Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-03 / 5. szám
Kommentárunk Felszámolni a bürokratikus akadályokat Aki figyelemmel kísérte Milo§ Jakes elvtárs moszkvai látogatását, bizonyára felfigyelt arra, hogy a Mihail Gorba- csovval folytatott tárgyalásainak középpontjában a gazdasági együttműködés kérdései álltak. Erről a CSKP KB főtitkára Moszkvából Prága felé tartva a repülőgép fedélzetén azt nyilatkozta a hírközlő szervek képviselőinek, hogy ma már nem elégségesek az eddig alkalmazott formák, és nem elégséges az együttműködés eddigi iránya sem. Idáig ágazatközi munkamegosztás volt, ami azt jelentette, hogy a mi gépeinket és fogyasztási cikkeinket szovjet nyersanyagra és energiára cseréltük. Ma már az ágazatokon belüli munkamegosztásra kell koncentrálnunk; gépeket, új technikát és részben fogyasztási cikkeket és élelmiszeripari termékeket kell cserélnünk, amihez pedig a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokra van szükség. „Ez megköveteli a különböző bürokratikus akadályok felszámolását“ — mondotta Milos Jakes elvtárs. Természetes, van már példa a közvetlen vállalati együttműködésre. Mi is írtunk már a presovi „Robot“ közös vállalatról. Ez idő tájt több mint száz vállalat és szervezet készül a közvetlen kapcsolatok gyakorlati beindítására. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tervgazdálkodás feltételei között a közvetlen kapcsolatok sem fejlődhetnek eredményesen, állami ellenőrzés nélkül. Jurij Gavrilov szovjet közgazdász nemrég írta: „a testvéri országok szervezési tevékenysége nem szabad, hogy átadja a helyét önállóan gazdálkodó szervezetek ellenőrizhetetlen piaci kapcsolatainak“. Ily módon a közvetlen kapcsolatok nem pótolni, hanem kiegészíteni hivatottak országaink központi irányítási szerveinek együttműködését; a tervezési együttműködés rendszerének pontos elemét kell képezniük az irányítás valamennyi szintjén. A közvetlen, kapcsolatok általában két úton létesíthetők. Az első a nemzetközi kooperáció, melynek során a közvetlen kapcsolatokra az együttműködés további elmélytíséért és hatékonyságának emeléséért van szükség. A második: a vállalati munkakollektívák között kialakult baráti kapcsolatok. Ezek tájékoztató és ismeretszerző jellegűek, és tapasztalatcsere formáját öltik, nem ritkán közvetlen tudományos-műszaki és termelési együttműködésbe nőnek át. De harmadik út is lehetséges: a rokonvállalatról szerzett információk alapján kölcsönös érdekké válnak a szoros tudományostermelési kapcsolatok. Igen termékeny a moszkvai forgácsoló szerszámgépipari tudományostermelési egyesülés szakembereinek e- gyüttműködése a csehszlovák szerszámgépgyártókkal. Kétoldalú alapon kísérleti példányokat hoznak létre, elemzéseket és előrejelzéseket készítenek, tudományos-műszaki dokumentációkat dolgoznak ki, paramétereket egységesítenek, szabványosító munkát folytatnak. Közös erővel építették meg például a nyolcszáz milliméter átmérőjű alkatrészek esztergálására alkalmas modern megmunkáló központot. A termelési és a tudományos-műszaki potenciálok egyesítésére, az értékes gazdálkodási tapasztalatok szélesebb körű kicserélésére való törekvés — ma sürgető parancs, az idő parancsa. Szükséges hozzá az is, hogy szélesedjenek az egyesülések és a vállalatok kooperációs kapcsolatainak létesítésével összefüggő jogai. Közvetlen kapcsolatok — ezek megteremtése új fontos lépé^ az integráció elmélyítése, a testvéri országok közös intenzifikálási feladatainak mielőbbi megoldása, a szocialista közösség műszaki-gazdasági sebezhetetlensé- gének erősítése útján. Strasser György Tennivalóinkról, jövőnkről Sona Cepcekovával, a SZISZ Losonci (Lucenec) Járási Bizottságának elnökével Polgári László beszélgetett — A Közép-szlovákiai kerületben azok közé a járások közé tartoztok, ahol a fiatalok elsőkként értették meg az idők szavát, és erőfeszítéseket tettek az ifjúsági tudományos-műszaki klub megalakítására. A klub közel egy éve dolgozik már. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket? — Valóban az elsők között voltunk ezzel a kezdeményezéssel, de tárgyilagosan be kell vallanunk, hogy még napjainkig sincs minden rendben a klub körül. Köztudomásúan. helyiséggondokkal küzdünk, igy a teljes felszerelést átmenetileg egy Itteni számítóközpontban helyeztük el, E- gyelőre szervezett szakkörök nem működnek, bár mindennap nyitva van a klub a számítástechnikát kedvelő és művelni vágyó fiatalok előtt, s a foglalkozásokat öt hivatásos munkatársunk irányítja. Hétfőtől csütörtökig az alap. és középiskolásokat fogadjuk minden délután, pénteken és szombaton pedig a munkásfiatalokat várjuk programcserére, programozói tanfolyamra, versenyekre és sok egyébre. Január elsejétől már a klubvezetőnk, Rácz Róbert is függetlenítve van. Ö már azelőtt is aktívan bekapcsolódott a munkába, járási szintű módszertani összejöveteleket, tömeges rendezvényeket, sajnos, a jelen körülmények között nem tudunk megvalósítani. A közel egy év alatt azért sok minden történt. A városi nemzeti bizottságtól kaptunk egy volt családi házat, ahol már tatarozzuk a klubnak szánt helyiségeket. A Járási Építővállalat fiataljai a Méta 90 mozgalom keretében elkészítették a ház felújításának és átépítésének teljes tervdokumentációját, a munkálatok fölött pedig a SZISZ városi bizottsága vállalt véd-, nökaéget. Közös összefogással építjük tehát a klubot, amely hamarosan a járás fiataljainak Is a rendelkezésére áll majd. — A számítástechnika és az elektronika kedvelőinek már van otthonuk, a kultúrá- lódni vágyó és az egyéb szórakozást kereső fiataloknak azonban egyelőre nincs hol találkozniuk a járási székhelyen. Kit kell ezért elmarasztalni? Az ifjúsági klubok terén milyen a járási összkép? — Ez egy régi fájó pontunk. A járási . székhely szemlátomást nő, új lakónegyedek épülnek, a fiataloknak pedig nincs hol összejönniük, hiszen nincs városi ifjúsági klubunk. Maradnak a vendéglátóipari egységek, amelyeket ml is igyekszünk ésszerűen kihasználni. A Slovan kávéházban hamarosan alkoholmentes diszkókat indítunk, de előfordul, hogy beszélgetések, előadások alkalmával is igénybe vesszük a vendéglő termeit. A városi művelődési központtal Is vannak közös rendezvényeink, főleg az utóbbi Időkben, amióta új, megértőbb vezetőség Irányítja azt. Hogy miért nincs klubunk? Volt, egészen a hetvenes évek végéig, de elvették tőlünk azzal az indokkal, hogy nem tudjuk a fenntartási és működtetési költségeket fedezni. Ezelőtt három évvel állt be egy fordulat, amikor Is hosszas győzködés után sikerült az új klub építésének tervét átültetnünk. Ennek értelmében a következő ötéves tervidőszak első évében a losonci városi Ifjúsági klub építése 7 millió korona ráfordítással megkezdődik. A járást összkép sem rózsás. Van ugyan egy jól felszerelt és aránylag jél működő ifjúsági klubunk Füleken (Fifakovo), de kívüle további említésreméltó csak Poháron. A fülek! klub ugyan módszertani központ is, de szinte nincs kinek tanácsokat, ötleteket adni. — A járási szervezet közel tízezres tagságának tetemes hányada falun él. Hogy fest ott a SZISZ-élet, és miben vannak még tartalékok? — Igaz, hogy a tagság jelentős része falun él, de eljárnak tanulni és dolgozni, így kevesen maradnak az érdemleges munkára. Ez egyben a vezetőség és a tagság állandó cserélődését is eredményezi, így kevés a SZISZ-munkában