Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-10-14 / 41. szám

A közelmúltban adták ki Moszkvában Jurij Jakovlev könyvét Samantha Smith amerikai kislány életéről. Samantha — mint ismeretes — 1983-ban járt a Szovjetunióban Jurij Andropov, az SZKP KB akkori főtitkára szemé­lyes meghívására. Látogatása vitathatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy az egy­szerű amerikaiak viszonyulása a Szovjetunióhoz pozitív irányban változzék. A kislány két évvel ezelőtt repülőszerencsétlenség áldozata lett. A felvéte­len Jakovlev könyve és a szovjet Samantha-bizottság emblémája. AMERIKAIAK A SZOVJETUNIÓRÓL AMERIKAI VADNYUGAT: TOMBSTONE, A SZELLEMVÁROS Arizona délkeleti részén, a mexikói határtól mintegy 25—30 mérföldre (40—48 km-re) található Tombstone. Ez a település ma már jóformán ki­halt, mindössze másfél ezer lakosa van. Szellemvárosként [Gost Town) tartják nyilván. Ilyen szellemvárosokat elsősorban a Sziklás-hegységtől nyu­gatra fekvő államokban találhatunk. Csupán Texas államban mintegy két­százat tartanak nyílván. Arizona állam­ban Is van néhány belőlük, mint Tombstone. A szellemváros elnevezés egy kis gazdaságtörténeti visszapillan­tást érdemel. Ismert tény, hogy az Amerikai Egye­sült Államokban a múlt század köze­pétől kezdve kelettől nyugat felé az Újkor egyik legnagyobb népvándorlása volt tapasztalható. Ezt a vándorlást a kalandvágy, de még inkább az arany- és az ezüstlelőhelyek felkutatása és ki­aknázása mozgatta. A Sziklás-hegység és az ettől nyugatra fekvő terület ne­mes ércekben igen gazdag volt. A nyu­gat felé vándorlóknak nem kellett so­káig kutatni, hogy ezekre az érclelő­helyekre bukkanjanak. Felfedezésük után a kalandorok, de a becsületes te­lepesek is elárasztották ezeket a vidé­keket. Számos eleddig kopár és nép- telen hely igen rövid idő alatt bené­pesült. Szinte hónapok alatt naggyá fej­lődött és az évtizedek során neip egy ilyen település hatalmas bányavárossá vált. Fejlődés ős élet azonban csak ad­dig volt tapasztalható, amíg egy-egy ilyen bányában nemesére volt. Ahogy a bányák hozama csökkent, úgy csök­kent egy Ilyen település lakóinak a száma is. Először innen a kalandorok álltak odább, és nem egy esetben elő­fordult, hogy aránylag rövid idő alatt úgyszólván az egész település lakói el­költöztek. A házak, az iskola épületei és az üzletek üresen maradtak. így szűntek meg a korábban virágzó tele­pülések. Ezért nevezték el találóan ezeket szellemvárosoknak. Tombstone is ilyen szellemváros, mely „Sírkövet“ jelent. Nevét onnan kapta, hogy a település alapítója, Ed Schieffelin aranyat keresett ezen a si­vatagos vidéken. Barátai gúnyolódva arra hivatkoztak, hogy aranyat nem, legfeljebb a saját sírját találhatja meg. Ed, aki szívós, konok és kitartó volt, 1877-ben ha nem is aranyra, de ezüst­re bukkant. Ezek után ezt a települést barátai bosszantására nevezte el Tomb- stone-nak. Ez a városka körülbelül másfél évti­zedig virágzott. Az itt talált nemes­fémkészlet kimerült. Az ez alatt az Idő alatt felépült település a mai napig is fennmaradt, és a múlt emlékeit gon­dozva laknak itt. Idegenforgalmi lát­ványosság, fel is keresik, mert érde­kes emléket őriz a mai napig. Egy főutcából és néhány mellékutcá­ból áll. A széles főutca közepe táján földszintes épület található. A belépő­díj befizetése után a belépőjeggyel együtt kapott prospektus leírása sze­rint, balra egy szűk kis folyosó, az épület hátsó része felé mutat egy nyíl, hol merre haladjunk. Először egy kis udvarba érünk, baloldalt istállóépület, lovak már természetesen nincsenek benne. Innen továbbhaladva egy tágas, bekerített udvarba érünk. Furcsa kép fogad itt: kilenc életnagyságú bábu áll egymással szemben. Négy-négy bá­bu 15—£0 méter távolságra néz far­kasszemet. Egy ötödik oldalt látható. Az egyik tábor az útonállők és táma­dók, a másik oldal a helybeli seriff és segítői. Ezek civil ruhában vannak. Az útonállók kezében pisztoly, az ellen­tábor kezében puska. Valamennyien lö­vésre készen. A ruházatukról és ar­cukról meg lehet ismerni, hogy melyik rész a támadó, illetve a védekező. A korabeli öltözetű bábuk olyan élethűek, hogy amikor először pillantottam meg őket, visszahőkölve megálltam, nem mertem továbbmenni. Amikor azonban láttam, hogy a hozzám hasonló kíván­csiak előttem bántódás nélkül folytat­ják útjukat, és nem félnek, a bábuk sem lődözhek, én is megnyugodtam. De hát mit is ábrázol ez a kép, il­letve jelent, és mit akar ez megörökí­teni? Erre nézve a rendelkezésemre álló prospektus adott pontos felvilágo­sítást. A múlt század utolsó negyedében ezt a kis települést hosszabb ideje be-be- törő útonállók zavarták Egy-egy ilyen alkalommal az útonállók és a helybe­liek közötti tűzharc során igen sok békés lakó esett áldozatul. Az esetek ismétlődése folytán a település lakóinak a helyzete és biztonsága kezdett ve­szélyessé válni. 1881. október 26-án zajlott le aztán az az esemény, ame­lyet a most elénk táruló Tíép örökít meg. E kis település seriffjének bizal­masan tudomására jutott, hogy az útonállók ismét a település megtáma­dására készülnek. A seriff és a segít­ségére sietett néhány bátor farmer fel- készülten várta a támadást. Ezen a helyen, ahol most a bábuk láthatók, találkozott össze a két tábor. A tűzharc mindössze 30 másodpercig tartott. Ez után az összecsapás után megszűnt az útonállók további táma­dása, és ez a kis település már nyu­godtan folytathatta békés életét. Az udvar jobb sarkában földszinté faépület. Oda belépve, körben elhelye­zett tárlókban korabeli újságcikkek és fényképek láthatók. Ezek az újságcik­kek részletesen leírják a kint látott vérfürdő lefolyását. A régi megfakult képek azt ábrázolják, amint a tűzharc­ban elesett személyeket temetik, majd egy másik cikkben az életben maradt útonállók nyíltszíni akasztása látható. A látottaktól és az olvasottaktól meg­borzongva léptem ki az utcára. Ennyi borzalom láttán felüdülésként hatott kísérőm javaslata, hogy menjünk be egy kis frissítőre a közeli italmérésbe. Néhány házzal odébb egy italmérést találtunk. Bejárata felett ez volt olvas­ható „Saloon“, amely vendéglőt jelent. Még a bejárata Is korabeli volt, olyan csapóajtóval, amilyeneket a vadnyuga­ti fairnek italmérőjének a bejáratánál láthatunk. A vendéglőbe belépve, balra hosszú felszolgálőpult. Előtte jól öltözött cow- boykalapos vendégek szórakoztak. Az öltözetükről ítélve úgy véltem, hogy Texas államból rándultak ide. Feszte­lenül diskuráltak, szemmel láthatóan jól érezték magukat. A pult mögött dí­szes, hosszú korabeli tükör. A pulttal szemben egy közepes életkorú férfi ját­szott zongorán. Régi dallamokat, ún. „country“ dalokat játszott és énekelt. Figyelve a zongorista -játékát, észre­vettem, hogy vak. A játéka kellemes volt és különleges. Ugyanis, nemcsak zongorázott, hanem az egyes számokat hol szaxofonnal, hol pedig tárogatóval kísérte. A három zeneszerszámot mes­terien kezelte, és melódiáival múlt szá­zadvégi hangulatot teremtett. A múltból a jelenbe visszazökkenve e zene hangulata mellett hagytuk el a „Saloon“-t. Útban hazafelé a látottakon elgon­dolkodva, úgy éreztem, hogy egy igazi vadnyugati települést vplt módom meg­ismerni. Érdekessége még abban is rejlik, hogy ez nekünk, európaiaknak egy kicsit romantikus, érdekes, és nem túlzás, ha azt állítom, hogy felejthetet­len emléket nyújtott. Az amerikai közvéleménynek a szovjet fejlemények iránt tanúsított élénk érdek­lődését jól tükrözik a napilapok, folyóira­tok és tévéprogramok. A Time című folyó­irat, például, nemrég megjelent számában több cikkben foglalkozott a szovjet átala­kítással. Az amerikaiak ugyan még mindig keveset tudnak a Szovjetunió életéről, ám a róla alkotott kép már nem annyira sötét, mint korábban. Más szemmel tekinteni a Szovjetunióra — a radikális változások idő­szakában — ez is egyik összetevője a Szov­jetunió nyílt politikájának. Sajátos változásokat eredményezett a szovjet átaalakítás a Nyugaton, így az USA propaganda-masinériájában is. A demokra­tizálási folyamat újabb eredményeit kez­detben igyekeztek úgy feltüntetni mint hatásvadászó „kozmetikai változtatásokat“. Most már azonban ezek az érvek aligha állják meg helyüket. A Time hangsúlyozta: „az események folyamata megcáfolta az eddigi elemzéseket“, majd bevallotta, hogy az SZKP KB és a szovjet parlament júniusi ülésének határozatai bebizonyították: a gaz­daságirányítási rendszerben radikális re­form valósul meg, amely tényleges javu­lásokat eredményez a Szovjetunió népgaz­daságában. Az antikommunista sztereotípiák és a jó­zan ész felvillanásai közt folyó harc jól lemérhető azon, hogyan reagálnak az ame­rikai politikusok a szovjet átalakítás kül­politikai következményeire. Az amerikai sajtó bevallja, hogy az USA kormányának most jóval nagyobb erőfeszítésébe kerül saját oldalára állítani az amerikai és a ÉVFORDULÓ A leningrádi Agrippina Vaganova Koreo­gráfiái Iskola megalakulásának 250. évfor­dulója alkalmából versenyt hirdettek a balett jövendő ifjú csillagai számára. U- gyanebből az alkalomból határozatot fo­gadtak el arra nézve, hogy a koreográfiái iskola mellett a Szovjetunióban létrehoz­zák az első nemzeti balett-történeti és ko­reográfiái nevelésügyi múzeumot. Ojabb te­rületeket bocsátanak az iskola rendelke­zésére, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen épületegységbe rendezzék be a próbater­meket, az étkezdéket és lakásokat. Ezen­kívül 500 férőhelyes új stúdiószínházat építenek a i nagyobb szabású előadások be­mutatására, de emlékként megőrzik a régi színház épületét Is. Mint ismeretes, a le­ningrádi balettiskolában képezték ki az orosz balett nagy csillagait — Anna Pav- lovát és Vaclav Nizsinszkíjt, Galina Ulano- vát és Vahtang Csabukjanyijt, Fjodor Lo- puhovot és Jurij Grigorovicsot. Végzett nö­vendékei jelen pillanatban számos szovjet köztársaság, több európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország színpadán szerepelnek. MATUZSÁLEMEK Az elmúlt évhez képest 420 személlyel gyarapodott a matuzsálemek száma japán­ban; jelenleg összesen 2271 százévesnél Idősebb személyt tartanak nyilván ebben az országban — mutat rá az egészségügyi minisztérium jelentése. A legidősebb sze­mély — egy 111 éves nő — Nagano tar­tományban él. Egyébként a matuzsálemek 79,6 százaléka nő. A legidősebb férfi „csak“ 108 éves... nemzetközi közvéleményt. A Time cikkírója szerint „a szovjet diplomácia régebbi stí­lusa lényegében megfelelt Washingtonnak. Ám mit kell tenni most, miként válaszol­junk Mihail Gorbacsov merész javaslatai­ra?“ A választ az USA-nak kell megadnia. Nagy hatással van a Szovjetunióban fo­lyó átalakítás az amerikai közvéleményre. „Megszabadítja az embereket korábbi anti­kommunista előítéleteiktől, és segíti azo­kat, akik a két nagyhatalom közti kons­truktív kapcsolatok kialakítására töreksze­nek“ — szögezte le a témával kapcsolatos egyik fejtegetésében a szovjet Pravda. A Trud című szakszervezeti napilap pe­dig közölte néhány haladó szellemű ame­rikai véleményét a szocializmusról: — Nagy hatást tett rám az a céltuda­tosság, amellyel a Szovjetunióban a szocia­lizmust építik. Az elmúlt 70 év során ke­gyetlen háborúkat éltek, át, a jelentős si­kerek mellett kudarcok is előfordultak, de az emberek minden probléma ellenére to­vább haladtak a megkezdett úton — mond­ta a chicagói Charles Spencer a Trudnak adott nyilatkozatában. Charles Spencer, aki öntőként dolgozott és nemrég vonult nyugdíjba, hangsúlyozta, hogy az októberi forradalom a gyakorlat­ban bizonyította be, hogy a társadalom lé­tezhet és fejlődhet a kapitalizmus nélkül, s a dolgozók képesek az állam irányításá­ra. — A szakszervezeti munkában nyert sokéves tapasztalat meggyőzött arról, hogy csak a szocializmus képes igazságosan ki­elégíteni az emberek szükségleteit — mond­ta Charles Spencer. TANULMÁNY Az amerikai háborús veteránok bizott­ságának egyik jelentése azt a következte­tést vonja le, hogy a vietnami háborúban részt vett amerikai tengerészgyalogosok in­kább hajlamosak a tüdő vagy nyirokmirigy- rákra, mint azok, akik máshol teljesítették katonai szolgálatukat. Ezt az amerikai légi­erők által Vietnamban használt vegyi fegy­verek káros hatásával magyarázták. HAJÖÖRIÄS A világ legnagyobb katamaránja (kettős törzsű hajó) indulásra készen áll egy olasz kikötőben. A 190 méter hosszú, 87 méter széles és 43,5 méter magas kolosszust Mon- falconban, a Fincantiere hajógyárban épí­tették. A Micoperi 7000 nevet viselő kata­maránt tengeri olajfúró tornyok felállítása során használják majd. Fedélzetén két, egyenként 7 ezer tonnás daru áll, tömege ezekkel együtt 72 ezer tonna. A hajóóriás tenger alatti kábelek lerakásánál és el­süllyedt hajók kiemelésénél is jó szolgá­latot tehet. VADORZÓK Barbár módon irtják az emberszabású majmokat Tanzániában — hívták fel a fi­gyelmet a két világhírű tanzániai rezer­vátum, Serengali és a Gombé munkatársai. A vadorzók bevált módszere, hogy először az anyaállatot ölik meg, mert tudják, hogy a kicsinyek ösztönösen anyjukba kapasz­kodnak. Az élettelen nőstény testéről már nem nehéz lefejteni a kis csimpánzokat, amelyek darabjáért 5000 dollárt kapnak a gazdag külföldiektől. VÁLSÁGTÜNET Gazdasági nehézségek miatt válságban van a torreádoripar Spanyolországban. Ki­sebb a kereslet Dél-Amerikában is, így a bikaviadorok kénytelenek más foglalkozás után nézni. Taxisofőrnek, újságkihordónak vagy szállodaportásnak állnak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom