Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-20 / 38. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk A jól tanító iskoláért A napokban az országos pedagöguskon- ferancla rendkívüli módop (elkeltette a nagyközönség érdeklődését a nevelés, a felnövekvő nemzedék művelődésének kérdései Iránt. A konferencia á CSKP KB 13. ülésének határozatait volt hivatva a gyakorlatba átültetni. Azt, hogy az Iskola a mainál dinamikusabban' változó helyzetekre is (elkészítsen, tehát ne csupán a tanulói szerep átélését tegye lehetővé, hanem az egyén különböző társadalmi és személyes szerepekbe is beleélje magát. Többen elmondták a konferencián, hogy az'iskolának a jövőben nagyobb szerepe lehet a permanens művelődésben, ha nyitottá válik, ha az intézményszervezés helyett tevékenységszervezést vállal a közművelődés rendszerébe integrálódva, és egyaránt törekszik a szellemi és (izlkal képesség fejlesztésére. Számos pedagógus az Iskola szerepét nemcsak az Ismeretek közvetlen átadásában, illetőleg gyarapításában látja, hanem éppoly fontosnak tartja a megszerzett Ismeretek rendszerezését és még inkább a tanulók magatartásának formálását. Ahhoz, hogy az Iskola betölthesse e funkcióit, szükséges belső világának alakítása is. Ezt szolgálhatja a gyakorlat-központúság, amikor az iskola olyan nevelési célokat tűz maga elé, amelyeket megfelelő tevékenységi rendszert megszervezve el is tud érni. Ebben az Iskolában egyenértékű a fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődés, logikus tehát, hogy a teljesebb személyiségformálódás az eredmény. A szocialista társadalom igényelnek kielégítéséhez és hogy a közös munkában a pedagógusok és diákok egyaránt örömüket leljék, az Iskola legyen mindenki számára az alkotás színtere, és az életkori sajátosságoknak megfelelő súllyal a játék, a tanulás és a munka harmóniájára kell törekedni. A tanulás — tanítás folyamatában mind nagyobb az önállóságra törekvés, a felfedező jellegű, a hagyományos reprodukáló helyett a kreatív gondolkodásmód kialakítása. A konferencia foglalkozott a nemzetiségi művelődés kérdéseivel. Ľudovít Kllár szlovák oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszter elmondotta, hogy a tárca különös figyelmet szentel a nemzetiségi oktatásügy fejlesztésének. Megállapította, hogy a nemzetiségi iskolák nem kevés pozitív eredményt értek el. Egészében véve a nemzetiségi iskoláknak — a miniszter megállapítása szerint — azonos gondjai vannak, mint a cseh és a szlovák tanítási nyelvű iskoláknak. „A nemzetiségi oktatásügy feltételei között' számos specifikus intézkedést hoztunk, hogy a magyar tanítási nyelvű Iskolákban emelkedjék a tanulók általános és szakmai műveltségének, valamint nyelvi készségüknek a színvonala. Keressük és tovább is keresni akarjuk azokat az utakat, amelyeken haladva minőségileg javul a közép- és főiskolai tanulmányokra való felkészítésük,- hogy ne csak. saját nemzetiségi környezetükben érvényesüljenek maradéktalanul, hanem bárhol hazánkban“ — mondta a miniszter. Az országos pedagóguskonferencta eredményeihez a jövőben még visszatérünk. Strasier György A Sioclalitta Tflétigl Szövetség Szlovákiai KSzpontI Bizottságának lapia SZERKESZTOSEG: Martanovlfiova 25. B19 27 Bratislava Főszerkesztő; CSIKMAR IMRE Helyettes (őszerkesztO: NÉSZMBRI SANOOR Telelőn; főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213023. 2104541, titkárság — 2104542 2104544. gazdasági és knlturálls' rovat — 2104541. szervezeti élet és sport — 2104545, mOszakl részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat. 012 04 Bratislava. Pratská IL Nyomta a Západoslovanské tlaélarne. 012 02 Bratislava Odborárska nánl. 3. Előiizntésl díj: agy évre S3 Kés. tél évre 20 Kős Terjeszti a Posta HIrlapsznIgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbatl- tőoéL A lap kOlfőldra ■ PNS Oslradná szpedfeta a dovoz tiaía, 013 01 Bratislava Gotlwal- dovo oám 0 ólláo rendelhető mag. Kéziratokat nem őrzflok meg és nem kOI- dOnk vissza, fndez; 490 02. Hasznos a nézetek ütköztetése Polítlzálnak-e a mai fiatalok? — ez volt az a kérdés, amelyet a legtöbbször feltett Jura] Jano- šovský, a SZISZ/SZKB elnöke a Komáromi (Komárno) Járásban szeptember elején tett látogatása alkalmával. Az Ifjúsági szövetség szlovákiai vezetője szeptember elején egy küldöttség élén két napot töltött el a járás fiataljai körében, hogy megismerje az alapszervezetek, a komáromi és a Komárom környéki Ifjúság problémáit. A küldöttség, amelynek tagja volt még Peter Vala, a SZISZ KB nyugat-szlovákiai instruktora és Juraj Plesník, a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnöke is, az első nap délutánját és az estét az ógyallal (Hurbanovo) és a naszvadl (Nesvadyj fiatalok körében töltötte el. Mind ezeken a helyszíneken, mind a másnapi találkozások alkalmával hasznos és sokszor Igen éles vitát folytattak a vendéglátó fiatalokkal. Az ógyallaíak például, akik a Fiatalok városukért, községükért versenyben az első helyezést érték el„ arra panaszkodtak, hogy nem találnak megértésre a város vezetőinél. Nem kapnak a várostól kellő támogatást a lakáskérdés és egyéb problémáik megoldásában sem. A másnapi találkozón, a komáromi szlovák gimnáziumban a legtöbb szó a fiatalok politikai tájékozottságáról és a tájékozódáshoz szükséges Információk hiányáról esett. — Nagy szükség vlin az efféle vitákra, a nézetek tisztázására, hiszen a mai fiatalok nem szeretik a készen kapott, rájuk erőszakolt véleményeket, jobb szeretnek inkább saját maguk állást foglalni. Nem kevésbé kritikus hangnemben folyt a hajógyári SZISZ-alapszervezetek vezetőivel való találkozó is. — Csökken a SZÍSZ tekintélye és vonzereje a fiatalok körében — kezdték a hajógyári fiatalok, s erre a problémára megoldást kell találni. Szóltak számos egyéb gondjukról Is, többek között a fiatal diplomás szakemberek alacsony fizetéséről, a külföldi utazások nehézségeiről. Hogy milyen haszna van az Ilyen és ehhez hasonló látogatásoknak, azt Juraj Janošovský, a SZISZ SZKB elnöke így fogalmazta meg: — Üjra meggyőződhettem arról, hogy az íróasztal mellett hozott, bár jó szándékú határozatok sem oldhatják meg a problémákat akkor, hogy ha nem Ismerjük a valós helyzetet. Nézeteinknek, véleményeinknek ütköztetése nagyon hasznos, és elengedhetetlenül szükséges a jövő feladatainak meghatározása szempontjából. —kr— Közvetlen légkörben a gimnazistákkal. A hajógyári fiatalok között. HA SZÓT KAPNÉK A KONFERENCIÁN Rehák György, a Nagymegyeri (Galovo) Tesla technológusa, az Üzemi SZISZ-a- lapszervezet ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke, a SZISZ Dunaszer- Iclahelyi (Dunajská Streda) járási Bizottságának tagja, nős, két gyermek apja. „A tényleges katonai szolgálat letöltése, 1976 óta elég közvetlenül veszek részt az ifjúsági szövetség munkájában. Sokáig az alapszervezet elnöke voltam. Elég régen benne vagyok tehát a mozgalomban ahhoz, hogy minősíthessem a szövetség munkáját. Illetve azt, hogy miért jutottunk Idáig, a- míkor is a mozgalmi munka válságáról kell beszélnünk. Mit mondanék? Mindenekelőtt azt, hogy bennünket, fiatalokat eddig nemigen engedtek szóhoz jutni. Sehol és semmiben. Se a munkahelyen, sem a közéletben, sem a politikában. Rólunk beszéltek, nélkülünk, helyettünk döntöttek — s nem biztos, hogy jól — nélkülünk. Szép deklarációkban nem volt hiány. Hányszor hallottuk, szinte naponta elhangzott, hogy az ifjúságé a jövő, meg hogy az ifjúság a jövő, csakhogy a valóságban minden merőben másképpen festett. Sehol sem volt arányos képviseletünk, ha szóltunk, akkor sem hallgattak meg minket, nem szólhattunk bele a munkahelyi problémákba. A SZlSZ-alapszervezet véleményét sem vették figyelembe, követjkezés- képpen nem is lehetett a szervezetnek tekintélye. Ugyan milyen tekintélye lehet egy olyan szervezetnek, állítólag fontos politikai szervezetnek, a párt utánpótlásának, amelynek a jó szándékú észrevételeit, javaslatait egy egyszerű gazdaoágl kőzépkáder is lesöpörheti az asztalról? Semmilyen. Mondok egy példát. Van a SZISZ- -alapszervezetünk vezetőségében egy ügyes fiú, az ideológiai munkát irányítja. Már 1984-ben javasoltuk tagjelöltnek a pártszervezetbe, mert meggyőződésünk, hogy megérdemelné ezt a megtiszteltetést. Keresve se találnánk különb fiatalt, aki úgy megérdemelné, hogy párttag legyen, mint ő. Tudom, tudjuk, hogy a pártnak Is hasznára lenne, ennek ellenére különféle ürüggyel ■bt éve igyekeznek elodázni a felvételét. Nincs keret, nincs jelentkezőlap, meg ilyesmi. Könyörgök, miért nem azok válnak párttaggá, akik megérdemlik? Miért azok,- akik szerencsés csillagzat alatt születtek, és pont akkor Jelöltetnek, amikor ezt a keret lehetővé teszi, és van jelentkezölap is? Hány jő fiatal elvtársat veszítettünk már így el és hány karrierista került be a pártba csak azért, mert különféle erők úgy akarták, s történetesen jelentkezőlapot is tudtak biztosítani. Én párttag vagyok, tagja az alapszervezet vezetőségének. Hány éles vitát folytattam már emiatt a szervezetben. Köztudott, hogy nálunk sok nő dolgozik. Ebből következett az ukáz, hogy ennyi meg ennyi nőt kell felvenni a pártba bizonyos kulcs szerint. Senki sem vizsgálta, hogy milyen nők dolgoznak nálunk. Többnyire háztartásbeliek, akik csak azért léptek munkába, hogy valami kis pénzt keressenek. Sohasem érdekelte őket a politika, szinte semmilyen érdeklődést sem mutatnak a társadalmi kérdések iránt. Ha valakit kiszemeltünk, hogy talán jobban érdeklik a közügyek, mint a többieket, kéz- zel-lábbal védekeztek ellene, hogy jelöljük őket a pártba. De a felvételi kulcs szerint fel kellett, fel kell őket venni. Milyen gyakorlat ez, ha egy elhibázott felfogás, bizonyos kulcs érvé-, nyesül, s nem az kerül a párttagok so-« ralba, aki megérdemli? Egy kicsit eltávolodtam a témától, da csak azért, hogy érzékeltessem: az If» júságl szövetség a jelenlegi helyzetben nem állhat az ifjúság élére, nem lehet vonzó a fiatalok túlnyomó része számá-« ra, mert nem képviseli őket. Nem kép-« viselheti, mert egyszerűen nem engedik hozzá. Sok csalódás érte a fiatalokat, sok volt a teljesítetlen ígéret, és az IN júság többsége belefásult. Ez az egyik oka passzivitásunknak. A másik, hogy mára alaposan megváltozott körülöN tünk az élet. Valamikor talán érdekes és vonzó volt, ha a fiatal elmehetett a kultúrházba tévézni, zenét hallgatni. Ma minek menjen, ha otthon világszínvo-« nalú hifitornya, videója van? Itt van a városi Ifjúsági klub ügye. Annak idején megszületett a döntés, hogy a régi mozit ifjúsági építkezéssel klubbá alakítjuk át. A nemzeti bizotN Ság anyagi hozzájárulásával a munka oroszlánrészét a Járási Építővállalat ifjúsági szervezete vállalta. Mi Is sokat segítettünk. Először elmentünk hu-» szonegyen, aztán tizenöten, aztán tízen, heten, négyen és így tovább. Fokozatosan alábbhagyott a lelkesedés. Hogy miért? Azért, mert némelyek még emlékeztettek rá és figyelmeztertek, hogy tudjátok-e, minek készült a nemzeti bizottság jelenlegi székhelye? Honvédelmi háznak, s aztán beleköltözött a nemzeti bizottság. Hol van rá garancia, hogy Itt is nem rendeznek-e be valami mást? Szóval ez az, a garancia. Az ígéretek hitelüket vesztették. Túl sokat és szépet ígértünk a fiataloknak, csak keveset teljesítettünk belőle. Még azt sem hagytuk, hogy maguk Intézzék a sorsukat. Ha ez megváltozik, akkor a SZISZ-nek nem kell reklám.“ Palágyi Lajos