edződött, tapasztalt fiatal. Ezen segítendő, ebben az ok- tatási évben megkezdte munkáját a járási funkcionárusiskola, ahol egyrészt az utánpótlást neveljük, másrészt a jelenlegi tisztségviselők Is új ismeretekkel gazdagodhat, nak itt. A SZISZ IV. kongresszusa óta a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front tömegszervezetei is szorosabbra fűzték a- lapszervezeteinkkel a kapcsolatot, ök Is segítik, támogatják a fiatalokat igyekezetükben. Ez, azt hiszem, a SZISZ tekintélyének megerősödését, az egyenrangú partnerséget is tükrözi, ami a jövőre nézve mindenképpen biztató. — Gondolom, a munkásfiatalokkal nincsenek ilyen problémák. Domináns képviselőjük a füleki Kovosmalt ifjúsági szervezete, de sok jót hallottunk már a pol- tári üveggyár és a losonci autójavító vállalat fiataljairól is. Mennyire lehet általánosítani a kiragadott példák alapján? — Problémák itt is vannak. Tavaly az üzemek zöme küszködött a tér vtelj esi főssel, és ez a fiatal dolgozókra Is kihatott. Rengeteg túlórát, társadalmi munkát követeltek tőlük. Egyelőre csak az autójavító vállalatnál vezették be az Ifjúsági kezdeményezés számláját, az általad említett további két vállalatnál csak most van előkészületben, így nehéz lenne felmérni a munkaidőn túli kezdeményezések mértékét és társadalmi hasznát. Elismerően kell szólni azonban a losonci Polana textilipari vállalat fiataljairól is, akik felzárkóztak a legjobbak mögé. Itt működött az a héttagú brigád, amelynek sikerült kitűzött célját elérnie, a szövőrészlegen 108 százalékra teljesítették tervüket. Az évek óta veszteséges Polana gyár bizonyára nekik Is köszönhetően teljesítette az elmúlt évi gyártási tervét. Itt példák alapján lehet általánosítani. Szerencsére a jó példa a mi járásunkban, ez esetben ragadós volt. A Népi Milícia a munkáshatalomért 1948 februárjában a reakciós erők szándékosan kormányválságot idéztek elő. A válságot az alkotmányos jogszabályokkal összhangban demokratikus úton oldották meg. Gyakran találkozhatunk azzal a kérdéssel, miért építették ki a Népi Milíciát, hiszen a belső ellenség elleni harc a biztonsági szervek feladata, és az esetleges külső ellenségekkel szemben készen állnak fellépni a Csehszlovák Néphadsereg alakulatai. A kérdés megválaszolásában a két fegyveres testület negyven év előtti helyzetéből kell kiindulni. Röviden tekintsük át a helyzetet. A Csehszlovák Néphadsereget Ludvík Svoboda hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter belső utasítása és nyilvános nyilatkozata gyakorlatilag semlegesítette. Nem lehetett azonban kizárni, hogy a katonai helyőrségek valamelyik parancsnoka esetleg nem respektálja ezt a helyzetet és katonai lázadást kísérel meg. A Népi Milícia megalakulásáról, főleg a prágai üzemekben a CSKP KB Elnöksége 1948. február 21-én döntött. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége február 24-ről 25-re virradó éjjel döntött a Népi Mllfcla egységeinek felfegyverzéséről. Ezzel a döntéssel segítették elő a párt legfontosabb taktikai céljainak elérését — a reakció fegyveres provokációinak megakadályozását és a forradalmi események békés alakulásának szavatolását. A Népi Milícia vezérkara február 25-én a délelőtti órákban a területi vezérkarok parancsnokait tájékoztatta a kormányválság megoldásának helyzetéről, valamint arrél, hoy milyen módon szállítják s veszik át a fegyvereket. Az egyes területek egységeinek parancsnokai megkapták a CSKP kerületi bizottságának és a Népi Milícia vezérkarának levelét, amely hangsúlyozta, hogy a Népi Milíciának méltóképpen kell fellépnie, hogy megnyerje a lakosság elismerését és tiszteletét, s bizonyítsa a munkásosztály erőfölényét. A Népi Milícia egységeinek megalakulása nem maradt csak prágai feladat. A köztársaság más városaiban, főleg az Ipari területeken Is megszervezték a munkásosztály fegyveres csapatait az üzemek megvédésére, a rend és a nyugalom fenntartására. A CSKP KB Elnökségének 1948. február 26-1 határozata a Népi Milícia kiépítéséről mindenütt, ahol arra megvannak a feltételek, sok esetben legalizálta a már kialakult helyzetet. Az egységek tagjainak száma eltérő volt, egyes helyeken csak néhányan, másutt több tucatnyian csatlakoztak. A Nemzetbiztonsági Testület vagy a hadsereg raktáraiból kaptak kézifegyvereket. Annak ellenére, hogy a Népi Mllfcla egységei megalakulásuk Idejében szakmailag nem voltak felkészítve és a többi fegyveres testülethez viszonyítva számbelileg is kisebbek voltak, erejük mindenekelőtt a tagok erkölcsi, politikai tulajdonságaiban rejlett. Bátorságukkal, határozottságukkal, feladataik fegyelmezett és pontos teljesítésével a Nemzetbiztonsági Testülettel szoros együttműködésben hozzájárultak a reakciós radikális erők tevékenységének megbénításához és a határozatlan állampolgárok pozitív befolyásolásához. Fontos szerepet töltettek be a Népi Milícia egységei a munkásosztály és parasztság szövetségének megszilárdításéban. A mezőgazdaság kollektivizálásának időszakában a műszakok után falvakra utaztak, segítettek abban, hogy meggyőzzék a parasztságot a közös gazdálkodás előnyeiről. A Népi Milícia fennállásának negyven éve alatt tagjai a párt és a nép érdekében teljesítették feladataikat. Konkrét tettekkel valósították meg február örökségét — új szocialista köztársaságot építettek ős védelmeztek a belső és külső ellenségekkel szemben. Ezt az örökséget a következő években is szem előtt tartják, mert amíg létezik imperializmus, addig szavatolni kell a szocializmus védelmét. Magyar-csehszlovák közös vállalkozásbanzzz FINOMABB MŰSZÁLAK Nyergesújfaluban található Magyar- ország legnagyobb műanyaggyártó gyára. Idén a nyergesújfalul Magyar Viszkózagyárba Csehszlovákia is belép. Két beruházás építése kezdődik el. Mintegy 2 milliárd forintos ráfordítással új akrilszálgyártó üzemet létesítenek. Ezzel a jelenlegi 13 ezer tonnáról 33 ezer tonnára, tehát majdnem a háromszorosára nő a gyár évi akri- szálgyártó teljesítménye. Az eddiginél modernebb gépek alkalmazásával pedig tovább javul a termék minősége. Ez az egyik fő vállalkozás. A másik fontos fejlesztés egy magyar-csehszlovák közös vállalat megalapítása. Ez egy évi tízezer tonna viszkózselyem előállítására alkalmas gyár megépítése lesz. Az ú] gyár lehetővé teszi, hogy Magyarország teljesen önállóvá váljék, műselyemgyártásban, sőt jelentős meny- nyiséget exportálhat is a világpiacon keresett termékből. Az export jelentős része Csehszlovákiába irányul, a gyártelepítés költségeinek visszatérítése címén. A beruházások két év alatt készülnek el. A költségek várhatóan öt év alatt megtérülnek. Nyergesújfalul vonatkozás, hogy a 2400 dolgozót foglalkoztató gyárban már az idén nagy innovációs programot valósítanak meg. Megkezdik pél- . dául az úgynevezett cellulózgyöngy gyártását — Magyarországon először. E terméket elsősorban a biotechnológia és a szerves vegyipar területén alkalmazzák. Egy másik új viszkózterméket, a membránreparáclós szert u- gyancsak több területen lehet alkalmazni. Ez a vegyiparban az energia- szükségletet, az élelmiszeriparban pedig a vizek sótartalmát csökkenti, s lehetővé teszi sűrítmények lepárlás nélküli előállítását Is. A nyergesújfalui gyár már az idén több mint 4 milliárd forint árubevételre számít. Ez az összeg a közös magyar-csehszlovák vállalkozás felépülése után tovább sok- szorozódik. P. V. 4 « XI T
