Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-04 / 18. szám

1

.

Bratislavában rajtolnak a béke hírnökei

Alig egy hét múlva, május 9-én Bratislavában rajtol a Kerékpáros Békeverseny Eddigi történetében háromszor érintette a világ legnagyobb amatör országúti kerékpáros versenyének útvonala Szlovákia (óvárosát, de csak most először lesz itt a nyitány is. Nagy esemény ez nemcsak a sportág szemszögéből nézve, hanem azért is, mert a verseny résztvevőit a béke hírnökeinek is nevezik. Nem véletlen, hogy minden évben a győzelem napján, a második világháború befejezésének évfordulóján szállnak nyeregbe az országutak vándorai.

A Békeverseny nemcsak a világ legnagyobb országúti kerékpáros versenye, hanem a legszebb ts. Maga Adriano Rodoni, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, az UCI olasz elnöke mondta róla, hogy a legszebb gyöngyszem az amatőr kerékpározás nyakékén. Legszebb azért, mert az olimpián kívül kevés olyan sport- versenyt találunk a világon, amelynek a szabályzatában sző szerint ez állna: „A Békeverseny arra hivatott, hogy elmélyítse a nemzetek közötti barátságot és együttműködést, a sportolók nemzetközi szolidaritását, terjessze a kerékpársportot.“

Márpedig a Kerékpáros Békeverseny pontosan azért született meg, hogy e nemes eszméket terjessze, ezért Idézzük fel röviden a történetét.

Negyven évvel ezelőtt, 1948 május elsején a kerékpár-sport néhány európai rajongója kezdeményezésére rajtoltak az első fecskék, hogy azóta hol Prágából, hol Berlinből, hol pedig Varsóból Indulva minden évben keresztül ka rikázzanak három baráti szocialista ország útjain. Hallatlan lelkesedés és sportszeretet kellett ahhoz, hogy ez a verseny egyáltalán létrejöhessen. Abban az időben még nagyon frissek voltak Európában a háború nyomai, nem volt megfelelő felszerelés, elegendő élelem, kísérő jármű, nem voltak szállodák. Mivel a verseny Prágából is indult, a rendezők Klement Gottwald kormányelnökhöz fordultak segítségért, aki intézkedett, és a belügyminisztérium gépkocsikat bocsátott a versenyzők kísérőinek rendelkezésére. Külkereskedelmünk Svájcból vásárolt kerékpárokat az arra rászoruló versenyzőknek, többek között a jugoszlávoknak.

A Kerékpáros Békeverseny alapítója, a CSKP KB lapja, a Rudé právo és a lengyel kommunisták lapja, a Trybuna ludu szerkesztősége volt, majd 1959-ben az NDK kommunistáinak sajtószerve, a Neues Deutschland is csatlakozott hozzájuk. Ettől kezdve a Békeverseny útszakaszai az NDK területét is átszelték.

Harmincöt évvel ezelőtt egyszerre két irályban rajtoltak a versenyzők: Prágából Varsóba és ugyanakkor Varsóból Prágába. Az első évfolyamban tehát két győztest avattak, éspedig a jugoszláv Proszenikot és honfitársát, Zorícsot. A csapatversenyt Lengyelország nyerte. A Kerékpáros Békeverseny évről évre gazdagodott, színesedett. Az útszakaszok győztesein kívül tokozatosan bevezették a legjobb hegyiversetiyzőnek, a legaktívabb, a legsokoldalúbb versenyzőnek járó dijat stb. A mezőny is egyre népesebb lett. Már nemcsak Európából, hanem a tengerentúlról, és Ázsiából Is jöttek a sportág legjobbjai.

Hazánk versenyzői mindig a legjobbak közé tartoztak. Vlastimil Ruüiőka, Jan Vesely, Jan Srnolík és a többiek neve arany betűkkel íródott be a verseny történetébe. Most tehát hazai területről Indulhatnak harcba legjobb országúti kerekezőlnk az ugyancsak megtisztelő végső győzelemért. Bár a közelmúltban már foglalkoztunk a bratislavai rajt körülményeivel, nem ért, ha felelevenítjük a tényeket.

