Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-11 / 19. szám

új ifjúság 9\ — Huszonhét évesen a művé­szi karrier elején áll, ez az a kor, amelyről elmondható, tele van ideálokkal, álmokkal. Mit tűzött élete fő céljául? — A kérdésben részben már a válasz is megfogalmazódott. Nem szabad feladni az ideálokat, az ál­mokat; amit eltervezünk, valóra is kell váltani. Az a fontos, hogy ne engedjünk a biztonság, a ké­nyelem, a konfliktusmentes és üres alkotás csábításának. A szatirikus él már a főisko- kolai munkáiban is dominált. A Művészeti Fakultás rendezői sza­kának elsőéves hallgatójaként forgatott egy olyan dokumentum­filmet, amelyben feje tetejére ál­lította az emancipációt. A férfia­kat női tulajdonságokkal ruház­ta fel, bizonyos helyzeteket a nők szemszögéből ítéltek meg, a film­ben szereplő férfiak. Az emanci­pációnak ez a visszássága annyi­ra szembetűnő volt már a diák­évei legelején is? — Sajnos, igen. Ebben a mun­kámban arra akartam rámutatni, hogy a kevesebb emancipáció né­ha több lenne. A nők túlzott ön­állósága, függetlensége, határo­zottsága, energikussága a férfia­kat olykor védekező állásba kész­teti. Az egyenjogúság címén el­felejtenek gálánsak lenni, mert úgy érzik, nem sikk egy kezde­ményező társsal szemben előzé­kenynek lenni. Azt szeretném, ha minél több erős és bátor fér­fi lenne, mert semmi sem okoz annyi nézeteltérést, rosszat, gon­dot, mint egy gyenge férfi. .— Egy évvel később a közép­iskolai oktatást vette célba. Jár­ta az iskolákat, és kérdezgette a tizenöt-tizenhat éves fiatalokat, milyen is szerintük az eszményi diák. Milyen válaszokat kapott? — Sok pedagógus az átvett tananyag gépies ismétlésére kény­szeríti a diákokat. Nemhogy lo­gikus gondolkodásra nevelnék őket. el is fojtják bennük azt. A diákok természetesen ezzel a kö­vetelményrendszerrel olyannyira azonosulnak, hogy átveszik a szá­mukra idegen nézeteket, megkö­vesedett /kifejezésformákat, frázi­sokat. Arra a kérdésre, milyen is egy jó diák, ilyen válaszokat kap­tam: a füzetében a -címek alá vannak húzva piros ceruzával; az órákon jelentkezik; ha felel, egész mondatokban fejezi ki magát; fi­gyelmesen hallgatja a tanár ma­gyarázatát; nem kap rossz jegye­ket... De egyetlen megkérdezett sem válaszolta azt, hogy a jó diák sokat olvas, hogy saját nézetei vannak stb. , Irena Pavlásková fiatal rendezőnő nevével egyre gyakrabban találkozunk a Csehszlovák Televízió szórakoztató műsorát bevezető képkockákon. Műfaja egyelőre az „apróságok", mint amilyen a klip, a szkecs és a zenei műsorok. De mert alkotó lény, szívesen filmez saját forgatókönyv alapján is. Nem szabad feladni az ideálokat — Harmadikos volt, amikor év- folyammunkaként „Corpus delic­ti“ címmel stilizált történetet vitt filmszalagra. Nincs benne egyet­len párbeszéd sem, s mint vallja, ezt az alkotást tartja legtöbbre. Ez a munkája nagy visszhangot keltett Karlovy Varyban a diák­filmek fesztiválján, de Párizsban és San Sebastianban is felfigyel­tek rá. — Ez a film sztereotip megnyil­vánulásainkról szól, arról, meny­nyi a sablonosság viselkedésünk­ben, emberközi kapcsolatainkban, és ami legszomorúbb, sajnos, e- gyesek gondolkodásában is. Eb­ben a filmemben a szereplők passzív elemekként jelennek meg. — „A szappanbuborékok vilá­ga“ című abszolvensi munkáját már professzionális körülmények között, a Prágai Rövidfilmstúdió­ban forgathatta. Milyen érzés volt igazi filmesként dolgozni? — Nagyszerű! Az iskolában az a gyakorlat járta, hogy amit nem csináltam meg úgyszólván a tér­demen bütykölve, az nem lett meg. Itt pedig levették a vállam- ról a forgatás szervezésének min­den gondját, és ez nagy köny- nyebbség volt. A neheze csak azu­tán jött. Szembe találtam maga­mat a kritikával.' Minden egyes filmkockát ki kellett védenem, harcolnom kellett mindazért, ami egy dokumentumfilmet dokumen­tumfilmmé tesz: azért, hogy rá mertem mutatni az észlelt hibák­ra, visszásságokra. Két évet kel­lett várnom a jóváhagyásra és a forgalmazásra, ami egy ilyen zsá­nerű filmnél megengedhetetlen. A dokumentumfilmnek ugyanis időszerűnek kell lennie, gyorsan kell reagálnia bizonyos jelensé­gekre. — Ebben az alkotásban kitért a korai anyasággal járó gondok­ra is. A felelőtlen gyermekanyári kívül a történetben szerepeltet egy húszéves diáklányt is. aki szintén elégedetlen a sorsával. Belekerülve az élet útvesztőjébe, a diszkóban keresi az önmegva­lósítás lehetőségét, ott próbál megszabadulni a belső feszültsé­gektől. Azt azonban nem mutatta meg ebben a filmjében, hogyan lehet kikerülni az ördögi körből. — A kiutat megmutatja a film! Egyébként sem az volt a célom, hogy a problémára én találjak megoldást, hiszen ez lehetetlen is. Néha elég csak rámutatni a gondokra, felvillantani őket, és arra provokálni a nézőket, hogy elgondolkodjanak. — Gyakran szó esik a nemze­dékek konfliktusairól, amelyek állítólag áthidalhatatlanok. — Meggyőződésem, hogy az emberek nem annyira a korkü­lönbség miatt kerülnek egymás­sal szembe. Én inkább a nézetek, a társadalmi rang, az érdekek, a kulturális és intellektuális külön­bözőség miatti konfliktusokról be­szélnék. — Együvé tartozónak érzi-e ma­gát nemzedékével, konkrétabban fogalmazva volt iskolatársaival? — Diákként nagyon is annak éreztem magamat, de most, hogy szétszéledtünk, már más a hely­zet. Mélyebb vonzalmat, ragasz­kodást már nem érzek hozzájuk. — Mennyire sikerül a szürke hétköznapok íratlan törvényein túltennie magát? — Amíg az ember, fiatal, erő­sebb az igazságérzete, érzéke­nyebben reagál a hazugságra; at alakoskodásra, de az idő múlá« sával megszokja, s gyorsan rájön* hogy sokkalta kényelmesebb, hasz­nosabb képmutatóan hallgatni, kh kerülni a konfliktushelyzeteket. Megtanulja a játékszabályokat. Csakhogy ez a jártasság, ezek ai tapasztalatok nem mindig előre­vivők, sokszor éppen fékeznek bennünket, középszerűvé, rezig­nálttá, cinikussá tesznek. Ügy hi­szem, sok fiatal kollégámat gyöt- ri az az érzés, hogy az élet „mos­tohagyermekei“, s ahelyett, hogy