizálásában, valamint a SZISZ és Pionírszervezete további fejlődéséről a Szocialista Ifjúsági Szövetség V. kongresszusáig Tisztelt elvtársnök és elvtársakl E hónapokban és hetekben dől el, milyen lesz szervezetünk az elkövetkező években. Elképzelés róla akad bőven. Egyesek azt mondják, Ilyen szervezetre nincs is szükség. Mások épp az ellenkezőjét vallják, hogy a SZISZ-ben minden rendben van, nem kell változtatni rajta semmit. Ezek szélsőségek, melyekkel nem értünk egyet. A SZISZ KB-nak az a meggyőződése, hogy a kor és a fiatalok többségének követelményei szerint alapvető változásokat kell eszközölnünk szervezetünkben. Vissza kell szereznünk jő hírét ott, ahol azt elvesztette, s még jobban kell dolgoznunk ott, ahol eddig Is ment a munka. ^ El akarjuk mondani véleményünket arról, hogyan képzeljük el további életünket szervezetünkben, és nemcsak ott. Abban a szervezetben, melynek mint szocialista szövetségnek a CSKP vezetése alatt lényegesen többet kell tennie a szocializmus megújításáért, mint eddig tett. Ifjúsági szervezetünk odaadó híve akar lenni szocialista hazánknak, és aktívan részt akar venni mindenben, ami annak további fejlődését szolgálja. Az átalakítás és demokratizálás korában élünk, tanulunk és dolgozunk, melyet a kommunista párt kezdeményezett. Továbbra Is Jelentős politikai és társadalmi erő vagyunk, és az is akarunk maradni. Ezért tartjuk szervezetünket a kommunista párt segítő munkatársának a gazdasági és társadalmi átalakítás megvalósításában, a szociális és gazdasági célok teljesítésében. A történelem megtanított rá bennünket, hogy az Ifjúságot nem lehet egyszer s mindenkorra megnyerni. Bizalmáért állandóan küzdeni kell, hiszen egy rendkívül érzékeny kor- és szociális csoportról van esetében szó. Mert hisz végeredményben a fiatalok megnyerését tűzik ki célul az ellenfeleink Is. Ezen okból Is fontosnak tartjuk kimondani, hogy mint Idősebb polgártársainknak, nekünk is hasonló céljaink vannak, ugyanúgy érdekünk nekünk Is a társadalomban szükséges változások végrehajtása. De esetünkben olyan munkaformákban és módszerekkel, melyek közel állnak hozzánk és megfelelnek életkorunknak, mentalitásunknak, a sorainkban tömörített fiatalok széles körű érdekelnék. A Nemzeti Front jelentős, 'önálló, létszámát tekintve második legnagyobb tömeg- szervezete vagyunk. Sokoldalúan akarunk hát részt venni a Nemzeti Front politikájának kialakításában és megvalósításában, mely politikai rendszerünk alapja, és részt akarunk venni annak ellenőrzésében Is. A Nehizetl Frontot a szocialista demokrácia, az érdekek és nézetek plurálizmusa legszélesebb platformjának tartjuk, ahol erőink és eszközeink egyesülnek, érdekeink és szükségleteink átültetése és kielégítése során. Ez megkívánja, hogy aktívabban szerezzünk érvényt az NF cselekvőképességének tokozására hozott Intézkedéseknek mindenütt és minden szinten, ahol súlyos társadalmi kérdésekről döntenek. Támogatjuk és üdvözöljük, hogy a gyerekek és a fiatalok tagjai legyenek az NF más szervezeteinek és ott dolgozzanak. Kitartunk viszont amellett, hogy ott olyan munkaformák és módszerek jussanak érvényre, amelyek megfelelnek e korosztályok és szociális csoportok sajátságainak. A csehszlovák Ifjúság az a társadalmi csoport, mely az átalakítással és demokratizálással A SznctflIUta lf|tisági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKES/IOSEG; Martanosiénva 25. 819 27 Bratislava Főszerkesztő; CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztO; NESZMERI SANDOR Telefon; főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213623. 2104541. titkárság — 2104542 2104544 gazdasági Őz knltiirális rovat — 2104546 szervezett élet és sport — 2104545. műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kladövállalat 812 84 Bratislava. Pratské 11 Nyomja a Západoslovenské tloéiarne 812 62 Bratislava Odborárske nám. 3. Előtizetésl díj; egy évre 52 Kős fái évre 26 Kés Terjeszti a Posta HIrlapsznIgálata Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél. A lap klllföldre a PNS fistredná azpedicia a dovoz tIaCe. 813 11 Bratislava Gottwal- dovo nám 6 Htján rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzDnk meg és nem kSI- dilnk vissza Index: 498 02. tulajdon jövőjét kapcsolja össze ugyanakkor nem alkot megbonthatatlan egységet. Túlsúlyban vannak benne azok, akik a változások hívei, és készek e folyamatban aktívan részt venni. Aztán itt van azok csoportja, akik ugyan elismerik a változások szükségességét, tenni azonban nem óhajtanak értük. Az ifjúság további csoportját nem érdeklik a politikai és közéleti történések. És akadnak egyének, csoportok, melyek nyíltan hirdetik szoclalistaellenes- ségüket. Az utóbbi két évben rendkívül megnőtt a fiatalok érdeklődése a hazai és a külföldi politikai események Iránt, főleg közvetlen szomszédaink országaira figyeltek. Természetesen az SZKP megindította átalakítási és demokratizálási folyamatról van most szó. Hisz túl minden problémán és fájdalmon, melyet e folyamat a szovjet népnek hozott, a szocializmus próbatétele Is- ez, vajon képes-e megszabadulni mindattól, ami akadályozta és mindmáig gátolja abban, hogy a gyakorlatban valósuljanak meg ösz- szes előnyei, létrehozva a leghumánusabb társadalmi rendszert. A közvélemény tájékoztatásának fejlődése új kérdéseket tétet fel velünk, újragon- doltat velünk sok mindent, amiről korábban azt hittük, objektíve létezik és egyszer s mindenkorra meghatároztatott. Számunkra ez a társadalom iránt megnyilvánuló aktív érdeklődés, a hazánkról való gondolkodás jele. Mi az, ami a leginkább zavar bennünket? Főként a hozzáértés hiánya, a következetlenség legkülönfélébb formál. Az ellentét a hirdetett célok és a valóság között, a bürokrácia, az adminisztratív eljárás, mellyel életünkben naponta találkozunk, sokszor belegabalyodunk. Ezért van, hogy az átalakítás menete nem felel meg a fiatalok elképzeléseinek. Döntő szerepet ebben nem a türelmetlenség játssza, mely az Ifjúságnak mindig Is sajátja volt. Viszonyukat ugyanis befolyásolják példájukkal azok a polgártársaink, akik az átalakítás és demokratizálás értelmét és céljait teszik kétségessé, amikor ezeket hirdetve tartják lenn a régi helyzetet, mert az új felszínre hozhatná hiányosságaikat, hibáikat. Ez a fő oka annak, hogy ők nem akarnak változást. És sokan vannak, akik a meghirdetett és szükséges változások megvalósításában különböző okokból nem is hisznek. A bizalomvesztés egyik oka az Is, hogy nálunk éveken át az önelégültség, a hibák és fogyatékosságok eltitkolásának, a bírálat elutasításának légköre uralkodott, s ez baj, még ha az ilyen eljárás oka gyakran az a meggyőződés Is, hogy a szocializmust mindenáron meg kell védeni. A sikereit kell hangoztatni, melyek természetesen megvoltak és megvannak. Csakhogy Idővel képesek lettünk megmagyarázni olyasmiket Is, amiket helyesebb lett volna nevükön nevezni. Ha valami rossz volt, azt mondtuk, hogy bonyolult; az Irányítás és szervezés hibái, tévedései gyakran kapták az objektív nehézség nevet. A fogyatékosságok elkendőzésének szakkifejezésévé vált a „vannak még tartalékaink“. Ennek az ifjúság tudatában meg kellett mutatkoznia. Ám mindezek ellenére mi vagyunk azok, akik ezzel a gondolkodásmóddal szakítani akarunk. Ezért hajlandók-vagyunk tekintetbe venni átmeneti népszerűtlen intézkedéseket Is, mert hiszünk a szocialista átalakítás és demokratizálás eszméiben. És tudjuk, a valós, a kézzelfogható