Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-11-04 / 44. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Törvényesség- fegyelem- erkölcs „Rövidesen öt éve lesz, hogy a CSKP KB Elnöksége levélben foglalkozott a szocia­lista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése elleni harc hatékonyságának növelésével. A párt- és állami szervek je­lentős erőfeszítéseket tettek az említett do­kumentumokban leszögezett követelmények érvényesítéséért, ennek ellenére csak részeredményeket értünk el“ — mondotta az SZNT legutóbbi ülésén Pavol Kis, az SZSZK legfőbb ügyésze. Az ország dolgozói Joggal követelik, hogy vessünk véget a szocialista törvé­nyesség, fegyelem és erkölcs alapelveí megsértésének, és vonjuk le a következ­tetésekét mindazokkal szemben, akik nem tisztelik ezeket az elveket. A főügyész elemzése szerint a szocialista gazdaság megkárosításának egyik oka az, hogy a vezetők sokszor nem teljesítik kötelessé­geiket, nem elég átttekinthető a nyilván­tartás, lebecsülik a szocialista vagyon vé­delmének jelentőségét, kevésbé hatékony a belső ellenőrzés, a helyi, a csoport-, az ágazati és személyi érdekeket, a társdal- mi érdekek fölé helyezik. Különösen nyu- talanító az, hogy az utóbbi időben a leg­súlyosabb bűncselekményeket többnyire vállalati és üzemi vezetők követték el. Pozitívumként könyvelhető el, hogy egy­re több gazdasági bűncselekményt tár fel a rendőrség, leleplezi az élősdi, harácsoló, korrupt vagy spekulációs tevékenységet foly­tatókat, és sok esetben gátat vet annak, hogy valakik munka nélkül jövedelemhez jussanak. Hozzájárul a gazdasági bűnözés elleni harchoz az is, hogy a hírközlő esz­közök igen nyíltan tudósítanak a felderí­tett gazdasági bűncselekményekről és azok okairól. A bűncselekmények megakadályozásához járulhatna hozzá az is, ha az állampolgá­rok vagyonuk gyarapodásával párhuzamo­san növelnék az annak megóvására for­dított anyagi eszközöket. Olykor az is le­hetővé teszi a betöréses lopásokat, hogy az állampolgárok a figyelmeztetés ellenére sem gondoskodnak a megfelelő biztonsági berendezésekről, zárakról, vagy pedig nem használják őket. Ugyanez elmondható a társadalmi tulajdon védelméről is. A közös tulajdon kezelői egyes helyeken még min­dig nem állnak hivatásuk magaslatán. Van­nak olyan gazdálkodó szervek, amelyek nem tesznek határozott lépéseket, hogy felszámolják a bűncselekményeket lehető­vé tevő körülményeket' A főügyészi jelén-, tésből is kiemelhető' az. hogy' a népgazda­ságban meg kell követelni a felelős veze­tőktől: hajtsák végre, alárendelt szerveik­nél pedig ellenőrizzék a törvényesség vé­delméből rájuk háruló feladatokat. A főügyész beszámolójához hozzászóló képviselők hangsúlyozták, hogy nem sza­bad megtűrni a rendetlenséget, a rossz gazdálkodást, a fegyelmezetlenséget. A dol­gozók többsége amellett van, hogy a bűn- cselekmények elkövetőit szigorúbb és kö­vetkezetesebb büntetéssel sújtsák. A bűn­üldöző szervek nagyobb aktivitását a köz­vélemény úgy minősíti, hogy elvszerűbben és határozottabban lépnek fel a társada­lomellenes jelenségekkel szemben. Ehhez a kétségtelen igazsághoz azonban egy gon­dolat kívánkozik: a megelőzés a leghatá­sosabb fegyver a bűnözés elleni harcban. STRASSER GYÖRGY Beszélgetés a Komszomol Kárpátaljai Körzeti Bizottságának titkárával, V. A. Prihogykóval Dj gondolkodást a feladatok megoldására A közelmúltban Kassán (Kosice) sor került a ZENIT Interklubjáért kezes­séget vállaló gazdasági szervezetek képviselőinek tanácskozására, amelyen részt vett a lenini Komszomol küldött­sége is. Ebből az alkalomból beszélget­tünk a Komszomol Kárpátaljai Körzeti Bizottságának titkárával, Vlagyimir Afanaszjevics Prihogykóval (a képen). # Titkár elvtárs, mi előzte meg if­júságunk és a baráti uzsgorodi, mis­kolci, krosnói, cottbusi és Sztará Za- gora-i kerületi ifjúsági szervezetek tu­dományos-műszaki együttműködése nemzetközi központjának létrehozását? — A baráti Ifjúsági szervezetek kép­viselőinek tanácskozásán elfogadott együttműködési program hozzájárulás a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa hosszú lejáratú tudományos-műsza­ki és gazdasági programjának megva­lósításához a szocialista országok ifjú­ságának részéről. Kiindulópont és meg­felelő bázis a közös termelési, műszaki, tervező és szervező kérdések és fel­adatok megoldásához az érintett or­szágokban. Az ifjúság körében nagy visszhangra talált. Az egyes országok­ban kitűzött célprogramok — az Elekt­ronika, a Robot, a Békeatom, a Hala­dás, az Élet, a Fáklya, a Transzport, a Komfort — rendkívül vonzóak a fia­tal mérnökök, technikusok, műszaki tervezők, orvosok, biológusok és ter­mészettudósok, d§ éppúgy a diákok, if­júmunkások és fiatal mezőgazdasági dolgozók számára. Tekintettel arra, hogy a baráti kapcsolatok és a tudományos-műszaki nemzetközi együtt­működés rendkívül megnövekedett, szükségessé vált az ifjúság nemzetközi tudományos-műszaki együttműködése központjának, a ZENIT Interklubnak a létrehozása, amelynek az ügyvezető el­nöke a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Szervezetének elnöke. # Miben látja a SZISZ és elsősorban a' kelet-szlovákiai ifjúsági szervezetek és a Szovjetunió kárpátaljai körzete if­júsági szervezetei együttműködésének jelentőségét és hozzájárulását a ZE­NIT Interklubja keretében? — Véleményem szerint az ifjúság tudományos-műszaki nevelésében foly­tatott sokévi gyümölcsöző és alkotó együttműködésünk a ZENIT Interklub- jának létrehozásával minőségileg ma­gasabb szintre került. Az együttműkö­dés kiterjed az anyagi-műszaki felté­telek és a konkrét végeredmények meg­teremtésére. A klub első lépéseivel összefüggésben elmondhatom: az együttműködés mechanizmusa lehetővé teszi, hogy sok fiatalt, számos Komszo­mol- és SZISZ-alapszervezetet vonjunk be a tudományos-műszaki haladással összefüggő kérdések megoldásába. El­mondhatom továbbá, hogy ez a mecha­nizmus magában foglalja a tudományos és műszaki kérdések megoldásának egész sorát. S nagy hasznára válik sze­rintem minden félnek, hogy e kérdé­sekben haladéktalanul kicseréljük leg­újabb ismereteinket, tapasztalatainkat. Folynak az előkészületek a csereláto­gatások, közös szemináriumok, tanul­mányi kirándulások megvalósítására a Komszomol és a SZISZ, a partnerválla­latok, illetve az ifjúsági utazási iro­dák, a CKM és a Szputnyik közvetíté­sével. A kassai tanácskozás azt bizo­nyítja, hogy törekvésünknek nagy jö­vője van. PÉM ZSUZSA Számítástechnika az iskolában A Galántai (Galanta) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 1981-ben vezették be a számítástechnika oktatását. Kezdetben nehéz, azt is mondhatnánk, hogy mostoha körülmények között folyt a munka, ami­nek egyszerűen az volt az oka, hogy nem volt számítógépük. Később egy gépi kód­ban programozható asztali számítógépet kaptak, amelyet éveken keresztül „nyúz­tak“ a diákok. Tavaly végre megérkeztek az első személyi számítógépek, s ezzel olyan feltételeik lettek, hogy a kötelező óraszámok mellett szakköri tevékenységre Is gondolhattak. Nem is késlekedtek, szin­té a számítógépek üzembe helyezésével egyszerre megalakították a számítástechni- Tial szakkört, amelynek vezetését Pék Lász­lóra, az iskola tanárára bízták. — Nagy volt az érdeklődés a szakkör iránt — mondja. — A fiatalok fogékonyak az űj Iránt, hát még ha olyan divatos új­donságról van szó, mint a számítástechni­ka! Eleinte kettesével-hármasával dolgoz­tak egy-egy számítógépen, de közben kap­tunk még néhányat, úgyhogy ma már egy számítógép mellett csak egy tanuló ül, ami igencsak megkönnyítette a munkánkat. A tanulók rövid idő alatt annyira megked­velték a számítástechnikát, hogy a foglal­kozások végén alig lehet őket hazaküldeni. Bekapcsolódtunk a diákok szakköri mun­kájába továbbá a mikroelektronikai, vala­mint a Honvédelmi Szövetség által rende­zett számítástechnikai és elektrotechnikai versenyekbe is. — A tanulók általában nem szeretnek olyasmivel foglalkozni a szabadidejükben, ami szorosan kapcsolódik a tananyaghoz. Ez esetben azonban másként alakult a helyzet, hiszen hazaküldeni sem lehet őket a szakköri foglalkozás végén. Mi a ma­gyarázata? — Ebben a folyamatban teljesen más a tanár szerepe, mint a hagyományos okta­tásban. Ha a tanuló odaül a számítógép­hez, a szó szoros értelmében a gép válik a tanárává, a számítógép oktatja őt. A ta­nári segítségre, tanácsokra, természetesen így Is szükség van. A tanár sincs azonban könnyű helyzetien, mert szakértelem szük­séges ahhoz, hogy valaki be tudjon kap­csolódni az éppen" „futtatott“ programba. — A szakkör . jelenlegi felszereltsége mennyire felel meg a követelményeknek, illetve az elképzeléseknek? — Megfelelőnek tartóul- a jelenlegi hely­zetet, holott tudom, hogy vannak iskolák, amelyek több, esetleg korszerűbb számító­gépekkel dolgozhatnak. Viszont a lemara­dásunkat nem tartom olyan nagynak, hogy a felzárkózás gondot okozhatna a jövőben. Számolunk azzal, hogy rövidesen kapunk egy közepes nagyságú számítógépet is, így még több lehetőségük lesz diákjainknak a számítógépes rendszerrel való ismerkedés­hez. — Kik segítik a szakkört ebben a mun­kában? — Számítógépeink egynegyedét központi forrásból kaptuk, a további gépeket járá­sunk társadalmi szervezeteinek köszönhet­jük. Nagyon hálásak vagyunk a Honvédel­mi Szövetség járási bizottságának, amely öt személyi számítógéphez juttatott ben­nünket, egyet pedig állandó használat­ra kölcsönkaptunk tőlük. Szakmai té­ren a Szlovák Tudományos Akadémia Ki­bernetikai Intézete galántai részlegének dolgozói siettek a segítségünkre. Nagyon sokat köszönhetünk Borsányi Antal mér­nöknek, aki a szabadidejét is feláldozva segít a különféle szakmai kérdések meg­oldásában. Amellett, hogy a gépeink javí­tását és karbantartását szinte teljesen ma­gára vállalta, a legújabb számítástechni­kai ismereteket is tőle tudjuk meg, de még a saját számítógépét sem sajnálja. — Milyennek látja a szakkör jövőjét? — Lefontosabb feladatunknak azt tart­juk, hogy minél több fiatalt bekapcsoljunk a szakkör munkájába. A közeljövőben já­rásunkban nyílik egy olyan üzem, ahol több számítástechnikai és elektronikai szakemberre lesz szükség. Szeretnénk, ha ezeket a munkahelyeket néhány év múlva a mi fiataljaink töltenék be. A számítás­technikai szakkör nem várt hatással volt a fiatalok pályaválasztására. E szakkörnek köszönhető, hogy egyre több fiatal jelent­kezik műszaki főiskolákra. Ez felbecsülhe­tetlen eredmény. Ugyanakkor tevékenysé­günket szeretnénk kibővíteni. Véleményem szerint képesek lennénk kisebb számítás- technikai megrendeléseknek Is eleget ten­ni. Az első lépés ezen a téren az lenne, hogy a szakkör vállalná Iskolánk ügyviteli munkájának elvégzését. Ettől függetlenül a jövőben Is az oktatás marad a legfonto­sabb feladatunk. KAMOCSAI IMRE Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (XX) Oktober és nemzetközi jelentősége Az emberiség törté­nelmének korszákal­kotó eseményére em­lékezik a haladé vi­lág. 1917. november 7- -re, amikor a történe­lemben először vette kezébe sorsának irá­nyítását a nép. Az ok­tóberi forradalom győzelme fordulatot ho­zott, hatással volt és van az egész világ fejlődésére. Oroszországban elszakadt a világimperializmus szilárdnak hitt lánca, ezzel az egész lánc - meggyengül. Megszűnt a magántulajdon egyeduralma, a világ egy- hatodán a szocialista termelési viszonyok lettek úrrá. Nem meglepő tehát, hogy már akkor kitörő lelkesedéssel fogadták világszerte az orosz proletárok győzelmét az elnyo­mott osztályok, népek és nemzetek. Néz­zük, mit írt 1917. november 9-én Oj orosz forradalom című cikkében a Népszava, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt köz­ponti közlönye: „A most Induló forradalom tisztára pro- letármozgalom, s így elmondhatjuk, hogy az orosz revolúció ma a pétervári mun­kások és katonák győzelmével és kormány- rajutásával eljutott kifejlődésének csúcsá­ra. 1917 orosz forraadalma ugyanazt a ké­pet tárja elénk, mint 1789 francia forra­dalma. Amely fájdalmas ég viharokkal tel­jes volt a nagy francia forradalom útja a girondetói a jakubinusokig, olyan sok harcon keresztül száguldott a nagy orosz forradalom a kadetoktól a bolseviklekig. Ha annak a súlyát akarjuk megállapíta­ni, mit jelent a bolsevik! párt hatalomra kerülése, akkor azt kell néznünk, mit akar Leninek pártja. A bolsevik program már néhány hét előtt egy pillanatra, mint va­lami vakító fényű fáklya mutatta meg, mi­féle meggyőződések és érvek hevítik az orosz munkásság tömegeit. Akkor elfogad­tatták a maguk akcióprogramját; három fontos célt tűz maga elé ez a program: 1. A proletárság diktatúráját, 2. a rögtönös békekötést, 3. a gyárak és földek nacíona- lizálását. Ez a pogram mutatja, hogy ami most Oroszországban történik, nem más, mint gigászt arányokba nagyítva az 1871-es párizsi kommiin. A proletárság diktatúrája akkor is vesztes háború romjain épült, de elbukott, mert elszigetelten állt, mert nem tudott országos mozgalommá lenni, és mert a németekkel való további harc lobogóját akarta a háborútól fáradt, békére vágyő francia tömegek kezébe adni. A bolseviki párt és vele a proletár töme­gek uralma Oroszországban két tényezőn fordul még: stkerül-e a mozgalmat orszá­gossá tenni, a parasztságot a proletárság mellé állítani, és sikerült-e azonnal békét kötni.“ Ha ez utóbbi nehezen is, de az előbbi annál jobban sikerült. Az orosz forradalom győzött rövid idő alatt úgyszólván az egész országban. Az orosz forradalom ezenkívül nagy hatással volt az első világháború to­vábbi kimenetelére, a nemzeti felszabadító mozgalmak alakulására. Hatására felbom­lott a népek börtönének tartott Osztrák- Magyar Monarchia, amelynek romjain töb­bek között létrejött az önálló Csehszlovák Köztársaság Is. Elkezdődött az imperializ­mus gyarmati birodalmának a szétbomlá­sa. Azóta hét évtized telt el, és a Szovjet­unió fejlett szocialista állammá vált, amely­nek hatalmas ipara és gépesített nagyüze­mi mezőgazdasága van. A szovjet rendszer biztosította a gazdasági növekedés gyors ütemét. Ma a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa által kijelölt úton, a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának és átépítésének idősza­kában tovább folyik a hetven éve tartó gigászi munka. Mindez meggyőzően mutat­ja á Szovjetunió erejét, felkészültségét, fejlettségét és fejlődésének perspektíváit. A nagy októberi szocialista forradalom és a Szovjetunió léte tette lehetővé a szo­cialista világrendszer megalakulását, fejlő­dését. A világ első szocialista állama so­kat tett és tesz a szocialista országok közösségének erősítéséért. Nagymértékben hozzájárult — elsősorban a KGST keretei között — a többi szocialista ország anya­gi-műszaki bázisának a megteremtéséhez. A Szovjetunió a szocialista országok több­ségének fő nyersanyagszállítója és keres­kedelmi partnere. Közismert, hogy a szovjet hadsereg a szocialista világrendszer legerősebb és legkorszerűbb hadserege, a szocialista or­szágok biztonságának és békéjének leg­főbb védelmezője. Ennek ellenére a Szov­jetunió a leszerelés és a békepolttika leg­főbb kezdeményezője. Ezzel a következe­tes békepolitikájával kivívta az egész vilá­gon a józanul gondolkodók elismerését és támogatását. Nagy tekintélynek örvendő nagyhatalom, amely hatékonyan tudja képviselni az elvszerü szocialista nemzet­közi politikát. Népünk újkori történelme, a nemzeti és szociális szabadságért vívott harca a szo­cializmus felépítésére és Csehszlovákia szilárd nemzetközi helyzetének megterem­tésére irányuló munkája elválaszthatatlanul összekapcsolódik a nagy októberi szocia­lista forradalom győzelmével és a Szovjet­unió létezésével. Az orosz bolsevikok pél­dájára és az ő segítségükkel született meg nemcsak a Csehszlovák Köztársaság, ha­nem Csehszlovákia Kommunista Pártja is, amely a munkásosztály forradalmi élcsapa­ta lett, győzelemre vitte a szocialista for­radalmat hazánkban, és ma is vezeti tár­sadalmunkat a szocializmus építésének út­ján. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom