Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-20 / 16. szám

A ritmikus sportgimnasztika Európa-bajnoksága előtt LEHETŐSÉG-------­ÉS BIZONYÍTÁS= Alena Chovancová Ez a sportág a fiatalabb sportok közé tartozik, a háború utáni évektől Jegyzik. Bölcsője — Csehszlovákia. Méltán lehetünk erre büszkék, mint ahogy arra Is, hogy négy évtized elmúltával meghódította a világot. Arra már kevésbé, hogy a „tanítványok túl­szárnyalták a mestert“. A múltban volt né­hány világbajnokunk, most meg rengeteg problémával küzdünk, és bár tehetségekről beszélünk, nem várunk tőlük kimagasló eredményeket. Nem is várhatunk — az el­lenfelek magasra nőttek. Miközben mi egy helyben topogunk. Ehhez tudni kell: amilyen gyorsan fejlő­dött ez a sportág, sok országban olyan ütemben teremtették meg az edzéshez szük­séges körülményeket, míg nálunk évtizedek során nem építettek fel egyetlen speciális csarnokot sem, ahol kellő magasságba le­hetne dobni a szert, ahol néhány 12X12 méteres szőnyegen egyszerre lehetne gya­korolni, ahol a falakat tükrök borítják... Ezek mind e sport nélkülözhetetlen részei. Hadd ne soroljuk tovább... A ritmikus sportgimnasztika csak a lá­nyok sportja. Tulajdonképpen szépségüket, hajlékonyságukat, ügyességüket mutatják be mesteri fokon. Zsonglőröknek is tartjuk őket, mivel oly csodálatosan bánnak a bu­zogánnyal, a szalaggal a labdával, a kari­kával, az ugrókötéllel, hogy az ember szin­te átnul. Mégis képesek egy-egy feldobáskor néhány bukfencet vetni, kígyóként összete- keredni és egy hatásos pózban maradni. Régebben csak egyéni verseny volt, most csapatverseny is van. Valamikor csak ku­pákért küzdöttek, a Los Angeles-i olimpián bekerültek a programba. Igaz, csak kísér­letileg és csak a szólótornászok. Megnézte őket maga az elnök is, Juan Antonio Sa­maranch, és azt mondta: „Lányok, gyönyö­rűek és ügyesek vagytok, sokat tudtok! Ki­tartás, egészen biztos, hogy véglegesen be­kerültök az olimpiai programba .. Äz idénynyitó rangos versenyek közé tar­tozik az Intervíziós Kupa, de már ennél korábban megrendezik Csehszlovákiában a Nemzetközi Nőnapi Kupát, amelynek nem­rég zajlott a huszonötödik évfolyama. Re­méltük: múltjához és e sport jelentőségé­hez méltóan csili ogő-villogó iesz, de csa­lódás ért bennünket. Mindenekelőtt azért, mert a mezőnyből hiányoztak a rangos ne­vek, ami régebben ritkán fordult elő. Tudva­levő, hogy e sportban a minőséget a bol­gár és a szovjet lányok képviselik, igaz, Prágából sem hiányoztak, de csak második garnitúrájukkal jöttek. Hiányzott Neska Ro- beva is, aki pillanatnyilag e sport diktátora és királynője .aki tanítványaival az utóbbi tíz évben világ- és Eurőpa-bajnokságokon csak aranyat szerzett. Betegségre hivatkoz­va kimentette magát és csapata legjobbjait, de „jól értesült körökből“ kiszivárgott, hogy minden erejükkel a május derekán Helsinkiben megrendezendő" Európa-bajnok- ságra készülnek. És ez el Is hihető, hiszen nem babra megy ott majd a játék... Ha­sonlóképpen jártak el a Szovjetunió válo­gatottjai, sőt a magyarok is, akik legjobbju- kat, Sinkó Andreát otthon hagyták. Az eredménylistát nézve elégedettek le­hetnénk. hiszen a címvédő Albena Dimitro­va mögött lányaink sorakoztak. Ez csupán áltatás lenne, mivel, mint már említettük, a legjobbak nem léptek szőnyegre. Nagy hibát követnénk el, ha e verseny nyomán taglalnánk EB-eshetőségeinket. Próbáljuk Inkább sorra venni, kik lesznek Helsinkiben a legrettegettebb vetélytársaink. Természe­tesen a rózsák országának képviselői, a fe­kete hajú és fekete szemű, hihetetlenül karcsú bolgár lányok. Az utóbbi VB Várná­ban zajlott, a sorrend: Bianka Panova, aki nemcsak az összetettben lett győztes, ha­nem még négy szerenként! döntőben is. Utá­na következtek honfitársnői, Dunavszka és Koleva — Adriana és Elizabet, majd a klasz- szikus balettiskola lányai, a Szovjetunió képviselői, Drucsina, Lobacsova és Kocsne- va. A sportvilág már természetesnek veszi, hogy e két ország képviselői állnak az élen, s csak azután sorakoznak a többiek. A régmúltban felzárkóztunk mögéjük, a kö­zelmúltban azonban távolabbi posztokra szorultunk. Sajnos! Feltörtek a spanyol lá­nyok, akiket bolgár edzők vettek szárnyaik alá, de a koreai és kínai tornászok, no az amerikaiak sem maradnak szégyenben. Ezt világviszonylatban mondjuk, mert Helsinki­ben — mivel EB-ről lévén szó — sok ve- télytársunk nem lesz jelen. 'Andrea Koppová országos bajnokunk, de az említett kupán sérülés miatt visszalépett. Cgy hírlik, nincs jó formában,® fiatalabbak túlszárnyalják. Inkább Denlsa Sokolovskával számítanak. Denisa 1971. május 27-én született Hradec Královéban, 161 centiméter magas, a súlya 44 kilogramm. Vera Horváthová és Marie Freyová edzik a TJ RH Praha sportegylet­ben. Mint mondja, sajnos, későn kezdte, ti­zenegy éves korában, és így nagy lemara­dást kell behoznia. Fáradékonyságra pa­naszkodik, meg hogy hiányzik a kondíció. Marcela Pavlásková felledezettje, aki a TJ Slávla Hradec Královéban kezdett vele fog­lalkozni. Ügy hírlik, nagyon szivős, köteles­ségtudó dobogóra vágyó. Régebben napon­ta elutazott Prágába, hogy pluszórákat kap­jon a legjobb edzőktől. Most a fővárosba költözött az egész család, mivel Denisát be­sorolták a válogatottba, naponta 6--8 órát edz. s ez meghatározza szülei napirendjét is. Csak úgy mellékesen megjegyezzük: az édesapja az új lakás egyik szobáját és a folyosót tornateremmé alakította át, a ma­ma pedig a fiával vállalták a háztartás gondjait, csak hogy Denisa a sportjának él­hessen. Jana Veseiá, többek között ők képviselik majd hazánkat az Eurőpa-bajnokságon. Sokolovská mellett számítunk a tehetsé­ges Martina Trtilkovára, akinek különös adottsága van: képes azonnal kapcsolatot teremteni a közönséggel, képes „eladni“ mindent, amit tud. Nagyon muzikális, plasz­tikus és ambiciózus. Ä többieket is sorolhatnánk, hiszen pilla- natniylag a válogatott keret tíz főből áll. Nagyjából azonos színvonalon vannak. Re­ményeket fűzünk a csapathoz sőt, úgy vél­jük, hogy ebben a versenyben nagyobb eséllyel Indulnak. Három labdával és há­rom karikával mutatják be modern gyakor­latukat. A szakemberek szerint e kis mű tartalma megfelel a követelményeknek, mo­dem és progresszív, most már csak azon múlik, miként birkóznak meg feladatukkal a lányok. Küszöbön áll az öreg kontinens vetélke­dője. Nem vitás, kik szerzik mfg a rangos helyeket. Jó lenne azonban, ha rögtön mö­géjük sorakoznának a mi tornászaink is. Reményekkel indulunk, lehetőséget kapunk, bizonyítanunk kell! Jó eredményekkel té­rünk-e vissza? Erre majd Helsinkiben ka­punk választ. Addig is szorítunk. HORVÁTH KATALIN Kép: fán Sűkup r Fuss az egészségedért! Ha nehezen is, de beköszöntött a tavasz. Ez az az időszak, amikor az ember szinte vágyik a természet­be. Egy bölcs ember megállapítása szerint a termé­szet a legnagyobb tornaterem, nos Itt tehát az alka­lom, hogy belépjünk ebbe a terembe. A híres francia filmrendező, Jacques Tati egyszer azt mondta egy interjúban: „A^ tehetség: napi tizenkét óra munka. A zseni: a duplája...