Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-10 / 6. szám
új ifjúság 5 WmMmm wmm mw/M y/////. Amszterdamról azt tartják, hogy ami nem található meg központi vásárcsarnokában, az vagy nem létezik, vagy nem ennivaló. A holiand fővárosban ámulatba ejti az idegent a hagyományos utcai árusok sokasága Itt a középkor óta az élelmiszereken kívül a legkülönbözőbb árukat kínálják a járókelőknek Amszterdam a piacok városa Negyven éve még éjszakánként külön böző árukkal megrakott csónakok kötöttek ki a partokon A város díszének számító csatornák yoltak évszázadokig a közlekedési útvonalak A gyümölcsöt, a bútort, az ivóvizet, sőt még a vágóhídra szánt szarvasmarhát is csónakon szállították A város burgonyaszükségletének a felét még 1900 ben is vízen juttatták el a fogyasztókhoz. Sírhant a csarnokban Napjainkban minden reggel öt körül hatalmas kamionok motorjai zúgnak itt Néhány órával később a központi vásárcsarnok előtti tágas utcát a legkülönbözőbb teherautók torlaszolják el. A motorok bömbölnek, a sofőrök p>edig türelmetlenül lesik, mikor kapnak engedélyt az árusításra Pontban hétkor kitárulnak a csarnok kapui, és ami ezután következik, az tömeges szabadfogású birkózásra emlékeztet. Négyezer nagykereskedő özönlik be, hogy válogasson a csarnok negyvenezer féle árujából. A központi vásárcsarnok az amszterdamiaknak az, ami valaha a londoniaknak a Covent Garden és a párizsiaknak Les Halles (a Zola műveiből Ismert „Párizs gyomra“) volt. Amikor a csarnokot L934 ben megnyitották, a nagykereskedők elkeseredetten tiltakoztak ellene, mivel megszokták a Marnixstraaton a szabad ég alatti árusítást, jelképként a központi csarnokban szimbolikus sirhantot állítottak tel. A Cuyp A kezdeti bizalmatlanság és a magas helypénz ellenére azonban az újítás népszerű, és öt évtized múltán Amszterdam élelmiszerellátásának nélkülözhetetlen láncszeme lett az épület. De hagyjuk most a nagykereskedők üzletkötőhelyét, a központi vásárcsarnokot, és nézzünk körül a hagyományos piacokon, ahol a lakosság szerzi be a szükséges árukat. A legnagyobb és legérdekesebb piac — mintegy háromszáz sátrával — kétségtelenül az Albert Cuypstraaton található. (Az elárusítóhelyekre várakozók listáján további ezer név szerejml.) Naponta vagy 25 ezer vásárlója van, s ez a szám szombatonként megkétszereződik A névadó Albert Cuyp XVII. századi tájképfestő, és a róla elnevezett utca akkor még Idillikus csatorna volt, ameivnek partján szélmalmok sorakoztak. Évszázadunk elején azonban a „piroslámpások utcája“ lett, ahol hemzsegtek a prostituáltak Az utcai árusok pedig kocsikból és kosarakból kínálták portékájukat. 1905 ben rendőri felügyelettel itt nyitották meg a piacot. Cipő, virág, sajt, olajbogyó és százhúszféle tea ... Egyszóval: Itt minden megtalálható. Még Amszterdam legnagyobb baj- szú árusa Is. Az Albert Cuypstraat élő bizonysága annak, hogy a piacok miért élték túl az évszázadokat. Itt ugyanis több a bolondos szórakozási lehetőség, mint a sátor. A Cuypban, ahogy röviden nevezik, megtalálható minden, ami szem-száj ingere. Alku nincs! A hatvanas évektől a növekvő külföldi turistaáradatot vonzza az eladásra kínált óriási választék. A külföldiek ugyanis a „saját“ ételeiket keresik itt. Steef Sijmons- bergen például 21 féle olivát árusít. A vásárlók háromnegyede idegen, de lassan a hollandok Is rákapnak a Cuypra. Gyakori félreértésekre ad okot, hogy ezen a piacon nincs