Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-04 / 18. szám

új ifjúság 2 Várunk benneteket Akarás kérdése is Kommentárunk OLCSÓBB ÉS HATÉKONYABB KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS A szövetségi és a köztársaságok kor­mányában történt változások élénk érdek­lődést váltottak ki országunk lakossága körében. Kevesebb lett a kormány tagjai­nak száma, néhány minisztériumot össze­vontak, központi hivatalok szűntek meg. A napilapokból mindezt már tudjuk, mint ahogy azt is, hogy ez az első lépés az olcsóbb és hatékonyabb központi irányítás felé. Feltételezhető, hogy az elkövetke­zendő időszakban a központi hivatalok lét­számának csökkentése, egyes vezérigazga­tóságok megszüntetése kb. harmincszáza­lékos személyi leépítést jelent majd. Az új vállalati törvény életbe lépése feltételezi a kétlépcsős irányítást, ami ismét egysze­rűsíti a vezetést. Nemrégen rendelet jelent meg, amely megtiltja újabb irodaházak építését, és ki­látásba helyezi, hogy az átszervezéssel fel­szabadult épületeket lakóházakká, egész­ségügyi, szociális és egyéb közhasznú in­tézményekké kell átalakítani. Mindezek az intézkedések jó feltételeket teremtenek a társadalmi élet demokratiz­musának továbbfejlesztéséhez. Az átalakí­tás egyik célja az állampolgárok érdekelt­ségére építő társadalmi aktivitás kibonta­koztatása, a közügyekbe való tényleges beleszólása. Ehhez azonban az eddiginél nagyobb nyilvánosság és a közigazgatás állampolgári ellenőrzése szükséges. Az új csehszlovák kormány eskütételekor a köz- társasági elnök, Gustáv Husák jegyezte meg, hogy az ország lakosságának több­sége támogatja az átalakítást. Egyrészt azonban türelmetlenséget váltott ki — mondotta —, hogy a megvalósításban las­san haladunk, másrészt félelmet, hogy a fordulat túl gyors lesz. Ezek a kérdések igen aktuálisak, ezért közösen gondoljuk át az állam funkcióiról, az állami szervek közötti munkamegosztásról, az önigazga­tásról, az állampolgárok beleszólási jogá­ról kialakult felfogásunkat, de főleg gya­korlatunkat. Társadalmunk más fejlettségi fokán és várhatóan még hosszú ideig az állam pó­tolhatatlan szerepet tölt be az újraterme­lés szabályozásában, a rendezett tevékeny­ség biztosításában. Mint ahogy azt Lubo- mír Strougal elvtárs a hivatali es­kütételen mondotta: „A kormány sosem volt könnyű helyzetben, ez az időszak azonban az egyik legbonyolultabb. Tudjuk, viszont, mit akarunk, de szerénytelenség lenne azt gondolni, hogy mindent tudunk." Az állami szervekben és sajnos a társa­dalmi szervezetekben is eddig gyakran sab­lonos megoldásokat választottunk. Ezt a gyakorlatot gyorsan meg kell szüntetni. Tapasztalatok mutatják, hogy a „mindenről gondoskodó állam" elmélete, illetve ennek gyakorlata visszafogja a kezdeményezese- ket, mert az emberek akkur is a hivata­lokhoz fordulnak, amikor összefogva, egy­mást segítve, kölcsönösen támogatva, gyor­sabban eredményre juthatnának. A differenciáltabb állami szerepvállalás természetesen nem eredményezheti a má­sik végletet, nem járhat együtt sem szo­ciális érzéketlenséggel, az emberek elemi kulturális, egészségügyi és más ellátási jogainak csorbításával. Ha a Nemzeti Front szervezetei nagyobb jogkört kapnak a po­litika kimunkálása területén, ez hozzájá­rulhat ezen elvek kialakításához is. Szük­séges lenne a Nemzeti Front szervezetei­nek és a nemzeti bizottságuknak eddiginél szélesebb körű összefogása. A központi szinten történt változások magukkal hozzák, hogy nagyobb önálló­ságot, cselekvési lehetőséget kapnak az ál­lamigazgatás alsóbb szervei. A nagyobb he­lyi cselekvési szabadságnak együtt kell