Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-20 / 16. szám

I új ifjúság 51

A zsiráf asszonyok titkai

Burma titokzatos erdeiben, keleten, a. thai határ kötelében élnek a karén nemzetséghez tartozó padaungok. Nevük „hosszú nyakat“ Jelent — e törzs lányai, asszonyai furcsa hagyománynak hódolnak: gyermekkoruktól fogva egyre több vastag gyűrűt helyeznek törékeny nyakuk köré, amely ennek következtében megnyúlik, és a padaung szépségideáinak megfelelően különös bájjal ruházza fel viselőit. Burma kormánya régóta tiltja e félelmetes szokást — és valóban: sok padaung lány asszony már nem hord Ilyen nyakéket. De nem kisebb azoknak a fiataloknak (1) a száma sem. akik ragaszkodnak az ősi tradícióhoz — nem utolsósorban azért, mert félnek: „zsiráfnyak“ nélkül nem találnak maguknak férjet.

Tigris ellen óvott

A tigris ősi ellensége minden bur- mainak — és a legenda szerint ez magyarázza a „hosszú nyak" divatját. Így aranyspirálokkal védték ugyanis a törékeny nők legsebezhetőbb testrészüket a vérszomjas fenevad támadásától. (A legenda alighanem csak legenda: az aranykarikák mindössze szimbolikus védelmet Jelenthettek a veszélyes ragadozó ellen.)

Ma Burma őserdeiben egyre kevesebb a tigris — de az arany is: sárgarézzel helyettesítik hát a nemesfémet. És ez további terheket ró az amúgy is — a szó szoros értelmében — nehéz sorsú zsiráfasszonyokra. A párás melegben a sárgaréz könnyen oxidálódik, a rozsda pedig megtámadja a nyak érzékeny bőrét. Nincs hát az a luxusmanöken, aki többet foglalatoskodna a toalettjével, mint a padaung nő, aki gondosan ápolja gyűrűit, mégpedig egy erős, hosszú szálú és vékony füvekből készült nyalábszerűséggel. A spirál legeldugottabb belső felületének minden négyzetmilliméterét is át kell ke- félgetnie a fém és a nyak bőre között, mert csúnya fertőzést kaphat az ápolatlan asszony. Hasonlóképpen tisztítják a karra és a térd köré helyezett gyűrűket is. Mindezt a padaung nő maga végzi: de ahhoz, hogy egész testét le tudja mosni, már segítséget

kell hívnia. Sajátos ékszerei ugyanis a legtermészetesebb mozgásban is meggátolják: csupán szalmaszál segítségével képes a szomját oltani, hiszen fejét nem tudja meghajtani, a térdét övező gyűrűk miatt képtelen a lábát behajlítani, guggolni, térdelni.

És akkor még nem beszéltünk a magukkal cipelt teherről... Körülbelül tíz kilót nyomnak a nyakukat övező karikák... és ugyanannyi a térd- és kargyűrűk súlya. Elképzelhető, milyen fárasztó lehet a legkisebb mozdulat is a padaung nő számára, akinek sorsa — természetesen — igazi asszonysors: szüléssel, szoptatással, gyermekneveléssel. E műveletek minden pillanata iszonyú terhet ró a zslráfasszonyra, akinek ráadásul dolgoznia is kell... mégpedig olyan munkát végeznie, a- mely egy normál asszony számára is megerőltető. A fonáson és a szövésen

kívül — amelyeket a padaung asszony jellegzetes testtartásban, nyújtott lábbal végez — rizs-, gyapot-, dohány- és gyümölcstermesztés, állattartás, favágás és -fűrészelés a dolga.

A padaung településen gyakran látni „párban“ dolgozó „hosszú nyakúa- kat“, akik együtt próbálnak boldogulni egy-egy hatalmas farönkkel. (Régebben — ne feledjük: az aranyspirálok egyben viselőik rangjáról és gazdagságáról is tanúskodtak — a padaung asszonyt szolgálók vették körül, ma a törzsi viszonyok fellazulásával ez természetesen megszűnt.) Az is új jelenség, hogy a padaung településeken együtt élnek a tradíciónak hódoló asz- szonyok azokkal a társnőikkel, akik már szakítottak a hagyományokkal, és nem kívánnak szépségükért — illetve lánygyermekük szépségéért — ekkora árat fizetni. Az első gyűrűt ötéves korban helyezik a leánygyermek nyakára — ősi rituális szertartás kíséretében. A kislány fejét — majdnem azt írtuk: az áldozatét — az édesanyja tartja. A karika felhelyezése előtt hosszasan masszírozzák a bőrt, hogy minél hajlékonyabb, rugalmasabb legyen. Az elsőt további gyűrűk követik — esküvőjén a szép padaung lány már körülbelül húsz gyűrűvel büszkélkedhet. Az évek folyamán a karikákat egyre vastagabbra cseréül! — ilyenkor valami fantasztikus óvatossággal kell eljárni, hiszen a gerincoszlop folytatását jelentő nyakcsigolyák idővel olyan törékenyek lesznek, mint az üveg ... És még valami: a karikák hirtelen levétele felér a halálos ítélettel...

Mit mutat a röntgen?

De mi történik tulajdonképpen a zsiráfasszony szervezetében? A kérdésre sokáig nem tudott válaszolni a tudomány, mivel a padaungok vizsgálata — a kormány tilalma miatt — elképzelhetetlen volt. Végül egy különös expedíció során fény derült a titokra. Három padaung lányt sikerült „átcsempészni“ egy thaiföldi kórházba, és ott megröntgenezték őket. (Egyikük már nem viselte sajátos ékszerét: elmondása szerint hosszú évek során fokozatosan szabadult meg a karikáktól, hogy miért döntött így, arra nem volt hajlandó válaszolni.)

A vizsgálat során több meglepetés érte az orvosokat: például a „zsiráfnyak“ csigolyái normális röntgenképet mutattak. De a legmeglepőbb, hogy a „hosszú nyak“ nem annyira a csigolyák megnyúlásának, mint amennyire a mellkas „leszállásának“ az „eredménye“ — a le-fel mozgó, egyfajta nyomógépezetként működő spiráloknak „köszönhetően“. Ez magyarázza azt is, hogy a „zsiráfnyakú“ hölgyek termete nem haladja meg karikátlan társnőik átlagos 100 centiméterét

... És hogy mi ebből a tanulság? Talán csak annyi, hogy fantasztikus világunkban nincs fantasztikusabb a minden körülményhez alkalmazkodni tudó embernél . . .

A MÁSIK RÓMA

Hány szegény ts él Rómában? És kik Róma szegényei? Nehéz kérdések. Minden adat hozzávetőleges, a közintézmények pedig szinte semmit sem tudnak erről a helyzetről.

Több százezer ember: járdaszéli koldusok, életüket nyomorúságos nyugdíjakból tengető öregek, a kábítószer-kereskedőknek kiszolgáltatott narkósok, a társadalom más kiszorított kisebbségei, szellemi vagy testi fogyatékosok színes bőrű bevándorlók, munkanélküliek. A „leggyengébbek“ helyzete egyre romlik — jelentette kl Lutgi Di Llegro, a Caritas szervezet elnöke. Városszerte egyre kevésbé tűrik meg azokat, akik nem boldogulnak, és megragadnak a társadalom peremén. Tragikus anyagi szegénységről van itt sző. Például a 620 000 nyugdíjas közül csaknem 47 000 nyomorúságos társadalmi nyugdíjból kénytelen megélni. A római közigazgatási hivatal csupán négy aggmenházzal rendelkezik, ahol alig 900 idős embert látnak el a többiek a jótékonysági szervezetekre vannak utalva. A saját lakásukban élő. kevés nyugdíjjal rendelkezőknek nagyon sok mindenről le kell mondaniuk. „Pizsamában tengetett élet“: ki sem mozdulnak a házból, villanyt sem gyújtanak egy darab kenyérért könyörögnek a péknek — írja a L’Unitá Mártó Marazzitit idézve, aki a Szent Egidto-egyesület társadalmi segélynyújtási cselekedeteit ellenőrzi.

Az úgynevezett szakállasok, a borotválat- lan, gondozatlan külsejű koldusok élete nyomorúságos. Számuk legalább 1500. Csupán a Caritas, A megmentés hadserege szervezet, vagy a Szent-Egldio egyesület részéről remélhetnek valamilyen segélyt. Paolo Longo, A Megmentés hadserege szervezet tagja így nyilatkozik: ,.A világ minden országából, minden emberfajból valók élnek itt közöttünk, a társadalom, a törvény által éppen hogy megtűrtén, kizártan abból a létből, amit nálunk »normái helyzetnek« neveznek.“ Nem számíthatók jogtalan állampolgároknak, hiszen gyakran épp ez a társadalom „lopta meg“ őket jogaiktól. A erndörkapitányság nyilvántartásában 110 000-en szerepelnek, s közülük alig 19 ezernek „vannak rendben“ az iratai. A többiek mind törvényen kívüliek, a szerencsésebbek valami kis munkához is jutnak (elárusítók pincérek stb.j. Körülbelül 40—50 százalékuk alig tud megélni.

„Az élet peremén“ élnek a testi fogyatékosok is ebben a társadalmi torlaszokkal, akadályokkal teli városban. Majd hatvanezren vannak. Csupán a kiskorúaknak nyújtanak minimális társadalmi segélyt. A 18 évesnél Idősebbek, a szobafogságra ítéltek, a menhelyeken élők pedig teljesen magukra hagyottak. A kiskorúak helyzete is rosz- szabbodlk, a közigazgatási hivatal csupán 14 677 esetről „tud“, s alig 1850-en részesülnek társadalmi gondozásban, legtöbbjük fogyatékosok kezelésére szakosodott kórházakba, egészségügyi intézményekbe kerül. Rómában és a főváros körüli provinciában legalább 2200 gyermek él ilyen körülmények között. „Valóságos szégyen ez“ — mondja Augusto Battaglia, a községi tanács tagja az OKP részéről.

Másik kategória a különböző mesterkedésekből élőké. Ok viszont nem tekintik magukat szegényeknek ... 300 ezer munkanélküli. Az érem másik oldala — mutatnak rá a szakszervezetek: igencsak megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akik az öt elemi elvégzése után nem járnak tovább iskolába — bár az oktatás kötelező.

Számottevően megsokasodtak a kábítószer-fogyasztók. Hozzávetőleges adatok szerint 40—50 ezer Ilyen ember él, főleg a társadalom által meg nem tűrt zónákban.

Mindaz, amiről eddig említést tettünk, példázza a nagy gondokat, amelyekkel a szegények küszködnek Róma egyre többek számára válik barátságtalan, rideg várossá — írja befejezésül a L’Unitá cikke.

Harcias hölgyek

Évente átlag 2—4 millió amerikai nő keveredik tettlegességlg fajuló konfliktusba a férjével vagy a partnerével — számol be a családiasnak éppen nem nevezhető verekedésről az amerikai Time magazin. Az esetek döntő többségében a gyengébbik nem húzza a rövidebbet. Olyannyira, hogy a statisztikák szerint minden negyedik napon meghal egy asszony a verés következtében elszenvedett sérülésekben. A bírósági eljárásokon ugyanakkor az is kiderült, hogy perpatvarokban több mint a felét az asz- szony kezdeményezte, az első pofonok a férfiak arcán csattanak el. A folytatást már ismerjük... A minap New Yorkban egy vádlott férj megadóan tárta szét kezét: „Tudja, bíró úr, a feleségem túl sokat okoskodott ..

Diszkrimináció *

Angliában a jelek szerint a férfiakat is sújtja a nemek közötti diszkrimináció, amit pedig törvény tilt. A délnyugat-angliai Bath városában egy nőiruhabolt tulajdonosa, aki maga is nő. közölte a munkaközvetítő hivatallal, hogy az egyik megüresedett elárusító állásra csak nőt hajtandó felvenni, férfit ne küldjenek. Az egyenlő munkaalkalmak felügyeletével megbízott bizottság miután értesült az ügyről, levélben tudatta Vivian Smith üzletasszonnyal, hogy 1978- ban, egy fordított eset kapcsán, bírói úton köteleztek egy férfiruha-kereskedőt, hogy a megüresedett állást nőval is betöltse, mivel előzőleg erre nem volt hajlandó. Annak idején megérttették vele, hogy ha intim ruhadarab, például férfinadrág kipróbálásáról van sző, erre az Időre a méretvételt férfi is elvégezheti. A bizottság most a batht üzletasszony hivatalos válaszát várja, s ha továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy megkülönböztetést alkalmaz a férfiakkal szemben feltehetően bírósági pert indít ellene törvényszegésért.

13 000 tányér

Tessék elképzelni egy nagy halom mosat- lan edényt! De )obb nem belegondolni. Rettenetes látvány!... Ezen a véleményen voltak azok a nyugatnémet szociológusok Is, akik vették a fáradságot és összeszámolták, mennyit kell mosogatni egy átlagháztartásban. Az a bizonyos halom egy év alatt valóságos heggyé növekszik, hiszen egy négytagú családban legalább 18 000 kanál, villa és kés gyűlik össze. Ehhez jön 13 000 tányér, 8000 csésze és nem kevesebb, mint 3000 lábas. A statisztika persze feltételezi, hogy a családtagok rendszeresen reggeliztek, ebédeltek és vacsoráztak. Sajnos, a hír nem tér ki arra, hogy az NSZK-ban ki veszi ki legjobban a részét a mosogatásból. Csak gyanítjuk, hogy a számolgatás közben nyílván nem a szociológusok keze ázott a mosogatóvízben. A statisztikára egyébként a nyugatnémet háziasszonyok furcsán reagáltak: nem azt követelték, hogy legyenek olcsóbbak az eldobható evőeszközök és tányérok, hanem szerényen megjegyezték, hogy mosogasson néha a szociológus Isi

Ráfizetett

A szemre kis termetű páncélszekrény megdöntése gyerekjátéknak tűnt a két brüsszeli nehézfiú előtt. A rabló tervez, ám a sors végez. A rablópáros könnyedén bejutott a gyógyszertárba, de miközben a „mackö“ feltörésével bíbelődtek, a valóban kicsi, de igen súlyos szekrény az egyik rabló lábfejére billent. A mackó olyan szorosan fogta fosztogatóját, hogy a társa segítsége ellenére sem tudta kiszabadítani a lábát. A bajtárs — biztos, ami biztos — elszelelt. A pórul Járt rablő nem tehetett mást, segítségért kiáltott, a hívásra a patikus sietett elő. A gyógyszerész, megértő ember lévén, elsősegélyben részesítette a lábán megsérült rablót, de a további kezelést már a rendőrségtől kapta.

i