Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-14 / 2. szám

Duncsák Attila festőművész

Valóság

és álom egymásba fonódása

Három érdekes művész állított ki a minap Kassa (KoSlcel egyik legtekintélyesebb kiállítótermében, köztük Duncsák Attila festőművész is, akinek nemcsak a művei, a sorsa is felkeltette az érdeklődésemet. A Szovjetunióban, Ungvárott született 1940- ben. Itt végzett a képzőművészeti szakkö- zépiskbla üveg és kerámia szakán, majd Leningrádban az iparművészeti Főiskola üveg és kerámia szakán szerzett oklevelet, tagja lett előbb az ukrajnai, majd az országos képzőművészeti szövetségnek.. 1982- ben települ át Kassára. Itt él, dolgozik és itt állítja ki alkotásait

Milyen ember, milyen nézeteket vall a művészetről, hogyan dolgozik, milyenek az Indítékai? — kérdeztem mert a kiállításon meglepett sajátos színvilágával, ecsetkezelésével és témáival. Ügy is mondhatnám, hogy minden egyes képe egy-egy dráma. Emberi sors, mozgás, mozgalmasság, modern szokatlan kompozíció Jellemző rájuk. A valóság és a látomás szerencsés ötvözése, festészeti felfogása mintha választ adna arra a régen feltett kérdésre, hogy merre is menjen a festészet.

Honnan, milyen forrásokból táplálkozik a művész? — foglalkoztatott a kérdés a kiállításon de amikor belépek a város egyik legújabb lakótelepén a szokványos panelházak egyik lakásába, ahol a művész és családja él, é* műterme is egyben, mintha minden kérdésem fölösleges lenne. A falakon, ajtók fölött, vitrinekben üvegvá- sák, -tálak, üveg- és kerámiaobjektumok. Az ember és az anyag, az ember és az elemek, különösen a tűz együttműködéséből született ez a világ. Látom tehát, az elemek mutathatták meg Duncsák Attilának az utat. Ű pedig nagyon is odafigyelt arra, amit az elemek és az élet „diktált“ neki, s ma birtokában van egy olyan látásmódnak, művészeti felfogásnak, amely még sok meglepetést tartogat minden bizonnyal számunkra.

— Hogyan is kezdődött? — kérdem hát, hogy kielégítsem természetes káncsiságo- mat.

— Egyszerű — mondja —, édesapám szobafestő vojt, s amikorra egy kicsit nagyobbacska lettem, magával vitt, ha adódott munka, még a templomok festésére is. Apám különben hadirokkant volt, a háborúban tönkrement a lába, így az, hogy segítek, nagyon is természetes volt. Persze, engem nemcsak a munka, a képek is érdekeltek ...

— Ilyen élményekben másoknak is része volt, de nem mindenkiből lett festő.

— Ez így van, de engem izgattak a színek, a formák, s ráadásul az iparművészeti szakközépiskola sem esett messzire tőlünk, így aztán még mielőtt felvettek volna, már bejártam az iskolába, és ott el-ellestem egyet és mást. Ezen kívül élt a városban egy művésztársaság, egy kis kolónia Is, tőlük is nagyon sokat tanultam.

— Hogyan került Leningrfidba, a híres leningrádi iparművészeti főiskolára? Oda sem lehet biztos könnyen bejutni.

— Kell, hogy az életben szerencséje legyen az embernek, és nekem bizonyos értelemben szerencsém volt. Éveken keresztül lejárt a városba a leningrádi iskola egyik tanára dolgozni, üdülni. Kapcsolatban volt a szakközépiskola tanáraival. Megmutatták neki a munkáimat, majd személyesen 'Is bemutattak neki, és ö a munkáim alapján nagyon Is biztatott, hogy próbálkozzam, jelentkezzem. Másodszorra fel Is vettek.

— Leningrád milyen volt?

>— Sokat, nagyon sokat kaptam az ottani Iskolától. Sótl De itt ismét a szerencsémre kell hivatkoznom. A leningrádi iskola abban az Időben, amikor én odajártam, a reneszánszát élte, nagyon Is nyitott volt. A tanárok példát mutattak abban, hogyan kell

keresni az ú|at. Ráadásul, különösen az üveg és kerámia szakon, rendkívül gazdag hagyományok éltek.

— Az iskola után hogyan alakult művészi pályája?

— Visszamentem a szülővárosomba, és dolgoztam. Abban az Időben nagyon sok minden épült a városban és a környékén, sok megbízatást kaptam, Így rengeteget dolgoztam. Különösen üvegvttrázsokat és kerámiafalakat készítettem. Részt vettem egy úgynevezett üvegstúdió munkájában is. Ezeket a vázákat, üvegobjektumokat ott készítettem — mujat körbe a lakásban, és én örülök, hogy utal rájuk, mert különösen a színviláguk, mim ahogy ezt már a bevezetőben is mondtam, elüt a nálunk meghonosodott üvegtárgyak színvilágától, format jegyeitől. Ezeket látva, érthető csak meg festményeinek a színvilága, mondanivalója.

— Amikor átjött, nem leheteti könnyű.

— Nem is volt. Mindent újra kellett kezdenem, De itt volt idős édesanyám, aki most is velünk él. Megint csak azt kell mondanom szerencsém volt. Az ungváriaknak régi jő kapcsolata volt és van a művészeti szövetség vezetőivel, akikkel én megismerkedtem még otthon ök biztosítottak, hogy segítenek és tényleg nagyon sokat segftettekk. Ráadásul üdvözölték is, hiszen kerámikus még csak-csak van, de „ü- veges“ már nem nagyon tgy azián tárt ajtókkal vártak. Alighogy megmelegedtem, kiállíthattam a vasműben, most pedig a város egyik legrangosabb kiállítótermében olyan művészekkel mutatkozhattam be, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én.

— Ügy láttam, hogy minden egye* kiállított képe esy egy dráma: mozgalmas, robbanásig feszült pillanatokat visz a vászonra.

— Az életben nagyon sok a dráma, és nem menekülök el előlük. Don Quijote például nem egy kietlen tájban indul megvívni a maga harcát a jóért, hanem egy fantasztikus, rengeteg akadályt elé gördítő tájban, önmagában is rengeteg veszélyt rejtő szakadékok sokasága előtt áll, akárcsak a ma embere.

— Nagyon sok képén látható trombitás önarcképe is. Ennek biztos van valami konkrét oka.

— Fiatalkorunkban, különösen a főiskolán, majd pedig a főiskola után Ungvárott nagyon sok bohőkás élményben volt részem. Amikor Leningrádban tanultam, majd később odahaza megpróbáltunk másképp élni, és másképp is gondolkozni. Kicsit bohó- kásan, kicsit polgárpukkasztó szándékkal előszedtük nagyanyáink, nagyapáink ruháit, bútoratit, zeneszerszámait, és én Így jutottam ehhez a trombitához. Ma pedig, amikor sok mindent átgondolok, amikor sokat gondolok a régi időkre, azokra, amikor elindultunk megváltani a világot, előkerülnek a régi képek, rekvizftumok, ezek megjelennek az alkotásaimban is.

— Ez a női arckép is talán ilyen emlék?

— Ez talán még régebbi. Emlék és valóság Is egyben. Mint említettem, elég sokat jártam ki vidékre dolgozni. Ekkor rengeteg ikont is láttam, azokat, amelyek az orosz művészet egyik legszebb és legjobb hagyományaiból fogantak. Nos, ez pedig egy ilyen régi, de ugyanakkor egy mai ikon. Az idő vasfoga már jócskán belemart, mállik, szakadozik róla a festék, lepedőkben jön le a máz, de a máz alatt ott vannak a gyönyörűen szép, csodálatos, női arcnak a fragmentumai, elő-elősejlenek a szép vonalak. Hát valahogy ezt a képzelt, de ugyanakkor konkrét, realisztikus valóságot Igyekeztem megragadni, kifejezni, ezért a színtobzódás, ezért a rengeteg réteg, amelyeket kézzel, az ujjaival visz fel a mai festő. A valóság és az álom egymásba fonódása Németh István

