Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-04 / 40. szám
/• tft r f A ujípsagS A < ' ' '' ' í'' Rómát « régi rómaiak Urbs Aeter- nánajt, azaz Örök városnak nevezték. Joggal. Az i. e. 745-benl alapítása óta eltelt, mintegy 28 évszázad míndegyi. ke így vagy úgy, a városon hagyta nyomát, de mégis lépten-nyomon a halhatatlanság jegyeivel találkozik, aki Rómát végigjárja. Akinek van érzéke a szépség iránt, az a városnézést a Tivoliban kezdi. Valóban itt és innen követhetjük nyomon Róma fejlődését. Víz lövell ki, fel és le a kőkagylókból, és a víz- cseppek a napsütésben, mint egy páva színes farktollai, szóródnak szerteszét a levegőben. Víz szökik magasba a szökökutakból, víz csurog le a kőlépcsőkön és fintort vágnak a szobrok. Víz táncol és csobog a ciprusok közti medencékben, víz lövell ki a természet istennőjét. Mater Natúrét ábrázoló szobor melleiből. Száz szökőkút vizének hangja ezüstös hangú kórussá válik. Ez a Villa d’Este, a reneszánsz kor kardinálisának, Ip- polito d’Estének halhatatlan alkotása. Ennek a papnak — aki ötször indult neki a pápaválasztás harcainak, míg sikerült elnyernie a címet — minden sikertelen csata után ide tért vissza megnyugodni. A szépség Iránti érzékét apjától, a dúsgazdag ferrarl hercegtől és anyjától, Lucrezia Bor- giától, VI. Sándor pápa lányától örökölte. Az akkori várostól még távol eső kis falu. Tivoli bencés rendi kolostorából, ebből a komor épületből ala. kitolta ki a kor legnevesebb építészeivel a mai kertet, amelynek csodájára jár a világ ma is. Járt Itt Liszt Ferenc és e látogatás ihlette meg a zeneszerzőt a „Villa d’Este szökőkút- jal“ komponálására. Mert a kert a szépség, őröm és szórakozás megtestesítője. Nem véletlenül viseli e nevet Stockholm és Koppenhága vidám parkja is. Tivolit már a régi rómaiak is kedvelték. Hires volt olajfaerdöl- röl és zamatos, édes különlegesen hosszúkás szőlőjéről, amelyből a híres lacrlmae Cristl, nevű bor készül. Divat volt itt nyaralót építeni. Tulajdonosaik között olyan neveket találhatunk, mint Horatius, Catullus költők, Maecenas, Varus, Sullastlus Hadrianus és Traianus államférfiak. S ide jártak fürödni az ókori Róma reumás gazdagjai. A kénforrások ma is naponta 260 millió liter vizet adnak a Bagni d’Este fürdőinek. De ilvoll másról is hires volt az ókorban. Húsz kőbányában fejtették azt a travertlnót, a mésztufakövet, melyből az antik Róma diadalívei, palotái és szobrai készültek. De ebből a kőből építették később a Szent Pé- ter-bazilikát és a Fontana dl Trevi szökökutat is. Négyszáz éven át naponta 200 ökörfogat szállította a travernitót a Colosseum építéséhez. Mert ugyan tény, hogy 1. sz. 80-ban avatta fel Tltus császár az Izráel felett aratott végső győzelem, és Jeruzsálem lerombolása tiszteletére, azonban még közel fél évezreden át minden római császár kötelességének tartotta, hogy a Colosseumot bővítse és nagyobbít- sa. A Colosseum volt az antik római építészet legnagyobb és egyben leg- borzongatóbb építménye. Az avatóünnepségen, amely száz napig tartott, 87 000 néző ujjongott, 200 gladiátor küzdött meg 9000 vadállattal és egymással. A bajvívók komor tekintettel léptek be a Llbltlnarla kapuján a cír. kusz porondjára. Llbitlna a gyász istennője volt, akik a kapujának íve alatt haladtak át, valamennyien tudták, hogy kevesen jutnak vissza élve. Traianus császár a dákok felett aratott győzelme után olyan „fényes“ ünnepségeket rendezett a Colosseum sirgödrében, amilyeneket Róma akkor mintegy 1,5 millió polgára még nem látott. Traianus — akit Optimus- nak, azaz Legjobbnak is neveztek — uralkodása alatt élte Róma fénykorát. A birodalomhoz 43 provincia tartozott, melyeknek területe több mint ötmillió négyzetkilométert tett ki. Rómához tartozott minden Skóciától a Szaharáig, illetve Hispániától Mezopotámiáig. A colosseumbeli ünnepségek 130 napon át tártottak, és azokon 10 000 gladiátor lépett a porondra egymás és közel 15 000 vadállat ellen. A körszakállas Hadrianus császár maga is fellépett a Colosseumben és saját kezűleg ölt meg egy oroszlánt. A véreskezű Commodus császár, aki maga is tanult gladiátor volt, szinte naponta küzdött meg vadállatokkal a Colosseum porondján. Sorsát egy Narcissus nevű gladiátor fejezte be. Megbízásból megfojtotta. A 208. évben ismét fényes napokat élt meg a Colosseum. Róma alapításának ezredik évfordulóját az akkor uralkodó 19 éves III. Cordlanus császár nagy cirkuszi játékokkal kívánta megünnepelni. A megnyitót azonban már nem élte meg. Egy nappal előtte megölték. Róma népe a megnyitó ünnepségen ujjongva köszöntötte a gyilkost és az önmagát császárnak kikiáltott Philippus Arabsot. A viadalokban — a krónika szerint — 2000 gladiátor, 100 jávorszarvas, 100 hiéna, 70 oroszlán, 30 leopárd, 20 vadszamár és 10- -10 orrszarvú meg víziló szerepelt. Senki sem figyelt oda, hogy közben a keleti gótok átlépték az Ister, azaz a mai Duna vonalát. Senki sem sejtette, hogy ezzel megpecsételődött a római birodalom sorsa. Róma hét dombra épült, melyeket az ősi rómaiak tiszteletből hegyeknek neveztek, pedig legmagasabbjuk sem érte el az 50 métert. Ezek a Mons Qulrlnalis, Aventinus, Coelius, Vlnlalis, Esqulinis, Capitollum és a Palatínus voltak. A legenda szerint Romulus az utóbbin alapította meg a várost. Azt vette körül 1. e. 390-ben a nép fallal, amikor a gallok betörtek Itáliába. A városfalat közel 600 éves léte alatt mindössze kétszer közelítette meg az ellenség. Először Hannibal punjai jutottak el alá, de őket még visszaverte Róma hadserege. Másodszor azonban még a fal sem állította meg az északról támadó vandálokat. A fallal együtt maga Róma is elpusztult. A városfal történetéhez tartozik még az is, hogy a filozófus császár — aki járt Pannónia földjén is —, a- mlkor a birodalmat egyre fenyegetőbb barbár népek támadták, még egy külső falat is épített. Ez a fal 1. sz. 271-re készült el, és az alkotó Marcus Aurélius joggal gondolhatta, hogy megteremtette vele a város biztonságát. De mint a történelem Igazolta, ő is tévedett. Alarlk gótjalnak még ez a félelmetes erődvonal sem tudott ellenállni. Sz. B. Cslkmák Imre felvétele Kalifornia fényei Amikor az első felfedezők a mai Kalifornia földjére léptek, a tájat a minden képzeletet meghaladó gazdagság eldorádójának jellemezték. Feltevésük később csak Igazolta, amikor felfedezték Kalifornia földjének kincseit, először a sárga aranyat, majd a fekete „aranyat“, az olajat, A hír a világban egyre terjedt, és vonzotta a bevándorlókat, elsősorban Latln-Amerika és Ázsia országaiból. Így vált Kalifornia a szövetség legnépesebb államává. Ma már közel 30 millió lakosainak száma. Kalifornia az amerikai szárazföld nyugati peremén terül el. Közepén uborka alakú széles völgy húzódik, melyben két folyam hömpölyög a Csendes-óceán felé. E- zekbe számtalan kisebb folyó hozza vizét az állam keleti részét szegélyező hegyláncról, a Sierra Névadóról. Nyugatabbra az óceán partján újabb hegység határolja. Az említett két folyam — a San Joaquin és a Sacramento — San Francisco öblében ömlik bele az óceánba. Észak felé Ismét hegyek emelkednek, melyek áthaladva az állam határán Is, Oregonban lépnek Kanada földjére. Ugyanígy dél felé Is hegyek sorakoznak, melyek átnyúlnak Mexikóba Is. A vízfolyások és hegycsúcsak varázsa megejti az ,embert. A föld gazdagsága pedig vonzza őket. így volt 1849-ben is, amikor az a- ranyláz milliókat csábított e földre. Úgy látszott, hogy beigazolódnak a 10. századi spanyol író. Garda Ordonez de Montalva „Amadis“ című regényének ezek a szavai: Itt a bércek aranyat rejtenek. Azután kiderült, hogy csupán néhány tonnányi aranyat. Az emberek kénytelenek voltak letelepedni, földet művelni és Ipart teremteni. Kalifornia földje meghálálta a munkát. Igaza volt a Portolo-féle expedíció káplánjának, Fray Juan Cresplnek, amikor 1769 nyarán átkelt a Los An- geles-1 medencén, és ezt jegyezte fel: „A föld fekete és kövér, s bizonnyal megterem itt minden elvethető, elültethető gabona és gyümölcs.“ A jóslat igaznak bizonyult. Kalifornia földjén a hatalmas legelőkön marhacsordák híztak és híznak, bőven termett és terem a búza, és édessé érett és érik a szőlő. S fellendült az Ipar Is. Köztük az „álomvilágot teremtő“ film. Ide költöztek a keleti partról azok, akik New Yersey államban nem tűrték, hogy Thomas Edison megszerezze ott a filmkészítés szabadalmát. Ide költöztek, és Los'Angeles közelében felépítették Hollywoodot, amely azóta is a filmipar vllágközpontja. Azért Ide, mert Itt évente 300 a teljesen felhőtlen napsütéses napok száma. Ugyanezért az okért vált Kalifornia a repülőgép, napjainkban pedig az űrrepülés központja is. S bár 1927-ben Charles Lindbergh gépe, a Spirit of St. Louis New Yorkból szállt fel, hogy először a történelemben átrepüljön Amerikából Európába, a híres gépet itt Kaliforniában készítették és próbálták ki. Most pedig a Los Angelestől keletre elterülő napszítta sivatagban próbálják ki az űrjárműveket. Ma élénk ipar és kereskedelem ad munkát és kenyeret. S hogy hány embernek, arra elég egy adat; Kaliforniában a gépkocsik száma meghaladja a 20 milliót. Kalifornia gazdagságának alapját az olajipar képezi. A „fekete arany“ először 1892-ben Los Angeles közelében tört fel. Ez volt a Doheny féle lelőhely. Utána sor« ban következtek a többiek. 1910- ben a Lakeview Gusher-1 feltörés az alsó San Joaquln-völgyben, majd a mesés Signal Hill-1 olajmező felfedezése Long Beach közelében. Kalifornia partvonalának hossza mintegy 1600 kilométer. Az északi Crescent Cítyből a déli Point Lomálg terjed. De érdekes módon az állam lakosságának 80 százaléka csak egy 05 kilométer szélességű partsávon lakik Santa Rosa és San Dlego között. Itt álltak ugyanis a spanyol városok, erődök és misszióstelepek, melyekből a mai nagyvárosok kifejlődtek. Erre a partra érkeztek az első felfedezők és bevándorlók Ázsiából. Ma az USA ázsiai bevándoroltjainak 40 százaléka — Kalifornia lakosságának közel fele — ezen a partvidéken él. Legtöbbjük kínai és japán, de sok a Fülöp-szígete- ki, vietnami, kambodzsai és koreai is. Sokan már a hatodik generációhoz tartoznak, de vannak sokan, akik csupán hat napja élnek új hazájukban. Míg az USA belsejében és keleti szélén élő bevándorlók lassan, de biztosan elvesztik nemzeti szokásaikat és nyelvüket, addig Itt Kaliforniában e- rősen élnek a bevándoroltak népi jellegzetességei. Például Los Angelesben több a spanyolul beszélő, mint Mexikó második legnagyobb városában, Guadaljárában. HtTED Beatles-dalról kapta a nevét Bárki megnézheti, milyen volt testi valójában Lucy, az emberiség 3,5 millió évvel ezelőtt élt ősanyja, ha hajlandó néhány frankot áldozni a dél-franciaországi Bidon egyik múzeumának megtekintésére. A kisváros őstörténeti múzeumát a finn Eirik Granquist alapította. A nemzetközi hírű állatprepará- tor világraszóló kísérletre vállalkozott: a csontok alapján tudományos hitelességgel elkészítette egy Australopithecus Afrlcapus, az emberiség egyik távoli ősének tekintett előember szobrát. Lucy csontjait Etiópia északi részén találta meg 1974-ben egy etióp-amerikai expedíció, Donald Johanson amerikai ontropológus professzor vezetésével, ősünk — akiről természetesen csak a későbbi vizsgálatok derítették ki, hogy nő volt — nevét tréfából kapta: a meglepő épségben megmaradt maradványok első darabjainak felfedezésekor a régészek éppen az egykori