Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-25 / 47. szám
nagy hévvel magyarázzák, hogy a Maghreb-országok (Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia) legszentebb helye ez a város, s ha egy igazhitű muzulmán hétszer zarándokol ide, az felér egy mekkai zarándoklattal, azaz teljesítette Allah és prófétája, Mohamed, illetve a hit legfőbb kívánalmát. A város alapításáról szóló legenda szerint az első hódító arab vezér erre vezetve karavánját, megpihent e helyen, s mielőtt letelepedett volna népével, elrendelte, a rengeteg kígyó, vadállat, skorpió „távozzék“ a környékről, hogy nyugodt pihenésben lehessen részük. E parancs szerint történt minden, s utána a vezérnek úgy megtetszett a vidék, hogy népével tartósan letelepedett itt, megalapítva törzsének fővárosát. Évszázadokig virágzó főváros volt e hely, státusát az 1057-ben erőszakkal bevonuló hilali törzsek törték meg. Lerombolták a gyönyörű, mór stílusú házakat, épületeket, s bár utána mindent újjáépítettek, egykori hatalmát a város már sohasem tudta visszanyerni. Ma Tunézia ötödik legnagyobb települése, vallási búcsúhely, s egyedülálló nevezetességei miatt idegenforgalmi látványosság. Ahogy autóbuszunk megállt a Nagymecset agyagszínű fala mellett, megrohamoztak bennünket az alkalmi árusok. Enyhe vonatkoztatás a piaci légy szemtelenségéhez hasonlítani viselkedésüket. A Kodak filmtől kezdve a nádsípig és datolyáig mindennel ráját is, azt áru nélkül eleresz- szék. Alkudni lehet, sőt kötelező! És alkudni érdemes! Az ötdiná- ros eredeti tevebőr pénztárca végül is két dinárért kelt el, az egydináros réztányőr a feléért! A törökmézárusok kistányéron kínálják a kóstolót, de bátorság kell hozzá, hogy a darazsak lak- mározását megzavarva hozzájussunk émelyítően édes, apró kék, zöld, sárga, rózsaszín csemegéhez. Fürge fiúcskák jéggel teli kordákról árulják az üdítőitalokat. S nevetségesen olcsón és persze tömegével vásárolható digitális óra. Szálem alejkum! — hangzik minden apró helyiségből, amely műhely és üzlet egyszerre. Itt készülnek s itt árulják a híres és valóban csodálatosan szép réztányérokat. Még a mosolyra is ügyelni kell, mert ha kissé szélesebbre és csábosabbra sikerül, már húznak befelé a félelmetesen sötét helyiségekbe, s nincs a világnak olyan nyelve, amelyen néhány szót ne tudna az arab kereskedő, ha eladni akar. Az arabon kívül azonban franciául, angolul, németül mindegyik biztosan beszél. Az arab zenének lehetetlen ellenállni, az egyik parányi üzlet kirakata telis-tele volt ilyen magnókazettával. Az ajtóban álldogáló fiatalember pillanatok alatt egy rakásnyit zúdított a pultra, bekapcsolta a magnetofont, cserélgette, magyarázta, kínálgatta egyiket a másik után. A nekem leginkább tetszőre olyan fergeteges hastáncot lejtett előttem, hogy az Ezeregyéjszaka meséinek táncosnői is megirigyelhették volna. De érdemes volt, mert megvettem a Noureddine Kahlaoui énekes előadásában felhangzó népdalokat tartalmazó kazettát. Jó üzletet kötöttünk! Ez a kijelentés egyébként minden vásárlás végén felhangzott a szukban. Csoportunk tagjai úgy belejöttek az alkudozásba, hogy sokan legnagyobb élményükként ezt emlegették. Való igaz, hogy a számunkra kimondottan szokatlan kedvesség és eladói készség külön élmény volt, még ha mögötte mindig az eladók érdeke állt is. A szűk tulajdonképpen város a városban. Árkádos kapuján kilépve elénk tárult Kairouan további nevezetességének képe, az Agla- bida medencéké. Az itt nagy kincsnek számító vizet vízvezetéken szállították ide már a IX. században. Szinte elképzelhetetlen, de így igaz, hogy ezek a medencék azóta épségben szolgálják eredeti küldetésüket. A történelem során, alapításától kezdve sok vihart, harcot és csapást megért város ma békésen éli napjait. A turisták látogatásain kívül akkor élénkül meg jelentősen, amikor megindul a zarándokok menete. Olyankor óriási a tömeg a mecsetekben, no meg a Bir Ba- routa környéki kútnál, amelyből egy teve körben-körben járva húzza fel a frissítő vizet. A legenda szerint a kút forrása kapcsolatban van a mekkai Zemzem kűttal, s aki e vízből iszik, biztosan visz- szatér a városba. Legenda ide, legenda oda, szeretnék még legalább egyszer eljutni Kairouanba! Benyák Mária Hajdú Endre felvételei próbálkoztak. Hasonló szemtelenséggel kellett visszautasítani őket, hogy folytathassuk utunkat a mecsetbe. A Nagymecset, a Grande Moszke egyidős a várossal, vastag falai erődítményre hasonlítanak. Míves rácsokkal, jellegzetes szögekkel mintázott kapui művészi alkotások. Óriási udvarát tükörsima márvány borítja, állítólag évszázados munka. Az épület árkádjainak oszlopait gyönyörű oszlopfők ékesítik. Az udvaron napóra jelzi az idő múlását. Kutakhoz hasonló, jókora kőedények fogják fel a ritka esővizet. Az udvar végében szögletes minaret, amely 35 méteres tornyával nyúlik a magasba. Az imaterembe csak kívülről kukucskálhattunk be kíváncsian. A félhomályban i- gyekeztünk megpillantani a bagdadi fajanszlapokkal díszített mihrabot, a falon azt a pontot, amely Mekka irányát jelzi. Az imaterem óriási méretére vall, hogy tizenhét hajóra és nyolc kereszthajóra tagolódik. E mecset legfontosabb meghatározója egész Kairouannak. A messze földön híres helybeli szőnyegszövők már évszázadok óta szőnyegeik mintáin örökítik meg a mecset egyes elemeit. A legtöbb szőnyegen például ott a mecset csillárjának alakja, a mennyezet díszítése, a szószék, az üveg- és kerámiavá- zák mintái, az imaterem homlokzatát díszítő pálmamotívumok. A híres-nevezetes látnivalókból hadd említsünk meg egy másikat, a Borbély mecsetjét. Igaz-e vajon az a történet, hogy Abou Zama el Balaoui, a próféta, Mohamed egyik társa mindig magánál hordott három szálat a próféta sza- kállából? Kicsit nevetséges a történet, de a mohamedánok szentül esküsznek rá, hogy így volt, ezért megérdemli a tiszteletet, amely sírját övezi, illetve ezt a mecsetet, ahol a sír van. A történetnél sokkal elragadóbb az épület látványa, a fajanszcsempék, a szép mennyezetstukkózás, az antik oszlopfők, az oszlopsoros folyosó, a karcsú minaret. Az arabok számára. persze, ez a mecset elsősorban a Borbély sírját jelenti. A búcsújáróhelyeken tömény leckét kaptunk a mohamedán hitvilágból, ezért aztán a zegzugos óváros megtekintésére indultunk. A keleti bevásárlóközpontnak számító szűk bódító és hódító egyszerre. Nem találhat ki olyan árufélét még erőlködve sem az ember, amit itt ne kapna meg. S az is elképzelhetetlen, hogy ha itt valakibeh felcsillanni látják a vásárlási szándéknak csak a szikütmar Furati szőnyegkereskedőnél „Ebből a melegből nem ártana eltenni otthonra, őszre, télre“ — sóhajtott mellettem útitársam az autóbuszban. Tény, hogy a forró afrikai nyárban sóhajtoztunk, ve- rítékeztünk, de hát aki Afrikába indul, számítson arra, hogy az első élmények egyike a szokatlanul perzselő nap. Egyébként pedig élmény minden. A fekete kontinens milliónyi érdekességet rejt és kínál. Amikor a tunéziai Kairouanba Indultunk, vezetőnőnk külön figyelmeztetett öltözékünkre. A mecseteKbe ugyanis csak hosszúujjú blúzban, harisnyában, hosz- szúnadrágban illő belépni. S nemcsak illő, hanem kötelező ez a viselet, mert mint később tapasztaltuk, másként be sem engedik még a turistákat sem. Aki lenge utcai öltözékben szeretné átlépni a mecset kapuját, számíthat rá, hogy két „útonálló“ kiszűri a tömegből, és busás baksis fejében bő, fehér leplet terít rá. Kairouan a mohamedánok szent városa; Mekka és Medina után a harmadik legforgalmasabb zarándokhely, Ez a város hangulatán is érezhető, az emberekben egyfajta szent áhítat él, a város hatalmas búcsúra emlékeztet. Itt élőbbek az ősi szokások. A férfiak vörös burnuszt, illetve kúfijját, fehér lepelszerű kendőt viselnek, amelyet kétsoros zöld, fekete, vörös zsinórral erősítenek homlokukra. A nők hosszú, fehér leplekben, alacsony sarkú, hátul nyitott papucsokban lomhán vonulnak zöldségfélével meg birkahússal teli szatyraikkal. A kis műhelyek előtt borostás öreg muzulmánok ülnek a küszöbön, s mint az idő lemaradt utasai, nézik az Idegenek forgatagát. Azo- két az idegenekét, akiknek oly A szukban Tanulmány Az Egészségügyi Világszervezet egyik tanulmánya rámutat, hogy bolygónk öt- milliárd lakosának csaknem egyötöde egészségtelen lakásviszonyok közepette él, körülbelül 100 millió pedig hajléktalan. E nemzetközi szervezet szakértői szerint szerves kapcsolat áll fenn bolygónk lakosainak lakásviszonyai és egészségi állapota között. Ilyen értelemben hangsúlyozzák, hogy az idén ötmillió embert lehetett volna megmenteni, ha a különböző betegségekben szenvedő személyek megfelelő lakás- viszonyokkal rendelkeztek volna. A jelentés egyebek között rámutat, hogy csak Latin-Amerikában körülbelül 20 millió felnőtt és gyermek él és alszik az utcákon A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy főleg a fejlődő országokban a lakásviszonyok egyre inkább rosszabbodnak a szegénység és a demográfiai növekedés miatt Feledékeny tűzoltó Egy birminghami tűzoltó éppen burgonyát sütött, amikor egy esethez riasztották A derék mester félretolta lábosát. s rohant kötelességét teljesíteni. Röviddel utána még egy tűzhöz kellett mennie: az ő lakása égett. Elfelejtette a lángot eloltani. Nem találnak magyarázatot a jelenségre A szakértők értetlenül állnak a jelenség előtt: a cápák szétrágják az új, optikai szálakból készített tenger alatti kábeleket, amelyek az USA és Európa, illetve Amerika és Japán között hivatottak az összeköttetést biztosítani. A korábbi rézkábelek nem voltak ínyükre a cápáknak. Az első helyen a bűncselekmények sorában Nagy-Britanniában évről évre több gépkocsit lopnak el. Rendőrségi statisztikai adatok szerint a gépkocsilopás az első helyen szerepel a bűncselekmények lajstromán. Csupán Londonban naponta 240 gépkocsit tulajdonítanak el. s ebből 90-et soha nem találnak meg. Az országban évente másfél millió autólopást jegyeznek fel — írja a Times, hozzáfűzve, hogy a biztosító társaságok több mint 200 millió font sterlinget fizetnek ki kártalanítás fejében a tulajdonosoknak. A dohányzás következményeiről Az Egyesült Államokban a dohányzás okozza a hivatalosan nyilvántartott halálos kimenetelű betegségek 16 százalékát. Kimutatták, hogy 1988-ban ez a káros szenvedély 320 ezer ember halálát okozta, akik rákbetegségben vagy amiatt hunytak el, hogy az eloltatlan cigaretta tüzet okozott. Ugyanakkor az amerikai orvosok megállapították, hogy évente több mint 2500 gyermek hal meg, mert anyjuk terhesség alatt cigarettázott. Maffia-temető A maffia bűnszövetkezet egyik tagjának vallomása alapján az olasz rendőrség szenzációs felfedezést tett: felkutatta az egyik „temetőt“, ahol a maffia áldozatait tüntették el. Agrigen- to szicíliai város közelében, egy olajültetvény melletti szakadékban két összetört gépkocsira bukkantak, bennük tulajdonosaik holttestével, akik hét, illetve tíz évvel ezelőtt tűntek el. Ügynökség 300 millió dollárért áruba bocsátották a világ legrégibb detektívügynök- ségét, a Pinkerton’s Inc-t, amelyet 1842- ben hoztak létre Chicagóban. Alapítója, a skóciai Allan Pinkerton szerényen kezdte: vadnyugati gonosztevők után nyomozott — sikeresen, majd tevékenységét az egész országra kiterjesztette, és fokozatosan átvette a vasúti szállítás biztonságának, Lincoln elnök személyi biztonságának szavatolását, s így v az egyedüli biztonsági ügynökséggé vált, amely az FBI-t megelőzően szövetségi szinten működött. A szecessziós háború idején Pinkerton az északi államok részére kémtevékenységet fejtett ki a déli államokban. Jelenleg az ügynökségnek több ezer munkatársa van, akik nyomozásokat végeznek, a magántulajdon és személyi biztonság szavatolásával foglalkoznak. Negyven év fölött kevés az esély... Csaknem semmi esélyük nincs az elhelyezkedésre azoknak a brit állampolgároknak, akik negyvenedik évük betöltése után vesztették el állásukat, s kényszerülnek új munkahelyet keresni maguknak. Mint a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó londoni hivatal felméréséből kitűnik, a nagy-britanniai cégek hirdetései, ajánlatai az esetek többségében korhatárt szabnak meg az illető állás betöltésére, s az esetek 88,5 százalékában ez a határ negyven év alatt van. Csupán az állásajánlatok 2,5 százaléka kínál munkalehetőséget idősebbek számára. \ Ki a Zemzem vizét issza...