POP - ROCK HÍREK

Ügy látszik, nemsokára újra hallat magáról az utóbbi idők egyik legnagyobb sztárja. Michael lackson. A lemezgyűjtők mindenképpen csemegére számíthatnak, hiszen új nagylemezén csupa Beatles-, azaz Lennon — McCartney-nóta kap majd helyet.- ♦ Egy másik kedvenc, a Duran Duran már elkészítette új albumát. A Notorious (Hír- hedt) cfmmel megjelent korong érdekessége hogy a két Tavlor fiú. Roger és Andy már nem szerepel a felvételeken Helyettük Steve Ferrone dobos és a lemez producere, Nile Rodgers segédkezett a stúdióban.- * A Melodie zenei szaklap ankétjén a nagylemezek listáját Peter Nagy: MyslíS na to, na őo ja? című LP-je vezeti, őt Marika Gom- bitová és Heidi követi. A kislemezek közül a legtöbb szavazatot az Elán — Lojzo: Ugye, sainál'-m című dala kapta, megelőzve Stanislav Prochádzka és Sagvan Tofi felvételeit..- ♦ Hírek érkeztek az egykori legendás e- gyüttes, a Cream háza tájáról. Már az is meglepetésnek számított, hogy a dobos Ginger Baker visszatért olaszországi farmiéról a szigetországba, s új együttese, a New Testament oldalán stúdióba vonult. Az a hír meg egyenesen szenzációszámba megy, hogy a trió közös albumot készít, s utána koncertturnéra indulnak.

A Cream másik oszlopos tagja, Eric Clapton is beállt abba a sorba, amelyben azokat a sztárokat és sztárnőket találjuk, akik duett számot készítettek. Duó-felvételen szerepel Eric Clapton és Tina Turner, George Michael és Aretha Franklin, David Bowie és Chaka Khan, Bruce Springsteen és Barbra Streisand, illetve Cliff Richard és Elton John. Ez utóbbi művész koncertjain mostanában a híres filmsiker, az Amadeus címszereplőjénél jelmezében tetszeleg. Eltörj lohn egyébként a közelgő, negyvenedik születésnapját készül megünnepelni, s a helyszínválasztás igencsak jellemző a különc énekesre: az ünneplés az Orient Exj pressen folyik majd, s a meghívottak között olyan nevek lesznek, mint Sting, Rod Stewart és Mick Jagger.- ♦ A lengyel fiatalok a közelmúltban két

jeles rendezvénynek tapsolhattak. Az egyiken B. B King, a blues veteránja mutatkozott be együttesével, a másik koncertet az egykori új hullámos sikercsapat, az Ultra- vox adta.- ♦ Nem lett tiszavirág-életű a norvég A-HA trió sikere, jelenleg éppen nagyszabású, három földrészt behálózó koncertturnéjuk folyik, miközben egy vadonatúj slágerük, az I’ve been losing you^jElvesztettelek téged) tűnt fel a listákon.- ♦ Ismét koncertképes a Status Quo, igaz, az eredeti csapatból már csak ketten, Rick Parfitt és Franciss Rossi játszik a zenekarban Legutóbb a Queen együttes turnézáró hangversenyén léptek fel 120 ezres nézősereg előtt. Hogy a lemezfronton is visszaszerezzék régi pozíciójukat, előhalászták a holland Bolard fivérek egykori slágerét, az In the Army now (A hadseregben szolgálunk) címűt. Az eredmény: a szám minden valamirevaló listán csúcsközeibe került.- ♦ Annak idején nagy meglepetést keltett, hogy az Olympic dobosa kivált a zenekarból. Nem kellett sokáig várni, Petr Hejduk jelentkezett új zenekarával, amely a Balét nevet kapta. Megszületett az első slágerük is, a címe: Hej, pane diskZokej.- ♦ Három év hallgatás után jelentkezett új

albummal Cyndy Lauper. Bár az új LP címadó dala, a True Colors (Igaz színek) mér ott van az élbolyban, a három év lazítás jelentősnek tűnik, hiszen a konkurens Madonna ezalatt igencsak ontotta a slágereket.

s. s. s.

KÖNYVÚJDONSÁGOK

Másoknak ünnep, nékem hétköznapom a könyv. Mindennap száz fordul meg kezemen. Címtározom, megszámolom, szakokba osztom,

S megsimogatom néha csendesen.

Ritkán történik ez. A könyv, a könny, az asszony

Könnyen megtéveszt, bízni nem szabad. Péváskodőn pompázik, gyakran, ami talmi,

S ha gyöngv akad, 6, szent e pillanat.

(Szeredal Gruber Károly: A könyvtáros)

Századunk első felében Irt és publikált nálunk a „civilben“ könyvtáros Szeredal Gruber Károly, akinek neve és több írása most Ismét előkerült a feledésből, kortársaiéval együtt, a Madách Könyvkiadó gondozásában, Turczel Lajos összeállításában megjelent Ének az éjben

— Szluvákiai magyar írók 1939—1945 című kiadványában. A könyv, Egri Viktor 1941-ből származó, balladal hangulatú elbeszélésének a címét véve kölcsön, a kiadónak abban a fehér vászonkötés, fehér borítóval és a-CsMl (Csehszlovákiai Magyar Írók) emblémával ellátott sorozatában látott napvilágot, amely 1980-tól kezdődően teszi újra az érdeklődő olvasó közönség számára hozzáférhetővé Irodalmi hagyományaink legjavát.

Noha önálló kötetről van szó, az Ének az éjben nem áll már tehát önmagában. A sort, irodalmunk egyes korszakai feltárásának a sorát, a Rejtett ösvény c. gyűjtemény nyitotta meg e csehszlovákiai magyar költészet első nagy korszakából (1918—1945) készített válogatással. Ezt követte a Szlovenszkél vásár című antológia az 1918—1938-as korszak elbeszélőinek a bemutatásával, majd az 1918-1945- ös korszaknak a regényírói következnek a sorban a Szép Angéla c. kötetbe gyűjtve, amely mellé az 1918 és 1938 közötti idők értekezó prózájának a Szlovenszkél küldetés címen megjelent válogatása állítható. (A legelső Varga Imre, a második és harmadik Turczel Lajos, a negyedik Szeberényl Zoltán összeállítása.)

Az Ének az éjben tehát ötödik a sorban és

— túlnyúlva már századunk második felére — hatodikként oda Illeszthető melléje a Családi Krónika c. antológia, amely Zalabal Zslgmond válogatásában a hazai magyar elbeszélők újabb

nemzedékeit, az 1948—1979 közfltt publikált írók válogatott műveit gyűjtötte kötetbe.

Nézzük most már, hogy a képben, amelyet az elsőkként felsorolt gyűjteményes kötetek mutatnak Irodalmunkról, mit képvisel a második világháború évelnek termését feltáró Ének az éjben c. antológia, Illetve, mit jd a képhez hozzá. Nos, a korábbi korszakok Írói mellett ü] nevek Is gyarapítják xe korszak hazel magyar Irodalmát, éspedig nemcsak a versírásban, hanem a novellában is, amely Fábry Zoltán szerint prózairodalmunknak mindig Is az erősebbik ága volt.

Egészében pedig a nem éppen vékony kötet választ adhat arra a kérdésre, volt-e a két háború közt kifejlődött csehszlovákiai magyar irodalomnak folytatása a második világháború éveiben Is, „ .. . antológiánk éppen azt igyekszik bizonyítani — írja a kötet összeállítója az előszóban —, hogy az 1918—19-től bontakozó kisebbségi trodalmunk folytonossága ebben a nehéz korszakban sem szakadt meg, csak társadalmi bázisai és mennyiségi összetevői szűkültek meg erősen. Az 1939 és 1945 közötti produkció az előző korszakéhoz viszonyítva nem tekinthető csonkának, __ hiszen

minden műben ... elfogadható mennyiségben képviselve van benne, és ami gnnél is fontosabb: a szociális és humanista elkötelezettség elért s az átlagos esztétikai szint megközelíti az előző irodalmi szakasz termésének színvonalát.“