járnia azzal is, hogy a központi szándé­kok helyébe — kivéve a társadalmi ren­dünk fő kérdéseire vonatkozóakat — sző­kébb lakóhelyi, intézményi közösség de­mokratikusan kialakított normái lépjenek. Az állami élet demokráciája ebben a vo­natkozásban úgy teljesedhet ki, ha a la­kosság közvetlen vagy közvetett beleszó­lását szavatoló fórumok elé kerül minden olyan probléma, amely az állampolgárokat e minőségükben érinti. Űk pedig életvi­szonyaik javulása által tapasztalják, hogy beleszólhatnak a fejlesztésbe, hathatnak a helyi, az ellátásban mutatkozó gondok megoldására. A szocialista demokrácia az irányftásban is csak egységes rendszerben bontakoztat­ható ki. Elengedhetetlen tehát a részle­tek alapos kimunkálása, a legjobb megol­dások közös gondolkodásban történő kiala­kítása. Mindezt a CSKP KB vezető szemé­lyiségei is hangsúlyozzák, a tetteknek most van itt az ideje. Strasser György Napjainkban a pionfrszervezet és a SZISZ kapcsolata, jó együttműködése sok gonddal is jár. Ilyen gondokkal küszködnek például Szlovákia keleti csücskében, a Bodrogköz­ben Is. Királyhelmec (Kráfovsky Chlmec) arcula­ta az utóbbi időben megváltozott. A Nagy­hegyből szinte naponta új háztömbök nő­nek ki, és ezek mágnesként vonzzák a vá­rosba a falvak fiataljait. Ezek a fiatalok a szülői portét elhagyva a városi élet mel­lett döntenek. Befejezetlen épftkezések, át­alakítás alatt levő házak jellemzik a fej­lődő várost. A legforgalmasabb a főutca, ahol régi és új épületek versengenek egy­mással. A helyi alapiskola nem a városközpont­ban áll. Az épület két szárnya teljesen egyforma, egy folyosó köti össze őket. A kapun belépve nem jelzi tábla az irányt, hogy mit hol is találhat az ember. Könnyen irányt téveszthet az idegen, ugyanis az épület egyik oldalán tanyázik a magyar, a másikon pedig a szlovák tannyelvű alap­iskola. Ahogy megszólalt a csengő, a folyosó hangos gyerekzsivajjal telt meg, így egy­szeriben könnyű lett megtudnom, hogy hol is találom meg az iskola pionírvezetőjét. Kisvártatva már a Jövetelem célját is el­árulhattam Nádasdi Hilda pionírvezetőnek. ■ Milyen a pionírszervezet és a gimná­zium SZISZ-alapszervezetének a kapcsolata? — Erről már sokat beszéltünk, írtunk! A problémánk viszont mindig ugyanaz. In­kább magáról a pionírszervezet munkájáról írjál, mert meggyőződésem szerint itt sem jobb a helyzet, mint másutt. Itt is ugyan­olyan zsúfolt a gyerekek tananyaga, ugyan­akkorák a követelmények. De térjek a kér­désre: van együttműködési szerződésünk a gimnázium SZISZ-szervezetével, de csak pa­píron! Amíg az ellenőrzés tartott, addig ígérték, hogy javítanak a jelenlegi helyze­ten. beszervezik a tanulókat segédvezetői feladatkörbe. Egyelőre azonban még csak ígéret maradt Tudom, hogy nagyon meg­terhelő a gimnáziumi tanterv. A diákok sokszor késő délutánig az iskolában van­nak, s mire lenne nekik egy kis idejük, addigra bejáró tanulóink sietnek haza. Az elmondottakból az tűnik ki, hogy az Iskolai követelmények igencsak beleszólnak a szabadidő helyes kihasználásába. Nekem azonban az a véleményem, hogy aki na­gyon akar a gyerekekkel foglalkozni, nem sajnálja a szabadidejét, a régi iskolájával M ájus 8-án az egész világon megemlé­keznek a Nemzetközi Vöröskereszt világnapjáról, abból az alkalomból, hogy erre a napra esik a világszervezet megalapítójának, Henry Dunant svájci író és humanista születésének a napja. A világ- szervezet és nemzeti szervezetei mára fontos és pótolhatatlan küldetést teljesítenek, mi­előtt azonban ezt részleteznénk, kanyarod­junk vissza az alapítóhoz és a szervezet szü'etésének körülményeihez. Henry Dunant, a gazdag svájci polgár 1859-ben résztvevője volt az osztrák és az egyesített francia-szárd csapatok közötti solferinói véres csatának. Élményeit később „Solferinói emlék“ című könyvében írta meg. Borzadva szemlélte az eszeveszett gyil­kolást. de nemcsak szemlélte, hanem a több tízezer sebesült láttán a környék lakóiból önkéntes segélynyújtó csapatokat szerve­zett, amelyek ellátták a szembenálló felek sérült katonáit. Ez sugallta a nagyszerű hu­manistát arra, hogy a jövőben intézménye­sítsék az egészségügyi mentőosztagok hely­zetét békében és háborúban egyaránt. Egész életét ennek az eszmének a szol­gálatába állította. Életművének csúcsa egy nemzetközi értekezlet összehívása volt 18B4- ben, amelyen elfogadták a „Genfi egyezmé­nyek“ néven világszerte ismertté vált meg­állapodást. A megállapodás nemzetközi tör­vényre emelte azt az elvet, hogy a szem­benálló hadseregek sebesült és harckép­telenné vált katonája nem tekinthető Hazánk Ifjúsága a felszabadulás első nap­jaitól kezdve minden erejét és lelkesedését az ország újjáépítésének szolgálatába állí­totta. Egymás után születtek meg az ifjú­sági építkezések, s velük együtt megszüle­tett a jelszó is: „Mi építünk, az építkezés bennünket épít.“ Az Ifjúsági építkezéseken ugyanis a derekas munka mellett elmélyült politikai és erkölcsi nevelés Is folyt. Az emlékezetes 1947-es aszály idején pél­dául az ifjúság nagy segítséget nyújtott az aratásban. „Egy szem se vesszék kárba“ jelszóval mozgalmat hirdettek a fiatalok. Ugye, milyen ismerős a jelszó? Ma is meg­találhatjuk ifjúsági mozgalmunk szótárá­ban, és nincs is miért szégyenkeznünk, hogy kölcsönvettük az előző nemzedék vál­lalkozásának elnevezését. Elvégre követői vagyunk elődeinknek. Akkor 70 ezer fiatal tartani akarja a kapcsolatot, találhat rá le­hetőséget. A pionírvezető beszédéből is ezt vettem ki. — Voltak idők, amikor diákjaink eljöt­tek, felajánlották a segítségüket, és segítet­tek a pionírmunkában, a fallúlság készí­tésében. A gyerekek is megszerették őket. Egyik nyáron a nemzetközi pionírtáborban, amely Füzérradványban (Magyarország) volt, ők is részt vettek vezetőkként. Olyan jó légkört teremtettek, úgy elfoglalták a pionírokat, hogy észre sem vették, eltelt egy újabb nap. Szívesen emlékszem vissza Kulcsár Erikára, Lejko Anikóra és Kasko Erikára, akik már rég kinőttek az iskola­padokból. Királyhelmecen vannak más iskolák és más szervezetek is, melyek tudnának segí­teni, pionírvezetőket ajánlani. A pionírveze­tő szavaiból arra következtettem, hogy vol­tak hasonló próbálkozások egy szaktaninté­zettel. Egypár diákot ugyan ajánlottak, de órájuk sem nagyon lehet támaszkodni. — Az állami gazdaság februárban kiállí­tást szervezett az iskola diákjainak rajzai­ból. A gyerekek nagyon szép rajzokkal ne­veztek be a versenyre, de a legszebbeket Csótó Rita és Szabó László készítette. A két kis „művész“ díjat is kapott. Tehát van re­mény, de nem sok. A már lassan húsz éve pályán levő pedagógusnak kezdettől fogva ez volt a legnagyobb gondja. Szorgalmazni szeretné a két szervezet együttműködését, mert a rajgyűlések pedagógusok vezetésé­vel zajlanak, ök elvégzik a pedagógiai fel­adatokat, de ennél tovább már nem jutnak. Nem tudnak olyan felszabadult légkört te­remteni a rajfoglalkozásokhoz, mint a SZISZ-tagok, Néhány nyolcadikos besegít az alsőtagozatosok rajvezetésébe, habár ez sza­bályellenes, de azért ez is megoldás. Figyelmem a pionírszobában levő faliúj­ságra terelődött: fényképek sokasága iga­zolja a színjátszó csoport fellépéseit, egy- egy pillanatfelvétel a versenyekről, jutal­mak átvevéséről. — Ami a gyerekek érdeklődését illeti, legjobban a színjátszó csoport munkája iránt érdeklődnek. Az Apró Bodrogköz sze­replése a Duna Menti Tavaszon mindig si­keres Az utóbbi időben majdnem mindig helyezéssel, díjjal jövünk haza. Egy-egy ilyen szerepléskor a tanulók min­dig csodálkozva kérdezik, hogy nekik miért ilyen szegényes a ruhájuk. A szekrényből egy fellépőruhát vett elő, hogy meggyő­ződjem a bodrogközi népviseletről. FEHÉR MEZŐBEN VÖRÖS KERESZT többé ellenségnek, hanem olyan személy­nek, akit — függetlenül attól, hogy melyik hadviselő félhez tartozik — oltalomban és ápolásban kell részesíteni. Az egészségügyi személyzet, a kórházak, kötözőhelyeb, jár­művek sértetlenséget élveznek, jelzésük a vörös kereszt fehér mezőben. Később a megállapodás aláírói nemzeti szervezeteket alapítottak, amelyek nemzet­közi szövetségbe tömörültek. A Genfi egyez­ményeket az idők folyamán többször mó­dosították. de a lényeg nem változott. Kül­detése háborúban és békeidőben is egy­aránt humanitárius. A nemzeti vöröskereszt- szervezetek tagjai ott vannak ma is, ahol fegyveres összecsapások, háborúk folynak. A világszervezet képviselői nemegyszer köz­vetítenek a szembenálló felek között, ha hadifogolycseréről, konfliktus elsimításáról van szó. Napjainkban, amikor divattá vált a túszszedés, a géprablás, a terrorista zsa­rolás, időnként életük kockáztatásával egyezkednek a cselekmények elkövetőivel. Támogatják a menekülteket, a földönfutó­kat, a hazátlanokat, segítenek a családok hozzátartozóinak keresésében. Ott vannak kapcsolódott be az aratásba, és a szó szo­ros értelmében kalászonként gyűjtögette az ország kenyerét. Április 5-ére esett viszont az évforduló, hogy az éppen csak hogy alakuló egysé­ges Ifjúsági szervezet egyik legnagyobb szabású vállalkozásába, az Ifjúsági Vasút­vonal építésébe kezdett. Az ifjúság küldött­sége még 1947 végén felkereste Element Gottwaldot, az akkori kormányelnököt, hogy adja hozzájárulását e vasútvonal megépíté­séhez, de csak a dolgozó nép februári győ­zelme után kezdhették meg a fiatalok a nagy munkát. Negyven évvel ezelőtt benépesült tehát fiatalokkal Banská Stiavnica és Hronská Dúbrava térsége A lelkes fiatalok rövid másfél év alatt nehéz, hegyi terepen fel­építették a vasútvonalat, ami a gépesítés ■ Milyen körök működnek legjobban az iskolában? — érdeklődtem, ha már a SZISZ- kapcsolatról többet úgysem tudhatok meg. — A tudományos-műszaki fejlődés hatá­sát iskolánkban is tapasztalhatjuk Egy terem új műszaki felszerelésekkel gazdago­dott. A televízió (videó) számítógépek iránt legnagyobb a diákok érdeklődése. Főleg az alapiskola igazgatója, Molnár Zoltán lelke­sedik a legjobban érte. A kört Nvári István mérnök és Szűcs Sándor pedagógus vezeti. Ezenkívül jól működik még a csillagász- körünk is, amelyet Szűcs Gyula pedagógus irányít. — Büszkék vagyunk iskolánk diákjaira, mert ügyesek, sikeresen szerepelnek a ver­senyeken. Csak egypárat említek a sok kö­zül: az orosz nyelvi olimpián Rajna Péter a kerületi döntőbe is bekerült, Kiss Róbert matematikai tanulmányi versenyben ért el szép eredményt. A futballkör főleg a fiúkat vonzza. Az ifjú focistákkal sokat foglalko­zik Varga László, aki tagja a szülői munka- közösségnek. továbbá Vasily Ambrus, Sza- niszló Ferenc és Varga László. Itt még meg kell említenem, hogy a két iskolának egy tornaterme van, de a városban mindenki­nek a rendelkezésére áll. Reméljük, hama­rosan megkapjuk az új felszereléseket. — Jól működik az Interklub keretében a levelezők köre. Tanulóink leveleznek a szo­cialista országok, de közülük leginkább a Szovjetunióban és Magyarországon