Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-06 / 14. szám

tt? új ifjúság 10 A ROP 2-es gépembernek az építészetben veszik majd hasznát. Hucl mérnök szolgált magyará­zattal: — Ez a saját fejlesztésű, ná­lunk készült berendezés az óra­műszerkezet egyik fontos elemét szereli, amely kis fogaskerék öt alkotóelemből áll, és nagyon pon­tos munkát Igényel. Nálunk a gyárban már hat Ilyen manipulá­tor van beépítve a gépsorba, és két műszak alatt négy-négy mun­kaerőt takarítunk meg velük. A napi nyolc és fél ezer darabos normát játszi könnyedséggel tel­jesíteni tudják a gépek, nem be­szélve a minőségről és a pontos­ságról. Ez a kis gép pl. 0.01 mm pontossággal üzemel, és kizáró­lag hazai alkatrészbázisra épül. Nagy előny, hogy a jövőben je­lentős deviza-megtakarításra te­hetünk szert, mivel tudtuk pótol­A PRIM automata manipulátor óraműpontossággal dolgozik. A termelés átfogó automatizá­lásának egyik vezető ágazata a robotosítás. E progresszív ipar- fejlesztési irányzatnak fontos tár­sadalmi küldetése is van, amely az állami célprogramok létreho­zásához vezetett. A hetedik öt­éves tervidőszakban teljesítettük „Az ipari robotok és manipulá­torok“ elnevezésű 07-es állami célprogramot, az üjabb igények és elvárások az elkövetkező öt évre pedig az A-05-ös állami cél­programban fogalmazódtak meg. Akik kevesebbet forognak a ter­melésben, azok a kétévenként megrendezett Robot nemzetközi kiállításon tájékozódhatnak a ro­bottechnológia jelenlegi színvona­láról, tudomást szerezhetnek, mi történt ezen a téren a nagyvilág­ban, az egyre bővülő nemzetközi integrációval és más eredmények­kel. Idén hatodik évfolyamába lé­pett a robotok brnói nemzetközi seregszemléje. Mielőtt azonban a kiállításra indultam volna, még egyszer áttanulmányoztam a 05- ös célprogram irányelveit. Ekkor lettem figyelmes arra, hogy a nem gépészeti technológiák robo- tosítása szinte elkerülte az új­ságírók és a termelők figyelmét. A kiállításon tehát elsősorban erre összpontosítottam a figyel­memet. A mérnöki tervezőirodák, ter­melő, karbantartó és beruházó szervezetek 1983-ban létrehozták a „Robotech“ társulást, amelynek fő feladatai közé tartozik — mint ahogy ezt a helyszínen Peter Ivic mérnök elmondta — a munkahe­lyek kiválasztása, a tervrajzok kü­lönböző fokozatainak elkészítése, összetettebb robotosított techno­lógiájú munkahelyek és komple­xumok megtervezése, a munkahe­lyek működéséhez szükséges programkészlet bebiztosítása, a GÉPEK A GÉPEKÉRT? Látogatás a Robot 88 nemzetközi kiállításon: munkahelyek kompletizálása, te­vékenységük megkezdése és szer­vizelése. A társulásba 560 dolgo­zóval jelenleg 37 szervezet tar­tozik, ami lényegében a roboto- sftott munkahelyek tervezőinek és szállítóinak hatvan százalékát teszi ki. Az évtized végére az á- gazat dinamikus fejlődése megkö­veteli, hogy legalább megkétsze­rezzék kapacitásukat, és bővítsék együttműködésüket a többi ter­vezőirodával és a robotgyártó vállalatokkal. A nem gépipari technológiák tervezése és alkalmazása terén még sok a tartalék, hiszen a 37 vállalkozóból mindössze 9 foglal­kozik ilyen technológiák tervezé­sével és gyártásával. Ezek után nem lepett meg, hogy a Robotech kiállításon gépipari példával ta­lálkoztam, ismét egy olyan ro­botosított technológiájú munka­hellyel, amely csőszerelvények gyártását szolgálja, és a Sigma olomouci kutatóintézetéből szár­mazik. A jó példára sem kellett sokáig várnom, mert pár méterrel odábö, a Chronotechna Sternberki kon­szernvállalat kiállítási részlegén a sok-sok érdeklődő gyűrűjében egy automata manipulátort fedez­tem fel. A PRÍM felirat azonnal elárulta, hogy ez a masina az óraiparban segédkezik, de hogy mi a dolga, azt első látásra ne­héz lett volna megfejteni, ugyan­is egy apró fogaskerékkel „ját­szadozott“. A gyár konstrukutőre, Václav ni a nyugati Montech cég beren­dezéseit, és koronában kifejezve is 40 ezerrel olcsóbban elő tud­juk állítani. — Lehetne ezt a berendezést másutt is alkalmazni? Fogják-e tovább gyártani, van-e iránta ér­deklődés? — tudakoltam a mér­nöktől. — Természetesen másutt is le­het őket alkalmazni, ezt a nagy érdeklődés is elárulja. A PRIM automata mindenütt megállja a helyét, ahol a munkatárgy nem haladja meg a 2,2 kilót. Főleg a textilipar és az élelmiszeripar mutat érdeklődést. Sokan elkér­ték a címünket, sőt megrendelé­seket is adtak, így jövőre már 20 darabot gyártunk és szállítunk a megrendelőknek. Egy robotosított munkahely makettje. Mikor az építésügyi miniszté­rium lerakatához értem, és mű­ködés közben láttam egy robotot, amint nehéz márványlapokat he- lyezgetett át, felsóhajtottam: „Végre az építészetre is gondol­tak!“ Ebben az ágazatban vannak azok a nehéz és nem éppen vonzó munkahelyek, amelyek még nap­jainkban sincsenek maradéktala­nul betöltve. Vladimír Frankkal, a Csehszlovák Kőipari Kutatóin­tézet vezető konstruktőrével be­szélgettem a ROP 2-es gépember­ről, amely mint kiderült, csak egy a létező sok közül, és egy fejezet kezdetét jelenti. — Ezt a robotot az NDK ille­tékes minisztériumának kutatóin­tézetével közösen fejlesztettük ki. Két darab készült el, így az egyik nálunk üzemel, a Hradec Králo- vé-i vállalat pavlovi üzemrészle­gében. Hidraulikus vezérlésű, és 100 kilogrammig terhelhető. Fő­leg olyan üzemekben lehet elő­nyösen kihasználni, ahol egész­ségre káros a környezet. Ez a gép lényegében az építészetben alkalmazandó első robotok egyi­ke, ugyanis eddig csak egyszerű manipulátorok vagy célgépek gyártására és beépítésére futotta az erőnkből. Intenzíven csak 1979-ben kezdtünk a kutatással foglalkozni, s eddig nyolc ma­nipulátort fejlesztettünk ki. Más lapra tartozik, hogy alkalmazá­suktól még mindig húzódoznak a felhasználók, mivel félnek a meg­hibásodástól. A második szakasz­ban, vagyis a nyolcadik ötéves tervidőszakban ágazatunkban 27 újabb gépembert helyezünk ü­zembe. jozef Petráé mérnök Brnőban az építőanyagok kutatóintézeté­ben kimondottan az ipari robo­toknak és manipulátoroknak az építészetben való alkalmazásának koordinátora. — A 07-es állami célprogram keretében 270 gépembert helyez­tünk üzembe, ami pillanatnyi ké­pességeink és felkészültségünk mellett nem sok. Most nálunk is átépítés folyik, minőségi változá­sokat tervezünk. A gazdasági egy­ségek átépítésétől függetlenül tervbe vettük komplett munkahe­lyek létesítését. Főleg a tégla-, mész- és cementgyárakban, kerá­miai üzemekben, valamint a Tep- lotechna vállalataiban veszik majd hasznát ezeknek a gépso­roknak. A mennyiséget pedig ítél­je meg a felsorolt számokból: je­lenleg négy termelési-gazdasági egység van a 05-ös programba beiktatva, és ezek vállalataiban, üzemeiben 479 robotosított mun­kahelyeket tervezünk megvalósí­tani. Nem sok ez, de a múlthoz képest nem is kevés. Nehéz lenne e helyen minden egyes nem gépipari robotról szól­ni, de azért tanulságként elmond­hatom: a robotok idei nemzetkö­zi kiállításán sem láttunk jaj ds sok példát a robotok nem gép­ipari alkalmazására. Az A 05-ös célprogram 3960 munkahelyre 7290 robotot irányoz elő. Jó len­ne tudni, hogy a gépemberek oda kerülnek-e majd, ahol leginkább szükség van rájuk, hogy általuk a hátul kullogó iparágak is fel­zárkózhassanak a gépipar mögé. —polgári— (A szerző felvételei) SZÓT ÉRTENI A SZÁMÍTÓGÉPPEL A Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusának tanácskozásai bebizonyí­tották, hogy ifjúságunk a párt politikáját sajátjának tekinti, s tudatosítja, hogy an­nak megvalósításától függ a jövője. Éppen ezért a program teljesítéséhez kezdemé­nyezőén és felelősséggel járul hozzá. A gyorsítás stratégiája, a gazdasági mecha­nizmus átalakítása elsősorban az ifjú nem­zedék számára teremti meg a feltételeket az alkotókészség és a kezdeményezés fej­lesztéséhez. A kelet-szlovákiai kerületi ifjúsági szer­vezet négy évvel ezelőtt az elsők között dolgozta ki és kezdte megvalósítani a „Fel­készülés és a gyermekek, valamint az If­júság besorolásának programja a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésbe“ című dokumen­tumot. Idővel egyre több lett ezzel kap­csolatban a papírmunka, a kimutatás, de a programot nem sikerült megvalósítani az elképzelések szerint. 1984-ben határozatával a CSSZSZK szö­vetségi kormánya is jóváhagyta. A gyakor­latban azonban az a helyzet, hogy a SZISZ- nek megvan a „saját“ programja, a nem­zeti bizottságok pedig „Az iskolák elektro­nizálásának a programját“ biztosítják. A Honvédelmi Szövetség és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság sértve érzi magát, mert mindketten úgy vélik, ez a szféra az ő hatáskörükbe tartozik, lekto­raik vannak erre a célra. A Kelet-szlovákiai kerületben három éven keresztül tartott az egyeztetés, hogy az érdekeltek közős nevezőre jussanak. A végső cél elérése azonban még mindig nagyon távolinak tűnik. Természetes, hogy csupán a határozattal ez a probléma nem oldódik meg. Változ­tatni kell az emberek gondolkodásmódján. Sajnos, ott is, ahonnan a SZISZ várja a támogatást, tehát az állami szervekben (a nemzeti bizottságokon), a társadalmi szer­vezetekben, valamint a felettes szövetségi szervekben is. Néha úgy tűnik, hogy egye­sek az előírásokba és a határozatokba te­metkezve kifogást keresnek, miért nem adnak támogatást az Ifjúsági szervezetnek. Konkrét lépésekre — a tudományos-mű­szaki klubok létrehozására — csak tavaly­előtt került sor a SZISZ keretén belül, ke­rületi szinten (beleértve a Kelet-szlovákiai kerületet is). Sajnos, nem minden kerü­letben történt ez meg. Az üzemekben és vállalatoknál ezek a klubok ritkaságszám­ba mennek — ami a megfelelő anyagi-mű­szaki alapot illeti. Nagyon sok idő telt el tétlenül. Főkép­pen érezzük ezt akkor, ha tudatosítjuk, milyenek a lemaradásaink ezen a téren a világ fejlett országaihoz viszonyítva. Ezért helyénvaló a meglepetés és a csodálko­zás, ha az ember olyan kijelentéseket hall, amelyekben egyesek kifejezik, nem­tetszésüket a SZISZ-esek modern számítás- és méréstechnikai berendezéseikkel kap­csolatosan. Még így is a számítógépekhez nem lehet hozzájutni, nincs elegendő szá­mítógépünk, amelyek pedig vannak, gyak­ran elromlanák. Nem lehet tehát teljes mértékben kibontakoztatni a hatékoy ne­velő munkát. Tudatosítanunk kell, hogy a személyi számítógépek tulajdonosai külön­féle klubokba tömörülnek, amelyek jelké­pezik védjegyüket (Atari, Sinclair) stb. A kerületi Ifjúsági szervezetnek arra kell törekednie, hogy összekapcsolja a tudo­mányt és a technikát (s nem csupán a számítástechnikát) az ifjúság szabadidejé­vel, Képletesen szólva: ha van kerékpá­runk, még nem jelenti azt, hogy tudunk is kerékpározni. Az ifjúság nem vágyódik rögtön a vi­lágszínvonalra — már ami a személyi szá­mítógépek gyártását illeti, Beérné egy tí­pussal is, de az rendelkezzen olyan pa­raméterekkel, amelyek világviszonylatban is helytállnak, olyan számítógéppel, ame­lyet nem csupán egyének szerezhetnek be, hanem az ifjúsági szervezetek is, amelyre nem szükséges külön engedély a keres­kedelmi minisztériumtól, Ha ez az óhaj valóra válna, minden bizonnyal eredmé­nyesebb lenne az ifjúság felkészítése a tudományos-műszaki fejlesztésre. Pém Zsuzsanna A fiatalok óriási érdeklődést tanúsítanak a számítógépek lránt a tudományos-mű­szaki ifjúsági klubban Kassán (Koáice). L U

Next

/
Oldalképek
Tartalom