változásokért, a jobbért nekünk is sokat kell tennünk. Igen, bírálunk, kíváncsiskodó és kellemetlen kérdéseket teszünk fel, új javaslatokkal állunk elő, -Ez nem bírálat a bírálat kedvéért, hanem annak bizonyítéka, hogy a ml ereinkben Is forradalmi vér kering. Képesek és készek vagyunk olyan feladatokat vállalni, mint amilyenek a háború utáni újjáépítés, Szlovákia Iparosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása, a város és a falu közti különbség felszámolása, a legnagyobb ifjúsági építkezések voltak. Készek vagyunk vállalni minden pozitívumot, amit népünk a szocialista építés 40 éve alatt elért, mert nem lehet nem látni a szolid élet- színvonalat, a személyi és társadalmi fogyasztás megnövekedését, a vitathatatlan szociális biztonságot. Felsorakozunk a CSKP KB főtitkára, Miloš Jakeš szavai mögé, aki a kerületi párttitkárok szeptemberi értekezletén, Prágában azt mondta: „A munka, mely az elkövetkező Időben vár ránk, sok erőfeszítést, realizmust és határozottságot követel. A lényeg, hogy következetesen haladjunk a megkezdett Irányba. Nem engedhetünk különféle nyomásoknak, esetleges konfliktusoknak, a bírálat sem tántoríthat el bennünket a feladatok megoldásától, melyektől az átalakítás és demokratizálás sorsa függ. Létszükséglet megérteni, hogy aX átalakítás népünk érdekét szolgálja, országunk helyzetének szilárdságát segíti elő mai világunkban, mely rohamléptekkel fejlődik. Senki sem fog megvárni bennünket, és mi nem pihenhetünk a babérjainkon. Ennek megfelelően kell hát cselekednünk. Veszélyesnek kell tartani az önelégültséget, mert erre semmi okunk nincs.“ A SZISZ 1970-es alakuló kongresszusa óta jó adag tisztességes munkát végzett. Az elmúlt évek nem könnyű küzdelemmel jártak, hogy szervezetünk tekintélyt szerezzen a fiatalok közt. Egyetlen közgazdász sem tudná összeszámolni, munkánk mennyi hasznot hozott az iparnak, a mezőgazdaságnak, városainknak, falvalnknak. Sorainkból e- gész sereg élenjáró szakember és szakmunkás került ki az élet minden területére. Becsületes, dolgos emberek. Némely munkaformánkkal pedig megelőztük korunkat. Pl. az ökológia terén, vagy a tudományos-műszaki tevékenységben. Fiatalok százezreinek tettük értelmessé a szabadidejét. A SZISZ érdeme, hogy léteznek olyan jelentős akciók, mint a Porta, a Rockfest, a klubfesz- tlvál, a Zenit kiállításai, a Lusta labda vagy a Pionírok sportllgája verseny... Nem mindig voltii j azonban olyan sikeresek, mint szerettílir volna. Tevékenységünkben Is megjelent a formalizmus. Időnként az önelégültség. Sokszor kellett volna becsületesebbnek, következetesebbnek és elvhűbbnek lennünk. Gyakran adtuk fel Idő előtt a harcot a bürokratikus akadályokat megunva. Sokunknak, mikor már nem babra ment a játék, inába szállt a bátorság. Mások ingerülten reagáltak, felhorkantak, amikor pedig nyugalomra és józanságra lett volna szükség. A SZISZ-ben mindenféle határozatokat hoztunk, óm ellenőrzésüket már nem végeztük következetesen. Munkánkból gyakran veszett ki a konkrét felelősség, a nyílt kritika. Némelyeknek a magas tisztségtől fejébe szállt a dicsőség, maguk döntöttek mindenben, a kollektíva véleményét figyelmen kívül hagyva. Az apparátus sok helyen a választott szervek munkáját végezte, melyek aztán csak formálisan üléseztek és üléseznek még Itt-ott ma Is, hogy kézfelemeléssel jóváhagyják, ami már rég eldöntetett. Értékelésünkben persze nem követhetjük el a ma oly gyakori hibát: Nem láthatunk csak feketében, vagy fordítva, csak fehérben. Mindent tágabb összefüggésekben keli szemlélnünk. A társadalom szerves része vagyunk, minden, ami benne lezajlik törvényszerűen ,é- rinti a fiatalokat Is, szervezetünket Is. Ebből kiindulva készítettük elő, majd folytattuk le a SZISZ IV. kongresszusát. Erre mutattak rá az Idei évzáró taggyűlések és járási konferenciák. Ebben az értelemben a SZISZ IV. kongresszusának határozatait jónak és érvényesnek tartjuk. Üjra tudatosítottuk ugyanis, hogy az Ifjúsági szervezet nem helyettesítheti az állami gondoskodást, az iskolát, a családot, sem más társadalmi szervezeteket és Intézményeket, de kötelessége következetesen képviselni és érvényre juttatni a fiatalok és gyermekek érdekelt. Határozottan kezdeményezőbbnek kell lenni, a megoldásra érett kérdéseket az Illetékes szervek elé kell terjeszteni. Ez a feltétele annak, hogy a csehszlovák Ifjúság képviselői legyünk. És így kell teljesítenünk kongresszusi határozatainkat Is. Sok minden sikerült mór. A köztársaság 120 járásában építettünk ki tudományos-műszaki klubot a fiataloknak és gyermekeknek. Szeptember óta a SZISZ Pionírszervezetében kísérleti nevelési rendszert próbálunk ki. Alapvető változás állt be a SZISZ politikai oktatásában. Tisztességes volt részvételünk a XIII. VIT-en. Néhány kongresszusi határozat teljesítésével azonban problémáink lesznek, mert ezek összefüggnek jelenlegi változásainkkal, főként gazdasági téren. Ilyen pl., hogy a SZISZ V. kongresszusáig 400 törpe- vízmüvet helyezünk üzembe. A változások a bankhitelek nyújtásában és a turbinák kis teljesítménye kitolja e feladat teljesíthetőségét. Máig nyolc Ifjúsági vízmű üzemel, és további pár tucat áll tervezés és építés alatt. A IV. kongresszus fontos határozata: a szervezeti élet demokráciájának megújítása és elmélyítése, a direktív, adminis;’tratív irányítás, a túlzott centralizmus kiküszöbölése. Az alapszervezeteket arra ösztönözzük, hogy olyan munkaformát válasszanak, a- mely megfelel a tagság érdekeinek. Vlsz- szatérünk a titkos választásokhoz, a töb bes jelöléshez. Nyilvános vitákat kezdeményeztünk fontos Ifjúsági dokumentumokról, pályázatokat Irtunk ki. Jelentősen egyszerű eltettük az előírásokat, főleg a szervezetek gazdálkodását Illetően bővítettük a jogkö rüket. Lényegesen korlátoztuk a megköve telt jelentések számát. Csökkentettük a SZISZ KB és a kerületi bizottságok apparátusának a létszámát több mint száz dől gozóval, a járási és alapszervek javára. Minden szinten fontos felszámolni a SZISZ elszigeteltségét a szervezetlen fiataloktól és a társadalmi történésektől. Hosszú évekig foglalkoztunk saját belső dolgainkkal, és társadalmunk sokszor azt sem tudta, ml a véleményünk arról, ami benne történik. Mit akarunk ml, hogyan akarjuk országunk életét befolyásolni. Ezért az Idei év elején programnyilatkozatot dolgoztunk ki és bocsátottunk társadalmi vitára. Nyíltan meg kell mondanunk: nem volt olyan visszhangja, amilyet elvártunk. Most tanulgatjuk csak, hogy nyilvánosan véleményt mondani a dolgokról annyi, mint befolyásolni az alakulásukat. Annak a gondolatnak, hogy egységes és egyben széleskörűen nyitott ifjúsági szervezetet alakítsunk ki Csehszlovákiában, ötvenéves hagyománya van. A kezdetek óta az volt a feladata, hogy minél szélesebb Ifjúsági réteget tömörltsen, nemre, világnézetre, politikai hovatartozásra, osztály- és szociális csoportra való tekintet nélkül, egyszóval az ország minden fiatalját, egyesítve először a haza védelmére a fasizmus ellen, a II. világháború után a köztársaság újjáépítéséért, 1948 februárja után pedig a szocializmus építéséért. A SZISZ KB-nak az a véleménye, hogy ezen az úton kell tovább haladnunk. A szocializmus továbbfejlesztésének akarjuk megnyerni a politikai egység elvén a lehető legtöbb fiatalt. Csak két elvi követelményt támasztunk tagságunkkal szemben. Az első, hogy a SZISZ minden tagja érezze kötelességének és szükségletének köztársaságunkért, szocialista fejlődéséért aktívan tenni valamit. A második, hogy értsen egyet a SZISZ programjával, betartsa a SZISZ alapszabályzatát és aktívan vegyen részt valamelyik SZiSZ-alapszervezet munkájában. E két a- lapelvből fakad Ifjúsági szervezetünk politikai egysége. A SZISZ KB meg van győződve arról, hogy szükség van országunkban az egységes gyermek- és Ifjúsági szervezetre. Csak az erős és egységes szervezet képviselheti sikeresen a fiatal nemzedék érdekelt. Ma bírunk annyi anyagi alappal, pénzzel, de rátermett, áldozatkész káderekkel, szervezőkkel is, hogy kielégítsük a fiatalok legkülönfélébb szükségleteit és kedvteléseit. Még senki, akinek más volt a véleménye a dolgokról, nem tudta megmagyarázni, mi az, ami az egységes Ifjúsági szervezetben nem lehetséges, ki akadályozza abban, hogy azt csinálja, ami érdekli Természetesen, ha nem áll más politikai alapokon, mint ml. Minden szervezet munkája által erős. Minél több aktív tagja van, annál jobb. Nem adminisztratív toborzással akarunk tagokat szerezni, hanem vonzó programmal, melynek kialakításában maguk Is részt vesznek. AZzaMs, hogy a SZISZ-ben biztos pontra és pártfogóra találnak. És ezt' leginkább egy egységes Ifjúsági szervezet nyújthatja, minden szerv, intézmény és szervezet egyenrangú partnereként. Ezt a helyzetet kell tudnunk a mi szocialista politikai rendszerünkben is teljes mértékben kihasználni. Az utóbbi időben többször halljuk, hogy jogot formálunk minden csehszlovák gyermek és fiatal képviseletére. Azt Is mondják, hogy aki nem tagja a pionírszervezetnek, majd a SZISZ-nek, nem kerülhet semmilyen vezető beosztásba, nem juthat be pl. főiskolára. A SZISZ történetében azonban soha nem harcoltunk hasonló, kétes támogatásért. Ha Ilyesmik mégis történnek, nem a mi érdekünkben, és nem a mi kezdeményezésünkre. Ezt már sokszor elmondtuk. Hangsúlyozzuk a SZISZ-ben a politikai egységet. Igaz, de Ilyenkor az alapelvek egységességére gondolunk, soha nem minden nézet és vélemény egyformaságára. Ha azt mondjuk , beszélni akarunk mindenről, ami a fiatalokat érinti, kínozza, őszintén Is gondoljuk ezt. Hisz a vita a megismerés fontos formája. Munkánk azonban nem változhat át valamiféle állandó vitatkozássá. Kell tudnunk közös nevezőt találni, konstruktív következtetéseket levonni és e- zeket életbe léptetni. Kompromisszumot Is kell kötni, ha a fiatalok érdeke azt kívánja. Valóban a fő, a lényeges dolgot kell látni, nem a mellékes dolgokon rágódni A szó valódi értelmében meg kell tanulnunk Igazi, felelős politikát folytatni A SZISZ és a pionírszervezet tagjai az Iskolások, de SZISZ-esek még a szüleik Is. A legkülönbözőbb foglalkozású, szükségletű, érdeklődésű és kedvtelési! embereket tö- möritjük. Ez természetesen demokratikus Irányítást vár el szervezetünktől, és következetes differenciálást az egyes korosztályok, szociális rétegek és érdeklődési csoportok szerint. A SZISZ alapító kongresz- szusa 1970-ben kimondta: „A SZISZ-t mint egységes szervezetet hozzuk létre. Meggyőződtünk róla, hogy az egység nem állandó és változatlan állapot, az egység dinamikus, megvan a komplex, a tartalmi és szervezési kifejeződése, a sokoldalúságot és ellentéteket is magában hordozza, állandóan fejleszteni kell és harcolni kell érte. A ml egységünknek azonban elegendő teret és lehetőséget kell nyújtania a specifikus és differenciált érdekek és szükségletek, az egyes kor- és szociális csoportok részére; így az egység és a differenciáltság szervesen összetartozik benne. Az egység abszolutizálása, a differenciálás elnyomása formális szervezeti munkát eredményez, míg a differenciálás abszolutizálása szélsőséges esetben szétveri a szervezetet, csoportérdekeket helyez a társadalmi érdekek fölé.“