megmutatnák képességeiket, csak nyavalyognak. — A tévében az alkotók ver­senyt futnak az idővel, a rende­ződet hajtják a leadási terminu­sok, ezért előbb-utóbb munkájuk­ra rányomja bélyegét a rutin. De nem minden rendező ilyen. Van­nak, akik e tempó dacára is ma­gas fokú művészetet produkál­nak, az a benyomásunk, mintha őket ez a hajtás, stressz elkerül­te volna... — A hajtás semmiképpen sem használ a színvonalnak, de van még egy lényeges tényező: hogy győzzék a munkát, nem a leg­jobb forgatókönyveket választják, aminek pedig természetes követ­kezménye, hogy a képernyőre ba­nális történeteket, álproblémákat visznek. Hogy ezt valamiképpen ellensúlyozzák, kiváló színészek­re bízzák a szerepeket. Ilyeri esetben azonban a színészi telje­sítmények sem mentik meg a helyzetet. A mérce ebben az eset­ben nem az, hogy jó vagy rossz, haném/hogy nem a legrosszabb. De hogy objektív legyek, ez nem az én felismerésem. Szerencsére sokan vannak a tévénél olyanok, akiknek nagyon is szívügyük a műsorok színvonala. — A főiskolán a diáktársaival megfogadták, hogy az életbe ki­kerülve munkájukban az egyedüli szempont a művészi színvonal lesz, hogy tehetségüket nem bo­csátják áruba. — Kommerszet alkotni még nem bűn, mert azt is meg lehet csinálni jól, becsületesen. A baj akkor kezdődik, ha valaki tehet­ségtelen és ebben vagy abban a zsánerben középszerűt alkot, mondván majd csak találok vala­milyen kibúvót, „objektív“ ma­gyarázatot. Ez veszélyes állás­pont, mert egyre igénytelenebbé válik az egyén, aki aztán mind lejjebb teszi értékítélete mércéjét. Gyorsan hozzá lehet szokni ezek­hez a magyarázkodásokhoz, ame­lyekkel a tehetségtelenséget szok­ták leplezni. Az „AZ Magazin" nyomán: — 1 “1 HAZAI ÉS MAGYARORSZÄGI LISTA 1. Marika Gombitová: Koloseum 2. Ranket: Tlaková vy§ 3. Tublatanka: Dnes 4. Turbo: Hrá.ő 5. Darinka Rolincová: Co o mne vieá? B. Petr Kutvald: Je v tahu 7. Vaso Patejdl: Ak nie si moja fi, Peter Nagy — Jozef Ráz: Psi sa bránia tttokom 9. Iveta Bartosová: Víg, lásko 10. Marika Gombitová —> Karel Gott: Hrajme píseft 1. Csepregi Éva: Több mint kát napon át 2. Zoltán Erika: Féltelek 3. Känguru: Nem tudok megjavulni 4. Névtelen Nulla: Dili-buli 5. Laár András: Szerdakirálynő B. East: David Bowie szeme 7. Dolly Roll: Sejtem, mit hoz a holnap 8. Pokolgép: Elátkozott nemzedék 9. Modern Hungária: Bombanő 10. V’Moto-Rock: Miért? VILÄGLISTA 1. Michael Jackson: Férfi a tükörben 2. Black: Gyönyörű élet 3. Brigitte Nielsen: Ez egy különös sze­relem 4. Rick Astley: Mindenki 5. George Harrison: Amikor mi voltunk a mesés négyes 6. Billy Ocean: Kislány, lépj ki az álmom­ból 7. Madonna: Sziget 8. Communards: Soha ne búcsúzz visz­lát tat 9. Pet Shop Boys: Ez bűn 10. Sting: Együtt leszünk ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert: Szamaránszky Andrea a listái! (Hroboiíovo), Szőke Andrea érsekújvári (Nővé Zámky), Kecskés Má­ria besenyői (BeSenov), Moyzes Tímea tar- doskeddi (TvrdoSovce) és Vrabec József losonci (Lucenec) olvasónk. az olvasó kérdez Többeknek: Bár időről időre ismertetjük a slágerlista szabályait, az utóbbi hóna­pokban nagyon sok kérdés érkezett ezzel kapcsolatban. Nos, röviden: szavazni leve­lezőlapon lehet (nem kell hozzá szelvény). Az összegezésbe azok a szavazatok kerül­nek, amelyek mindhárom kategóriában egy-egy dal címét és az előadó nevét fel­tüntetik. Ezenkívül az olvasók beküldhe­tik minden kategóriában az általuk leg­jobbnak tartott 10—10 dal címét is. Csak arra kérünk, hogy ezek ne „elcsépelt“ da­lok legyenek. A legérdekesebbeket külön közöljek. Szeretnénk ugyanis elérni, hogy új dalok is felkerüljenek a listára. A be­küldők között minden héten posztereket sorsolunk ki. A Popcsereberében ingyenesen közöljük popzenei hirdetéseiteket. Szívesen fogadjuk az olyan beszámolókat, amelyekben egy- ' egy koncertről, annak hangulatáról írtok. De várjuk az újdonságnak számító hang­lemezek recenzióját is. Az olvasó kérdez rovatban pedig vála­szolunk popzenével kapcsolatos kérdései­tekre, továbbá itt foglalkozunk a műked­velő zenészek problémáival is. POPCSEREBERE Szepesi Katalin (980 35 Gern. Jablonec, Petrovce. 8): Adok Wham, Paul Young, Harrison Ford, Fan-Fan, Jennifer Rush, Pet Shop Boys, Europe, R-Go, V’Moto-Rock- -pbsztereket, és akiket érdekel, elküldöm a címüket is. Kérek Pet Shop Boys, Sand­ra, Europe, Falco, C. C. Catch-képeket, -posztereket, -jelvényeket. Demeter Mónika (044 02 Turüa nad Bod- vou, Skolská ul. 291): Adok Klm Wilde, C. C. Catch, Sandra, Queen, Alphavtlle, Europe, George Michael, Falco, Limahl, Samantha Fox-képeket. Kérek Black, Pet Shop Boys, Bad Boys Blue, Depeche Mo­de-képeket. Duray Mónika (925 22 Veiké Olany, Já- novee 136): Adok A-Ha, Modern Talking, Depeche Mode, Zoltán Erika, Modern Hun­gária, R-GO, Europe-képeket. Kérek Peter Nagy, Darinka Rolincová, Iveta Bartosová- -képeket és -jelvényeket. Maister Mónika: (040 01 Koáice, Sol-ovje- vova 1): Adok több mint száz hazai és külföldi posztert, képet, címet. Kérek Dol­ly Roll, Step, Első Emelet-képeket, -posz­tereket és róluk szóló cikkeket. Pontos lis­tát küldök. Jankósik Katalin (982 61 Gemer, c. 199)!' Adok Omega, Marika Gombitová, Madon­na, Kim Wilde, Dalibor Janda, Miroslav Zbirka, Desirelles, Janetta Jackson, Bon Jovi-képeket, és felkínálom Peter Nagy, Duran Duran és az A-Ha nagyméretű ké­pét. Kérek Michael Jackson-képeket, -posz­tereket, -jelvényeket, és róluk szóló cik­keket. Pásztor Gyöngyi (927 02 Dlhá nad Vá- hom 304): Adok Varga Miklós, Bruce, Fal­co, Dolly Roll, Deep Purple, Nena, Neoton Família, Tina Turner, Elán, Darinka R'o- lincová-képeket. Kérek Boy George, Mi­chael Jackson-képeket. Pogány Magda (935 84 Dőlné Semerovce 23): Felkínálom MaTika Gombitová, Mi­chaela Linková, a Karamel, Josef Läufer, Václav Neckáf, Petr Némec, Peter Hecko, Jifi Korn, Petr Rezek- színes képét. Kérek A-Ha, Europe, Beáta Dubasová, Modern Tal­king, Iron Maiden, Pet Shop Boys, Pokol­gép-képeket, —np I

Next

/
Oldalképek
Tartalom