Május 9-én a prológussal kezdődik a Kerékpáros Békeverseny 41. évfolyama. A rajt a Gottwald téren lesz 13 órakor, s a mezőny a Békevédők utcáján, a Palisádyn át a Slavínra vezet. Másnap szintén a Gott- wald téren lesz az első útszakasz ünnepélyes rajtja, viszont a szakasz „éles startja“ Krasftanyból indul, a Nyomdaipari Szaktanintézet elől, s az első útszakasz Modrán, Tmaván, Hlohovecen, Nyitrán (Nitra) keresztül Lévára (Levice) vezet.

Bratislavában a n^gy események számos kísérömű- sora lesz. A legérdekesebb a város polgárainak „kis kerékpáros békeversenye“, amely vasárnap május 8-án szintén a Gottwald térről indul, és pontosan nyomon követi a prológus útvonalát. Nemre és korra való tekintet nélkül mindenki részt vehet rajta. A Slavínon, az eredményjelző táblán leolvashatja az időeredményét, s másnap összehasonlíthatja a világ legjobbjainak Idejével. A befutókat a rendezők emléktárgyakkal jutalmazzák.

Bratislaván és Léván kívül hazánk területén a további útszakaszok célja Banská Bystricában, Dubni- cában és Zilinában lesz. Dubnicán kívül valamennyi helyen az utcán lesz a célszalag, csak Dubnicában lesz a befutás a stadion atlétikai pályáján.

Az említett városokban a kerékpársportnak gazdag hagyományai vannak. Szinte minden évben hagyományosan itt érnek célba a Szlovákia körüli kerékpárverseny vagy a Hlas Tudu kupájáért folyó körverseny útszakaszai. A szervezők tehát nem újoncok a szakmában. Dubnica ráadásul eddig már a békeverseny négy évfolyamában volt az útszakasz célja.

Valamennyi helyen, sót a verseny egész útvonalán felkészültek a béke hírnökeinek méltó fogadtatására. Lapzártáig több mint húsz ország jelezte részvételét, de számuk még gyarapodhat. Mindenesetre a nagy „kerékpáros nemzetek“: a szovjetek, lengyelek, olaszok, franciák, dánok és az NDK-beliek jelezték részvételüket. A francia csapatban ott lesz az 1987. évi országúti világbajnok, Richard Vivien is. Nagy versenynek nézünk tehát elébe.

Palágyi Lajos

kollektívát alkotott. A gyengébb képességűek fokozott lelkesedéssel pótolták a tudásbeli hiányosságokat, és nemigen lógtak ki a sorból.

A csehszlovák ifik szép sikere egy hároméves munka eredménye. A keret azóta van együtt, s együtt vettek részt a különböző korosztályos tornákon. Tizenhat évesen a négyek tornáján a második helyen végeztek, amikor mindössze egy gől választotta el őket a győzelemtől. Egy év múlva tornát nyertek. A múlt télen Tömének és Wlmer edzőkkel Kanadában lártak, összesen 14 mérkőzést játszottak. Tizenegyszer győztek, kétszer döntetlenre játszottak, és csak egyszer kaptak ki. Ez a torna már előrevetette, hogy a fiúk jó formában vannak. A torna igazolta Is a feltételezést, egyedül a Szovjeunló elleni mérkőzésen volt bizonyos megingás. De ez mit sem változtat a tényen, hogy a fiúk Európa-bajnokok lettek.

Gennadij Cigurov, a szovjet fiúk edzője viszont csakis a csehszlovák csapat elleni mérkőzéssel lehetett elégedett. Fiai végül is a harmadik helyen végeztek.

— Tudja, nem az a fontos, hányadik helyen végzünk — mondta —, inkább az, hogy milyen játékot produkálunk. Csakhogy nálunk nagyon komolyan veszik azt is, hogy hol végzünk a nagy nemzetközi versenyeTegyék kezüket a szívükre: hányán mennek ki az ifjúság jégkorongliga egy-egv mérkőzésére? Kevesen. Fél kézen Is meg lehetne számolni az érdeklődőket. De ha végignézték az észak-morvaországi városok téli stadionjaiban rendezett ifjúsági Eurőpa- bajnokság küzdelmeinek televíziós közvetítéseit, akkor most nem bánják.

A fiatalok megmutatták, hogy tudnak Játszani. A mérkőzések színvonala túltett a szürke ligameccseken, helyenként a felnőttek világ- vagy Eurőpa-bajnoki küzdelmein is. Becsvágyban, győzni akarásban pedig messze felülmúlták azokat, akik Cal- garyban az olimpiai játékokon képviselték hazánk színeit. Óriást sikert arattak, megnyerték az Európa-bajno- ki címet, a kontinensviadalok 21 éves történetében harmadszor. Utoljára Ruziükáék. Uvíráék és Vodiláék örültek ugyanennek a címnek.

Kik ezek a 18 éves fiúk, akik előtt még teljesen nyitva áll a pálya? Rudolf Tománek edző szerint kész játékosok. Tudnak mindent, amit egy élvonalbeli Uorongozónak tudnia kell, csak még a kellő tapasztalat hiányzik náluk: de tapasztalatokat csak az évek során lehet szerezni Néhányan közülük máris az első ligában kergetik a korongot. Említsük talán az egykori kivá'óság, Jaroslav Holík fiát, Robert Holíkot. Az alig 18 éves középcsatár megjárta már a bajnokság elődöntőinek poklát, lövöldözi a gólokat, kiváló játékkal véteti magát észre a felnőttek között is. Vagy nézzük a litvínovi Reichelt. Litvínovban mindig tudták, hogyan kel] nevelni a jő középcsatárokat. Onnan származik Ivan Hlinka, ott nevelkedett RuSiCka, és úgy tűnik, hogy Reichel a nyomdokaikba lépett. Ha egy kicsit megnőne, — sóhajtoznak a szakemberek, mert a hokiban nagy szerepe van a testi felépítésnek. Ezt példázzák a kassai (KoSice) Zúbek fivérek — úgv látszik a Lukáö fivérek után újra lesz Kassán testvérpáros —, akik már szintén bemutatkoztak a bajnokcsapatban. Később az edzők nem állították őket, mert attól tartanak, hogy a robusztus játékosok összezúzzák a gyengébb testalkatú fiúkat, pedig tudásban már most sem maradnak el a legjobbak mögött.

Némely ifjúsági játékos azonban

ken. Ä húszévesek sokáig rosszul játszottak, aztán Calgaryban az újonc Mogilníj ragyogóan szerepeit, s mindjárt minden rendben volt. Látta, hogy játszott ezen a tornán a fiatal Kozlov? Még csak tizenhat éves, de remélem, hogy fizikailag megerősödik, mert a hokiszakmáből jóformán már merider.t tud. Nagyszerűen játszik Bure, aki Tyihonov bajnoki CSZKA! csapatában játszik, de sok reményt fűzök a 18 éves óriásokhoz, Gomoljak- hoz és Okszjutához. Szóval, a jövőben is lesz miből választani.

A csehszlovák fiúk győzelme minden kétséget kizár arról, hogy az utánpótlás sínen van. Tehát pusztán arról van szó, hogy mikor veszik át a játékot a konzervatív, az önelégült „nyugdíjas“ társaiktól, mint ahogy ezt már — szerencsére — megszoktuk az élet más területein. De mi erről az edző véleménye:

— Több lehetőséget kell adni ezeknek a fiúknak — mondja Tománek edző. — Igaz ugyan, hogy a keret fele már belekóstolt az első ligás játékba, de csak imitt-amott, és nagyon rövid ideig. Ezért szeretnék ap- pelálni edzőtársaimhoz, hogy ne idegenkedjenek ezeknek a fiúknak a beállításától. Csak egy példát említek. Itt van a kladnői Mach. Otthon csak nagy ritkán Jutott szóhoz. Itt, az EB-n' a Finnország elleni mérkőzésen, mely könnyen az ellenfél győzelmével végződhetett volna, három gólt lőtt. Mindig a legmegfelelőbb pillanatban. Segítsük a fiatalokat, hiszen ez a jövő.

Az egész okfejtéshez csak annyit: észak-morvaországi városaink szervezésből is jelesre vizsgáztak. Tehát a' fiúk aranyérme mellé újabb aranyérmet tűzhetünk a szervezésért, és boldogan állapíthatjuk meg, hogy van utánpótlásunk. TOMÄS KRAUS

Pavol Zúbek, egyik nagy reménység

giink.

már most kész ember. Jő növésűek, nem Ijednek meg a saját árnyékuktól. Ezt a svédekkel és a finnekkel vívott utolsó két mérkőzésen is bebizonyították. Nem szállt inukba a bátorságuk a robusztusabb északi fiúk előtt. Azt is bebizonyították, hogy nincsenek olyan lélektani nyomás alatt, mint felnőtt társaik a nagyvilágversenyeken. Persze kérdés, hogy a felnőtt játékosok miért olyan labilisak. Bámulatos volt, hogy milyen hamar túltették magukat a Szovjeunióval vívott balsikerű mérkőzés hatásán. Drámai küzdelemben legyőzték a finneket, s végül teljesen egyértelműen az Eurőpa-bajnoki címet védő svédeket is. *

