Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-04-27 / 17. szám
Kommentárunk A változások élén Ezek a napok Igen tontos időszakként íródnak be országunk történetébe. Csupán néhány napja, hogy megtartották a CSKP KB 9. ülését, az SZLKP Központi Bizottságának ülését és a párt járási konferenciáit. Ezek az értekezletek kimondták: a kommunisták kulcsfontosságú feladata, hogy kezdeményezzenek, szervezzenek, vezessenek és példaképül szolgáljanak az újért folytatott küzdelemben. Ignác Janák, az SZLKP KB most megválasztott első titkára, beszámolójában foglalkozott azzal is, milyen legyen a párt vezető szerepe a megváltozott körülmények között. Hangsúlyozta, hogy a pártpolitikai vezetést nem szabad felcserélni az állami és gazdasági területek irányításával. A párt ezentúl nem vállalhatja magára, ami az Idők folyamán egyre Jobban ráhárult, hogy részletekbe menő állami, kormányzati, Igazgatási, gazdasági ügyek közvetlen eldöntője, előzetes jóváhagyója legyen. Viszont egyre hatékonyabban kívánja a politikai vezető párt természetes szerepét betölteni, vagyis egy olyan mozgalomét, amely legfőbb figyelmét a gazdaság, a társadalomfejlődés stratégiai kérdéseinek kidolgozására fordítja. Olyan politikai tényezőként akar megjelenni, amely eleven és termékeny kapcsolatban van a társadalom valameny- nyl jelentős rétegével, és amely főként a demokratikus' folyamatok szervezésével, a szocialista viszonyok fejlesztésével foglalkozik. Ebből is lát ha tő, hogy a megváltozott körülmények között Is növekszik a társadalmat vezető párt súlya, s vele együtt növekszik az állampolgárok szerepe Is. A szocialista társadalom lényegében lgyek szik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek milliói a vezetés tárgyából annak alanyává váljanak, miközben szüntelenül kibontakozik és fejlődik a szocialista demokrácia. Mér a XVII. kongresszus, de főleg a kongresszus Irányvonalát konkretizáló központi bizottsági ülések megjelölték a minőségi növekedés szükségességét az ország társadalmi fejlődésének valamennyi szférájában. E minőségileg új növekedést azon realitások alapján kell elérni, amelyek a világban Is, nálunk Is megnyilvánulnak. MUoS JakeS, a CSKP KB főtitkára nemrég az Átalakítás feladatairól, a szocialista demokrácia elmélyítéséről és a társadalmunkat foglalkoztatő egyéb kérdésekről nyilatkozott az amerikai Time című lap főszerkesztőjének. Ebben rámutatott arra, hogy az elmúlt Időszakban a reformoknak a gazdaságot, az egész társadalmi életet átfogó programját dolgozták“ ki nálunk. Az átalakítás útján — mondotta a CSKP KB főtitkára — Csehszlovákia nem jár egyedül, hiszen széles körűen hasznosítjuk a Szovjetunió és más szocialista országok e téren szerzett tapasztalatait, természetesen a csehszlovák átalakításnak megvannak a maga sajátosságai. Pártunk főtitkára a gazdasági reformot Ismertetve kitért arra, hogy az eddiginél hatékonyabban kívánjuk hasznosítani az áru- és pénzviszonyokat, az értéktörvéoyt, a szocialista piac funkcióit. Ezek működése mutatja, mennyire jelentősek, menynyire bonyolultak a fejlődésünkben szün- tÁenül felmerülő problémák. Ezeket nem oldhatjuk meg anélkül, hogy minden téren át ne alakulnának a társadalmunkban működő új tényezőknek és törvényszerűségeknek megfelelően. Tudatosítanunk kell, hogy az átalakítás halogatása a társadalompolitikában, gazdasági, szellemi téren vagy a politikai rendszerben elmélyíti a kedvezőtlen jelenségeket. Sokszor rámutattak már a