Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-10-14 / 41. szám
JÉGLABDAGONDOK Nálunk nem Is Játsszák, a Szovjetunióban azonban hallatlanul népszerű a Jéglabda. Azaz, hogy... A Moszkovszkaja Pravda cikke szerint rohamosan csökken a Jéglabdázők száma. Ezt egyébként a szak- szövetség nemrég megtartott ülésén állapították meg. Csak az elmúlt két évben 35 ezerrel hódoltak kevesebben ennek a sportnak. Tíz évvel ezelőtt még négy- százezer játékost tartottak nyilván, ma ennek pontosan a telét. Látványos ez a jelenség a szovjet fővárosban, Moszkvában. Itt a legnagyobb a visszaesés. Nem arról van szó, hogy már nem annyira népszerű ez a sportág. A nagyközönség ma Is szívesen fizi, ha erre megfelelő lehetőséget teremtenek számára. Sajnos, a sportvezetők mind kevesebb hajlandóságot mutatnak támogatására. Mint mondják, nem olimpiai sportág, tehát nincs perspektívája. Ez az álláspont — írja a Moszkovszkaja Pravda — nem fogadható el, hiszen a Jéglabda az egészség megőrzésében is szerepet Játszik, szabadban fizik, labdarúgópálya nagyságú terepen. Igaz, miután egyetlen ilyen méretű műjégpálya sincs, a sportolók ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek. Műjégpályákat kellene építeni. Svédországban 40, ilyen pálya van, de még a kis Finnországban is fél tucat található. A csapatok és a Játékosok számának megfogyatkozása a válogatott teljesítményére is kihatott: a korábban tizenkétszeres Szovjetunió csak harmadik lett , a legutóbbi világbajnokságon. Eljött a cselekvés ideje! — szögezi le egyértelműen az újság. FLÚRI SZÖVETSÉGI KAPITÄNY? Valahogy senki sem tud megmelegedni a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányi székében. Verebes, aki világmegváltó terveket hangoztatott, idő előtt ment. Garami csak decemberig kapott megbízást. Bizonyára sokakat érdekel, ki lesz a következő. Érdekes találgatások láttak napvilágot a magyar sajtóban annak kapcsán, hogy beszélgetés Jelent meg a Népsportban Edzőként is „császár“ lesz? címmel. Császárnak hajdanában az utolérhetetlen Albert Flóriánt, az egyetlen magyar aranylabdást titulálták. A riporter megkérdezte tőle, mit tenne, ha felkérnék, hogy legyen szövetségi kapitány. Az egykori gólgyáros meglepően válaszolt: „Mit tagadjam, roppant izgat a témái Természetesen vállalnám, de csak bizonyos feltételek teljesítése esetén, mert azért nem szívesen dugnám hurokba a fejemet...“ Közismert Flóriról, hogy nem szokott elhamarkodott kijelentéseket tenni, Jól képzett újságírónak tartják, aki a Magyar Távirati iroda munkatársaként alaposan elsajátította, hogy mit lehet tenni a szavakkal és mit nem. Igaz, jelenleg „csak“ az FTC utánpótlás szakágának a vezetője. Ezzel kapcsolatban is volt egy roppant érdekes „elszólása“. Amikor a riporter megkérdezte, hogy elégedett-e Jelenlegi feladatkörével, így válaszolt: „Egyelőre Igen, mert emellett nyugodtan tanulhatok, készülhetek a főiskolai államvizsgámra. De az sem titok, hogy a jövő nyáron mindenképpen lépni szeretnékl“ Mint ismeretes, ekkor Jár le Dalnoki Jenő edző szerződése a Fradinál. Az újságíró természetesen nem mulasztotta el megkérdezni, hogy megpályázza-e a helyét. íme a válasz: „Most csak annyit mondhatok, 35 éve vagyok a Ferencvárosban, és csodálatos lenne, ha itt, a régi sikereim színhelyén, kerülnék edzőként is megméretésre. Vannak elképzeléseim, az meg egyenesen rögeszmém, hogy ha (egyszer lesz csapatom, akkor az látványos, támadófutballt Játsszon, a szó szoros értelmében.“ A szó szoros értelmében merész fogadkozás. ÄTALAKlTÄS A LABDARÜGÄSBAN IS A szovjet társadalomban folyó (gazdasági) átalakítás a jelek szerint a sportot, nevezetesen a labdarúgást sem kerüli el. Sok szó esik most arról, hogy a sportegyesületek, a labdarúgócsapatok miként teremtsék meg tevékenységük gazdasági hátterét. Egyben megegyeznek a vélemények: az eddigi „Jótékonysági“ módszer elavult. Nem maradtak azonban a tény puszta megállapításánál, hanem megtették az első lépéseket, hogy a sportegyesületek is megfeleljenek a kor követelményeinek Bizonyára az egész világot bejárta a TASZSZ hírügynökségének az a Jelentése, hogy az ismert Dnyepr Dnyepropetrovszk labdarúgócsapat, amely jelenleg a szovjet bajnoki táblázat második helyén áll, elsőként áttért a hozraszcsot elszámolású gazdasági rendszerre. A klub vezetősége önálló bankszámlát nyitott, amellyel az alapító konferencián megválasztott önkormányzati tanács fog gazdálkodni. A klub ideiglenes ügyvezető elnöki tisztét egyelőre Gennagyi] Zsizgyik szakosztályvezető tölti be, aki a TASZSZ tudósítójának a következőket mondta: „A klub a teljes hozraszcsot, az önfinanszírozás és rentabilitás elve alapján dolgozik. Jövedelme a belépőjegyek és bérletek árából, illetve a szurkolók egyéni és kollektív illetékeiből származik. Az évi illeték mindössze 5 rubel. A Jövedelem nem kis részét teszi majd ki a jelvények, emléktárgyak eladásából és a reklámból származó bevétel.“ Nyilatkozott a Dnyepr edzője, J. Kucserevszkij ts. ö a következőket mondta: „A pénzügyi siker szorosan összefügg csapatunk szereplésével a bajnokságban és a továbhi versenyekben, és sok múlik maid a játék színvonalán. A hozraszcsot szigorú rendszer: ha úgv Játszol, hogy az a szurkolóknak is fog tetszeni, és kijönnek a stadionba, akkor lesz Jő fizetésed és prémiumod, ellenkező esetben nem. A rentabilitásra való átmenet bátor és kockázatos lépés. A klub csak abban az esetben vállalkozhat rá, ha bízik az erejében, a csapat lehetőségeiben. Mi bízunk a csapatban.“ önkéntelenül adódik az eretnek kérdés: Nem lehetne nálunk is áttérni a hozraszcsotra? Vagy nálunk már senki sem bízik az erejében? M. I. I MIÉRT? Hányszor elmondtuk már, hogy kísértet Járja be a világ labdarúgó-stadionjait — az erőszakos cselekedetek kísérteié. Talán sohasem felejtjük a brüsszeli Heysel stadionban lezajlott véres drámát, amelyet a televízió jóvoltából (?) az egész világ láthatott. Harminckilenc értelmetlenül kioltott életet követelt a vandál szurkolók garázdálkodása. Tanultunk a brüsszeli tragédiából? A jelek szerint aligha. Szinte nem múlik el hétvége, hétköznapi nemzetközi kupaforduló, hogy a világ valamelyik részéből nem érkeznének hírek újabb rendbontásról, véres összetűzésekről a stadionokban és környékén. A legfrissebb Kijevből. A Dinamo Kijev — Szpartak Moszkva mérkőzés után, amelyen a vendégcsapat győzött, az elvetemült hazai szurkolók egész a vasúti pályaudvarra kísérték szurkolőtársaikat, és ott is csak a rendőri beavatkozás mentette meg őket. Angliában, ahol „feltalálták“ a focivandalizmust, már ennél is tovább mentek. Legutóbb egy motocross- versenyen feledkeztek meg magukról a nézők. Verseny közben üvegekkel dobálták a vezető motorost, a belga Georges Jobbét.. Szinte rágondolni is rossz, mi történhetett volna. Hiába kérlelték a szünetben hangszórón keresztül a hazai résztvevők, a tavalyi világbajnok Thorpe és Nicoll honfitársaikat, hogy térjenek észhez, és hagyják befejezni a versenyt. Nem a nézőkön múlott, hogy különösebb baj nem történt. Jobbe győzött, és azóta már a világbajnoki címmel is büszkélkedhet. De éppúgy végezhetett volna kórházban, vagy még annál is rosszabbul járhatott. Nálunk két évvel ezelőtt a prágai Sparta szurkolói borzolták fel a kedélyeket, amikor egy bajnoki mérkőzésre, Banská Bystricába utazva valósággal pozdor- jává törték a gyorsvonatot, és ami még rosszabb, terrorizálták az utasokat és a vonat személyzetét is. A kalauznőt kis híján kidobták a száguldó vonat ablakából. Az eset az egész országot felháborította. Értelmi szerzői azóta elnyerték méjtó büntetésüket. Rossz lenne azonban, ha azzal áltatnánk magunkat, hogy ez egyedi eset. Kisebb-nagyobb rendbontásnak szinte minden bajnoki fordulóban tanúi vagyunk. Éppen ezért hadd foglalkozzunk egy filmmel, amely a napokban került filmszínházainkba, és egy kicsit felfedi a szurkolók garázdálkodásainak anatómiáját. Nem szokásunk a sportrovatban filmekkel foglalkozni, még ha sport- témájúak is, de ezúttal hadd tegyünk kivételt, mert sok dolog érthetővé válik, sokan talán magukra ismernek, s lehetséges, hogy magukba szállnak. A hazai lapok sűrűn foglalkoznak mind a filmmel, mind az alkotók véleményével. Ezeknek az írásoknak a fel- használásával nézzük, miről is van szó a Miért? című filmben! 0 Miért az a címe a filmnek, hogy Miért? Karel Smyczek rendező: „Radek John forgatókönyvíróval elsősorban arra kerestük a választ, hogy miért ragadtatja magát az egyébként galamblelkű szurkoló olyan tettekre, amelyeknek messzemenő következményei lehetnek reá nézve is. Bíróságon, börtönben végezheti miattuk. Nekünk elsősorban nem arról volt szó, hogy a futballről készítsünk filmet. A bennünk lakozó erőszakosságról akartunk filmet forgatni. Honnan ered, miért van? Abban a vasúti kocsiban, amelyben a Sparta szurkolói Banská Bystricába utaztak, olyan helyzet támadt, amelyről úgy véltük, rajta keresztül megvalósíthatjuk alkotó elképzeléseinket. 0 Jár futballmeccsekre? „Ha időm engedi, járok.“ 0 Mi tetszik és mi nem tetszik a labdarúgáson? „A futball játék, sok benne a drámai helyzet, ezért tetszik, Mert egyébként Játékos ember vagyok. S hogy mi nem tetszik? Ha a labdarúgásban többet, olyasvalamit produkálnak, ami -nem tartozik a labdarúgáshoz. Hangsúlyozóim, hogy ez csak játék.“ 0 Az adott esetben az erőszakosság a sporttal kapcsolatos. Milyen személyes kapcsolata volt vagy van a sporttal? „Kedvtelésből sokat sportoltam, az iskolában versenyszerűen atletizáltam. Ma az egészből csak a tenisz maradt. Minél tovább, annál megfelelőbbnek tartom azokat a sportágakat, amelyekben az ellenfeleket háló választja el egymástól.“ 0 De miért választotta ezt a formát az emberben lakozó erőszakosság bemutatására? „Azért, mert lehetővé teszi, hogy minden szempontból behatoljak a kérdéskörbe. Ezért az úgynevezett „zászlóvivők“ viselkedéséről szóló részleteket egyenesen a Sparta stadionjában forgattuk. Nem kezesbárányok, nem volt velük könnyű szót érteni. De ki Játszhatta volna szavahihetőbben a jeleneteket, mint ők? A vonatban történt eseményeket már színészek és színinövendékek játszották, és nagyon jól. Rendelkezésünkre állt három vasúti koqsi, amelyeket kedvünk szerint pozdorjává törhettünk. Forgattunk Prágában a főpályaudvaron, a Velim melletti vesúti próbapályán, és természetesen végigmentünk a Prága — Banská Bystrica vonalon. A forgatás közben mindenki átérez- te, hogy a filmnek szavahihetőnek kell. lennie.“ 0 Éppen ezért nem kellett volna a bírósági tárgyalás felvételeit is a helyszínen, a valódi bűnösök perén felvenni? „Ez kényes kérdés. Gondolok azokra, akik a bíróság előtt álltak. Az egész elképzelés a filmről tulajdonképpen még a tárgyalás előtt megszületett. Ismét hangsúlyozom, hogy szó sincs az emlékezetes eset pontos rekonstruálásáról. Csupán rá akartunk mutatni egy roppant veszélyes Jelenségre. Az újságok éppen akkor kezdtek írni az esetről, amikor Radekkel téma után néztünk az erőszakos emberi viselkedés ábrázolására. Radek áttanulmányozta a kihallgatásokról szóló jegyzőkönyveket. Amikor aztán sor került a tárgyalásra, és megismertük a botrányos eset szereplőit, sok mindent korrigáltunk.“ 0 A filmben folyó dialógusok távol állnak az irodalmi nyelvtől. Sőt vannak benne bizonyos Jelenetek, amelyek esetleg az ember szépérzékét is sérthetik. Nem válhat ez újabb használati utasítássá hasonló vandál elemek számára? „Ezt a kérdést alaposan, minden oldalról meghány- tuk-vetettük. A filmben használt beszédstílus teljesen normális. Azok a nehéz fiúk, akik összetörnek egy személyvagont, aligha fognak közben választékos irodalmi nyelven beszélni. S az a véleményem, hogy a film senkire sem lesz rossz hatással, és senkit sem bujt fel hasonló cselekedetre. F. X. Salda mondta egyszer: A művészet még senkit sem rontott el, ha nem volt romlott már korábban is. Mit szeretnék még hangsúlyozni? Semmilyen erőszakos cselekmény sem történik a Sparta stadionjában, ez a film nem a Sparta és e klub szurkolói ellen készült. Levetítettük a Sparta játékosainak, szakvezetőinek, a testnevelési mozgalom vezető képviselőinek, és senki sem látott támadást a klub ellen: Hangsúlyozom, 'hogy általánosítottunk. A „futballvonat“ utasainak erőszakos viselkedése nem a pályaudvaron leiedzett, és még csak nem is a stadionban. Gyökerei másutt vannak. Kihasználtuk az alkalmat, hogy a kamera bárhová betekinthet, hogy különböző szemszögből nézheti a dolgokat. Ezért a film cselekménye néhány síkon folyik: vonatutazás, családi háttér, kivizsgálás, bírósági tárgyalás, ankét. Így állt össze a kép azokról az emberekről, akik bizonyos körülmények között erőszakos cselekedetekre ragadtatják magukat.“ A Miért? Karel Smyczek hatodik filmje. Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot. Szereplőikben esetleg többen m,agukra ismernek és elgondolkodnak viselkedésük fölött. A Stadion nyomán: Palágyi Lajos Az a bizonyos helyzet — a filmben —, amikor a felbőszült szurkolók ki akarják dobni a kalauznőt a robogó vonatból. Karel Smyczek AZ ÜSZÓSPORT ÜNNEPE VOLT = Az úszás egyike a legegészségesebb, a test minden porcikáját megmozgató sportágaknak. Nem véletlen, hogy a Csehszlovák Testnevelési Szövetség központi szervei éppen ebben a sportágban rendezik meg minden évben a tömegeket mozgósító úszómaratont. Az egyre terebélyesedő mozgalom sikeréhez persze az is hozzájárul, hogy egyre nő azoknak a városoknak a száma, ahol van uszoda. Tavaly Rimaszombat (Rimavská Sobota) is gazdagodott egy 25 méteres medencével, így az úszósport hívei nagy örömmel fogadták a CSSZTSZ Jb döntését, hogy a Rima-parti Járási székhely is benevez az 1000X100 méteres úszóváltóba. Ezer embert beszervezni egy úszó- hagyományokkal és -szakosztállyal nem rendelkező városban nem volt könnyű feladat, de készségesek, segítőkészek voltak az alap- és középiskolák testnevelő tanárai, a diákok és más sportágak hívei is. A Csehszlovák Rádió reggel nyolc órakor leadott rajtjelére ugyanúgy, mint Szlovákia további 25 városában, itt is elindult az úszóstaféta. A négy kezdőember között ott találhattuk Molnár Tibort, a CSSZTSZ jb titkárát és Szalay Gyuiát, a SZISZ jb titkárát. Szeptember 25-e így az úszósport ünnepe volt Gö- mörben, az illetékesek pedig a staféta sikerén felbuzdulva máris további terveket szőnek. Jövőre megrendezik egyéniben a Járási úszóbajnokságot, s ha minden Jól megy, az első úszószakosztály is megalakul majd, hiszen egy-két éven belül elkészül a város 50 méteres fedett uszodája. Polgári László A szerző felvétele
