Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-09 / 36. szám
sasi AZ IGÉNYESSÉG SZELLEMÉBEN Szeptember 12 — 13-án ülésezik a SZISZ szlovákiai kongresszusa. Néhány nappal e fontos esemény előtt a SZISZ kerületi elnökeivel beszélgettünk el azokról a feladatokról, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa óta oldottak meg ifjúsági szervezeteink, s arról, hogy milyen is az a fiatalos lendület, amelytől oly sokat vár pártunk a gazdasági átépítés, a gyorsítás stratégiájának megvalósításában, az új gondolkodásmód elterjedésében, a demokratizmus további elmélyítésében. A SZISZ szlovákiai kongresszusa alkalmából valósultak meg a beszélgetések, amelyeknek néhány részletét közöljük, s az elnökökkel együtt mi is bízunk abban, hogy a kongresszus tárgyszerű, hasznos, eredményes tanácskozást hoz. JURA] HORVÁTH, a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnöke — Nőtt-e az ifjúsági szövetség befolyása a SZISZ III. kongresszusa óta a kerületben, s egyáltalán mekkora tagállományra támaszkodhat a kerületi bizottság és hányán képviselik majd a szervezeteket a szlovákiai kongresszuson? — Ifjúsági szövetségünk befolyása a kerület ifjúságára a III. kongresz- szus óta eltelt időszakban egyértelműen nőtt. Ezt nemcsak az a kézzelfogható tény bizonyítja, hogy a tagállomány több mint 6200 fővel gyarapodott, Jóllehet 1984-ben átmeneti csökkenés állt be, hanem az is, hogy vonzó és érdekesebb munkával sikerült egyre több, pillanatnyilag még a szervezeten kívül álló fiatalt is bevonni a rendszeres tevékenységbe. Gondolok itt az ifjúsági klubok tevékenységére, a különböző szakkörök munkájára, amelyben a SZISZ-tago- kon kívül számos más fiatal is részt vesz. Kerületi szervezetünknek több mint 150 ezer tagja van, ami körülbelül 38 százalékos szervezettséget jelent, ám mint már említettem, a szövetség ennél sokkal több fiatalra gyakorol közvetlenül vagy közvetve befolyást. Mindamellett a szervezettség tekintetében az egyes Járások között nagy az aránytalanság: a Nitrai Járásban például 51,3, a Trnavaiban 47,4, a Trenőiniben 45 százalékos a szervezettség, a Bratislava-vidékiben csak 27, a Dunaszerdahelyiben meg 26,8 százalékos. Ismerjük ennek az állapotnak az okát is, mi úgy nevezzük mozgalmi szójárással például a Galántal, a Senicai és az említett Járásokat, hogy város melléki Járások. Felméréseink szerint ezekből a járásokból legalább negyvenezer fiatal tanul Bratislava középiskoláiban és felsőoktatási intézményeiben, és az alap- szabályzat értelmében ott is vannak szervezve. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a szervezettség mértéke nem mérvadó, mert bár a Senicai Járásban például csak 30 százalékos, ugyanakkor a kerület legjobb Járási szervezete és pillanatnyilag a SZISZ kerületi bizottsága vándorzászlajának birtokosa. Mindamellett elismerem, hogy ez az aránytalanság is arra vall, hogy még rengeteg a tartalék a tagállomány növelésére. Erről sokat beszéltünk a kerületi konferencián, s bizonyára felveti a kérdést a szlovákiai kongresszuson a kerületünket képviselő 179 küldött némelyike is. — Mely kérdések foglalkoztatják tehát Jelenleg leginkább a kerület ifjúságát, a szövetséggel? S ezekről bizonyára a kongresszuson is szót ejtenek? — A két kongresszus között a megoldásra váró kérdések egész sokasága felmerült. A legfontosabb az, hogyan tegyük vonzóbbá a mozgalmi munkát. A kerületi konferencián is ezzel foglalkoztunk a legtöbbet. Mindenekelőtt úgy akarjuk érdekesebbé tenni a munkát, hogy igyekszünk különbséget tenni az egyes korcsoportokkal és szociális rétegekkel szembeni eljárásban. Az eddiginél Jobban figyelembe vesszük az egyes csoportok érdeklődését, más szóval élve a SZISZ munkája nem lesz olyan uniformizált,, mint azelőtt; ezt tartom a leglényegesebb kérdésnek, hogyan tegyük változatossá az egyes szervezeti típusok munkáját. Aztán itt van az alapszabályzat tervezete, amelyet szintén meg kell vitatni