Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-10-28 / 43. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK ÁLLNI A VERSENYT Feltételezhetően senki se kételkedik an­nak az állításnak az igazában, hogy jö­vőnk, boldogulásunk múlik azon, miként leszünk képesek megfelelni a gazdasági kihívásoknak. Nem hangsúlyozhatjuk elég­gé: csak a hatékonyság és minőség javí­tása révén törhetünk ki az eddigi bűvös körből. A gazdaság fejlődésének ugyan­akkor nélkülözhetetlen feltétele a tudomá­nyos és a magas műveltségű színvonal, az ideológiai környezet jótékony hatása. Aki figyelemmel kísérte a KGST kor­mányfőinek moszkvai tanácskozásait, bizo­nyára egyetért abban, hogy nemcsak a szo­cializmus országaiban, hanem az egész földkerekségre kiterjedő átalakulás tanúi és részesei vagyunk. Ilyen világméretű és gyors átrendeződés nem volt még az em­beriség történetében. Az atomenergia, az atomkorszak, a technikai robbanás, a mik­roelektronika, a chipek és a robotok jel­lemzik mindinkább a világot, és alakítják a világgazdaság, a népgazdaságok struk­túrájának eddigi rendszerét. Szédületes iramban rendeződik el a nemzetközi mun­kamegosztás, most dől el, hogy országok, népgazdaságok hogyan tudnak mindehhez igazodni. A KGST felismerte, hogy az előt­tünk álló feladatok megoldásához nem ele­gendőek az eddigi szervezeti eszközök, el­engedhetetlen a pénzügyi-valutárís eszköz- rendszer, az elszámolások korszerűsítése is. Hazánk miniszterelnöke, Lubomír Strou- gal a KGST rendkívüli 43. ülésszakán bí- rálóan szólt a szervezet eddigi munka- módszereiről, kifejtette, hogy eddig csak általános és gyakran különböző elképzelé­sekkel dolgozunk, amelyek nem mondanak semmit arról, milyen nehézségeket kell le- küzdenünk, milyen nagy munkát kell el­végeznünk ahhoz, hogy megoldásuk során elérjük az első reális eredményeket, és általa eljussunk a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésében a nagyobb haté­konyságig. Csehszlovákia azok közé az országok kö­zé tartozik, amelyek külgazdasági kapcso­lataikat a legnagyobb mértékben a KGST közösségre, főleg a Szovjetunióra orientál­ják. Ezért gazdaságunk fejlesztésének stra­tégiája végett olyan együttműködésben va­gyunk érdekeltek, amely lehetővé teszi az intenzív gazdasági fejlődést, ezzel össze­függésben a lakosság életszínvonalának emelését. A jelen időszakban kiemelkedő jelentő­ségűek azok a lépések is, amelyek célja a KGST szervezetének, intézményrendsze­rének a rugalmasabbá tétele. Csökken a különböző állandó bizottságok száma, a vállalatok, gazdálkodók mind több ország­ban növekvő önállóságra, közvetlen nem­zetközi kapcsolatokra rendezkednek be. Szóba került az is, hogy elengedhetetlen a pénzügvi-valutáris eszközrendszer, az el­számolások korszerűsítése is. Lehetségessé válik a vállalatok között a nemzeti valu­tákban történő elszámolás, és foglalkoztak a transzferábilis rubel későbbi szabad át­válthatóságával is. Elhangzott a tanácskozáson az is, hogy az együttműködés középpontjába a modern gépek és technológiák cseréjét kell állí­tani. Ehhez azonban a gépek műszaki tu­la idonságain gyökeresen javítani kell, csak ez az út vezet a korszerű export megte­remtéséhez. A tanácskozás további fontos lépés volt ahhoz, hogy minden tagországban reális képet alkossanak a szocialista gazdaság­ról, világosan lássák és minél előbb meg­oldják a problémákat. Strasser G 'rgy LEVELEZŐINKTŐL A közjóért A nagy októberi szocialista forradalom 70 évfordulója tiszteletére a Nemzeti Front járási bizottsága és a jnb a közhasznú munka hónapjává nyilvánította októbert a Lévai (Levicej járásban. A polgárok első­sorban a választási programok megvalósí­tásán fáradoznak Ötvennégy építkezésen legalább 37 millió korona értékű munka elvégzésére számítanak A fokozott erő­feszítés nyomán, társadalmi munkában, több középület készül el, köztük a besei (Beäa) ifjúsági klub, a kurali (Kurafany) bolt. Tolmácson fTlmaffe) és Vel'ky Dúrbán pedig a tornaterem. Rudolf Gábris Újítások haszna A komáro-mj. (KÓmárno) hajógyárban az év első háromnegyedében ötszáz újítási ja­vaslatot nyújtottak be, ebből százhetvenet elfogadtak és százhatvanat már meg Is valósítottak. A gazdasági haszon megha­ladja a három és fél millió koronát. A gyár legjobb újítója Peter Feubauer, aki megoldotta a Kama típusú kanalas kotró­gépeken a tirlsztoros transzformátorok el­lenállásának csökkentését. liléé Stano Ne feledkezzünk meg az utánpótlásról „A pionírkollektívák tevékenységét az eddiginél sokkal nagyobb mértékben össze kell kapcsolni a gyermekek, az iskola és a lakóhely mindennapi életével. Ügyeljünk arra, hogy e tevékenység legyen sokrétű és színes, hogy maradjon idő a pionírszo­kások és -hagyományok ápolására, a jel­képek értékének tudatosítására, a pionír­törvények érvényesítésére. (...) A fiúk és lányok SZISZ-taggá válásának előkészítése szorosan összefügg a SZISZ Pionírszerve­zete munkája formálnak és módszereinek hatékonyabbá tételével. Neveljük ezért a gyermekeket nagyobb önállóságra és fele­lősségvállalásra.“ Jaroslav Jenerál főbeszá­molójában hangzottak el ezek a gondola­tok a SZISZ IV. kongresszusán, ahol a pio­nírmunkáról számos pozitívumot és nega­tívumot megemlített még a beszámoló, majd a felszólalók Is. Az egyik központi kérdés a Pionírszervezet káderellátottsága volt. Felsner Ernő, a komáromi (Komárnoj Agrostav vállalat dolgozója, a SZISZ Já­rási és Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának tagja, a IV. kongresszus küldötte is ezt tartja döntő fontosságú tényezőnek: — Az v alapszervezeteimben is, de ahol csak járok, funkcióimból eredően külön fölhívom erre a figyelmet, nem lehet olyan embereket megbízni a gyermekek nevelé­sével, a pionírszervezet Irányításával, akik ezt funkcióként kezelik, egyébként viszont tessék-lássék munkát végeznek. Én is ak­tivista vagyok, tudom, hogy a gyerekek bizalmát nem nehéz megszerezni, de éppen ilyen könnyen és gyorsan el Is lehet vesz­teni. Ebben a kérdésben egyet is értünk. El­lenben ő már egy szinte ideális álláspont­ról beszélt, hiszen jelenleg nem az a kér­dés, milyen módon kiválogatni az őrsveze­tőket és az instruktorokat, hanem az, ho­gyan meggyőzni a SZISZ-tagokat e munka fontosságáról. Ebben viszont ő ért egyet velem. — Sokan szívesen mutogatnak másokra, például a gazdasági vezetésre, az Iskolák érdektelenségére. Én viszont azt mondom, bennünk a hiba, konkrétan az Ideológiai meggyőző munkában. Sok az aktív SZISZ- tag, jó munkát Is végeznek, de mindenek­előtt olyan feladatokat vállalnak, amely­nek eredményét rövid távon le lehet mér­ni, konkrétan értékelni lehet. A nevelési feladatoktól — az őrsvezetői és az instruk­tor! munkát én egyértelműen ilyennek tar­tom — valahogy fáznak még a legaktívabb tagjaink Is. Aztán a formákról, módszerekről beszél­getünk. — Lényeges, hogy a gyerekek elé tűzött cél mindig konkrét legyen, a célt pedig az ő elképzeléseik alapján állapítsuk meg, és lehetőleg közösen. Ez nem azt jelenti, hogy a felnőttnek nem lehetnek ötletei, hogy önmagát alá kell rendelnie a gyere- kek-pionírok akaratának. Csak amit ő ki­ötlőit, az a gyerekek számára már aján­dék legyen, a jől végzett munka elisme­rése. Például: különböző, körülmények miatt a gyerekek ritkán tudnak hosszabb kirán­dulást javasolni. Ugyanis csak a vezető tud kapcsolatba lépni az ifjúsági utazási irodával, üzemekkel autóbuszügyben, Igé­nyelhet pénzt a szülői tanácstól és a hi­vatásos pionírvezetőtől. így voltam például én a saját csoportommal, a Rysyn, még­hozzá a SZISZ IV. kongresszusának tisz­teletére. Csak figyelés kérdése, hogy he­lyes Irányba tudjuk terelni a gyerekek ér­deklődését. Azt Is elmondja, hogy ő például rend­szeresen látogatja a szülői értekezleteket, néha az osztályfőnöki órára is bemegy, a tanulmányi eredményekről pedig állandóan áttekintése van. — Időigényes lehet — gondolkodom han­gosan. — De másként nincs értelme — vála­szol Ernő, mintha ő is csak hangosan gom dolkodna. A fizetett dolgozók gondjairól a tisza- csernői (Cierna nad Tisou) Gergely Gab­riellával beszélgettünk. — Az abszolút alapvető kérdés, hogy nem mindenhol tudatosítják a pionírvezetők fon­tosságát, sőt, sok helyütt összetévesztik a raj- vagy őrsvezetői funkcióval. Ebből ered minden »más: az, hogy gyakrkn alkalmaz­nak gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalt vagy éppen tanítót, akinek éppen az adott időben nincsen helye. Pedig ez a munka speciális felkészülést igényel, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy iskolákat hoztak létre Ilyen Irányzattal. A pionírvezetői munka helytelen értelmezése az is, ahogy besorolnak minket: az okta­tásügytől kapjuk a fizetést, ugyanakkor a SZISZ által meghatározott feladatokat — majdnem azt Is mondhatnám: órarendet — kell megvalósítanunk. Ilyen körülmények között nem kevés a félreértés, kettős a munkánk értékelése, minden a jó szán­dékon múlik. Ezekről a kérdésekről a főbeszámoló is szólt, de a vita során is többször emle­gették. Mindkét esetben sikerekről is be­számoltak. — Én nagyon fontosnak tartom ezt, mert sok olyan ötletet kaptam, amit a későb­biek során felhasználhatok. Nekünk Is van­nak olyan tapasztalataink, amelyeket talán másutt is hasznosíthatnak. Ilyen például az önkéntes pionírfunkcionárlusok beszervezé­se és az aktivistahálózat stabilizálása. Ml ezt úgy értük el, hogy a szikrák és a pio­nírok szüleit győztük meg e munka fon­tosságáról. Már idáig Is szép eredmények köszönhetők ennek a felismerésnek, a jö­vőt illetően pedig kimondottan optimista vagyok. Valóban! A kongresszusi tárgyalásokra általában a konkrétság és a konstrukttví- tás volt a jellemző. A piontrmunka érté­kelése is Ilyen szellemben folyt. Csak na­gyobb teret kapott, mint az elmúlt Idő­szakban, ami arról tanúskodik, hogy so­kan tudatosították a pionírok nevelésének, Irányításának fontosságát. Már csak az kell, hogy ez a felismerés a gyakorlatban is tükröződjék. Neszméri Sándor Már beszámoltunk arról, hogy a Tu­dományos-Műszaki Fejlesztési és Beru­házási Állami Bizottság védnöksége alatt jövőre nagyszabású nemzetközi kiállításra kerül sor, és talán áttörés lesz a tudományos-műszaki ifjúsági klubok munkájának javításában. Ezen a kiállításon ugyanis olyan segédesz­közöket. műszereket mutatnak majd be, amelyek révén a fiatalok megis­merkedhetnek a csúcstechnikával. A kibontakozást gátolta továbbá, hogy mindmáig az egész országban nincs egy olyan központ, amely mód­szertanilag irányítaná, összefogná a klubok munkáját. A múltkor is emlí­tett kormányprogram pedig, amely cé­lul tűzte ki a fiatalok nagyobb arányú bevonását a tudományos és műszaki alkotótevékenységbe, már 1984 decem­berében megszabta, hogy legkésőbb 1985-ben létre kell hozni a tudomá­nyos-műszaki ifjúsági klubok országos tájékoztató és konzultációs központját. Azóta lassan két év telt el, de a központ kérdése még mindig nyitva van, illetve a jelek szerint hamarosan megoldódik. Eddig megfelelő' épület, hely hiányában késett a megoldás. Idő­közben a fővárosi nemzeti bizottság döntött, és Prága déli városrészében az ismert Na sádce vendéglőt utalta ki erre a célra. A vendéglő már hosszabb ideje be volt zárva, mert használata veszélyessé vált, a statikai mérések azonban azt bizonyították, hogy meg­felelő rekonstrukció után még sokáig használható. Ezt utalta ki a nemzeti bizottság; s erre szokták mondani: ez is jobb a semminél. De ezzel a leendő központ kálváriája még nem ért véget. Hiába készült el a felújítás tervrajza és terv­dokumentációja, ha nem akadt kivite­lező a munkára. A SZISZ IV. kongresz- szusának előestéjén azonban örömmel értesülhetett mindenki, akit érdekel a tudomány és a. technika, hogy végre kivitelező is akadt. Szép kongresszusi ajándék. A prágai Armabeton vállalat már a napokban elkezdi a felújítást. Az ál­lami bizottság és a leendő központ tu­lajdonosa, a SZISZ prágai városi bi­zottságénak elképzelése szerint a tu­dományos-műszaki ifjúsági klubok or­szágos központja a legmodernebb szá­mítás- és videotechnikával lesz felsze­relve, hogy a többi műszerről és se­gédeszközről ne is beszéljünk. Most már csak azt remélhetjük, hogy min­den a terv szerint halad, és 1989 má­sodik felében birtokba vehetjük az új központi tudományos-műszaki klubot. (palágyi) Utón a proletárforradalom győzelméhez (XIX.) ÚJ KORSZAK KEZDŐDÖTT A pétervári fel­kelés híre még ok­tóber 25-én (no­vember 7-én) meg­érkezett Moszkvá­ba. A Forradalmi Katonai Bizottság felhívására a Kreml őrsége a forrada­lom oldalára állt. A reakció erői azon­ban nem adták fel a harcot. Az Ideig­lenes kormány menekülő tagjai, az el­lenforradalmár tisztek és tábornokok Moszkvába siettek, itt akarták rendez­ni soraikat és új erőt gyűjtve támad­ni. Moszkvában napokig tartottak még a harcok, a Kreml ismét az ellenfor­radalmárok kezébe került. A moszkvai forradalmi egységek elszánt harcot vív­tak minden jelentősebb épület elfogla­lásáért. A harc november 3-án (az új naptár szerint) ért véget, Moszkvában is győzött a szovjethatalom. De a forradalom bölcsőjét, a fővá­rost, Pétervárt sem kerülték el az el­lenforradalmi lázadások. Még a forra­dalom győzelmének legelső napjaiban kísérletek történtek a szovjethatalom megdöntésére. A legnagyobb próbálko­zást, „a haza és a forradalom meg­mentésének bizottsága“ hangzatos név alatt fellépő eszerek és junkerek tá­madását a forradalmi egységek egy nap alatt felszámolták. Kerenszkij, a bukott ideiglenes kor­mány elnöke a hadsereg mogiljovi fő­hadiszállásán Krasznov tábornok pa­rancsnoksága alatt hirtelenében kozák csapatokat toborzott, és a főváros el­len küldte őket. Ez a kísérlet is csú­fos kudarccal végződött, a matrózok, a vörösgárdisták és felfegyverzett mun­kások a pulkovói magaslatoknál lever­ték az ellenforradalmi egységeket. Krasznov fogságba esett, Kerenszkijnek ismét sikerült megszöknie. Megkezdő­dött a szovjetkormány gigászi küzdel­me a szovjethatalom megvalósításáért és megszilárdításáért. A forradalom győzelme még nem je­lentette azt, hogy azonnali működő­képes államapparátus keletkezett. Le­nin azonban mindjárt a fegyveres fel­kelést követően különös figyelmet szen­telt az új államgépezet kiépítésének. Feljegyzéseiben alapelvként állapítot­ta meg, hogy olyan államgépezetet kell teremteni, amelyben a vezetőket ma­guk a néptömegek jelölik ki. Ismétel­ten rámutatott, hogy az állam irányí­tásába a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a dolgozó tömegeket. Hetekig tartott, amíg az egyes front- szakaszok egységei sorra kifejezték az új szovjetállam iránti hűségüket és el­kötelezettségüket. Az ország távolabbi vidékeire csak néhány napos késéssel érkezett meg a pétervári felkelés győ­zelmének híre. A vidéki szovjethatalom megteremtésében nagy szerepet játszot­tak a szovjetkongresszus hazautazó küldöttei. November végére az euró­pai terület 49 kormányzósági székhe­lye közül huszonnyolcban győzött a szocialista forradalom. Nem egy helyen — mint például Voronyezsben, Szara- tovban, Szmolenszkben — az ellenfor­radalmárok szovjetellenes lázadását fegyverrel kellett elfojtani. Ezek a harcok azonban nemcsak próbára tették a fiatal szovjethatalom szilárdságát, hanem egyúttal az egész világnak megmutatták, mire képes egy forradalmi hadsereg, ha igaz ügyért harcol. K. M. LESZ KÖZPONTI KLUB =

Next

/
Oldalképek
Tartalom