Beatles együttes világhírű, a Lucy in the sky ' with dlamonds-t hallgatták! Lucy arcát és testrészeit Mihail Ge- raszlmov szovjet régész- és antropológusprofesszor módszerével rekonstruálták, amelyet elsősorban a kriminalisztikában alkalmaznak világszerte. Ennek lényege, hogy a — bármilyen régi korokból származó — csontokon mindig meg lehet találni az egykori izmok tapadási helyét, s ezek alapján rétegről rétegre, az általános antropológiai jellemzők segítségével „felépítik“ az egykori emberi test mását. Granquist és munkatársai előbb agyagból, majd gipszből, végül —, hogy Időálló legyen — műanyagból készítették el Lucy szobrát. A Geraszlmov-módszer egyetlen hiányossága, hogy az ajkak vastagságát és a testalkatot — tehát az izmokat borító zsírréteg vastagságát — nem lehet ily módon rekonstruálni, de ezt a fantázia segítségével pótolták. A bidoni Prehlstorama múzeumban álló Lucy nagyon alacsony, alig 1 méter 10 centis termetű, 20 év körüli nő — nagyon öreg, hiszen 3,5 millió évvel ezelőtt az átlagéletkor alig érte el a 22 évet. Alkata kissé pocakos: Granquist így képzelte el, mivel szinte kizárólag növényi táplálékot fogyasztott. Vastag ajkú arca szomorkásnak tűnik — mi mást várhatnánk egy kihalt faj utolsó képviselőjétől? — írja az MTI-Panorá- ma. Eirik Granquist többéves munkával hozta létre múzeumát. Megalkotta egy egész homo habllis család tagjait. Homo erectusokat, Neander-völgyi embereket, s végül „nagyapánkat“, a homo sapienst. Legnagyobb „sztárjának“, Lu- cynek nem kell társaság nélkül unatkoznia. Elenyésző a fiatalok vagyona Tízből egy francia háztartás vagyona nem éri el a 12 200 frankot, azaz az 1000 dollárt sem, miközben egy családnak átlagosan több mint 1 millió frank értékű, azaz mintegy 100 000 dolláros vagyona van. A francia lakosság vagyoni helyzetének jelentős különbségeire az Állami Statisztikai Hivatal [INSEE] hívta fel a figyelmet. Az INSEE szerint 1980-ban a háztartások fele mindent — takarékbetéteket. Ingatlanokat, biztosítási járandóságot — egybevéve negyedmillió franknál, azaz 40 000 dollárnál kevesebb vagyonnal rendelkezett. A fiatalok vagyona általában csekély, a vagyon „csúcsértékét“ akkor éri el, amikor a háztartásban élők kora 40—60 év között van. A parasztok vagyona általában nagy, csupán 4 százalékuknak kisebb az átlagosnál, míg a munkások a vagyoni csoportokról készült lista végén foglalnak helyet: 14 ezer dolláros összvagyonnal rendelkeznek. ökölharc Manapság ha egy repülőgépnek nem sokkal a felszállás után vissza kell térnie a repülőtérre, az ember többnyire bombariadóra gondol. Nemrég ennél kevesebb is elég volt ahhoz, hogy egy angol turistákat RlmlnibŐl London felé szállító gép visszatérjen RImlnlbe. Történt ugyanis, hogy nem sokkal a felszállás után egy Jól láthatóan spicces nagymama elkezdett énekelni, meglehetősen magas hangon. Ezt annyira zokon vette a vele együtt utazó lánya, hogy — mondhatni — ökölharc alakult ki a két hölgy között. A dolog vége mindenesetre az lett, hogy fél órával a felszállás után a gépnek vissza kellett térnie RImlnlbe. A világ legsúlyosabb könyve A remek kiállítású nyomdai termék, amelyről szó lesz, nem éppen ágyban, alvás előtt forgatható Irodalmi mű. A világ eddigi legsúlyosabb könyve, a- mely 4X3 méter és 8 tonnát nyom, a napokban a franciaországi Toulouse városában került ki a nyomdagép alól. A könyvóriás megjelentetésével az Euró- pa-szerte híres Privát könyvkiadó alapításának 150. évfordulóját ünnepelte. Az egyedülálló nyomdai termék 30 lapot foglal magába. A könyvet a kiállító függőleges helyzetben kínálja az olvasónak, de böngészése így sem köny- nyű feladat, hiszen egy-egy lap 200 kilót nyom. A „lapozgatók“ a vármegye históriáját és híres személyeinek élet- történetét ismerhetik meg a könyvből.
