Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-04 / 9. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk A modern ember helyesen táplálkozik A jó minőségű és elegendő mennyiségű élelmiszer, valamint az emberek ■ ebből eredő elégedettsége az életszínvonal fontos mércéje. Ez pedig rendkívül fontos tényező a munkához való hatékony viszonyulásban, az állampolgári aktivitás fellendítésében és az egész társadalom általános harmonikus fejlődésében. Az is kétségtelen, hogy önellátóknak lenni élelmiszerből, és teljesíteni az ésszerű táplálkozás programját csak úgy lehet, ha az emberek hozzáállása is megfelelő lesz. Ezért hasznos lenne az óvodáskorúaktól az egyetemistákig a táplálkozási neveléssel foglalkozni. Az emberiség egy hányadánál a helytelen, túlzott táplálkozás olyan pusztító, mint a világ más részében a rosz- szultápláltság. Gondoljunk csak az érrendszeri betegségekre, a cukorbajra, a fogszuvasodásra, a vastagbél rákos megbetegedésére és egyéb olyan káros elváltozásokra, amelyek az egészségtelen és mértéktelen táplálkozás következményei. Felmérések bizonyítják, hogy nálunk már az általános iskolai tanulók 15—20 százaléka túltáplált és az évek gyarapodásával ez az arány egyre magasabb. Hazánk lakossága túl sok „energiát“, kalóriát fogyaszt. A táplálék összetételében több mint ötven százalék a szénhidrát, harmincnál is több a zsír és csupán tíz százalék körül van a fehérje. A vitaminok és ásványi sók, a növényi rostok fogyasztása is alacsony és egyenlőtlen. Tömören megfogalmazva: táplálkozásunk messze elmarad az optimális élettani követelményektől, óriási a szakadék az általános műszaki-tudományos színvonal és étkezésünk között. Étkezősünk még ma is az évtizedekkel korábban kialakult szokásokhoz kötődik. Az élet- feltételek pedig nagyot változtak, a nehéz fizikai munka visszaszorult, de sokan mégis úgy étkeznek, mintha ilyen tevékenységet végeznének. Feltehető a kérdés: milyen a korszerű, ésszerű táplálkozás modellje? A szakemberek szerint energiát adó, testépítő ős ellenállóképességet szolgáló, változatos étrendre van szükség. Ezt azonban nem lehet csupán tudományos mutatókkal behatárolni. Figyelembe kell venni a munkavégzést, a táplálkozást, a klimatikus, a gazdasági feltételeket, az étkezési hagyományokat és az egyén élettani sajátosságait. Tény, hogy legegészségesebb a mérsékelt, a többszöri és nem a túlzott jóllakás érzését adó étkezés. Mindenkinek saját magára, szabva kell kialakítania az egészséges étrendet, a táplálkozástudomány ehhez csak tanácsokat ad Például most, a téli és tavaszi időszakban feltétlenül szükséges naponta hyersfőzeléket és gyümölcsöt fogyasztani. Ilyenek például a fejeskáposzta, amely nyersen vagy savanyítva salátaként fogyasztható, továbbá a fekete retek, a karalábé, az alma, a citruszfélék. A korszerű táplálkozás végett ezeket a terményeket a jelenleginél nagyobb mennyiségben kellene fogyasztani. A kiskertmozgalom elterjedésével gazdagabb a házikonyhák alapanyag-ellátása, saját termelésű zöldség és gyümölcs kerül az asztalokra; Strasser György A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE A Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusának tiszteletére Kelet-Szlováktában is egyre több felajánlás születik. Rozália Matusáková ifjúsági munkacsoportja a Kelet-szlovákiai Baromfiüzemből többek között felajánlotta, hogy ötszáz tonnával több darabolt baromfit ad a piacra, amely áru Iránt egyre nagyobb a kereslet, Ez magában véve tizenötmillió korona gazdasági forgalmat jelent, A csoport tagjai ezenkívül ügyelnek arra hogy a vágottbaromfinál a feldolgozás során minél kisebb legyen a veszteség. A csomagolóanyagon 300 ezer koronát szeretnének megtakarítani. (fv) ÉLENJÁRÓ FIATALOK Mindig megéri eltölteni Klrályhelmecen (Královsk? Chlmec) néhány órát. Ennek a kisvárosnak a fiataljai hol ezzel, hol azzal hívják fel magukra a figyelmet. Az utóbbi időben a Szlovák Elektrotechnikai Művek fiataljai is sokat hallatnak magukról. A közelmúltban, amikor ott jártam, Pásztor István, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke egy olyan — aránylag nagy szerelőcsarnokba vezetett, ahol keresve is nehéz lett volna harminc éven felüli dolgozót találni. Nem véletlenül nevezték el ezt a részleget ifjúsági részlegnek. Amíg a szemre is tetszetős elektrotechnikai berendezéseket szerelő fiatalokat figyeltem, Istvántól sok mindent megtudtam az üzemről és ifjúsági szervezetükről. — Valóban nagyon sok fiatal dolgozik nálunk — mondta. — Az üzem dolgozóinak a hetvenöt százaléka harmincöt éven aluli. Közülük száztízen tagjai az ifjúsági szervezetnek. De ez még nem minden. Az üzem termelése rohamosan növekedik, ezért most toborozzuk azokat a dolgozókat, akikre szükség lesz a termelés felfuttatásához. Természetesen arra törekszünk, hogy főleg fiatalokat vegyünk fel. így várható, hogy a szervezetünk létszáma rövidesen eléri a százötvenet. István elmondta azt is, hogy már most két részre kellett osztaniuk az ifjúsági szervezetet, mert egymástól elég távol eső helyeken dolgoznak a t fiatalok. Mind a két részlegen különböző szakcsoportok keletkeztek. Megalakításuknál figyelembe vették a fiatalok igényeit. Fontossági sorrendben természetesen a szakköri munka a második helyre kerülhetett csak a szervezet életében. A fiatalok tudatosítják, hogy termelő üzem ifjúsági szervezetének a tagjai, tehát mindenekelőtt a termelési feladatok teljesítése a fontos. Ifjúsági szocialista munkabrigádokat, alakítottak, hogy a verseny- szellem megteremtésével a lehető legjobb eredmények elérésére sarkallják a fiatalokat. Az egyik ilyen kollektívát Bérke Imre vezeti. — Elhatároztuk, hogy mi is bekapcsolódunk a munkaversenybe — mondta, miközben olajos kezét egy rongycsomóval próbálta tisztára törölni, hogy kezet nyújthasson a vendégnek. — Ez 1983-ban volt, de sajnos a nagy munkaerő-vándorlás miatt már csak ketten vagyunk az alapítók közül. A fiúk vagy katonának mentek, vagy más részlegen volt szükség rájuk. — Mi a konkrét feladatotok? — Pillanatnyilag ez a kollektíva motoros indítókat és kapcsolókat szerel. Ez nagyon szép munka. Bár nem nehéz, de nagyon oda kell figyelni, hogy ne legyenek reklamációk a termékeinkre. Eddig még nagyobb kifogás nem volt a munkánk ellen. Kötelezettségvállalásunkban is a selejtmentes termelés a leglényegesebb. — Megalakulásotok óta mit sikerült elérnetek? — Több üzemi és járási elismerést kaptunk ez alatt az idő alatt. Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy megkaptuk az üzem legjobb ifjúsági kollektívája címet. — Miért tartottátok fontosnak, hogy szocialista munkabrigádot alakítsatok, hiszen előtte is együtt dolgoztatok? — Ügy gondoltuk, ha már úgyis együtt vagyunk, megpróbálhatnánk, mennyire tudjuk felvenni a versenyt a többiekkel. Nálunk a munkaversenyt félévenként értékelik, s eddig még mindig ml voltunk a legjobbak. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy a verseny ösztönzően hat a kollektívára. — Egy-egy ilyen szerelőcsoport, legalábbis én úgy tapasztaltam, néha „kiszolgáltatott“ helyzetbe kerül, mert ha nem jön az anyag, nehezen lehet megszervezni a folyamatos termelést. — Ezt néha mi is érezzük. Ahol kooperációs termelés folyik, számolni kell az ilyen helyzetekkel. Ilyenkor, miközhen sürgetjük a hiányzó alkatrészek vagy anyagok szállítását, más munkát kell találnunk. A legtöbbször azokon a részlegeken segítünk, a- melyek nekünk készítik elő az alkatrészeket. De azért nem ez a legjobb megoldás. A legjobb az lenne, ha folyamatosan végezhetnénk a szerelést, jobbak lennének az eredményeink. Kifelé tartva a szerelőcsarnokból, a SZlSZ- elnök megjegyezte: — Sokat vállalnak ezek a fiúk a társadalmi munkában is, de a többiek szintúgy. Amint már említettem, üzemünk állandóan fejlődik, új részlegek épülnek. Az építési munkákba is bekapcsolódnak a szocialista munkabrigádok. Vezetőink ezt azzal próbálják jutalmazni, hogy egyre jobb feltételeket teremtenek a szervezeti munkához. Sajnos, klubunk még nincs, de úgy próbálunk magunkon segíteni, hogy együttműködünk a város kulturális intézményeivel és a tömegszervezetekkel. Gyakran szervezünk kirándulásokat, és ehhez mindig megkapjuk az üzem autóbuszát. Ez nagy segítség, mert az utazási kiadásokat Jgencsak megérezné a költségvetésünk. A kirándulások és a különböző kulturális vagy sportrendezvényeink költségeit a másodlagos nyersanyagok gyűjtéséből származó bevételekből is fedezzük. Szóval, mi azért feltaláljuk magunkat. Kamocsai Imre A természet tanító szerepben Mi leszel, ha nagy leszel? Mi legyek, milyen pályát válasszak? E kérdésekre előbb-utóbb válaszolnia kell minden fiatalnak. És mindannyian tudjuk, hogy dönteni egyik napról a másikra, vagy bízni a szerencsében — nem éri meg. Pályát átgondoltan kell választani, mert csak az lesz felnőtt korában boldog, akinek a hivatása egyúttal a vesszőparipája is. Gyakori probléma, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatal tulajdonképpen nem is tudja, mi szeretne lenni. S ezt elsősorban azért nem tudja, mert nincs tisztában a képességeivel, a tehetségével, de a lehetőségekkel sem. Az ifjú természettudósok trebiSovi járási állomásának dolgozói idestova három évtizede nevelik az ifjúságot, a gyermekeket a természet szeretetére. Tudni kell azt is, hogy a trebiáovi állomás a legjobbak közé tartozik a Kelet-szlovákiai kerületben. — A munkára nevelés keretében naponta járnak hozzánk a város alapiskoláinak és gimnáziumának a tanulói. Üvegházainkban a gyakorlatban is találkoznak az elméleti órákon tanultakkal, tehát mindazzal, amit könyvből már tudnak — mondta jozef Cif- raniő mérnök, az állomás vezetője. — Büszkék vagyunk a nálunk folyó szakköri munkára is. Főleg a panelházakban lakó gyermekek dolgoznak lelkesen a természetvédelmi szakkörökben, a kinológiai. a meteorológiai, a halászati, az akvarisztikái, az ornitológiái, az állattenyésztési, a növénytermesztési köreinkben, és még sorolhatnám tovább Is. Az ifjú természettudósok állomásának, amelyet a TrebiSovi Járási Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya irányít, az a feladata, hogy a leghatékonyabban hozzájáruljon a gyermekek és az ifjúság neveléséhez. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a „Micsurin-kertnek“ (egymás közt csak így nevezik) valóban megy a dolog. — Szeretnénk, ha a gyermekek, a fiatalság megfelelően viszonyulna a természethez, a kétkezi munkához, s egyúttal a mezőgazdasághoz, amihez manapság már nem elég a dolgos kéz. Sokoldalúan képzett szakemberekre van szükség ahhoz, hogy munkájuk eredményeivel megfeleljenek a kor követelményeinek. A mi célunk az — mondta Jozef Cifraniő —, hogy felébresszük a földművelők szakmai büszkeségét, egészséges becsvágyát, azt a tudatot, hogy hivatásuk felér bármely más fontos foglalkozással, hivatással. Bizonyos mértékig sikerül is ez. Áttekintést készítettünk róla, hányán folytatták a tanulmányaikat mező- gazdasági iskolán azok közül, aki nálunk megfordultak. Igaz, még mindig nem annyian, amennyit szeretnénk, amilyen a társadalmi igény. i Pém Zsuzsa A nagy októberi szocialista forradalom előhírnöke ---------------------------------AZ ELSŐ SZOVJETEK MEGALAKULÁSA Idén emlékezünk meg a nagy októberi szocialista forradalom győzelme és a világ első proletárállama megalakulásának 70. évfordulójáról. John Reed amerikai újságíró,' aki abban az időben Oroszországban tartózkodott, híres könyvében tíz napról beszélt, amely megrengette a világot. Valójában a forradalom előkészítése és győzelemre juttatása sokkal hosszabb időt vett igénybe. E folyamatban fontos mérföldkő volt á februári forradalom, amely megbuktatta a gyűlölt cárt. Oroszországban 1917 elején az elégedetlenség a tetőfokára hágott, a Cári uralom haláltusáját vívta. Már a burzsoázia is szembefordult az uralkodóval, és palotaforradalommal akarta megbuktatni, hogy a saját emberét ültesse a trónra, a nép azonban mást akart. Sztrájkhulíám söpört végig az országon, egymást érték a tüntetések, amelyek helyenként fegyveres, felkelési kísérletekbe csaptak át. így például március 8-án és 9-én (a régi orosz naptár szerint február 24—25-én) már legalább kétszázezer munkás sztrájkolt. Petrográdban az utcára vonultak, néhol lefegyverezték a rendőrséget és a csendőrséget. A Znamenszká téren a tüntetőkbe lőttek. „Elrendelem, hogy a fővárosban a rendzavarás a holnapi nap folyamán beszüntet- tessék!“ — adta ki az utasítást a cár. De a forradalmat már nem lehetett beszüntetni. Március 11-én (február 26.) a Pavlovszkij ezred tartalékzászlőaljának katonái tüzelni kezdtek, de nem a munkásokra, hanem a lovasrendőrökre, akik viszont a munkásokra lőttek. Másnap már más alakulatok is megtagadták az engedelmességet, nem voltak hajlandók a munkásokra lőni, tömegesen álltak át a felkelők oldalára. A bolsevik párt egyre inkább kezébe vette a kezdeményezést. Tagjai mindenütt ott voltak a tüntetők között, szervezték, buzdították a tömeget. A központi bizottság kiáltványt bocsátott ki, felszólítva a munkásokat és katonákat, hogy folytassák a fegyveres harcot, és alakítsanak ideiglenes kormányt. A felkelő munkások és katonák hozzáfogtak a cári miniszterek éá tábornokok letartóztatásához. A katonaság gyors átállása megpecsételte a cári önkényuralom sorsát. Győzött a polgári-demokratikus forradalom. Győzött, mert a munkásosztály volt a kezdeményezője, és legfőbb végrehajtója, s megnyerte a katonaruhába öltöztetett munkás- és paraszttömegeket. E győzelem igazolta a lenini elvek helyességét. Vlagyimir Iljics Lenin a következőképpen értékelte a februári forradalmat: „A forradalmat a proletariátus vitte végbe; a proletariátus harcolt hősiesen, ontotta vérét, ragadta magával a dolgozó és legszegényebb népesség legszélesebb tömegeit...“ Már a forradalom első napjaiban létrejöttek a bolsevik párt irányítása alatt a munkás- és katonaküldöttek szovjetjei. Erre az 1905-ös forradalom tanulságai alapján került sor, amikor megmutatkozott, hogy a szovjetek lehetnek az új munkáshatalom gyakorlót. Amíg azonban a bolsevikok a felkelés irányításával voltak elfoglalva, a szovjetek végrehajtó bizottságaiban a mensevlkek ős eszerek kerekedtek felül, akik már régóta a burzsoáziával való e- gyüttműködést szorgalmazták. Az opportunista mensevlkek és eszerek mesterkedése miatt ilyenképpen a feloszlott „állami duma“ (képviselőház) helyén az ideiglenes állatai duma és ideiglenes kormány is a burzsoázia képviselőiből alakult. A munkás- és katonaküldöttek szovjetjei, látva az árulást, hozzáfogtak a maguk szervező munkájához. Ilyenformán két hatalomnak, két diktatúrának sajátos összefonódása jött létre, amelyet Lenin kettős hatalomnak nevezett. Az egyik a burzsoázia diktatúrája volt. amelyet az ideiglenes kormány képviselt, a másik a proletariátus és a parasztság diktatúrája, a tömegek diktatúrája, amelyet a munkás- és katonaküldöftek szovjetjei képviseltek, és amely már nem engedte ki a kezéből a kezdeményezést. A bolsevik párt irányításával türelmes politikai munkába kezdtek, amely végül is az októberi szocialista forradalom győzelméhez vezetett. K. M.