“ Vajon lehetséges-e ez? Szó szerinti értelemben nyilván nem, de így vi­lágos a képlet: a tehetség szorgalom kérdése, a zse­nialitás valamivel több: teljes azonosulás egy élet­céllal. Nem lehet ez. másként a sportban sem. Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon miért sikerül az egyik embernek jó teljesítményt elérni, míg a másiknak — esetleg ugyanolyan, de nem ritkán talán jobb adott­ságokkal is — nem. „Hiányzik belőle az a valami...“ Hogy mi? Hát az a „valami“. Talán éppen az önmeg­valósítás zsenije? A sportban nagy ereje van a moti­vációnak, annak, hogy az ember tudja, mit miért csi­nál. Az emberek többségéből éppen ez hiányzik. Ezt a valójában pótolhatatlan hiányt csak is rendkívüli akaraterővel, célra irányultsággal lehet betölteni. így van ez a futással is. Kevés sportágban minősíti eny- nyire (csakis) önmagát a futó, mint ennél. A futó­számok a végtelenségig eszköztelenek. Itt nincs Held- gerely, wolfram ötvözetű kalapács, katapult rúd... legfeljebb egy kényelmes, jő cipő. Minden más a* egyénre van bízva. Ott vagyunk tehát a futás tiszta­ságánál, és továbbmenvén: a játéknál. Mert az em­ber nemcsak fut, hanem futás közben játszik is; ját­szik, hogy le tudja győzni önmagát, a holtpontot, az időt, a társakat... önmagát, időt, társakat. Érdekes sorrend. Maradjunk mi is ennél a sorrendnél! Minél edzettebb az ember, annál nagyobb munkát tud elvégezni — meredekebb lejtőn, hosszabb ideig tud futni —, annál nagyobb lesz az aerokapacitás- értéke. Ezt a vizsgálatot spiro-ergometriával végzik. Ez két vizsgálódó módszer összekapcsolása. A spiro- raetria a légzésfunkció, az ergometria a munkavégző­képesség vizsgálatát jelenti. Ergométerekkel — futó­szalag, kerékpár 9tb. — tehát a vizsgálati személyek bizonyos idő alatt végzett munkáját mérjük, közben a spirometriás eljárással regisztráljuk a terhelés alatti oxigénfelvételt és a széndioxidleadást. Az egyéni ed­zettség ismérve az is, hogy mennyi idó alatt egyen­líti ki a munkavégzés után az oxigénadősságot, mi­lyen gyors az ún. restitúciós (helyreállítás) fázis. Nem edzett embereknél az aerokapacitás csúcsérté­ke 2500—3000 ml, tehát a nyugalmi oxLgénfogyasztás- nak kb. a tízszerese. Edzetteknél ez az 5000—6000 ml Is lehet, vagyis a nyugalmi érték húszszorosa. Az aerokapacitást testtömeg-kilogrammra vonatkoztatjuk, így a különböző testalkatú emberek értékei össze­hasonlíthatók, illetve az eredmények reálisan értékel­hetők. Nem edzett embereknél 35—40 ml/kg a jel­lemző érték. Kívánatos lenne az 50 ml/kg feletti ér­ték. Ha elmulasztottuk fiatalkorunkban az alapozást, ' bármikor kezdhetjük újra a rendszeres testedzést, an­nak hatására javulni fog légzésünk, javulni fognak a szív- és vérkeringést funkcióink, magasabb lesz az aerokapacitás-értékünk, jobb lesz egészségi állapo­tunk, kondíciónk. Dr. Cooper kidolgozta a 12 perces futás értéktáb- í lázatát, amelyet kiindulásként átnyújtott az érdekiő- őknek, majd így szólt: „Fuss 12 percet, és megtnon- om, k'l vagy!“ Tartsuk mi is magunkat mondásához! íme a táblázata: Állóképesség! Életkor kategóriák 30 alatt 30—39 I. Nagyon gyenge kevesebb 1,00 kevesebb 0,95 II. Gyenge 1,00-1,24 0,95—<1,14 III. Megfelelő 1,25—1,49 1,15-1,39 IV. Jó 1.50—1,74 1,40—1,64 V. Kiváló 1,75 + 1,65 + Állóképesség! Életkor kategóriák 40-49 50 fölött I. Nagyon gyenge kevesebb 0,85 kevesebb 0,80 II. Gyenge 0,85—1,04 0.80—0,99 III. Megfelelő 1,05—1,29 1.00—1,24 IV. Jó / 1,30—1,54 1,25—1,49 V. Kiváló 1,55 + 1,50 + Ezek az adatok 1 mérföld = 160,33 ra-re vannak meghatározva, mi maradjunk az 1500 m-es távnál. A futást megelőzően maradjunk a kocogásnál. A koc.ogás elsősorban az érett és túlérett korosztályok szórakozása és egyben testi, szellemi és idegi kon­díciójának stabilizálása. Nézzük először erőfeszítéseink egészét egyéves idő­szakra: Az első (kezdő) évben 50—100 alkalmat kell tervbe venni és megvalósítani. Ezt úgy osszuk el, hogy a téli hónapokban kevesebb (2—5), a tavaszi hónapokban több (5—10) napon kocogjunk. Az összes távolság ennek megfelelen 50—150 km között válto­zik. A kocogásra szám idő 10—30 őrá között legyen, hiszen a kocogás kezdetben legfeljebb 5 fcm/őna le­het! A harmadik vagy negyedik évben érhetjük el azt az optimumsávot, amely — körtől, nemtől, testi adott- ságoktől, munkakörtől, lakástól és környezettől füg­gően — elérheti a következő értékeket: 200—300 al­kalom, 600—1500 km távolság, 8—12 km/ra sebesség, 50—200 óra nettó kocogást idtartam. Ha az akarat­erőnk megvan, a következő táblázatban leolvashatjuk, hogy napi meghatározott idejű kocogással, a kalóriák megfelelő csökkenésével hány nap után adhatunk le tekintélyes mennyiséget testtömegünkbőtl Különösen a nők vannak „ezen a téren“ nehezebb helyzetben. A testtömegértékek kilóra vannak számítva. Mondjuk 6 km/óra gyorsaságú gyalogláshoz 3,7 kcal (kb. 15 kJ) a szervezet energiaszükséglete. Egyébként 15 km/ őrá sebességű futóteljesítményhez óránként és testtö­meg-kilogrammonként 12 kai (kb. 50 kJ) a szervezet energ,la szükséglete. Perc Káló riacsökkenés 2 :,25 kg 4,50 kg 6,80 i kg 30 400 (kb. 1600 ki) 21 nap 42 nap 63 nap 30 600 (kb. 2400 kJ) 17 nap 34 nap 51 nap 30 800 (kb. 3200 kJ) 14 nap 28 nap 42 nap 30 1000 (kb. 4000 kJ) 12 nap 14 nap 36 nap 45 400 (kb. 1600 ki) 18 nap 36 nap 54 nap 45 600 (kb. 2400 kJ) 14 nap 28 nap 42 nap 45 800 (kb. 3200 kJ) 12 nap 24 nap 36 nap 45 1000 (kb. 4000 kJ) 10 nap 20 nap 30 nap 60 400 (kb. 1600 ki) 15 nap 30 nap 45 nap 60 600 (kb. 2400 kJ) 12 nap 24 nap 36 nap 60 800 (kb. 3200 kJ) 11 nap 22 nap 33 nap 60 1000 (kb. 4000 kJ) 9 nap 18 nap 27 nap Tehát próbáljuk meg a kalóriák számát napi négy­százzal csökkenteni (feltéve, ha van mibőt lefogyni), úgy az eredmény sem marad el. Egy híres nyugat­német orvos találóan hirdeti könyvének lényegét — aki az LSD-futás apostola..., nincs azonban semmi köze a kábítószerhez, csupán a „lassú iramú hossz- távfutás“ angol betürövidítése (Long-Slow Distance Running): „Fuss lassan, fuss naponta, igyál mérték­kel és ne egyél úgy, mint egy disznó.“ Megszívlelendő tanács. Fogadjuk el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom