Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-11 / 19. szám

új ifjúság 10 A rosszindulatú betegség meg­nevezés összefoglaló név, amely sok, különböző be­tegséget rejt magában. Ide tar­toznak a leukémiák, a lympho- mák és a daganatok, amelyek lehetnek rákok és szarkómák. A köztudatban rosszindulatú beteg­ségen általában csak a rákokat értik, pedig ezek csak egy cso­portját alkotják e betegségfajták- nak. Az általános nézet szerint a rosszindulatú betegség csak idő­sebb korban fordul elő. Sajnos, ez nem igaz, mert a gyermekek­nél is észlelhető, sőt az utóbbi Időben szaporodik a megbetege­dések számaránya. Tudni kell azonban, hogy nagy különbségek vannak a felnőttkori és a gyer­mekeknél észlelt betegségek kö­zött. A statisztikák szerint gyermek­korban kb. 1,8 ezrelékre tehető a megbetegedések gyakorisága. Ez nem sok, mégis foglalkoznunk kell vele, mert — mint említet­tem — a felfedezett betegségek száma egyre nő, és egyre több embert érintenek, akár közvetle­nül, akár valamelyik rokon, is­merős révén. Nem utolsósorban pedig azért is kell beszélni róla, mert a közvéleménnyel szemben ez a betegség nem egyenlő a ha­lálos ítélettel. Jelenleg a betegek több mint 50 százaléka meggyó­gyítható. Vannak olyan fajtái is e betegségnek, amelyekben a gyógyulás már a 95—98 százalé­kot is eléri. Az is igaz viszont, hogy a halálozási statisztikában még így is a második helyen sze­repelnek a rosszindulatú beteg­ségek. Az természetes, hogy félünk az ismeretlentől. Az emberiség min­dig is félt a természetfölöttitől. Régen, hogy a „haragvó istene­ket“ kiengeszteljék, totemeket ál­lítottak fel, és áldozatot mutat­tak be. Ma a legnagyobb fé­lelmet a rosszindulatú betegségek keltik. Ennek totemoszlopaként „állítjuk fel“, ill. írom meg e dol­gozatot, s az áldozatbemutatás abból áll, hogy aki kezébe veszi a lapot, elolvassa, és néhány lé­nyeges gondolatot megjegyez. Ez az írás mindenkinek szól: azok­nak is, akik érdeklődnek, de a- zoknak is, akik megpróbálják ér­dektelenséggel álcázni félelmü­ket. Szól mindenkinek, mert van­nak olyanok, akiknek a környe­zetében előfordult már ilyen be­tegség, de sajnos nincs kizárva, hogy bárkinél jelentkezhet. És természetesen nem feledkezünk el azokról sem, akik szenvednek ebben a betegségben. Először is szóljunk a betegség eredetéről. Ahogy a történelmi összefoglalások általában kezdőd­ni szoktak, ezt is úgy kezdhet­nénk: „Már az ókori görögök is DAMOKLÉSZ-SZINDRÖMA Rosszindulatú betegségek a gyermekkorban ismerték...“. Igen, már ők is. A rák elnevezést a híres orvos, Hip- pokratész adta a betegségnek. Azóta, mint ahogy majd látni fog­juk, több részre differenciálódott. Miért is hívjuk rosszindulatú betegségnek? Természetesen, ha van rosszindulatú, akkor van jó­indulatú is. Mi különíti el őket egymástól? Rosszindulatú beteg­ségen azt értjük, amikor a sej­tek növekedése korlátlan, érési folyamatuk nem jut el a végéig, hanem valamely fiatalabb alaknál megreked. A sejteknek ez a kor­látlan növekedése más, ép szö­vetek és sejtek rovására követ­kezik be. A másik jellemzője, hogy metasztázisokat, áttételeket képez, amelyek a kiindulási góc­tól igen messze, a szervezet tel­jesen más szövetében is létrejö­hetnek. Harmadik jellemző tulaj­donsága, hogy a kiirtása után, akár évek múlva is újrakezdőd­het a burjánzás. Természetesen a jóindulatú ennek éppen ellen­kezője. Tehát: tokba zártan nö­vekszik, a sejtek érettek, nem képez ^áttételeket és kiirtás után nem nő újra. A rosszindulatú betegségeket orvosi szempontból két nagy cso­portra osztjuk fel: az egyik cso­portba a vérképző és a nyirok­rendszer megbetegedései tartoz­nak, a másikba pedig a tulajdon­képpeni daganatok. Ezek a daga­natok lehetnek a szervezet bár­mely részén, és bármely szövet­ből kiindulhatnak. Az egyes da­ganattípusok és vérképzőszervi betegségek megoszlása nagy kü­lönbségeket mutat az életkor függvényében. Most, hogy meghatároztuk a betegséget,' talán magyarázatra szorul még a cím. Amint tudjuk a mitológiából, Damoklész király fölé hajszálon függő kardot á- kasztottak, amely könyörtelenül figyelmeztette őt az életveszély­re, ha dorbézolt is. Hasonlókép­pen lóg az ember feje fölött a rosszindulatú megbetegedés ré­me. Sajnos, nagyon sokakra le is sújt. Ejtsünk néhány szót a betegség keletkezéséről. Jelenleg, bár na­gyon sokat tudunk róla, nem is­merjük. Az biztos, hogy sejtje­inkben van egy öröklést hordozó rész, amely felelős a sejtek sza­porodásáért. Ez a terület normá­lis esetben szabályozás alatt áll, és gátolva van a sejtek határta­lan növekedése. Ezt a gátlást szünteti meg valamilyen hatás, ami lehet vegyszer, nikotin, al­kohol, fertőzés stb. Még nem tud­juk, mitől függ az, hogy egy be­hatás megszüntetl-e a gátlást vagy sem. Mikor kell gondolni arra, hogy rosszindulatú megbetegedés ala­kult ki a szervezetben? Soha és mégis mindig. Amikor az ember1 általános állapotában romlás kö­vetkezik be, a leggyakrabban va­lami egyszerű, hétköznapi beteg­ség áll a háttérben, néha nem is betegség. Hasonló tünetekkel kez­dődhet ez a súlyos kórkép is. Leggyakrabban azt vesszük ész­re, hogy a gyermek fáradéko­nyabb, többet alszik, sápadtabb, kedvetlenebb, kevesebbet játszik. Ne felejtsük el, hogy a tavaszi fáradtság is hasonló tünetekkel ■járhat, és nemcsak a felnőttek­nél, a gyermekeknél is. Ha a tü­netek tartósak maradnak, esetleg súlyosbodnak, időnként kézzel­fogható jelek is csatlakoznak hozzájuk, a beteget mielőbb or­voshoz kell vinni. Néhány a jel­lemzőbb tünetek közül: bőrvérzé­sek, elhúzódó lázas fertőzés, nya­kon, lágyékhajlatban nyirokcso­mó-duzzanatok, a has megpuffa- dása, teltebbé, kitöltöttebbé válá­sa', fejfájás, reggeli hányások. A felsorolt tünetek tehát rosszindu­latú betegség gyanúját kelthetik. Mi történik ezután? Amikor az orvos is rosszindultú betegségre gondol, a gyermeket lehetőség szerint rosszindulatú betegségek kezelésére szakosodott intézetbe küldi. Itt megkezdődnek a vizs­gálatok, amelyek, sajnos, többsé­gükben igen fájdalmasak a kis beteg számára. Már ekkor elkez­dődik az az igen nehéz, hossza­dalmas. sok szenvedéssel járó, nagy kitartást igénylő közös mun­ka, amelyet együtt kell folytat­ni orvosnak, szülőnek, nővérek­nek, pszichológusoknak. A cél pe­dig a beteg mielőbbi gyógyulása. Természetes, hogy a gyermek fél a különböző beavatkozásoktól, a- melyek leggyakrabban a mozdu­latlanságig való lefogással jár­nak, s ennek révén a fájdalom kiváltotta félelmet tovább fokoz­zák. Legtöbbször hiába próbáljuk megnyugtatni gyermekünket biz­tató, szerető szavakkal, ez majd csak az édesanyának fog sikerül­ni, amikor szabaddá tett gyerme­két újra magához ölelheti. A diagnózis felállítása után kezdődik el a gyógyszeres vagy sugárkezelés, esetenként műtétre is sor kerül. Az eddig leírtakat egészítsük ki néhány számadattal. Mint már említettem, ez a betegség gyer­mek- és felnőttkorban egyaránt előfordul. Csak azért hisszük, hogy gyermekkorban nem fordul elő, mert a számarányokban nagy az eltérés. Gyermekeknél a meg­betegedések