— Minden évfolyam más — állítja Rudolf Tománek. — Tavaly a svédek kitűnőek voltak, egyikükkel-másikuk- kal hamarosan találkozunk a „háromkoronás" válogatottban. A mieinkről tudtuk, hogy nagyszerű játékerőt képviselnek. A csapat legnagyobb erényének azt tartom, hogy nagyszerű

A harmadik gól a szovjet hálóban. A mérkőzés azonban B:4-es szovjet győzelemmel ért véget. Ez volt a csehszlovák válogatott egyetlen kisiklása.

(Nagy László felvételei/

Kozlov a szovjet válogatottból, akinek a nevét érdemes megjegyezni.'

Sínen az utánpótlás?

A FIATALOK MEGMUTATTAK

sport, az élsport ma különös társadalmi jelenség, mi több, társadalmi és politikai erő. Milliókat mozgathat meg, nagy hatással van a közvéleményre. Ezért Időnként nemes célokért is igénybe veszik mozgósító erejét.

Április 7-én „Gyermekek a gyermekekért és világunk megváltoztatásáért“ jelszóval indult el a maga nemében páratlan arányú eseménysorozat, amely szeptember 11-én éri el csúcspontját. Ekkor a földkerekség minden országából és minden lakott vidékéről az ún. Idő elleni verseny- futás tizennégy éven aluli győztesei befutnak a New York-i ENSZ-palota elé, hogy a Jövő nemzedékéért viselt felelősségükre emlékeztessék a világ- -főrum aznap megnyíló közgyűlésén képviselt kormányokat.

A Sportaid ’86 minden várakozást felülmúló sikerén felbuzdulva, a nemzetközi mozgalom londoni központja ; 218 országot, ill°tve önkormányzatú területet hívott meg a Sportaid ’88 eseményeiben való részvételre.

„Szint# észrevétlenül 280 ezer gyermek hal meg minden héten világszerSPORTAID ’88

te — csaknem 15 millió egyetlen évben — rosszul tápláltság és a nyomorral járó betegségek következtében — mondja Simon Dring, a Sportaid ’88 londoni szervező bizottságának szóvivője. — Az Idei megmozdulással mindenekelőtt azt sezretnénk, ha az eszmélő gyermekek Is tudatosítanák, hogy ők is tehetnek valamit világukért.“

Hazánk részvétele kimagasló volt a Sportaid ’86 stafétájában, amikor 89 országban húszmillió ember futott ugyanazon célért, az afrikai éhezők megsegítéséért. Reméljük, hogy az egész világra kiterjedő Idei megmozdulásból valamennyi ország iskolásai, sportolói és társadalmi szervezetei kiveszik részüket, ezzel Is demonstrálva a népek együvé tartozását és közös felelősségét a jövő nemzedékéért.

Április 7-től augusztus 8-ig rendezik meg minden résztvevő országban a Sportaid 1000-et, vagyis a 14 éven aluli gyerekek 1000 méteres versenyfutását. Ä győztesek csatlakoznak A vezető európai atléták stafétafutásához, amely Kelet-Európábán Berlin, Varsó, Budapest és Moszkva, de éppúgy Prága és Bratislava érintésével viszi körbe az élelet jelképező fáklyalángot.

A Sportaid ’88 londoni központja arra számit, hogy szeptember 11-én a világ legalább 300 városában egyidejűleg tízmilliók vesznek részt a stafétában. Erről a hat világrész 23 kiemelt városa műholdas tévéláncban ad egyidejűleg tudósítást valamennyi ország sok száz millió nézőjének.

A Sportaid ’88 előjátéka volt április 10-én a Vlvlclta ’88 világrendezvény, amely az IUSP olasz munkás sportegyesület ötletére született. Eurőpa, Afrika és Amerika 40 városában rendeztek e napon tömegfutőversenyt a béke eszméjének támogatására. Bratislavában majdnem ezer futó rajtolt. Az Idősebbek 9,5, a fiatalabbak 3,5 kilométeren. Jő főpróbája volt ez a Sportaid ’88 rendezvénynek. A Gott- wald téri célban ezrek üdvözölték A béke követelt. (mész)

6

t