alkudozás, amivel egyes országok turistái képtelenek meg- békülni. Szerintük ugyanis alku nélkül nincs piac. Egyre több a vásárló, azonban mintha ez nem sokat segítene az árusokon. A gazdasági nehézségek következtében egyre válogatósabbak a vevők. Az árusoknak pedig abból kell megélniük, ami háromméteres pultjukon elfér. Ráadásul a legegzottkusabb áruknál is nő a konkurencia Huszonöt éve még csak egyetlen árus kínálta a Surlname-ból származó bu- tawirát, amsQlt, kwiekwiet és a szárított halat. Ma azonban ezek már tizenhat sátorban kaphatók. Nyulal, kutyát, pulykát, néha papagájt és más állatokat az amstel- veldi és a noordermarkti heti piacokon lehet vásárolni. A középkorban azonban még juhot és szarvasmarhát Is árusítottak itt, a jelenlegi Gát téren. A XIV, századtól ez volt Amszterdam vásárlőtere. 1841- Ig itt működött a híres halpiac, de aztán kénytelen volt helyét átengedni az új börzének. A XVII. században további halpiacok létesültek, egyikük kóser halat árusított a zsidóknak. Minden halfajtának megvolt a saját helye. Ezért nem meglepő, hogy 1400- ban a város elöljárói között már több halnagykereskedő akadt. Évekig a Gáton árusították a juhot és a szarvasmarhát. Csakhogy ez a bűzös üzlet kellemetlen volt a város közepén, ezért kiszorult az új külvárosokba. Az utcanevek emlékeztetnek Ha valamelyik szombat reggel a látogató útja a Nieuwezljds Voorburgwalon át vezet, különös, háttal az utcára néző sátrakat láthat. Az egyik legcsendesebb és legkisebb piacon jár. Itt találkoznak a bélyegkereskedők és a nagyítóval felszerelt filatelisták. Az üzleti tárgyalások halkan, diszkréten folynak. Ha viszont valaki gyermeknek szőlő képeskönyvet, régi amszterdami metszeteket vagy orvosi tankönyveket keres, az menjen az Oudemanhuispoort- ra, amely barlangszerü átjáróban található. Az elárusítókban van valami dickensi, ahogy egyetlen csupasz villanykörtével megvilágított, apró boltjaikban görnyedten üldögélnek. A Singelben levő virágpiac ezernyi színben pompázik. Ma már azonban hiába keresnénk a pipákat, a kerekes guzsalyokat, a gyógynövényeket árusító piacokat. Csak az utcanevek őrzik emléküket. Így például a Stromarkt (a Szalmapiac), a Turfmarkt (a Tőzegpiac), a Kalk- markt (a Mészpiac) stb. Egy régi piac azonban ma is úgy virágzik, akárcsak három és fél évszázada. Ez az őcska ruhák piaca, amely minden hétfőn a Noorder- markton található. „Félarcos“ borotválás Évszázadunk első felében még Amszterdam zsidónegyedének Is színes piaca volt. A húszas-harmincas években vasárnaponként sok ezer nem zsidó látogatója volt. Az öreg Leo Lap így emlékezik rá: — Az emberek szórakozni jártak Ide, mert ennél jobb mulatságot sehol sem találtak . Emlékszem, hogy apósom minden alkalommal egy csomag zsilettpengét vásárolt a kikíél. tótól, pedig otthon már vagy egy tonnányi összegyűlt. Számtalan kikiáltó értette a mókát. A híres Jan Plank például az utcán népszerűsítette „világraszóló találmányait“. Kiválasztott egy hiszékeny bámészkodót, és rábeszélte, hogy engedje magát csodaszerével megborotválnl. Amikor leborotválta a fél arcát, zsllettpengéivel eltűnt a tömegben, és a rászedett bámészkodó ottmaradt beszappanozott fél arcával. Aztán Itt voltak azok az árusok, akik bódéjuk tetején állva klnálgatták megszakítás nélkül portékáit. A sztvarkészítök a helyszínen sodorták a füstölnivalót, és a járókelők már csak azért Is vettek belőle, hogy hallgathassák érdekes szövegeiket. A királynő születésnapján Amszterdamban minden évben úgynevezett általános vásárt tartanak. Ilyenkor utcai árussá válik mindenki, még a gyerekek is, akik játékokat, kinőtt ruhadarabokat kínálnak eladásra. De az utcán a használt konyhai felszerelésektől Kezdve az agyonkarcolt gramofonlemezig szinte minden könnyen beszerezhető. Április 30-án mindenki megpróbálhat túladni felesleges holmiján. 1948 őta ugyanis a királynő születésnapja nemzeti ünnep az országban és a „szabad vásár“ napja. Sz. B. Halászmentés Miután egy hatalmas hullám elsüllyesztette a bárkájukat, három ausztráliai halász mintegy két kilométert úszott a hajók útvonalát jelző bójáig. Itt töltöttek három napot, túlélésüket úgy biztosították, hogy Ingükben fogták fel az esővizet Kétségbeesett helyzetüket véletlenül fedezte fel egy felettük elhúzó repülőgép pilótája, akinek jelzésére helikoptert küldtek a hajótörött halászok kimentésére. Indiai rezervátumok Az. Indiai hatóságok újabb biológiai rezervátumok létesítését rendelték el az ország különböző részein az oly gazdag és változatos állatvilág megőrzése céljából Tizenhárom Ilyen rezervátumot hoznak létre az ország 12 övezetében Mint Ismeretes Indiának rendkívül gazdag az állatvilága — 75 ezer ismert fajjal rendelkezik, ebből 2500 hal, 2000 madár, 850 emlős, 450 csúszómászó és nagyszámú gerinctelen. Ezekből 81 emlősfajt, 47 madárfajt, 15 csúszómászót és sok gerinctelent a kipusztulás veszélye fenyeget, és éppen ezért van szükség mielőbbi védelmezésükre. Percenként 40 hektárnyi erdő FAO-tanulmány szerint kipusztulás veszélye fenyegeti a Föld trópusi őserdőit. A világon percenként 40 hektárral fogyatkozik meg területük, s évente 11 millió hektáron pusztul el teljesen a trópusi növényzet. Ha a vágási ütem változatlan marad, a század végéig 300 millió hektárnyi területről, vagyis az őserdők egyhatodáról részlegesen vagy teljesen eltűnik a növényzet. A FAO felhívja a figyelmet az ebből adódó súlyos következményekre, nem utolsósorban a légkör oxigén- tartalmának csökkenésére. Negatív jelenségek A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal e- gyik tanulmánya szerint, amely az amerikai munkaerőpiacon megnyilvánuló kereslet és kínálat viszonyának felmérésén alapul, az utóbbi években az USA-ban nőtt azok száma, akiknek kisebb lett heti munkaóraszáma, s ezzel egyidőben megfelelően csökkentek a munkabérek is. Az 1978-ban nyilvántartott ilyen típusú, bizonytalan munkahelyek száma 1985-re 340 ezerről 695 ezerre nőtt, a bérek pedig átlagon aluliak voltak. Elsősorban a nők, a fiatalok és az idős személyek kényszerülnek ilyen állások elfogadására Nem csak 50 év fölött Kínai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koszorúér-megbetegedések nem csak az 50 éven felüliek korosztályát sújtják, hanem mind gyakrabban jelentkeznek az olyan személyek esetében Is, akik alig töltötték be a 30. életévüket. Ez a tény az ifjabb korosztályok rendszeres orvosi ellenőrzését, valamint a megbetegedés okainak — közöttük elsősorban a dohányzás — kiküszöbölését célzó intézkedések bevezetését követeli meg. Sherlock Holmes szobra Sir Arthur Conan Doyle angol író detektívregényeinek népszerű figuráját, Sherlock Holmest Japán rajongói szoboralakban is meg akarják örökíteni. A több mint nyolcszáz tagot számláló Sherlock Holmes-klub a híres regény- hős-detektív alakját, kezében elmaradhatatlan pipájával bronzszoborba önteti.