gyakorisága ezrelé­kekben mutatható ki, a felnőttek­nél viszont néhány százalékot is elér. Tudjuk azonban azt Is, hogy a halálokok közül felnőttkorban vetekedik a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, de a gyerme­keknél is csak a balesetek előzik meg, vagyis mindkét esetben a halálokok között a második he­lyet foglalják el a rosszindulatú betegségek. Nagy különbség mutatkozik az egyes országok között a megbe­tegedéshez való hozzáállásban. Sajnos, ebben a szocialista orszá­gok nem állnak vezető helyen. Amerikában a diagnózist azonnal közük a beteggel, ill. hozzátarto­zójával, országainkban ez nem mindenütt elterjedt szokás. Az Egyesült Államokban a diagnózis közlésekor a szülők brosúrákat, ismeretterjesztő nyomtatványokat kapnak, amelyekből megtudhat­ják, mik a legszükségesebb teen­dők gyermekük körül. De nem­csak a szülők, hanem a gyerme­kek is életkoruknak és értelmi képességeiknek megfelelően tájé­koztatva vannak a betegségükről, rájuk váró nehézségekről, felada­tokról. Igen kedves könyvek van­nak, amelyeknek az a küldetése, hogy oldják a betegség okozta félelmeket, fájdalmakat. Sajnos, ezek nálunk bizonyos szemérmes­ségből, olykor érdektelenségből nem állnak rendelkezésre, de szerencsére az esetek kis száma is a magyarázatok közé tartozik. Bizonyára sokan tudják, hogy ebben a betegségben gyógyszeres­és sugárkezelést, egyes esetekben műtéti megoldást szoktak alkal­mazni. A kezelések ilyen formá­ját komplex, más néven kombi­nált kezelésnek nevezzük. Sajnos, a rendelkezésünkre álló terápiák hatékonysága ugyan nagyfokú, de ezek az eljárások nem specifiku­sak. Alkalmazásukkor nemcsak a kóros sejteket pusztítjuk el, ha­nem az egészségesek is károso­dást szenvednek. Emiatt alakul­nak ki a mellékhatások. A terápiás lehetőségek közül legismertebb és legkézenfekvőbb a gyógyszeres kezelés. Ennek so­rán vegyületekeit juttatunk a szer­vezetbe, amelyek meggátolják a kóros sejtek további növekedését, ill. elpusztítják őket. A gyógy­szeres kezelés legjellemzőbb mel­lékhatása a hányás. Egyéni érzé­kenységtől függően, kisebb-na- gyobb mértékben mindenkinél előfordul. Létrejöttében több té­nyező is szerepet játszik. Az e- gyik a gyógyszernek hányást ki­váltó sajátos hatása, a másik — nem elhanyagolható — a lelki té­nyező, amelyet a félelem, az elő­ző rossz tapasztalat még fokoz­hat. Az előző csillapítása az or­vos feladata, a másiknál a szülő­nek jut döntő és aktív szerep a kellemetlen mellékhatás meg­szüntetésében. A következő, igen gyakori ve­szélye a gyógyszeres kezelésnek a csontvelő károsítása. Ennek fo­ka is több tényezőtől függ, de soha nem hanyagolható el, min­dig fel kell rá készülni. Ennek során az enyhe, lázas fertőzéstől a súlyos, életveszélyes állapotot jelentő szepszisig minden előfor­dulhat. Ezért nagyon lényeges a gyógyszeresen kezelt gyermeknél a fertőzést elkerülni. Külön ki kell emelni a bárányhimlőt, ezt a hétköznapi fertőző gyermekbe­tegséget, amely a sejtpusztító gyógyszerrel kezelt gyermekek­nél halálos kimenetelű is lehet. Ma már rendelkezésünkre áll a bárányhimlő ellen olyan specifi­kus gyógyszer, amely ebben az esetben is gyógyító lehet, ezért a bárányhimlő gyanúja esetén azonnal szakintézetbe kell a be­teget szállítani. A sugárkezelést részben gyó­gyító, részben pedig megelőző célból alkalmazzuk, de ennek üs vannak mellékhatásai, amelyek a besugárzott helytől függően je­lentkezhetnek. Az elsődleges mel­lékhatás függ a besugárzott te­rülettől, pl. koponyabesugárzás­kor