élő bará­taikkal. A Méta '90 versenybe a ml Isko­lánk Is bekapcsolódott. Elvállaltuk, hogy gondozni fogjuk a Lenin- és Gagarin-parkot. Beszélgetésünket rövid időre megzavarta egy kislány. Épp a faliújságot díszítették, és arra kért képeket és anyagokat. Távo­zása után megtudtam, hogy Kulcsár Andreá­nak hívják, hetedikes tanuló, akinek a se­gítségére mindig lehet számítani, főleg szép illusztrációkat készít, és ízlésesen szerkesz­ti meg a faliújságot. — Most készülünk a „Pionírörömök heté“-re, amelynek keretében többek között lesz papírverseny, „Ki mit tud?“ vetélkedő és ekkor avatják a szikrákat. — A nyári terveinkben szerepel egy csere­üdülés, a magyarországi, simái úttörők jön­nek hozzánk, ml meg náluk töltünk egy hetet. Még végül csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy Iskolánk a pedagőgusnap alkalmából megkapta a „Terebesi járás fej­lesztéséért“ emlékplakettet. További sikeres munkát kívánva az Iskola pedagógusainak köszöntem el, és abban a reményben, hogy a pionírok és SZISZ-esek kapcsolata is rövidesen problémamentesebb lesz. ISKI IBOLYA az elemi csapásoknál. A Nemzetközi Vörös­keresztnek a világ 144 országában ma kö­rülbelül 300 millió tagja van. akik nagyon sokat tesznek a közegészségügyért, az egész­ségügyi felvilágosítás terjesztéséért. A Csehszlovák Vöröskereszt tagja a világ- szervezetnek, és rendkívül aktív munkát végez benne. Ugyanakkor itthon is fontos szerepet tölt be, és elismert tag|a a Nem­zeti Frontnak. Különösen fontos szerepet játszik a lakosság egységes honvédelmi rendszerében, a civDvédelemben. Az önkén­tes egészséügyi nővérek szolgálatot teljesí­tenek a nagyobb társadalmi eseményekkor, idős beteg embereket ápolnak, egészség- ügyi felvilágosítást végeznek, szervezik az önkéntes véradómozgalmat, önkéntes mun­káink társadalmi haszna felbecsülhetetlen. Sokan vannak, mégis kevesen. Különösen az nehezményezhető, hogy a szervezetet úgyszólván teljes egészében csak nők al­kotják, pedig ha a civilvédelemben betöl­tött szerepét tekintjük, akkor férfiakra is nagy szükség lenne benne. Nagyon jól mű­ködnek a SZISZ Pionfrszervezetében a kis- vöröskeresztes-körök. ahol a gyermekek rengeteg érdekeset és hasznosat megtanul­hatnak. Sajnos, kinőve a pionfrkorból, több­nyire a mozgalomtól is megválnak. Legfel­jebb a lányok folytatják a munkát a Cseh­szlovák Vöröskereszt valamelyik szerveze­tében. Talán hasznos lenne, ha a Szocialista Ifjúsági Szövetségben is ápolnák a Vörös- kereszt eszméjét. KAMOCSAI MÁRIA' akkori színvonalát tekintve emberfeletti tel­jesítménynek számít. A Hronská Dúbrava és Banská Stiavnica közötti vastúvonal azon­ban több volt egyszerű építkezésnél. Klo- ment Gottwald néhány héttel a vasútvonal megnyitása előtt meglátogatta az ifjú épí­tőket, és rögtönzött beszédében a követke­zőket mondta: „Az Ifjúsági Vasútvonal az Ifjúság szocialista emberré válásának Isko­lája. Itt fejlődött kt a munkához való új, szocialista viszony, amely a későbbi évek folyamán még oly sok nagyszabású alkotás­ban öltött testet.“ Klement Gottwaldnak Igaza volt még ak­kor is, ha ma egyes fiatalok azzal érvel­nek, hogy könnyű volt annak a nemzedék­nek, mert olyan korban élt, amikor hősi tettekre volt szükség. Hősi tettekre mindig szükség van, és minden kor megszüli a maga hőseit. Napjainkban például tárt ka­rokkal várnak minden fiatalt Bratisiavában, az Ifjúság Hídjának építkezésén, aho’ a mun­kában jóformán még a kezdet kezdetén tar­tanak. PALÁGYI LAJOS 40 éve kezdték el az Ifjúsági Vasútvonal építését MINDEN KORNAK MEGVANNAK A HŐSEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom