Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 3. szám
T Új ifjúság 3 Gondok, kérdések, kérdőjele Kevés mezőgazdasági Iskola dicsekedhet nálunk ilyen nagy múlttal; 1898-ban alapították, 5 a tanítás kilencven éve ugyanabban az épúletben folyik. Valamikor a Felvidék egyetlen mezőgazdasági iskolája volt, Darányi Ignác volt mezőgazdasági miniszter alapí'o'ia, a saját birtokán. Annak idején nemcsak mezőgazdászokat neveltek itt, a lányok számára ..gazdasszonyképzés“ is folyt, hogy olyan asszonyokat neveljenek belőlük, akik minden ház körül adódó munkához e-íenek. 1953 óta négyéves, érettségit adó mezőgazdasági iskola ez, ahol jelenleg 335 diák tanulja a növénytermesztést és az állattenyésztést. Az iskola tanítási nyelve a magyar, Nyugat Szlovákia déli járásaiból, de Kö- zép-szlováklából Is vannak növendékei. Mindezt Eszenyi József, az iskola igazgatója mondta el. Ideje azonban azt is elárulnunk, hogy melyik oktatási intézményünkről van szó: a Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Szakközépiskoláról, amelynek azonban a „komáromi“ csupán a hivatalos neve, hiszen itt a kornyéken mindenki gadóclnak hívja, mert ez az iskola — az épületet övező nagy parkkal és tangazdasággal — Komáromtól néhány kilométerre, egy Gadóc nevű „tanyán“ keresendő. Negyedikes diákok karéjában ülök az iskolához tartozó, de önálló épületben helyet kapott és némelyest önálló életet Is élő ag- rolaboratórlum tanácstermében. E laboratórium nemcsak az oktatást segíti, hanem földműves-szövetkezeteknek, mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknak is dolgozik, talajmintákat, magmintákat stb. elemeznek, és az állattenyésztésben is segítenek. — Ha az iskola elvégzése után kapnátok néhány hektár földet, illetve néhány haszonállatot, hogy magalok, önállóan gazdálkodjatok, akkor az itt szerzett szakmai ismereteitekre támaszkodva bele mernétek-e vágni? Bak Róbert (állattenyésztést tanul, érettségi után falujának szövetkezetében szeretne elhelyezkedni): ,.Nem, mert más az elmélet. amit mi itt az iskolában tanulunk, és máš a gyakorlat. Hetente nagyon sok tanítási óránk van. több mint negyven, de a legtöbb fölösleges idöfecsérlés, szerintem így a szakmai tantárgyakra és a gyakorlatokra, tehát a mezőgazdász szakma elsajátítására msglehetőseu kevés időnk marad.“ Horváth András (ugyancsak állattenyés?- tést tanul, mezőgazdasági főiskolára készül): „Nagyon sok szaktantárgyra nincs tankönyvünk, nemhogy magyar nyelvű, de még szlovák sem. Ilyen például a könyvelés, amelyik egyébként érettségi tárgy is. Ezért az órák gyakran ügy telnek, hogy tanár diktál, ml meg csak írunk, írunk. Az állattenyésztésre viszont három tankönyvünk is van, de egyikből sem tanulunk, mert nem használhatók. Vannak olyan szak- tantárgyak Is, amelyekre van könyvünk, tanulunk is belőle, de a tananyag annyira elavult. hogy a gyakorlatban az így szerzett ismereteink nemigen hasznosíthatók.“ Löw Tibor, az iskola tanára, aki egyébként mérnök, géptant és fizikát tanít, elmondta, hogy a szaktantárgyakra bizony általában nincsenek tankönyvek, és ha vannak is, akkor sokszor nem használhatók, mert a könyvek tartalma nem egyezik a tantervvel. Előfordul, hogy a tanterv egy anyagra több órát ín előír, az illető témáról a könyvben azonban csak néhány sor van. Ilyenkor nincs más hátra; diktálni kell. Láncz Zsolt (növénytermesztést tanul, mag- nemesítö központban vagy mezőgazdasági felvásárlótelepen szeretne dolgozni); „Félévente 10—10 nap szakmai gyakorlatunk van, ezenkívül harmadik után kötelező a nyári szünetben is valamilyen mezőgazdasági szövetkezetben vagy állami gazdaságban dolgoznunk. Nekem e tekintetben szerencsém volt, mert a nyári gyakorlat alatt nagyon sokat tanultam, de nincs ezzel így mindenki “ Koncz Csaba (állattenyésztést tanul, állatorvos szeretne lenni): „Ez a 10—10 nap csak a negyedikesekre érvényes, elsőben és másodikban hetente egyszer jártunk, egy délután a tangazdaságba. Ezenkívül most is, névsor szerint beosztanak minket, s míg a többiek rendesen tanulnak, a beosztott diákok gyakorlattal töltenek el egy-egy hetet.“ Bachratý Béla (állattenyésztést tanul); „Tanulmányi kirándulásokra is járunk, félévente egyszer. A kirándulások azonban nem mindig hasznosak. Most legutóbb például Sluíovlr.ében voltunk, de reggel mentünk és este jöttünk, így szinte egész napunkat csak utazással töltöttük. SluSovlcé- ben lejátszottak nekünk egy videókazettát a szövetkezet működéséről, ennyi volt az egész. De például a dunaivánkai (Ivanka pri Dunaji) baromfifarmon nagyon sokat láttunk, tapasztaltunk “ — Milyen ma nálunk a mezőgazdászok megbecsültsége és milyenek az elhelyezkedési lehetőségeitek.' Ha például nem kapnátok a végzettségeteknek megfelelően valamilyen csoportvezetői állást, hanem mondjuk „csak egyszerű" állatgondozóit, akkor is a mezőgazdaságban maradnátok? Koncz Csaba: „A gyakorlataink folyamán, a szövetkezetekben tett látogatásainkkor tapasztaltuk, hogy a mezőgazdaságban elég sok a probléma, főként ami a dolgozókkal való bánásmódot, a szociális ellátottságot illeti. Hogy ha ez javulna, akkor nyugodt szívvel mondanám, hogy mindenképpen ott maradnék, így viszont nem.“ Bak Róbert: „Elég sok rossz példát láttunk, s azt is tudjuk, hogy sok helyütt a fizetések Is nagyon alacsonyak. De én így is mindenképpen a mezőgazdaságban szeretnék maradni. Azt hiszem, hogy ha valaki akarja, itt is megtalálja a számítását. Egyébként, ami a megbecsültséget illeti, a társadalom értékrendjében a mezőgazdász, a paraszt, sajnos, nem a legmagasabb helyen van. Én nem szégyellem, hogy az vagyok és leszek, hiszen mindenkinek tudatosítania kellene, hogy nélkülünk, mivel mi adjuk a kenyeret, az emberiség élete elképzelhetetlen. Barthalos Anikó (növénytermesztést tanul, de az érettségi után nevelőnő szeretne lenni): „A fiúk könnyebben kapnak a végzettségüknek megfelelő állást, de a lányok szerintem nem. Ez az egyik oka, hogy nem akarok a mezőgazdaságban maradni. A fő ok azonban az, hogy rájöttem: a neve- lősködás Jobban érdekel.“ Bácskái Anikó (állattenyésztést tanul, otthon, a szövetkezetben akar dolgozni); „Amikor megtudták, hogy ide készülők, a faluban bizony megkérdezték: No, mi az, te is tehenes leszel?“ — Szerintetek mit kellene tenni azért, hogy a csehszlovák mezőgazdaság magasabb, vagy éppen világszínvonalú legyen? Zsapka Zsolt (növénytermesztőnek készül): „Szerintem a mezőgazdaságról kialakult szemléletet, az értékrendet és a mezőgazdaságban dolgozók hozzáállását kellene megváltozhatni.“ Bak Robert; „A más hozzáállást, a szemléletváltozást viszont azzal lehet elérni, hogy a dolgozókat anyagilag jobban érdekeltté teszik a munka színvonalas elvégzésében. Azt hiszem, a szövetkezeti elképzelés alapjában véve jó a gabonaféléket például háztájiban nem lehet teimesztenl, de például a kertészkedésre, az állattenyésztés egy részére van lehetőség. A helyes arányt és a jutalmazás új tormáit kellene megtalálni.“ KLINKO ROBERT (A szerző felvételei) É l ■■ I I ^ ^ * lo szülök arvai — Te vagy az anyukám, értem jöttél? — egymást megelőzve, szinte túlkiabálva kérdezik az érkezőtől. A tágra nyitott szemek, a fürkésző tekintetek válaszadásra késztetnek. Találgatnak: ő az én anyukám? Talán egy bennük meg nem fogalmazott, de tudatosított vágyuk teljesülhet ebben a pillanatban. Ilyen kérdéseket gyakran tesznek fel az ismeretlen érkezőknek az intézeti gyerekek. A puszta cím figyelmeztet: Olyan árva gyermekekről van szó, akik jelképesen hord|ák magukon ezt a megnevezést. Jelképesen, mert a valóság tán még az árvaságnál is szomorúbb A rendezetlen családi körülmények között világra hozott csöppség a szülői kötelékekből, kitaszítva elvétve találkozik gyökereivel. S az alig három éves emberpalánta nem ismeri sorsa lényegét, mi is okozhat'a az elszakadást. A Slovenské Nové Mestó-1 gyermekotthont a kívülről szemlélő családi háznak nézhetné, de az épületben elhelyezett tábla mást mond. Gyermekotthon — Hároméves korig vannak itt a kis lakók. Az emeletről érthetetlen hangok szűrődnek ki. A jelenlegi In- tézraénv előbb rendőrlaktanyaként szolgált, majd 1357;tbl gyermekbtthonnak rendezték be. Működése kezdetén hatvan csecsemőnek nyújtott otthont. Néhány évvel később, amikor a Kelet-szlovákiai Knb irányítása alá került, további húsz férőhellyel bővítették. .M.’tiedékházké:;! szolgált a házasságon kívül született gyermekek számára, akiktől megtagadták a gondoskodást. Később a fes- tileg-! zellemileg visszamaradt gyermekeket is befogadta az otthon. Erre a lépésre azért volt szükség, mert nincs a környéken még egy olyan intézmény, ahol a hátrányos helyzetűekkel foglalkoznának. Margita Llchofanová, a gyermekotthon főnövére mondta: _ .A nyolcvan gyermekről huszonkilenc nővér, kilenc gondpzónö és egy óvodai tanítónő gondoskodik. Az utóbbira azért volt szükségünk, mert néhány gyermek a harmadik életéve betöltése után a pszichológiai kivizsgálás szerint sem a kisegítő, sem a szociális gondozói intézetbe nem kerülhetett. Egy ideig kénytelenek vagyunk őket itt tartani, ami természetesen azt is jelenti, hogy számukra az óvodai oktatáshoz hasonló nevelést kell biztosítani. A nevelő- nő reggel nyolctól déli tizenkét óráig foglalkozik velük. A nővérek etetik, fürdetik, öltöztetik és beszélni tanítják a gondjaikra bízott gyermekeket. Minden igyekezetüket arra kell fordítaniuk, hogy semmiben sem szenvedjenek hiányt. Igazi családi környezetet kellene kialakítaniuk számukra. A nővérek törődésére egy példát is felhozott. Az egyik nővér — aki éppen nem volt szolgálatban, de az épületben éjszakázott — csoportjából valamelyik gyerek felsírt álmában. Tudta, a kicsinek szüksége van egy kis dédelgetésre. Maga mellé vette öt, és a csöppség néhány perc múlva már nyugodtan aludt tovább. A fínővér véleménye szerint színvonalas az otthon egészségügyi ellátása. Nemcsak azért, mert az intézmény élén Ján Öalog orvos áll, hanem mert a kisebb betegségektől eltekintve egészségesek a lakók. Kivizsgálás után megkapják az előírt gyógyszert, komolyabb esetekben a legközelebbi kórházba szállítják őket. Az egészséges életmódhoz a megfelelő táplálkozás is társul. Az étrend a legkülönfélébb ételkombinációkból tevődik össze. Nem telik el nap, hogy az asztalra valamilyen gyümölcs ne kerülne. Vajon milyen lehat a csöppségek lelkiállapota egy intézetben, ahol a négy fai rabságáhcl kiszabadulva csak egy elkerített térségbe kerülnek? — Le kell szögezni, a gyermekek állapota különféle. Sok függ a kortól, a kicsik pszlchlkájától. Egy egy nővérre 10—13 gyermeK mt, ők mind-mind gyermeki szeretettel közelednek az anyai szerepet vállaló nővérekhez, amiért cserébe igazi anyai sze- retetet várnak. De ezt szinte lehetetlen megadni. A gyermekek többsége cigány származású — feketék, mint a bogarak. Érdekes, Űk még inkább igénylik a szeretetet. Az első napokban nagyon nehezen alkalmazkodnak az Itteni állapotokhoz, ami érthető, hiszen mind más-más családi körülményekből jött, egyben azonban valamennyi egyforma: nem felelnek meg a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez. — Szinte hihetetlen — mondta a főnővér —, mennyire szeretnének egy igazi otthont. Mennyire szeretnének anyukát, apukát, nagyszülőket. Nélkülük rideg, hiányos az életük. Sokszor megtörtént már, hogy sétáink alkalmával, ha idős nénivel találkoztunk, habozás nélkül megkérdezték: te az én nagymamám vagy? Ritkán találkoznak szüleikkel, ezért nem is nagyon ismerik őket. Ha néhanapján mégis felkeresik őket, furcsa szeretetet éreznek irántuk, örülnek, de szótlanul ülnek maguk elé meredve. Néhány órára szülőket kaptak, ismeretlen ismerősöket, akik ahogyan jöttek, úgy el is mennek, minden nagyobb érzelmi megnyilvánulás nélkül. A beszélgetés után a gyermekek felé Indultunk. Az Időjárás lehetőséget adott a kinti szórakozásra. Az udvar zöld gyepszőnyegén a legfiatalabb korosztály játszadozott gondtalanul. Egy-egy Idegen megjelenésekor öröm sugárzott az arcukról. Szóban még nem nagyon tudják érzéseiket kifejezni, próbálkoznak, de a hangok csak gügyögésbe olvadnak össze. Az egészséges gyermekeken kívül vannak itt nehezen járók, kezüket alig mozdítók is. Ok kétszeresen is szerencsétlenek, akiket kegyetlenül félrelöktek a szülök, holott többszörösen szükségük lenne szerető ápolásra. Egy Csöndesebb helyen, a fa alatt két védtelen feltűnő egyetértésben játszik. Testvérek. Továbbmegyünk. Az udvaron piciny pad, előtte asztal, pár méterre onnan egy nyári lak. — Ez az épület kedvező számukra, főleg a nyári hőség Idején, legalább nem kell őket éjszakára a főépületbe vinni. A hálóhelyiségeken kívül konyha is van — mondta Margita Llchoťanova. A nagykapun keresztül egy másik negyvenes csoporthoz jutottunk. Az eddig békésen játszó gyermekeket mintha áramütés érte volna, vonultak az érkezők felé. A fiatal belépőben anyukájukat vélték felfedezni. — Te vagy az anyukám, értem jöttél? — Tekintetük választ várt. Vágyuk nem teljesült. Korai volt az öröm, a szemek sugárzó fényére mintha vizet öntöttek volna. Kialudt egy parázsnyl' remény. A nagykapu becsukódott. Csalódottan vonultak vissza a játszótérre gondozóik szárnyal alá. A szülő iránti szeretet lassan-las- san lecslllapszlk. De meddig? Ismét egy bizonytalan ideig, míg újra fel nem bukkan egy Idegen, esetleg egy valahonnan ismerősnek tűnő arc. A kerítésen egy ártatlan gyermeki arc nézi e végtelent. Napok, hónapok, évek szállnak tova. A sok megpróbáltatáson keresztülment ártatlan gyermek egyszer érett emberré válik. Vajon milyen emlékei lesznek a legboldogabbnak nyilvánított korról, ö milyen környezetet teremt majd gyermekeinek, vállalja-e felnevelésüket? ISKI IBOLYA