és véglegesíteni. Ezzel összefüggésben sok felszólalás hangzott el a Járási konferenciákon és a kerületi konferencián is a felső korhatárral kapcsolatban. Sokan kifogásolták, hogy a tagság felső korhatárát 30 évben állapították meg. Bennünket is érintő kérdés a nyilvántartott tagokkal való munka, mert mint már említettem, a mi hatáskörünkből sok fiatal tanul vagy dolgozik Bratislavában, és az alapszabályzat értelmében ott is van szervezve. Viszont ingáznak, és a szabadidejük túlnyomó részét mégiscsak otthon töltik. Meg kell tehát vitatni, hogyan vonjuk be őket a munkába lakhelyükön. Legalább ilyen vagy még lényegesebb kérdésnek tartom, hogyan tegyük vonzóbbá az eszmei nevelést. A politikai oktatás jól bevált formában folyik ugyan, de az érdeklődést még inkább fel kell kelteni. Ugyancsak fontosnak tartom, hogyan vállalhatunk még nagyobb részt a társadalmi és gazdasági kérdések megoldásából. — A SZISZ IV. kongresszusa tiszteletére felajánlási mozgalom bontakozott ki a szervezetekben. Miként tükröződött ez vissza a kerületben, s mennyire kapcsolódnak be a fiatalok az ország gazdasági és szociális fejlesztése stratégiájának megvalósításába? — A kongresszus előtti időszak természetesen kerületünk szervezeteiben is a kezdeményezések egész sorát váltotta ki. Ifjúságunkra egyébként is mindig az volt a jellemző, hogy élénk érdeklődést tanúsított a gazdasági és társadalmi kérdések iránt. A jelen Időszakban a MÉTA 90 mozgalom az, amely meghatározó szerepet játszik mozgalmunkban a társadalmi elkötelezettséget illetően. A közelmúltban értékeltük a MÉTA 90 lefolyását az év első felében, és megállapítottuk, hogy egyre több azoknak az alapszervezeteknek és pionírcsapatoknak a száma, amelyek helyesen értelmezik az említett kezdeményezést. Előfordul azonban, hogy még mindig formálisan kezelik a kérdést. Ellenőrizhetetlen és szokványos felajánlásokat fogadnak el, olyanokat, amelyek sok esetben egybeesnek a munkakötelezettséggel. Arra törekszünk, hogy csakis olyan vállalások szülessenek, amelyek valami pluszt hoznak a megszokottal szemben. Erre is van egész sor példa. Nem véletlen, hogy a közelmúltban tíz Ifjúsági munkacsoportot, illetve pionírcsapatot terjesztettünk fel a kerületből „A SZISZ IV. kongresszusának kollektívája“ kitüntetésre. Közöttük van például a Július Fuőík Pionírcsapat So- morjáról (Samorín), Pavol Bohov ifjúsági munkacsoportja a Maláckyi Gerontológiai Kutatóintézetből, Igor Brdúch fejőcsoportja a Stupavai Állami Gazdaságból, Ján Magdina ifjúsági munkacsoportja a mochovcel atomerőmű építésén dolgozó Hydro- stavból. Hogy ki kapja meg a büszke címet, azt nem tudjuk, de az említett és további kollektívák hozzájárulása mindenképpen elősegíti hazánk gazdasági és szocialista fejlesztése stratégiájának sikeres megvalósítását. BORIS CUPKA, a SZISZ Közép-szlovákiai K erületi Bizottságának elnöke — Hogyan jellemeznéd a SZISZ-t a kerületedben? A Közép-szlovákiai kerület 5600 alapszervezetében mintegy 172 000 fiatal tömörül. Ezeknek körülbelül a fele középiskolás, de a munkásfiatalok is erősen képviseltetve vannak, a tagság 29 százalékát teszik ki. Sajnos, el kell mondanom azt is, hogy a kerület 30 éven aluli fiatalságának mindössze a fele tagja a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek A legrosszabb a helyzet az építőiparban és a szolgáltatási ágazatokban dolgozó fiataloknál. Hogy ezen változtassunk, növel-* nünk kell az alapszervezetek tekintélyét, vonzóbbá kell tennünk a mozgalmi munkát, javítanunk kell az Irányítás színvonalán. — Ami a SZISZ tevékenységét illeti, vannak-e a kerületnek valamilyen jellegzetességei? — Elsősorban a nemzetközi kapcsolatainkat említeném, jól együttműködünk a KISZ Salgótarjáni Megvei Bizottságával, a szov- ietunióbeli tulai komszomolisták- kal és az erfurti FDJ-szervezetek- kel. ( Kerületünk közép- és főiskolásai mindig sikerrel szerepelnek a tanulmányi versenyeken. A sport és művelődési redezvények és versenyek is erős oldalai kerületünk szervezeteinek. — Milyen problémák merültek fel a kerületi konferencián, min vitáztak a legtöbbet a küldöttek? — Nagyon kevés az ifjúsági klub. Mindenekelőtt azért, mert a nemzeti bizottságok nem tudnak elég termet a rendelkezésünkre bocsátani. Talán ezért, de talán más okból is a Nagykürtösi (Vel’ky Krtís), a Liptovsky Mikulás-i és a Cadcai járásban a SZISZ szinte egyáltalán nem végez kulturális nevelő munkát. Ami a klubokat illeti, nem sokkal jobb a helyzet a kerületi székhelyen sem. Jó példaként sorolhatom viszont a Martini, a Zilinai ős a Pova2ská Byst- rica-i járást. A másik probléma az, hogy nem figyelünk eléggé a fiatalok egyes kor- és szociális csoportjainak igényeire, pedig tevékenységüknek fiatalosnak kell lennie mind formájában, mind tartalmában, — A kerület küldöttei miről beszélnek majd felszólalásaikban a szlovákiai kongresszuson? — A gyermekek és fiatalok tudományos-műszaki munkájáról. Vannak ugyan eredmények, de e területen még elég sok a probléma. Nem kielégítő a tudományosműszaki klubok felszereltsége, és a berendezések, például a videótechnika beszerzésé gyakran nehézségekbe ütközik. A kongresszuson szót emelünk környezetünk védelmében is. Kerületünk bővelkedik természeti szépségekben, de ezeket az értékeket nem óvjuk kellőképpen. Viszont szép példát is említhetek, hogy mit tesznek a fiatalok a természet védelméért: a Banská Stiavnica-i és a Cierny Balog-i Életfa-táborokat. — Hányán képviselik a középszlovákiai fiatalokat a szlovákiai és hányán az országos, IV. kongresszuson? — A szlovákiai kongresszuson 206-an képviselik kerületünket, a IV. kongresszuson pedig 141 küldött vesz részt. — E tanácskázosok jelentős mérföldkövei a SZISZ életének. Kerületetek fiataljai milyen tettekkel köszöntik őket? — Nekem mint fiatalembernek és mint SZISZ-tisztségviselőnek nagy erőt és ösztönzést ad munkámhoz a Cígel-bánya két bányászának, Miroslav Cmorskynak és Jozef Belokostolskynak az eredménye, valamint Frantisek jariab- kának, a podbrezovái Ján Sver- ma Vasmű dolgozójának a kiváló munkája. A Martini Nehézgépgyár fiataljai idén tavasszal kezdték építeni a fiatal technikusok állomását. Ebben az épületben kap helyet a fiatalok járási műszaki állomása is. A kétmillió koronás beruházást a tervezett másfél éves határidő helyett a kongresszus tiszteletére a tanácskozás megnyitásának előestéjén szeretnék átadni. — Mit vártok a szlovákiai kongresszustól? — Nagyon konkrét határozatokat várunk, főként az irányítási stílus megváltoztatását érintőeket. Hogy egyszerűsödjék az információfeldolgozás, kivesszék a bürokratizmus a szervezeti életből. A másik, amit várunk: a társadalmi munka formáinak megváltoztatása, e munka vonzóbbá tétele. Persze, a jelentősebb változtatásokat a IV. kongresszus hozza majd. — Gyakran hallott fogalmak manapság a gyorsítás, az új gondolkodás. Ti ezt hogy értelmezitek? — Az új gondolkodás szerintem azt jelenti, hogy a fiatalok, és általában az emberek többet vitáznak, jobban beleszólhatnak saját életük alakításába, kezdeményezőbbek a társadalmi életben. Az előbb már említettem a bürokrácia felszámolását, ez is ide tartozik. — Mindez valóban így van, általánosságban. De ti a kerületben észlelitek-e, bevezetitek-e az új konferencián például nem olvastuk föl az egész beszámolót, amely talán három óráig is eltartott volna, mert a küldöttek ezt már korábban megkapták, módjukban volt otthon áttanulmányozni, így a konferencián már'ehhez is jobban hozzászólhattak. Azt kell elérnünk, hogy a fiatalok bizalommal forduljanak a SZISZ vezetőihez, gondjaik megoldásában a támaszt, mindennapi munkájukhoz a segítőtársat lássák bennük. gondolkodást? — A kerületi JAROSLAV 2ACIK mérnök, a SZISZ Kelet-sz lovákiai Kerületi Bizottságának elnöke — Mennyi fiatalt képviselnek majd a Kelet-szlovákiai kerület küldöttei a szlovákiai és a IV. kongresszuson? — A szlovákiai kongresszusra kerületünkből 191 delegátus megy, akik több -mint 5000 alapszervezet mintegy 165 000 tagját képviselik a tanácskozáson. — A SZISZ életének e jelentős eseményeit kerületetek fiataljai bizonyára nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is üdvözlfk. Tudnál-e sorolni ezekből néhányat? — A bardejovi és a sninai jAS cipőgyár fiataljai például vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére két rendkívüli műszakot dolgoznak le. Nagyon Jelentős a kassai (Kogice) Hydroconsult vállalat Bodnár és Hra- bovsky mérnökök által vezetett tervezőcsoportiának vállalása, ők a Bőd va folyót Kassával összekötő vízvezetékrendszer tervezetét dolgozták ki, s e munkát három hét alatt végezték el, holott egy ilyen terv elkészítése 'általában hat-nyolc hónapig is eltart. Aki ismeri a városunk ivóvízhelyzetét, az tudja, mennyire fontos munkát végeztek ezek a fiatalok. A kongresszus tiszteletére vállalt társadalmi munkában a Kassai, a Bardejovi és a Poprádi Járás fiataljai tűntek ki a leginkább. — A szép eredmények mellett bizonyára problémákról is beszélhetnél. Melyek voltak a kerületi konferencián tárgyalt legnagyobb gondok, és milyen vitafelszúlalásokkal készültök a szlovákiai kongresszusra? — A konferencián legtöbb sző a klubhelyiségek hiányáról esett. Meg kell hogy mondjam, a kerületi párt- bizottság és a kerületi nemzeti bizottság küldöttségének vezetői minden problémát figyelmesen meghallgattak, s lehetőség szerint rögtön a tanácskozás után orvosolni is próbálták őket. A kongresszusi vitafelszólalásainkban leginkább a fiatalok tudományosműszaki munkájának gondjairól szeretnénk beszélni. — Mit vártok a szlovákiai kongresszustól? — Ügy hiszem, igazi változások majd csak a IV. kongresszustól várhatók. Köztudomású, hogy megváltozik majd a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszabályzata Is. De azt hiszem, a szlováktat kongresszuson is szóba kerül az, hogyan lehetne a SZISZ tevékenységét vonzóbbá tenni. Hogy erre milyen Javaslatokat tesznek, milyen határozatokat hoznak, azt nem lehet előre tudni. — Köztudomású, hogy Kelet-Szlo- vákiában sok a cigány származású fiatal. Mit jelent ez a SZISZ szempontjából? — A kétségtelen eredmények mellett tény, hogy ezeket a fiatalokat nem sikerül bevonni a szervezeti munkába. Van ugyan néhány cigány alapszervezetünk, például a Pregovt Járásban Zehftában, vagy néhány Jó példa akad Kassán Is, de általában elmondható, hogy ezekből a fiatalokból hiányzik a kitartás. Mi inkább azt támogatnánk, ha a cigány fiatalok nem hoznának létre külön alapszervezeteket, hanem inkább a már meglévő szervezetekben dolgoznának. Sokszor Jönnének is ezek a fiatalok, de sajnos a többiek valahogy nem akarják őket befogadni. Főként a falusi szervezeteinkben van ez így. A Kelet-szlovákiai kerület SZISZ- taglétszámának 12 százaléka cigány származású fiatal. Valóban nem kevés emberről van tehát szó, s nekünk, SZISZ-vezetőknek nagy felelősséggel kell e kérdést kezelnünk. — Kerületetekben együtt él három nemzet fiatalsága, a szlovák, a magyar és az ukrán, jelent ez valamit az ifjúsági szövetség munkája szempontjából? — Nincsenek külön magyar vagy ukrán SZISZ-alapszervezeteink, s ilyeneket a Jövőben sem áll szándékunkban létrehozni. A nemzetiségi fiatalok Jogai és kötelességei teljesen azonosak a szlovák fiatalokéival. Éppen ezért nagyon ügyelünk arra, hogy a Járások és a kerület vezetőségében, valamint a kongresszust küldöttek között arányukhoz mérten képviselve legyenek a nemzetiségi fiatalok is. — Mit jelentenek számotokra ezek a ma már sokat használt kifejezések: új gondolkodás, gyorsítás? — Azt, hogy minőségileg Javítani kell szövetségünkben a szervező és irányító munkát. A túlzott adminisztrációt a minimumra csökkenteni, többet Járni a mozgalomba. Ez talán magával hozza majd azt Is, hogy emelni kell a SZISZ-tisztségviselők számát, hogy a felsőbb vezetésnek éjőbb kapcsolata legyen a tagsággal.
