Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-04 / 40. szám
új ipság 10 „Tizenkilenc éves lány vagyok, és még senkivel sem járok. Ez a szüleim miatt van. Eddig már két fiúmat elküldték, mert nekik nem tetszett. Közben felrótták, hogy miért nincs komoly üdvarlőm. Ogy érzem, hogy nem szeretnek igazán, csak a két idősebb testvéremet ...“ Leveledből kitűnik, hogy konfliktusod van a szüléiddel, de ennek elsősorban te vagy az okozója. Nem vall valami nagy érzelmi gazdagságra az, hogy képes vagy a testvéreidre féltékenykedni. Gondolod, hogy a szülői szeretet azzal mérhető le, hogy melylkő- töknek mennyit adnak? Szerintem ez csupán külső megnyilvánulás, és nem szabadna, hogy befolyásoljon. Önzőén gondolkodsz, ezért nem fér a fejedbe, hogy más töb- jet kaphat nálad. Ez a tulajdonságod gátol az ismerkedésben is. Te kiválasztasz egy fiút, meghívod őt hozzátok és aztán csodálkozol, hogy ez szüleidnek nem tetszik. Több oka i# van ennek. Az egyik az, hogy nem kérted ki a szüleid engedélyét a meghíváshoz. További ok: nem biztos, hogy jól választottál, és ugye, nem keli mindegyik fiút rögtön meghívni hozzátok. Próbál] barátkozni, szórakozni, és amikor úgy érzed, eljött a bemutatás ideje, kérd a szüleid beleegyezését. Ne csodálkozz azon, hogy hozzád szigorúbbak otthon, mint bátyáidhoz. Készítsd fel tehát szüléidét á látogatásra, és ha nem tetszik nekik az ötlet, találkozz a fiúval presszóban, moziban. Én nem o- kolnám szüléidét a magányodért, a jő partnerválasztáshoz ugyanis szeretni kell az embereket, amihez te nem vagy eléggé nyitott. Elsősorban magadat szereted. Mindkét fiú elhagyott, ez is rossz választásodat bizonyítja. Egy félresikerült látogatás még nem ok a szakításra, a fiúnak a- zonban kapóra jött. Ha Igazán érdeklődött volna irántad, együtt keresi veled a hibát, hogy hol is fontottátok el. „Tizenöt éves nagyon szomorú lány vagyok. Szomorúságom oka az, hogy én mindig igazat mondtam mindenkinek, mégis mindenkiben csalódtam. Lehet úgy élni, hogy mindig csak gyanakodjak, mert nem tudok megbízni senkiben sem? A barátnőim is kifecsegtek olyan dolgokat, amiket nem kellett volna. Miért vagyok én más, mint a többi ember? Miért akarok több lenni, mint amilyen vagyok? Szeretnék megváltozni, de hogyan?“ Leveled már lépés a megváltozáshoz. Amikor az ember képes pontosan megfogalmazni, mi nem tetszik önmagán, már felkészült"^ a változásra. Azt tanácsolom, ne csak önmagad megismerésére törekedj, figyeld környezeted reagálását is. Szókimondásoddal provokálhatod magad körül az embereket. Az igazmondás szép dolog, de nem mindig hasznos. Nem a- karlak, most arrra biztatni, hogy erről a tulajdonságodról mond] le, de figyelmeztetni akarlak, hogy a túlzott kritika csak akkor hasznos, ha ugyanolyan fokú önkritikával párosul. Másképpen fogalmazva: másoktól olyat követelek csak, amit önmagámtól is elvárok. Számodra az Igazság egészen mást jelenthet, mint a barátaid számára. Ha velük vagy és közös dolgaikat bírálod, gondolj az ún. kollektív igazságra, vagyis arra, hogy most nektek, ebben az adott helyzetben mi felelne meg legjobban, és eszerint bírálj. Igazad soha se legyen öncélú. Meg kell tanulnod az embereket szeretni, meglátni bennük, ami szép és jó. Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai is, de ezeket kiegyensúlyozzák a jó tulajdonságok, illetve általában ezekből van több. Ha te csak a részletekre figyelsz oda, torz lehet az összkép. Tanuld meg megváltoztatni véleményed. Akiről valamikor rossz véleménnyel voltál, nem biztos. hogy egy idő múlva még mindig okod lesz rá. A véleményekhez való ragaszkodás nem hasznos. Az önmagadról alkotott kép nem a legelfogadhatóbb számodra. Elégedetlenségedet csak akkor tudod mérsékelni, visszaszorítani, ha a javulásért teszel is valamit. Nekem például az a nézetem, hogy feleslegesen dohogsz barátnőidre, amiért kicsacsogták titkodat. Ha egyszer elmondtad nekik, az a titok már nem is titok. A lányok gyenge pillanatukban adott szavuk megszegésével akartak tetszelegni. Igyekezz magadat túltenni rajta, és úgy felfogni a történteket, hogy nem tragédia. Kamaszkori érzékenységből eltúlzod problémád. Belső nyugtalanságodat is részben a bizonytalanságod okozza. Elhagy a fiú, nem hagy el? Megbocsát vagy sem? Nevetnek rajtam vagy elítélnek? Légy optimista, és vedd úgy,' hogy engedted őket rajtad szórakozni (ha ilyen a színvonaluk, és Ilyenfajta szórakozás kell nekik...). Legközelebb fordítsd viccre a szót, és akkor majd együtt nevettek. A vélt csalódásokat védd ki azzal, hogy nem leszel olyan közlékeny. Habár megértelek, mégis azt vallom, az emberekben bízni lehet és kell is! „A diszkóban a barátnőmnek is meg nekem is ugyanaz a fiú tetszett meg. Most azzal fenyeget, hogy megver, ha elveszem tőle. Mit tanácsolsz?“ Nagyon csúnya lenne, ha összevesznétek, miközben a fiú semmiről sem tud. TI megfeledkeztek arról, hogy a választás joga az övé, és ti képesek lennétek osztozkodni. Legjobban tenné, ha egy harmadik lányt választana, vagy ti külön-külön egy másik fiút (mondjuk barátokat). Ha mégis téged választana, kérd meg őt, hogy ezt a döntését hozza tudomására egy másik lánynak is, tehát a barátnődnek. A szimpátia még nagyon messze van az udvarlástól, így lehet, hogy kártyavárat építgetsz magadban ... Ha igazi barátnők vagytok, válasszátok a barátságot — kettőtök barátságát! VERONIKA Családalapítási tényezők A szerelem II. A szerelem második lépcsője, hogy az egyén kísérletet tesz a szerelem meghatározására, kritériumai felvázolására, az élet egészében való belehelyezésére. Más szóval: kialakul egy meghatározott szerelemkép. Ez tartalmazza a családi környezetben szerzett tapasztalatokat, olvasmányélményeket, az adott kultúrkör által megteremtett modelleket, és ami nagyon fontos, a saját elképzelések vetületét. Szerelemképünk tükrözi legrejtettebb lelki szükségleteinket, személyiségünket. Ezért „startol“ mindenki másként a szerelemben, ezért olyan különbözők az elvárások és kritériumok. Vannak, akik a szerelemben elsősorban a romantikát keresik, mások az alkotást vagy az erotikát, esetleg a partnerről való gondoskodás lehetőségét. Egyesek a szerelemben elsősorban az aktivitást és a fejlődést látják, a szerelem révén akarnak valamivé válni, mások számára a cél a partner megajándékozása saját érzelmeikkel. A szerelem következő fokozata, amikor a másik sza- méllyel kialakított kapcsolat egzisztenciális értékként jelentkezik. Mit jelent a szerelem? Boldoggá akarlak tenni, adni szeretnék neked valamit, veled együtt lenni maga a boldogság. Ebben a szerelemben a két fél kölcsönösen elfogadja egymást, az erotikus vágy fokozódik. A szerelmesek érzelmi világa rendkívül intenzív, a közöttük fennálló barátság egyre mélyebb, kölcsönösen elősegítik a másik személyiségének fejlődését, örömet éreznek, ha jót tehetnek a másiknak. A szerelem lesz mindennek az alapja, tehát ez már több mint egyszerű érzelmi kapcsolat. A szerelmesek adnak és kapnak, együtt örülnek és szenvednek, a kapcsolatot jóság, jóindulat, párbeszéd és megbocsátás hatja át. Minél elmélyültebb a szerelem, annál több veszély fenyegeti. Az egyik ilyen veszélytényező az, hogy az egyén partneréhez fűződő szerelmét elsődleges életcéllá emeli, ebben látja életének kizárólagos értelmét. A szerelem lesz az önértékelés forrása, az egyén kizárólag ebben keresi a biztonságot, az egzisztenciális perspektívát. A partnerre tehát nemcsak a közös jövő épül, hanem az egyén életének értelme Is. Ha pedig a szerelem „dugába dől“, vele együtt borul fel minden, a jövő, az egyén személyisége, elveszti az élet értelmét és célját. Ezért végződik sok szerelem drámaian. Ha azonban a szerelem csak egy az élet lehetséges értékel, céljai közül, a kudarcnak nem lesz Ilyen romboló hatása. Nagyon kockázatos az egész életet, annak értelmét egyetlen személyre építeni. Talán ridegen hangzik, de mindig számolnunk kell a kudarc lehetőségével. A szerelem lényege felderíthetetlen. Lehet tartós, hC, nyugodt, ám viharos Is. Egyeseket megváltoztat, jobbá tesz, másokon nem változtat semmit. Kialakulhat hirtelen, viharosan és lehet nagyon boldog. Mások ugyanakkor évekig várnak rá. Egyeseknél .,időben“ jön, pontosan akkor, amikor Igény van rá, másoknál „megkésve“ alakítja át a már kiépített életformát. Dr. Z. l.-S. Milyen frizurát válasszak? KEREK ARC Előnyős: teltség a fejtetőn, simaság kétoldalt, fedett homlok. Előnytelen: a simán lelógó ha) (pl. apród- fizura), a feszesen hátrafésült és a túlságosan rövidre nyírt sima frizura. a) A frizura súlypontja a fejtetőn van, az oldalrész sima. A homlokot hullámos, féloldalas frufru takarja, amely a választéktól kezdve hullik az arcba. 5) Kerek archoz a fokozatosan vágott, félhosszú frizura a legideálisabb. A fejtetőn lévő pontból kiindulva kell a hajat a homlokba és az arcba fésülni, c) A rövid, lépcsőzetesen nyírt frizura — hajzselével bekenve a fejtetőre fésülve. Néhány hajtincs a homlok közepébe ,lőg. HOSSZÚKÁS ARC Előnyös: a félhosszú frizura, bőség az oldalrészen, fedett homlok. Előnytelen: a „szigorú“ rövid haj, a hosz- szú sima frizura, a homlokot szabadon hagyó hajviselet, a smink és a haj színe közötti feltűnő ellentét. (Néhány világosra melírozott tincs a lazaság érzetét kelti!) a) Akinek vékony szálú a haja, szintén viselheti ezt a praktikuh és könnyen kezelhető, állig érő, lépcsőzetesen vágott frizurát, homlokba lógó tincsekkel. B) Hosszúkás archoz nagyon előnyös á göndör haj. c) Az állig érő sima apródfizura a hajvégek speciális ferde vágásától kapja a kétoldali telítettséget. Az aszimmetrikus frufru rövidíti a homlokrészt. NÉGYSZÖGLETES ARC Előnyös: hangsúlyozni a szögletes vonalakat. Tehát: laza tincsek, puha loknik. Előnytelen: hátrafésült frizura esetében a középválaszték és a hosszú, sima hajviselet. a) Kedvező a „sapka fazonú“ frizusra. Egy oldalsó pontból kiindulva lazán esik a ha] a homlokba. A fruírut és az oldalrészt körkefével szárítsuk formára. b) Rövid hajnál feltétlenül vigyázni kell arra, hogy a homlokon és a halántéknál a hajtő takarva legyen. A fejtetőn maradjon hosszabb a haj, ezt fésüljük be mélyen az arcba. c) Ennél az arcformánál soha ne viseljük leengedve a hajat. Nagyon elönyteleni Legjobb a lazán feltüzött frizura, melyből néhány tincs a nyakba és az arcba lóg. HAROMSZÖGLETO ARC Előnyös: a frizura takarja a homlokot és szélesítse az állrészt. A hajjal egy ellenkezőjére fordított háromszöget kell kialakítani. Előnytelen: a középválaszték és azok a frizurák, melyek szabadon hagyják a homlokot. a) „Tépett, lépcsőzetesen vágott bajnál a homlok legyen fedett, kétoldalt keskeny, az állrésznél azonban szélesedjék ki a frizura. b) Az előző változat nagyon csinos természetes vagy dauerolt göndör hajból is. c) Rövid hajnál a fejtetőnek kell hangsúlyosnak lennie. A tüskefrizura Is muta- tósabb, ha hajzselével kicsit feltupíroz- zuk. Néhány hosszabb hajtlncs takarja a hajtövet!