A hagyományaink tránt mélyebben érdeklődő olvasók pedig azok, akik a két háború közötti Időszakban munkálkodó hazat magyar költők és prőzafrók Jelentősebb egyént teljesítményeire vagy életművére is kíváncsiak, a Madách kiadó CsMt sorozatában megtalálhatják a két kor Jelentékeny költőjének, Győry Dezsőnek Kiáltó sző és Vozáry Dezsőnek Varázslat, nélkül címen megjelent válogatott verselt, továbbá a kiemelkedő prőzafrók közül Neubauer Pálnak A jóslat. Szenes Piroskának a Csillag a homlokán cfmfl regényét és Tamás Mihálynak egy kötetben. Két part küzt fut a víz — Mlrákulum — Drétvasút címen kiadott három regényét.

(Fu-kl)

Ev végi és év eleji műsorok a rádióban

Az 1986-os esztendő utolsó napján sugározta a Csehszlovák Rádió magyar adása a „Szilveszter 1986“ című kabarét. A több mint kétórás műsoron ezúttal is Jól szórakozhattak azok, akik érdemesnek tartották meghallgatni. Viccekben,, tréfás Jelenetekben, Jó zenében, énekszóban most sem volt hiány. A Magyar Területi Színház és Thálla Színpadának művészet Igyekeztek fölpörgetnt a műsort, a- mely többé-kevésbé sikerült ts nekik. A tréfák előadásában különösen Németh Ica, Boráros Imre, Lengyel Ferenc érdemes művész és Ropog József vitték a prímet, akjk móká- zásukkal megkacagtatták a közönséget. A hagyományokhoz híven most is falun vették tül a műsort, s a közönség )61 mulatott. Dicsérnünk kell a magyarországi vendégművészeket, Forgách Lászlót, Gáli Gabriellát, Madarász Katalint és Komár Lászlót, akik repertoárja szeremelve a színvonalat. Itt-ott vaskosabb kisző- vesen beléllleszkedett a kabaré hangulatába, lások ts elhangzottak, de szilveszter lévén, nem zavarták az összhangot. A zene ellen sein emel-' hetünk kifogást. Jó volt a Belasí country-rock együttes prolukciója, valamint Kovács József komáromi (Komárno) népi zenekara, hatáskel- töen énekelt Szűcs Róbert, a Szlovák Nemzett Színház magánénekese. Jakál István, a műsor szerkesztője Igyekezett a legjobbat nyújtani, ebben a törekvésében segítették őt Boldoghv Katalfo és benn Sándor rendezők

Dicsérni kell Krizán Marlen szintén 31-én sugárzott „Az év legsikeresebb könnyűzenei fölvételeiből“ című műsorát. A szerkesztő hazai és külföldi könnyűzenei számokból kötött csokrot az Ifjú hallgatók «számára. E slágerekkel bizonyára örömet szerzett a könnyűzene rajongóinak.

Kiemelkedő volt Lőrlncz Katő „Nyugdíjasok rádiósklubja“ című műsora, amely Január 3-án hangzott el. A szerkesztő riporternek Jő szimatjának Is kell lennie, s úgy látszik, ő majdnem mindig jól választja meg beszélgetőpartnereit. Ebben a műsorában négy nyugdíjas szerepelt: két nő, két férfi. Mindahányan értelmiségiek, városlakók. A két asszony tanár volt nyugdíjazásig. A tétlenséget azonban nem bírták, gondoltak egyet, beiratkoztak egyetemre. El ts végezték. Derűt Is fakaszt, tiszteletet Is ébreszt, amikor elmesélik, hogyan fogadták őket az egyetemen diáktársaik és a tanárok . . . A férfiak, egy pszichiáter és egy bankszakember arról beszéltek, milyen ÚJ lehetőségeket nyitott a nyugdíjazás. Az egyik gyümölcsis- merettannal, őslénytannal foglalkozik, de érdekli a zene, Irodalom is. A másik a szlovákiai gótikát tanulmányozza, történelemkönyveket forgat, közben idegenvezetői feladatokat végez. Találtak tehát munkát maguknak. Lőrtncz Katő tapintatosan vezette ezeket a beszélgetéseket, a négy idős ember vallomását életükről. — Dénes —