Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-13 / 37. szám
új ifjijság 10 „Huszonhét éves leányanya vagyok, a fiúm, ,illetve a gyermekem apja húszéves. Jeienleg katona, és rettegek, hogy elveszftem. Habár a fiú azt Ígérte, elvesz a katonaság után, de én félek, hogy nem lesz belőle semmi. Ogy tűnik, nem tudatositja, hogy már nemcsak barát, hanem apa is. Mi a véleményed?“ Részletes leveledben nem említesz egy dolgot, amiből problémádat kibogoznám. Szerintem az eltérő vélemény, hozzáállás, értékrend, viselkedés a kettőtök közötti korkülönbségben gyökeredzik. Említed, hogy már négy éve jártok együtt, tehát te huszonhárom, a fiú tlzenliat éves volt a kapcsolat elején. Te már akkor érett hölgy voltál, és kerested a lehetőségeidet, váltogattad a partnereket, mígnem a fiút választottad. A fiú boldog volt, hogy tapasztalt létedre öt választottad, ezért fogadta el a kapcsolatot. És mert te voltál tapasztalthbb, neked kellett volna irányítanod a kapcsolatot, és ezt a saját felelősségedre. Ha vállaltad a gyermeket az adott feltételek mellett (fiatalabb partner, aki katonaság előtt van, és a szülők ellenállása sem mellőzhető], számolnod kellett azzal Is, hogy egyedül maradtok, te férj nélkül, gyermeked pedig apa nélkül. A fiú csupán a katonaság alatt önállósulhatott, került ki hatásod alól és érhetett be határozott felnőttté (ha ez válójában megtörtént...) Vagyis te már nem a tizenhat éves kamasszal állsz szemben, hanem már egy számodra Ismeretlen (hisz nem vagytok mindennapi kapcsolatban) férfival. Aggodalmad sem alaptalan, de ne nyilvánítsd ki ezt, mert esetleg elrontanád azt is, ami jónak Indult. Nem ért, ha felkészülsz a. fiú elveszítésére, de tudatosítanod kell, te akartad így. A fiúból esetleg rossz férj Is válhat, és akkor ugyanúgy magatokra maradtok ... A levelek tőle csupán azért tűnnek üresnek, mert sokkal többet vársz, mint amit partnered jelenleg adni tud. Említsd meg a fiúnak, hogy a gyermek -szempontjából jobb volna jogilag rendezni a kapcsolatot, tehát összeházasodni, mert ha irántad nem érez is felelősséget, legalább a gyermek Iránt érezzenl A házassággal gyorsabban lakáshoz jutnátok. Egyet viszont tanácsolok: »házasságkötés után — ha erre sor kerülne — ne él] a már nálad bevált módszerrel, ne további gyermekkel akard kicsikarni a partner hűségét. A második gyermeket közös megegyezéssel tervezzétek meg, és addig is használ] fogamzás- gátlót. „Húszéves lány vagyok, és nagyon tetszik egy fiú, de sajnos csak minden második héten láthatom. Kezdetben én köszöntem neki, most már ő köszön előre. Kétszeri próbálkozásomat az ismerkedésre visszautasította. Várjak türelemmel, vagy mondjak le erről a kapcsolatról?“ Csupán azért válaszolok kérdésedre, mert több levélírónk Is azt hiszi, a köszönés. Illetve a vlsszaköszSnés egyenlő a reménnyel. Minden rendes férfi (fiatalabb és Idősebb egyaránt] tudja, hogy a nőt elsőnek Illik köszönteni, és az Illemhez tartozik, hogy a köszöntést viszonozni kell. Az ebből adódó remények előbb-utóbb meghiúsulnak. A te esetedben a fiú viselkedése még nem enged következtetni semmifajta közeledésre, sőt inkább visszautasító. Lebeszéllek a további kezdeményezésről. Rendszeresen találkoztok, tehát a fiúnak van lehetősége kezdeményezni, ha ezt Jónak látja. Én már nem yárnék rá. Köszönni, természetesen továbbra Is köszönhettek egymásnak, hiszen látásból Ismerősök vagytok, és a buszban az állandó utasok szoktak is köszönni egymásnak. „Tizenhat éves, nagyon szerelmes lány vagyok, A fiúnak is tetszem, csak az a haj, hogy ő mindenkinek udvarol. Ogy is mondhatnám, szélhámos, és másokat is elcsábít. Mit csináljak?“ Ha Igazán olyan nagyon szerelmes vagy bele, vállalnod kell öt a szélhámoskodásával együtt. Vagy jobb megoldásnak tűnik, ha lemondasz róla? I líülönben mire alapozod a véleményed róla? Saját tapasztalatra nem, hiszen nem jártatok együtt, mások véleménye meg ne befolyásoljon annyira, hogy lemondj rólal Fogadd el a fiú kezdeményezését, de Igyekezz kordában tartani érzelmeidet, hogy az esetleges csalódás ne viseljen meg túlságosan. A csalódásnak nem kell okvetlenül bekövetkeznie, hiszen a fiú még nem járt olyan lánynyal, mint te, tehát nagyobb hatással lehetsz rá, mint a többiek. Bízzál önmagadban, vállald a barátságot, de mindig mérd fel a veszély- helyzetet. Ha a fiút másnak, jobbnak Ismered meg,' mint amilyennek a szóbeszéd tartja, bízni kell benne. „Megerőszakolt egy kb. huszonkét éves férfi, én tizennégy éves lány vagyok. Nem jelentettem fel, mert féltem az édesanyámnak megmondani. Azóta volt már testi kapcsolatom a fiúmmal is, és úgy érzem, hogy nem volt olyan jő.“ A tizenöt éves korhatár alatti testi kapcsolat törvénybe ütköző cselekedet, tehát amit most csinálsz Is büntetendő. A nemi erőszak pedig korra veiló tekintet nélkül büntetendő. Ami elgondolkodtató: vajon nem segítettél-e be te Is viselkedéseddel, meggondolatlanságoddal, hogy ilyen előfordulhatott?! Korban Is, testi fejlettségben, lelkileg Is még nagyon fiatal vagy a szoros testi kapcsolatra, tehát problémáid Is ebből erednek. Felelőtlenséged elgondolkodtatól VERONIKA Praktikus viseletek A két felső modellt csak fiataloknak és csak magasaknak ajánljuk. Divatos a derékig érö“kabátka,“akár gallér nélküli, akár nagy gallérral készült. Ehhez Illik a rövid szoknya szűk vagy olyan hóbortos változatban, mint amilyen a rajzon Is látható. Fő, hogy újszerű és divatos. További divatújdonság a csíkos felsőrész egyszínű szoknyával. A már évek óta kedvelt színösszeállítás a fekete-fehér, a sötétk^-fehér és a piros-fehér. A kabátok hosszúsága itt változó: a derékig érőtől a csípőt takaróig mindössze hossz „játékban van“. A kabát érdekessége, hogy minél rafináltabb a csíkok összeállítása, annál karcsúbbnak tűnik az alak. A gallér helyett pedig paszpoldísz van. Családalapítáši tényezők A TALÁLKOZÁS A másnemű partnerrel kialakított erotikus kapcsolatunkra rányomja bélyegét a múltunk, kultúrtörténeti hátterünk, személyes kapcsolataink, neveltetésünk, szüléink, lelki szükségleteink, saját értékünkbe vetett hitünk. Illetve az értéktudat hiánya stb. A partnerünkkel szembeni magatartásunkat tehát múltunk, környezetünk, az általunk képviselt kultúrkör egyaránt meghatározza. ’ Találkozásainkat a jelen Is befolyásolja — így az aktuális pszichés szükségleteink, a személyiségünk, a kultúránk —, és nem felejtkezhetünk meg a másik fél viselkedéséről sem, aki meghatározott érzelmeket és. elvárásokat ébreszt bennünk. Az erotikus találkozások kihatnak a jövőnkre, a másik nemhez fűződő későbbi viszonyunkra, házaséletünk mindennapjaira, énképünkre, gyermekeink nevelésére. Ha valaki az erotikus kapcsolatban nem látja meg ezeket az Idődimenziókat, ez nemcsak fantáziahiányra vall, hanem arra is, hogy az Illető nincs tudatában a személyslég képlékeny voltának, a másik személyiségre gyakorolt hatásának, pedig ez a másik személy a jövőben valakinek (lehet, hogy az ő) házastársa lesz, valak'ivel szemben érvényesíteni fogja férfi, illetve nő voltát. Élményeink, az átélt események meghatározott tartalmú és érzelmi hátjerű tapasztalatokká állnak össze, fokozatosan alakítják a másik nemhez fűződő viszonyunkat és a szerelem művészetét. ' Ogy is mondhatjuk, a szexuális „jelen“ jövővé alakul. Az emberek gyakran nincsenek tudatában annak, ml zajlik a jelenben, az Idő megáll, a jövő elérhetetlen távolságba süllyed, pedig a „jelent“ pszichénk már feloldozta, „kódolta“. A saját sorsunk már a másik sorsának Is szerves részét képezi. Szexuális kalandok. Általában azt szokták mondani, ha két személy közös megállapodáson alapuló átmeneti kalandba bonyolódik, akkor ez a találkozás csak a jelen dimenziójára korlátozódik. Az Ilyen találkozás azonban egyaránt tartalmazza a raúltat,a jelent és a jövőt. Képszerűbben fogalmazva: élményeink, tapasztalataink az „agy magnetofonszalagján“ rögzülnek, ezt a felvételt azonban nem lehet letörölni. Kihat a „következő felvételekre“ is, azaz meghatározza döntéseinket, önmagunkhoz és másokhoz fűződő viszonyunkat, tgy például a másikkal szembeni bizalmatlanság, á másik különböző tulajdonságokkal való felrázása gyakran saját emlékeinkből, korábbi tapasztalatainkból fakad. Megváltozhat saját értékrendszerünk is. A könnyű szexuális győzelmek nyomón meginoghat hitünk az érzelmek tartósságéban, és kialakulhat egy olyan sztereotípia, hogy a férfi képtelen a hűségre vagy hogy minden nőt el lehet csábítani. „Kitombolás“. Sokszor párosul a fiatalság burjánzó pszichikai erotikával, amely képtelen az önuralomra. Gyakran találkozhtaunk a szexuális energia sztereotípiájával is, amelynek „ki kell tombolnia magát“ az ifjúkori kalandok során.» Ezzel a nézettel sokszor a szülők Is azonosulnak,, megerősítvén gyermekeik szexuális megnyilvánulásait, áldásukat adván a „tombolásra“. Gyakran megfeledkeznek azonban arról, hogy a „kitombolás“ valaki társaságában történik, hogy a játékhoz kétemberre van szükség, akik a jövőben Is létezni fognak, és ez a Jövő a jelenben épül. A „kitombolás“ kihat erre a valakire Isi Erkölcsi szigorúság. Számos családban a másik nemmel való találkozást tabuk, tilalmak, a félelem légköre övezi. Az egyénben fokozott önértékelés alakul ki, személyes méltóságát túlzottan előtérbe állítja, és ez megakadályozza, hogy a másikat elfogadja, felfedezze annak értékét, jó tulajdonságait. Vajon mire számíthat az az anya, aki serdülő lányának a következőképpen nyilatkozik: „Vigyázz a férfiakkal, mert mindegyik csak a testedet akarja, őrizd meg a méltóságodat, hiszen nő vagyl“ Mindez meghamisítja a későbbi találkozást, hiszen a nő eleve felsőbbrendü pozíciót foglal el, bizalmatlan a férfivel szemben, aki nem más, mint egy több- kevésbé kulturált hím, aki csak egyet akar. Ennek következtében a férfival való találkozáskor számos nő teste (hüvelygörcse) és lelke (frigiditás) védekező reakcióba lép. A kötelességek és kötelezettségek primátdsa. Helytelen nevelésből fakad az olyan helyzet Is, amikor az egyén csak kötelességeket, kötelezettséget lát a találkozásban. Egy-egy szülőnek még ma is az a rögeszméje, hogy a szexuális kapcsolat kialakulását követően kötelező házasságot kötnlr Más egy kapcsolat, ha azt a kötelezően megkötendő házasság perspektívájából szemléljük. Ezek az anyák ugyanazt a hibát követik el, mint azok, akik a másik nemmel való találkozásban kizárólag szexet látnak, nem pedig magát az embert. Tulajdonképpen a házasságra való kényszerítés mögött rejlő szemléletmód szintén a szexuális életet tekinti a férfi és nő kapcsolatának, alapvető formájának. A találkozást sokan a „házastársi jogok“ perspektívájából szemlélik. A férfi és <a nő erotikus kapcsolata minden Idődimenziót felölel, olyan tapasztalatot és élményt jelent, amely bevésődik a személyiségbe, kihat mindkét partnerre, függetlenül attól, hogy azok milyen „megállapodást“ kötöttek egymás között. Egy Ilyen találkozás kihat az összes továbbira, és nemcsak erotikus értelemben. Az elkövetett hibák, tévedések, indokolt és Indokolatlan kiábrándulások, elvárások megmá- síthatatlanságával van tehát dolgunk? Igaz ugyan, hogy a találkozások rögzülnek, az ember azonban nem beprogramozott komputer, aki csak egy program szerint képes élni. Személyiségünk összetettsége és rugalmassága többek között abban Is kifejeződik, hogy képesek vagyunk a- programok alakítására, tehát következtetések levonására, a találkozások módosítására, önmagunk kívülről való szemlélésére, önzetlen megnyilvánulásoké, ra, az értékrendszer átalakítására. Dr. Z. L.-St.