itt is jelentkezhet hányás. Mind a gyógyszeres, mind a ko­ponya-sugárterápiának állandó mellékhatása a haj kihullása. Ez azonban csak átmeneti állapot, a terápia befejezése után a haj újra kinő. A műtét mellékhatásai elsősor­ban a csonkolás, ill. egyes szer­vek eltávolítása miatt alakulnak ki ős annak függvényei. Soha sem szabad elfeledkezni arról, hogy érdemes vállalni ezeket a mellékhatásokat gyermekünk megmentéséért. Ennyit hát bevezetésként. A folytatásban még szó lesz a lel­ki tényezőkről, néhány különle­ges kezelésről és az AIDS-ről is, amely szintén ide tartozik. Már most felhívom azonban kedves olvasóim figyelmét, hogy .a soro­zat végén a közben beérkező kér­désekre is válaszolok. Dr. Somló Pál PRÁGAI TAVASZ A Jókai Napok párhuzamában Bedrich Smetana Hazám című szimfoni­kus költeményével kezdődik május 12-én — negyvenharmadszor — a .Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál. A június 2-ig tartó zenei rendezvény középpontjában a XX. század zenéje áll. E rangos kulturális rendezvényre húsz országból több mint száz művész érkezik, és természetesen nem hiá­nyoznak majd a legjobb hazai előadóművé­szek sem. Hogy csak néhány különösen vonzó hangversenyt említsek: a prágai kö­zönség hallhatja többek között az amszter­dami Concertgebouworkest és a Royal Phil­harmonic Orchestra hangversenyét. Ott lesz a vendégek között Olivier Messiaen francia zeneszerző is, aki idén ünnepli 80. születés­napját. Alekszandar Rajcsev, a Bolgár Nép- köztársaság nemzeti művésze Prágai Scher­zo című szerzeményének világpremierjére érkezik Prágába. Üdvözölhetjük továbbá Lu­ciano Berio olasz zeneszerzőt, akinek egyik művét éppen .az amszterdami Concertgebou­workest adja elő. Emlékhangverseny hang­zik el Benjamin Brittenről és David Oj- sztrahról, aki idén lenne 80 esztendős. A meghívottak között lesz a 75 éves lengyel Witold Lutoslawski is. Az eseménysorozatot nemzetközi ifjúsági zongora -és vonósnégyes-verseny előzi meg. A május másodikén kezdődő versengésben, amelyet idén rendeznek meg negyvened­szer, 24 ország 65 zongoraművésze és öt ország 10 vonósnégyese méri össze képes­ségeit. Bár nem huszadik századi mű, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Nemzeti Színház operatársulata bemutatja az operák operáját, Mozart Don Jüanját. Ez fontos esemény már csak azért is, mert a halhatatlan zeneszerző ezt a művét Prágá­nak alkotta, s itt mutatták be először 101 évvel ezelőtt. Ezért ennek az operának az előadása rendszeresen megismétlődő esemé­nye a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesz­tiválnak. Mellesleg a Prágai Nemzeti Szín­ház éppen a fesztivál ideje alatt ünnepli 120. évfordulóját annak, hogy alapkövét le­rakták. A fesztivál kísérőrendezvényei között ha­gyományos kiállítások is vannak. A Rudol- finumban a zongoraverseny győzteseinek hangversenye előtt a nemzetközi verseny történetének negyven évét felidéző kiállítás nyílik, a prágai Zenei Színház pedig a „Da­vid Ojsztrah és Prága“ című emlékkiállí­tásnak ad otthont. A Prágai Tavasznak ugyancsak elválaszthatatlan rendezvényei a nemzetközi zenetudományi konferenciák. Az idein, amelyre május 17-e és 19-e kö­zött kerül sor, kilenc hazai és tizenöt kül­földi szakember vesz részt. Témája az eu­rópai nemzetek 1918 utáni zenekultúrája. Végül a záróhangversenyen, június 2-én Leos Janácek Duna című szimfonikus költe­ménye csendül fel, a zeneszerző halálának 60. évfordulója alkalmából. A Csehszlovák Televízió a fesztivál ki­lenc hangversenyét élő adásban, két kon­certet felvételről közvetít, a rádió hallgatói pedig harmincnyolc hangversenyt hallhat­nak, ebből tizenkilencet élő adásban. De akinek ez az élmény nem elég, az az uta­zási irodák közvetítésével személyesen is eljuthat Prágába, a nemzetközi zenei feszti­válra. (palágyi) Kétségtelen, hogy a csehszlovákiai ma­gyar kultúra fórumai közül a Komáromban (Komárno) évente megrendezett Jókai Na­pok országos színjátszó seregszemle a leg­rangosabbak közé tartozik. Kevesen tudják azonban, hogy a mi nagy ünnepünket meg­előzően, az író születésének évfordulójához Igazodva, általában február közepén, min­den második esztendőben Jókai-emléknapot rendez a magyarországi komáromi Jókai Mór Gimnázium is. Ezt a hagyományt az 1970-es években alapozták meg a nagy me­semondó tiszteletére, s1 bizonyos mértékig a Jókai Napok hatására. Kezdetben helyi jellegű rendezvény volt, később aztán a kulturális esemény részeset lettek Ikerváro­sunk és megyéje további közép- és szak­iskolái is, míg végül vendégként több alka­lommal a ml Komáromunk magyar tanítási nyelvű gimnáziumának diákjait Is meghív­ták, akik pedig sikeresen szerepeltek ott. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimná­zium diákjainak kivételesen eredményes szerepléssorozata az idén sem szakadt meg, a II. B osztályos Horváth Andrea a vers- és prózamondók kategóriájában első lett, Ez a komáromi diáklány több hasonló verse­nyen is részt vett már, s magáénak mond­hat egy járási harmadik helyezést is.'A ver­senyekre Gáspár Tibor tanár készíti őt fel. Szólóénekben Korpás Éva és Nagy Mirtil második helyen végzett. Korpás Éva nyert már Idehaza kerületi versenyt is, s több díjat a Járási versenyeken, sőt az orosz énekversenyen is. Már alapiskolásként tag­ja volt a Béke utcai-alapiskola Stirber La­jos vezette énekkarának, de szólóénekese a Hajós néptáncegyüttesnek is. További éle­tét azonban nem ilyen lírai módon képzeli el: érettségi után pszichológiát szeretne ta­nulni. A prózamondás győztese a IV. D osztályos Keszeg Tímea, az iskola irodalmi színpadának tagja, Soóky László, Illetve Gáspár Tibor tanítványa. A három országos első és három országos második díja mel­lett talán felsorolni is felesleges a járási és kerületi versenyeken aratott győzelmeit. A szőke kislány első pillantásra elárulja magáról, hogy előadói alkat. Az ember leen­dő színésznőt lát benne, s erre kissé csaló­dottan veszi tudomásul, hogy orosz—föld­rajz szakon szeretne továbbtanulni... De térjünk vissza az emléknaphozl Volt még kategória, tehát további helyezés is: Andrássy Katalin a hangszerszólisták verse­nyében zongorajátékával a harmadik he­lyet érdemelte ki. Ezzel teljes volt a Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium sikere, ami ko­rántsem a véletlen műve. A diákok becsü­letes és hozzáértő felkészítése e sikerek titka, főleg Gáspár Tibor tanár az, aki már évek óta elhivatott szívóssággal foglalkozik tanítványaival — s tegyük hozzá: elvitat- hatatlanul szép eredményekkel. Mi, a 25. Jókai Napok fórumán várunk további bizonyítást. Szépek bár a nemzet­közi sikerek, sőt fontosak is e megmérette­tések, jubiláló fesztiválunk színvonala attól függ, hogy az egyes szereplők, csoportok mennyire felkészültek. S bár rivalizálásról a két rendezvény között szó sincs, mégis jó lenne biztosnak lenni abban, hogy mi, csehszlovákiai magyarok méltón ápoljuk nemzetiségi kultúránkat nemzetközi össze­hasonlításban is. CÜTH JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom