Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-04 / 5. szám
A HONVÉDELEM KÖZÜGY A napokban a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának legmagasabb rangú képviselői tájékoztatták az újságírókat a szervezet munkáfáről, idei feladatairól. A szövetség tavaly ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját, és az egyik legiskersebb évet zárta. Sportolói számtalan diadalt arattak a világ- és Európa-bajnokságokon, egyéb versenyeken. Megnövekedett a taglétszám. A HSZ 4446 alapszervezetében ma 380 ezer tag tömörül. Ezeknek a 22 százaléka fiatal, 16 százaléka nő. A kétségtelen sikerek ellenére, nem lehetünk azonban elégedettek az eddigi munkával. A Honvédelmi Szövetségnek pótolhatatlan szerepe van a lakosság egységes honvédelmi nevelésének rendszerében, ami nem magánügy, mint sokan gondolnák. Nem magánügy, hogy az iskolákban aránylag alacsony a szervezettség, elsősorban a középiskolákban, ahol még ma is fehér hollónak számít a HSZ alapszervezete. A ritka kivételhez tartozik a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola, ahol a HSZ-nek ezer tagja van. A szövetség egyik legfontosabb feladata a hadkötelesek felkészítése. Erre pedig éppen a középiskolákban nyílik a legjobb lehetőség, ezért is fontos, hogy megalakuljanak az alapszervezetek. Amíg ezt nem sikerül elérni, addig újra és újra meg kell állapítanunk, hogy a bevonuló kiskatonák fizikai felkészültsége nem kielégítő. Az egyébként jó felépítésű, testalkatú fiúk ügyetlenek, nincs kellő állóképességük. A szövetség tisztségviselői figyelmeztettek rá, hogy ez nemcsak a HSZ hibája. Vajon milyen az iskolai testnevelés színvonala, ha ilyen növendékek hagyják el az iskolát? A helyzeten természetesen sürgősen változtatni kell. Szorosabbra kell fogni az együttműködést a SZISZ-szel és a testnevelési szövetséggel. A HSZ a maga módján igyekszik még vonzóbbá, érdekesebbé tenni a munkáját. Jelenleg évente mintegy 100 különféle honvédelmi sport- versenyt rendez. Ezentúl is szívesen látnak mindenkit a modellező-, a rádióamatőr-, a sportbúvár-, a lövész-, motoros- és egyéb körökben. A szövetség egyik legnagyobb idei vállalkozása egyébként a légfegyveres Európa-bajnokság, amely február 25-e és március 2-a között lesz Bratislavában. Eddig 17 országból 420-an jelezték részvételüket. (palágyi) | A negyedik évtized elején Kevés Iskolában mondhatják el, hogy több évtizedes múltra tekintő honvédelmi alapszervezet működik falaik között. A Szőlőskel (Vlnlüky) Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben viszont már a negyedik évtizedébe lépett az iskolai szervezet. Külön örömömre szolgált, hogy még találkozhattam azzal, aki ott volt e szervezet bölcsőjénél. — Iskolánk ebben az évben ünnepli fennállásának harmincötödik évfordulóját — mondta Botos István Igazgatóhelyettes, a HSZ iskolai alapszervezetének alelnöke. — A I szó szoros értelmében, jóformán még meg sem kezdődött az oktatás, amikor hozzáláttunk a honvédelmi alapszervezet megszervezéséhez. — Miért tartották fontosnak már akkor, hogy Iskolájukban ez a szervezet működjön? — A honvédelmi alapszervezet megalapítása nem volt öncélú. Nem a statisztikát akartuk javítani, vagy valamilyen érdemeket szerezni ezáltal magunknak. Bátran ki merem jelenteni ennyi év távlatából is, hogy létiontosségú volt ennek ez alapszervezetnek a megalapítása, ugyanis iskolánkban semmilyen feltételek nem voltak a sportolásra, márpedig e nélkül elképzelhetetlennek tartottuk tanulóink egészséges nevelését. Helyzetünket felmérve megállapítottuk, hogy ha a hagyományos sportolásra nem is, de a honvédelmi sportokra kitűnő feltételek vannak Tokaj hegyalján, így honosodott meg először nálunk u lövészet, majd röviddel utána megteremtettük a feltételeket az összetett honvédelmi sportokhoz is. — Az idők folyamán milyen fejlődésen ment keresztül I ez a szervezet? — Ogy érzem, fejlődésünket legjobban az eredményeink illusztrálják. Persze mindjárt az elején meg kell jegyeznem, hogy abban az Időben még kevés hasonló szervezet működött a krönyékúnkön. Divatos kifejezéssel élve, azt kell mondanom, hogy nem volt konkurencia. De ez mit sem von le eredményeink értékéből, mert nemcsak a járási és a kerületi versenyeken, szlovákiai méretben is az élmezőnyhöz tartoztunk. — Tehát gazdag múltra tekinthet vissza a szervezet, van mivel büszkélkedni, van mire építeni. Milyen a jelenük? — kérdeztem Szabó Mlhálytől, a jelenlegi elnöktől. — Napjainkban azt tartjuk a legfontosabb teladatunknak, hogy minél több és jobb lehetőséget teremtsünk tanulóinknak a honvédelmi munkához. Ezt a szakkörök számának növelésével és felszereltségük javításával akarjuk elérni. Pillanatnyilag négy szakcsoport tevékenykedik az Iskolánkban. Ezek közé tartozik a lövészek, a modellezők, a rádiósok és az összetett honvédelmi sportok szakcsoportja. A közeljövőben szeretnénk megalakítani a honvédelmi vízisportok szakkörét, mert nagyon Jó feltételek vannak hozzá a környékünkön. — A tanulók Is Igénylik ezt a szakkört? — Igen, és nag?on nagy szükség Is_ lesz rá, mert a taI nulők nagyobbik hányada nem tud úszni. A vízi sportok meghonosítása mellett természetesen az úszásoktatás Is ennek a szakkörnek a feladata lenne. — Ogy tudom, hogy majdnem kétszáz tagja van a szervezetüknek. Mire képes egy ilyen nagy szervezet? — Sok mindenre. Büszkék vagyunk arra, hogy idén Is mi szervezhetjük meg az összetett honvédelmi versenyek járási és kerületi döntőit. Persze külön örömünkre szolgálna, ha néhány csillogó érem Is a vitrinjeinkbe kerülne. Ebben az övben további nagy feladat előtt ts állunk. Lehetőségünk nyílt egy honvédelmi ház berendezésére, s ezt úgy szeretnénk megoldani, hogy ebben valóban a lehető legjobb feltételek mellett dolgozhassanak a már meglévő szakköreink. — Az iskola legfontosabb feladata a nevelés és az oktatás. Mennyire lehet a honvédelmi nevelő munkát ezzel Összhangba hozni? — Több mint harmincéves tapasztalat alapján bátran kt merem Jelenteni, hogy azok a tanulók, akik rendszeresen és aktívan bekapcsolódnak a honvédelmi alapszervezet munkájába, sokkal fegyelmezettebbek, kitartóbbak és Jobb tanulmányi eredményeket érnek el, mint azok, akik még nem találták meg a szervezetünkhöz vezető utat — mondta Bo- j tos István. Kamocsal Imr« Belanov, az Aranylabdás Micsoda megtiszteltetés, ha valakiről azt mondják, hogy Európa legjobb labdarúgója. Azé a földrészé, amely e csodálatosan szép és ntánozhatatlan játékot adta a világnak. Az üreg kontinens Aranylabdáját az 1986. évi teljesítményéért Igor Belanov, a Dinamo Kljev és a szovjet válogatott kiváló csatára kapta. De vajon milyen konkurencia lehet abban az országban, ahol Európa aranylabdásának csak a második hely jut? Mert a Szovjetunió labdarúgója nem Belanov, hanem klubtársa. Zavarov lett Mondjuk azt, hogy az Ízlések és pofonok különbözőek? Maradjunk inkább any- nyiban, hogy mindketten kiváló labdarúgók, valóságos művészei ennek a játéknak. Az Aranylabda mindenesetre Belanové. aki 1960. szeptember 29-én született, 174 centiméter magas, 70 kiló. A pedagógiai főiskola hallgatója, nős, egy kislány apia. Azt mondják róla, hogy a pályán mutatott rendkívüli gyorsasága ellenére nyugodt, kiegyensúlyozott ember. Pedig elég furcsa körülmények között került a világot jelentű gyepre. Belőled nem lesz futballista Alacsony, zömök testalkatú, magas homlokú, szigorú tekintetű férfiú — ha utcán látnánk, azt hihetnénk róla, doktori disszertációján dolgozik, vagy éppen a kutatóintézetbe siet. Igor Belanovot azonban többnyire sportöltözékben, kék csíkos fehér mezben látjuk a zöld gyepen, labdát kergetve tíz dinamós kollégájával. Játéka visszatükrözi egyéniségét: két lépést sem tesz feleslegesen a pályán. — Olyan ember, aki állandóan kutat valami után. Bonyolult jellem — mondta róla aranylabdás klubtársa, Oleg Blochin. — Hajlik arra, hogy mindent megkérdőjelezzen, hogy mindent próbának vessen alá. Amikor az'án kutatásai nyomán valamire rábukkan, gyorsan meghódítja. A magyaroknak némi keserűséget okoz: Igor Belanov épp ellenünk játszva tűnt fel, s Jutott el rövid pár hónap leforgása alatt az Aranylabdáig. A 0:6 után. a mexikói vb-n ismerte meg nevét a világ, s emlékezetes az a küzdelem (?), amelyet egymaga vívott négy-öt magyar hátvéddel. [A kapitány úgy rendelkezett, hogy Belanov előretolt csatárként zavarja a magyar védelmet. Ez tökéletesen bejött.) Nem az a fajta csatár, aki végigfutja a mérkőzés kilencven percét, aki felfelbukkan valahol a pályán. Belanov mindig ott fut és oda fut, ahova a labda érkezik, ahova a labda érkezhet, s előfordul, hogy csupán kétszer villan meg a találkozón, de ez a két jelenet eldönti a két pont sorsát. Talán éppen ez a sajátosság emelte őt a legnagyobbak közé. Bár karriert igazán a kijevi Dinamó csapatában csinált, Belanov gyakorta emlegeti, hogy ő voltaképpen szivében ogyesszal. Nyolcévesen jelentkezett első edzőjénél, hogy gyermekfutballisták válogatóján vegyen részt. A bemutatkozás nem ment jövendő aranylabdás- hoz méltóan: a kis Belanovnak, bármennyire Igyekezett is, semmi nem sikerült. — Fiacskám, neked itt semmi keresnivalód, eredj szépen haza. Belőled aligha lesz az életben futballista — csóválta fejét az edző, s a majdani csillag sírva hagyta el a stadiont. Nem hagyott fel a kísérletezéssel: továbbra Is el- eljárogatott a stadionokba, hátha felveszik valamelyik kölyökcsapatba. Makacs kitartása eredménnyel lárt: az ogyesszai Csernomorec sportiskolájának tanulója lett. Először az., ogyesszai katonai sportklub labdarúgócsapá- tában játszott, aztán átkerült a Csernomorecbe. Ekkor figyeltek fel rá a Dinamó Kijevnél. A Ktjewel nyert néha bajnokságot, a Kupagyőztesek Európa Kupáját, s bekerült a Szovjetunió válogatottjába. Sikerember: aranylabdás, az év egyik legjobb sportolója a Szovjetunióban. Klubcsapatát a világ egyik legjobb tizenegyesének tartják. Sikerember, ám az Arany- labdával és a kupák tömegével együtt megmaradt annak, aki volt. Egy Interjúban arra a kérdésre, mivel tölti szabadidejét, így felelt: — Természetem szerint otthonülő vagyok. Ogy vélem, a legjobb pihenés az, amikor családunk mindhárom tagja együtt van, s azzal foglalkozik, ami mindannyiunknak érdekes. GYAKRAN A KEVÉS TÖBB Molnár Péter mérnök, a lokomotíva Rtmavská Sobota 25 éves testépítője szívesen fog emlékezni az elmúlt évre. őszi versenyeit szinte zsinórban nyerte. Szeptember végén Kassán (KoSlce) a Tréner folyóirat vándorserlegéért meghirdetett versenyen az erős nemzetközi mezőnyből emelkedett ki, majd Romániában a Nagyváradon megrendezett háromnapos Trofeul Crlsana versenyen lett aranyérmes, és végül jött a „hattrlck“ az opaval városi serleg elnyerésével. Ezekkel az eredményekkel megalapozta a szélesebb, 12 tagú válogatott keretben Is a helyét, ráadásul ez azt ts jelenti, hogy idén selejtezők nélkül jogosult lesz az országos döntőn való részvételre. Péter pedagógus, nőtlen fiatalember, Idejének nagy részét kedvenc sportjának, a testépltésnek szenteli. Nem gyermekkorában kezdett el edzeni a rimaszombati Izompacsirta, mégis pár év alatt szinte csodákat művelt a testével. — Végzős gimnazista voltam, és hőrthorgas csontkollekciónak számítottam, hisz 186 centiméteremhez csupán 68 kilő volt a súlyom. Barátaim egyszer jő adag Iróniával egy folyóiratot mutattak, amelyben csupa erős, arányos testű, izmos embereket láthattam. Mikor azt Is megtudtam, hogy ezt kitartó edzéssel és fehérjedús táplálkozással el lehet érni, máris határoztam. El-eljártam a kulturlsták akkori edzőtermébe, a B2-es panelházba, és figyeltem a nagyokat. Rá- bely Attila, a sportág elismert szakembere látva első edzéseimet, azt találta nekem mondani, hogy tipikusan Jő alkatom, csontvázam van a testépítéshez. Ez aztán kellő önbizalmat, bátorságot adott, és vasakarattal láttam munkához. Még ebben az évben neveztek a serdülők kerületi versenyébe, és a negyedik helyen végeztem. A gimnázium elvégzése után Péter a Nyltrat Mezőgazdasági Főiskolán folytatta tanulmányait és az Elite* NitrS- hoz Igazolt. A rendszeres, kitartó edzéseknek hamar beérett a gyümölcse. Elsős korában az országos bajnokságon Is negyedik hely Jutott neki. Aztán már a férfiak kategóriájába sorolták, de közben valóban megférfiasodott, testalkata, súlya Is ezt tükrözte. A kővetkező évben, bronzérmes lett az országos bajnokságon. Sikeresen befejezte tanulmányait, majd Rokycanyba került, ahol egyéves katonai szolgálatát töltötte. Az edzéseket itt is folytatta, s az országos bajnokságon a második helyre rangsorolták. A szolgálat befejeztével válaszűthoz ért: vagy az Elite* Jobb anyagi feltételekkel rendelkező egyesületét választja, vagy hazatér a Rima partjára, ahonnan elindult, ö az utöbblt választotta. — Ogy érzem, ennyivel tartoztam egyesületemnek és szülővárosomnak is. Közben felépült az új edzőterem, amely nagyon J61 fel van szerelve. Csupán egy-két speciális berendezést hiányolok még, de már ezek Is meg vannak rendelve. Nekem azt Is lehetővé tették, hogy bármikor edzhes- sek. Az anyagi feltételek kissé szerényebbek, de az előrejelzések e téren. Is biztatók. A kezdők, a fiatalok példaképüknek tekintik Pétert. Figyelik minden mozdulatát, edzéseit, érdeklődnek étrendje, életstílusa lránt. ö pedig szívesen segít, ad tanácsot. — Nekem nincs edzőm, és nem ts látom ebben a sportban szükségét. Szívesen segítek másoknak Is, de szerintem mindenkinek elsősorban saját magát kell Ismernie. Tévedés az Is, hogy nehéz vas, nagy Izom. Nálunk' gyakran a kevés több, és ez az időre Is vonatkozik. Mindenkinek saját magának kell az optimális edzésanyagot megállapítania. A fiatalabb kollégáknak Is többször elmondtam már, hogy az edzés nem minden, ezen kívül fontos az étrend, az életvitel, az elegendő alvás. £n például napi kilenc órát alszom. A terveiről szólva elmondja, hogy úgy érzi, vannak még tartalékai, nincs még teljesítőképessége csúcsán. Egy cél lebeg előtte: bekerülni a válogatott csapatba ás eljutni a stuttgarti Euröpa-bajnokságra. Polgári László (A szerző felvételej