párt vezetői — legutóbb épp a járási konferenciákon —, hogy ha nem végezzük el általánosan a szükséges minőségi átalakítást, a fogyatékosságok hatványozottan megnövekednek. Mégpedig azért, mert a dialektika törvényei szerint a fejlődés eljut egy bizonyos szakaszba, amikor már a saját burka szűknek bizonyul számára. Tehát forradalmi változás szükségességéről van szó, úgy, ahogy azt vezető tényezőink már nemegyszer hangsúlyozták. Az átalakítás nálunk is forradalmat jelent a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésében. A reformot tulajdonképpen első ízben kezdjük meg alulról: az emberek millióitól, a munkásosztálytól, a mezőgazdasági dolgozóktól, értelmiségiektől — vagyis a szocialista tulajdon igazi gazdáitól. Minőségileg új, demokratikusabb viszonyok kialakításáról van szó, az egész gazdasági életben. Az új vállalati törvény kilátásba helyezi a választások szükségességét, hogy minden ügy legyen, ahogyan a gazdák, vagyis a dolgozó kollektívák döntenek. Hogy egy munkás tagja legyen a brigádnak vagy sem, azt a brigád többi tagja dönti el. Világos, sohasem fogadnak maguk közé lustákat, mert azok helyett a többieknek kell majd dolgozniuk. És a tudományos intézetben sem tartanak meg olyan embereket, akikből hiányzik a tudományos érzés. Az átalakítás — ahogy azt janák elvtárs az SZLKP KB ülésén hangsúlyozta — főleg a fiataloknak ad alkalmat arra, hogy önmegvalósításukhoz tapasztalatokat szerezzenek. Strasser György Tovább a szocialista úmkrácia fejlesztésének útján A közelmúltban megtartották Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 9. ülését, amely megtárgyalta a párt és társadalmunk feladatait a gazdasági mechanizmus átalakításának korában. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolóját az SZLKP KB első titkára, Ignác Janák terjesztette elő, ebből Idézünk: „A CSKP Központi Bizottságának 9. ülése hangsúlyozta: a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának, a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet átalakításának feltétele a szocialista demokrácia további fejlesztése, a nép kezdeményezésének és aktivitásának kibontakoztatása. »A demokrácia lényege éppen abban rejlik — mondotta nagyon találóan Mihail Gorbacsov —, hogy meg kell teremteni a feltételeket az emberek alkotómunkájához és az önigazgatáshoz.« Szlovákiai viszonyok között is majd akkor lesz eredményes és hatékony a demokratizálás folyamata, ha következetesen kihasználjuk a politikai rendszerünk nyújtotta lehetőségeket. Meg kell azonban állapítani, hogy konkrét feltételeink között nem érvényesítjük kellő mértékben azokat az új megközelítéseket, amelyeket demokratikus jellege tesz lehetővé. Ezért el kell érni, hogy a kommunisták az SZSZK Nemzeti Frontjában, a társadalmi szervezetek szlovákiai központi bizottságaiban betöltött vezető tisztségekben határozottabban és céltudatosabban Induljanak ki munkájuk során a CSKP KB Elnökségének, a Nemzeti Front aktivizálására vonatkozó dokumentumából. Ennek a követelménynek a jogosságát alátámasztja, hogy a dokumentum jóváhagyásától már több mint fél év telt el, de tartalma nem nyilvánul meg az egyes szervezetek tevékenységében. Napjainkban az SZSZK Nemzeti Frontjának szerveiben és a Nemzeti Frontban e- gyesült szervezetekben dolgozó kommunisták Időszerű feladata, hogy magyarázzák az átalakítás lényegét és céljait, megnyerjék az állampolgárokat és a fiatalokat a forradalmi folyamatban való aktív részvételre. A pompás akciók, a gyakran tettekkel nem alátámasztott kötelezettségvállalások kimutatása, a semmit sem megoldó tanácskozások és gyűlések helyett teret kell teremteni az állampolgárok alkotó, aktív tevékenységéhez. Mindenütt le kell küzdeni a bürokráciát. Valamennyi társadalmi szervezetben főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben véget kell vetni az aránytalanul sok jelentés gyakorlatának. Egyes tisztségviselők gyakran bírálják ezt a jelenséget, de fordulat nem következett be. Az SZLKP Központi Bizottsága a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a szak- szervezeti szövetségek szlovákiai bizottságaiban dolgozó kommunistáktól elvárja, hogy az átalakítás folyamatában a szak- szervezetek fokozzák részvételüket a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, és tovább mélyítsék a szak- szervezeteken belüli demokráciát. El kell érni, hogy minden munkahelyen jobban megnyilvánuljon a szakszervezeti tagok részvétele az irányításban, jobban befolyásolják a 9. ötéves terv harmadik éve és az egész ötéves terv konkrét feladatainak teljesítését. Erre kell Irányítanunk a dolgozók kezdeményezését és a szocialista munkaversenyt. A szakszervezetek figyelmének előterébe kerülnek a szociális kérdések és a dolgozókollektívákban gyakorolt nevelő hatás. Az átalakítás főleg a fiataloknak ad alkalmat, hogy kellő tapasztalatokat szerezzenek és egyúttal egyedülálló távlatokat állít eléjük. El akarjuk érni, hogy a fia-. falok legszélesebb körei részt vegyenek az átalakításban. A Szocialista Ifjúsági Szövetségtől és az összes fiataltól elvárjuk. hogy az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt a tudományos-műszaki fejlesztésben. Hiszen létérdekeiket fejezi ki, és egyúttal az önmegvalósításuk egyik eszköze. Az SZLKP Központi Bizottsága az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Nemzett Front és a társadalmi szervezetek szerveiben több fiatal nő, más politikai pártok tagjai és politikailag nem szervezett állampolgár dolgozzék. Nagyra becsüljük a Szabadságpárt és a Szlovák Megújhodás Pártja tagjainak épí- tőraunkáját. A közelmúltban megtartott kongresszusukon támogatták a CSKP politikáját és azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek az átalakítás előtt állnak. Továbbra Is érvényesíteni fogjuk a Nemzeti Front szerveiben folytatott, bevált konzultációkat, tájékoztatásokat, illetve a kétoldalú eszmecseréket. A szocialista demokrácia elmélyítésének folyamata megköveteli, hogy jobban használjuk ki a választási rendszerünk nyújtotta lehetőségeket. Ezért az illetékes szerveknek nagyobb teret kell teremteniük a dolgozók politikai aktivitásához a Nemzeti Front jelöltjeinek javasolása és kiválasztása során, szavatolni kell a választók aktív részvételét a választási folyamat valamennyi szakaszában úgy, hogy az a széles körű demokrácia légkörében, az emberek részvételével menjen végbe. A nemzeti bizottságokon dolgozó kommunistáktól elvárjuk, hogy elkötelezettebben viszonyuljanak az adott területek átfogó gazdasági és szociális fejlesztése kérdéseinek megoldásához, a gazdasági átalakítással és a társadalmi élet demokratizálásával kapcsolatos feladatokhoz. Megköveteljük, hogy tovább fejlesszék és javítsák a szolgáltatásokat, az áruellátást, a közlekedést, a lakásgazdálkodást, hatékonyabban vegyenek részt a környezet alakításában és védelmében, a közrend védelmében.“ Tennivalóinkról, jövőnkről © Jaroslav Císarral, a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökével Palá- gyi Lajos beszélgetett — Bár az ifjúsági szövetség munkájának minősége, hatékonysága nem a taglétszámon múlik, de azért nem mindegy, hogy milyen háttérre támaszkodhatunk. Mi a helyzet a szervezettség terén a kerületben, és milyen irányzat uralkodik? — Tavaly tizenegyezer fiatallal csökkent a taglétszám, 1988. január elsején kerületünkben 139161 tagja volt a SZISZ- nek. E visszaesés magyarázata, hogy a középiskolai szervezetekben bevezettük a Radimot, amely mint Ismeretes, a múlt gyakorlatától eltérően teljesen a tanulókra hagyja, hogy belépnek-e a SZISZ-be vagy sem. Az iskolaév első felében rendszerint Ismerkednek a SZISZ-munkával, és a tagfelvétel általában januárban kezdődik el. Ezért már most elmondhatom, hogy időközben legalább hatezerrel növekedett a taglétszám. Előfordul azonban az is, hogy mindjárt az Iskolaév elején kérik a diákok a felvételüket. Ez rendszerint ott fordul elő, ahol már pionírkorban megismerkednek az ifjúsági szövetség tevékenységével. Ezért arra törekszünk, hogy már a pionírokkal ismertessük a nálunk folyó munkát. Örömmel állapíthatom meg, hogy a mezőgazdasági termelésben 330 fővel gyarapodott a taglétszám, ellenben nyugtalanító, hogy az Ifjúmunkások köréből 181 taggal csökkent a létszám. Ennek van. nak objektív okai, de azért mi sem vagyunk teljesen vétlenek. Szüntelenül keresnünk kell annak a módját, hogy a fiatal munkások számára Is vonzóvá tegyük a szervezetünket. Nagyok a különbségek az egyes járások között Is. Míg a Nitrat járásban 48,1, a TrenCíniben 45,2, a Traa- vaiban 43 százalékos a szervezettség, addig a Komáromi (Komámo) járásban csak a fiatalok 28 százaléka, a Dunaszerdahe- lylben (Dunajská Streda) 25,6, a Bratlsla- va-vidéklben 24, a Senicaiban 28,4 százaléka tagja szövetségünknek. Az Illetékes járási szervek elgondolkozhatnának azon, hogyan lehetnek ekkora különbségek, esetleg elmehetnének tapasztalatcserére a szervezettebb járásokba. Márciusban a kerületi bizottság ülésén pontosan ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, és meghagytuk a járási szerveknek, hogy behatóan elemezzék a helyzetet, vonják le a tanulságot, és határozzák meg, hogyan akarják növelni a taglétszámot. Megállapítottuk például, hogy sok fiatalról le kell mondanunk, miután elvégezték a szaktanintézetet. Munkahelyükön ugyanis nem törődnek velük, s bizonyos Idő múlva elvesztik az érdeklődést a SZISZ-munka Iránt. Az üzemi szervezetek jobban odafigyelhetnének a pályakezdő fiatalokra. A szocialista munkabrigádok Is jobban felkarolhatnák őket, valahogy nem érzékeljük a szocialista munkabrigádok tartalékainak létét sem, pedig ezeknek az lenne a küldetésük, hogy összekötő kapcsot képezzenek az üzemek és a szak- tanintézetek között. S van még egy súlyos kérdés. Megfigyeltük, hogy a párttag- jelöltek Is elveszítik a SZISZ-munka Iránti érdeklődésüket, mihelyt felveszik őket párt tagjelöltnek. Nagyon Jő lenne, ha ezeket a fiatal Jelölteket SZISZ-munkával bíznák meg pántfeladatként. — A Radlm miatt Általában mindenütt megcsökkent a taglétszám. Volt értelme bevezetni? — Persze hogy voltl A Radlm rendkívül hasznos és okos mozgalom. Ez az egyik formája, hogy vonzóvá tegyük a SZISZ- murakát a középiskolások körében. Még nem élünk azonban kellőképpen a Radlm nyújtotta lehetőségekkel. Nem mindenütt tudják, hogyan dolgozzanak a Radim módszereivel. Ahol ezt megtanulták, ott magas a szervezettségi arány, Jő a mozgalmi munka, a tagok dicsérik az ú] módszert, hiszen nagyobb -önállóságot ad a szervezetnek és a tagoknak egyaránt. Előfordul még azonban, hogy a pedagógusok Igyekeznek továbbra is túlságosan beavatkozni a szervezetek életébe, dtrektlv módszerekkel Irányítani a munkát, mint régen. Ez megengedhetetlen. — A kerületben folyik hazánk legnagyobb építkezése, a gabölkovéi vizierőmű építése. Mi a helyzet a nagy építkezésen? Mennyire tudja a SZISZ befolyása alatt tartani az ott dolgozó fiatalokat? — GabClkovóban sajátos helyzet uralkodik. Az ott működ« szervezeteket. Illetve az üzemi csúcsszervezetet egyrészt a SZISZ Központi Bizottsága közvetlenül irányítja, másrészt területileg mi is Irányítjuk. Kétségtelen, hogy nagyon fontos, hogy a SZISZmek befolyása legyen az ott dolgozó fiatalokra. Sajnos, ez nem Is olyan egyértelmű. A hét alapszervezetnek 316 tagja van, ami körülbelül 30 százaléka az ott dolgozó fiataloknak. Ez egy kicsit kevés. Ami a munkaverseny, az aktivitás szervezését Illeti, még elég jó a helyzet. Az alapszervezetek széles körű munkaversenyt bontakoztattak ki. Sót a legfontosabb munkahelyeken három Ifjúsági munkarészleget hoztak létre, ahol vállalták, hogy lerövidítik az egyes vállalkozások átadásának határidejét. Egyelőre úgy ígérkezik, hogy a szavukat meg is tartják. Más azonban a helyzet a fiatalok szabadidejének megszervezésével. Ekkora tömegnek bizonyára hasznos szórakozásra lenne szüksége. Sajnos, ez hiányzik. Két hete a helyszínen tartottuk meg a kerületi bizottság titkárságának az ülését, ezen javasoltuk, hogy a munkásszállókban hozzanak létre lákótanácsokat. Az sem baj, ha nem a SZISZ égisze alatt működnének. A név nem fontos, hanem az, hogy hasznos időtöltésről gondoskodjék a fiataloknak és az idősebb dolgozóknak egyaránt. Ez politikai feladat, pontosabban politikai nevelő feladat. Elmondhatnám még azt is, hogy Gab- Cíkovóban rosszul vagy egyáltalán nem működnek az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai, pedig ott aztán lenne mire rávilágítanlukl De ez már egy másik beszélgetés témája is lehetne. — A kerületben folyó ifjúsági mozgalmi munkáról is lehetne még hosszan beszélni. Helyszűke miatt azonban arra kérnélek, hogy szólj még röviden azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg a kerületi szervezetet foglalkoztatják. — Az egyik legfontosabb kérdés az ifjúság részvétele a tudományos-műszaki forradalomban. A legfontosabb lépés, hogy még az Idén létrehozzuk minden járásban az ifjúsági tudományos-műszaki klubokat. A legtöbb járásban már működnek. Nagyon jól fel vannak szerelve számítógépekkel, helyenként videóval is. Az Idén megnyílik Nyitrán (Nitra) a kerületi klub Is, amely módszertanilag irányítaná a járási klubok tevékenységét. Ha ezek a klubok valóban teljes gőzzel munkához látnak, nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövö nemzedéke valóban a kor követelményeinek megfelelő tudással felvértezve lépjen ki az életbe és minden erejével bekapcsolódhasson társadalmunk gazdasági és szociális átalakításába, a fejlődés meggyorsításába. Szólhatnék még a MÉTA 90 mozgalomról, amelyben elég szép eredmények születtek, de helyenként még konzervatív mődon fogják fel a kérdést. Azt hiszik, hogy egy közös mozllátogatás, tárlat megtekintése, a mindennapi munka rendes elvégzése már a MÉTA feladatainak teljesítése. A MÉTA az, amit a hétköznapi kötelességünkön túl teszünk, akár a munkahelyen, akár a társadalmi életben. I 4 4
