Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-12 / 32. szám
Ha mi nem teszünk le egy téglát a faluban... Talán valami „leg“-gel kellene kezdenem. Azt hiszem, ez nem Is lesz olyan nehéz. Íme: a felbári (Horn? Bar) Csallóköz Egységes Földműves-szövetkezet tavaly sze- mesterményböl Szlovákiában a legjobb hektárhozamot érte el, 70 mázsa 20 kilogrammot. Más. — Azon ritka szövetkezetek közé tartozunk, amelyeknek nincs melléküzemáguk, és csak mezőgazdasági termelésből tartják fenn magukat — mondja az elnök, Bugár Árpád. 1962. Január elsején egyesült három falu, Felbár, Süly (Sulany) és Bodak (Bo- dlky) szövetkezete, hogy azontúl közösen gazdálkodjon 1750 hektáros mezőgazdasági területükön, amely közvetlenül a Duna mellett fekszik és nagyon 16 termőtalaja yan. A Duna közelsége az utóbbi években még Inkább meghatározta a szövetkezet életének alakulását. Pontosabban nem a Duna, hanem a gabőlkovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer építése. A gát alig kétszáz méterre húzódik majd a felbári Istállóktól. — Az építkezés miatt szövetkezetünk földalapja 500 hektárral lett kisebb, de rövidesen új területeket kapunk, hozzánk csatlakozik majd két újabb község, Vajka (Vojka nad Dunajom) és Doborgaz (Dobro- hoäf), amelyek Bodakkal együtt a fel vízcsatorna és a régi Duna-meder közé zárt szigeten maradnak majd. Mezőgazdasági területünk így 1950 hektárra nő ugyan, de az előírások szerint a szigeten csupán legelőgazdálkodást folytathatunk a talajvíz- védelem miatt. Dél Morvaországba Is Innen szándékozzák az Ivóvizet szállítani. A talajvíz Az elnök elárulja azt Is, hogy a szakemberek még mindig nem tudják biztosan, hogy a vízlépcsőrendszer működésének megkezdése után a talajvíz szintje emelkedni fog-e vagy süllyedni. — Ingadozása eléggé megviselte 17 hektáros gyümölcsösünket — mondja Bugár Árpád. — Időre volt szükség, míg a hajszálgyökerek újra megtalálták a vizet. Addig meglehetősen gyenge volt a termés. A mesterséges szigetet üdülésre is ki akarják használni. Legalábbis az előzetes állami tervekben szerepel — Erre gondolván próbálkozunk a lótenyésztéssel A szövetkezetnek már most Is van néhány lova, részint saját nevelés, részint vásároltuk őket. Ezekre alapozva szeretnénk egy ménest létrehozni, amely a turizmust is fogja szolgálni. — Ebből kitűnik, hogy nem a 16 a szövetkezet fő haszonállata. — Nem bizony, hanem a szarvasmarha és a sertés. Az állattenyésztésből tavaly 20 —21 millió korona bruttó jövedelmünk volt, míg a növénytermesztésből körülbelül 15 millió. Négyszáz tehenünk van. Tavaly 1 millió 700 ezer liter tejet szolgáltattunk be, ezen kívül 260 tonna marhahúst és 410 tonna sertéshúst — sorolja az elnök. A szarvasmarha-tenyésztés a felbári gazdasági udvarban folyik, amelyhez a legelők Is közel vannak. A tehenek naponta körülbelül 5000 liter tejet adnak. Bugár Árpáddal végigjárjuk az Istállókat megmutatja a fejőberendezéseket, közben megtudom tőle, hogy augusztustól a fejők két műszakban dolgoznak. Eddig úgy volt, hogy korán reggel bejöttek, kora délelőttre már el Is végezték a dolgukat, aztán délután újra kezdték. Ez Így ment naponta, még hétvégeken és ünnepnapokon is, pedig fejőmunkásaik legnagyobb hányada fiatal. Aki vállalta ezt a munkát, a pénzért tette, hiszen családot alapított, házat épít. De ennek a fiatalnak szórakozni Is kell, vasárnaponként moziba, futballmeccsre szeretne menni, a rokonokat Is meglátogatná, amit eddig nem tehetett meg, mert hétvégén Is várta a munka. Augusztus elsejétől bevezetik a délelőtti és a délutáni műszakot, tehát a fejők felváltva fognak dolgozni, a szombatokat és a vasárnapokat is hasonlóan, kéthetenként vállalják majd. így Jelentősen nő a szabadidejük. — És a munkások nem félnek attól, hogy bérük csökkenni fog? — E változtatásokat először megbeszéltük az érintettekkel, úgy hiszem, a bérük a korábbi szinten marad. Persze, ez az új munkaszervezés újfalta bérezést Is kíván. A csoportok teljesítménye helyett jobban kell figyelnünk az egyének teljesítményére Ezt szolgálja maid a Jövőben a fefők mellé odahelyezett villamos teljesítménymérő óra, amely pontosan méri az egyén által egy műszak alatt kifejt tej mennyiségét így a Jól dolgozók valóban megkap hatják megérdemelt magasabb bérüket — Nincsenek munkaerőgondjaink Nyugodtan állíthatom, hogy a fiatalok szívesen Jönnek hozzánk dolgozni Nem utolsósorban azért, mert Jól keresnek — mondja aZ el nők Bugár Árpád 27 éve dolgozik a szövetkezetben, a negyvenes éveinek közepén Járhat, és azt állítja, hogy a vezetőknek ő a legidősebb tagja. *■ A múlok. Egymás hegyén-hátán a flóra megannyi mintapéldánya, s csodálva szépségüket, gyakran el kell Ismernem: ezt sem láttam még, azt sem Ismerem. Pedig a házigazda, Zsófi Barna, aki nek házatáját, botanikus kertecskéjét, üvegházait még a messziről Jött turisták Is be- beugranak megnézni, nem Is képzett szakember kertész, hanem villanyszerelő. A kertben látottakból azonban kiérezhető: a darnyl (Drna) lakos a déli növények szerelmese. — No de menjünk már be az üvegházba kaktuszékhoz — tessékel beljebb a nyitott ajtóra mutatva. A látvány Itt Is lenyűgöző. Különböző nagyságú, formájú, szúrós növények sorakoznak az asztalon, polcokon vagy éppen kúsznak felfelé az üvegtetőig, mások tüskés kalapot kaptak délceg testükre — mint később kiderül, ez az oltás következménye —, de ami a legmeglepőbb: különböző színű virágok, sőt gyümölcsök Is láthatók. Több mint kllencszázféle kaktusz van itt, amelyek a darnyl homokot — úgy tűnik — kedvelik, s az év minden szakaszában van valamelyiken virág. — Még így se látott semmit, ezért azt ajánlom, menjünk át Ide a szomszédbal Cgy érzem, a trópusokon járok. A klíma és a növényzet is ezt sejti. Közben meg tudom, mintegy ötven fajta növény él itt, amelyek őshazája a messzi Afrika, Ázsia és Dél Amerika. A banáncserjéken most ugyan nincs termés, de már terem a diny- nyefa (Carka papaya). A Zsófi családnak Innen kerül minden évben banán, narancs, citrom, ananász, kávé, hogy csak azokat említsem, amelyek nálunk is közismertek. Akad persze olyan is, mint a dinnyefa, a datolyaszllva, a gyümölcstermő golgotavirágok (pasciflórák) és egyebek, amelyeket mi bizonyára megvetnénk, míg a házigazda Jóízű gyümölcsként fogyasztja őket. Megcsodálom az orchideákat, kicsit etjátszado- zom a mimózák leveleivel, majd a számomra fullasztó hőmérsékletű, párás környezetből a szabad ég alá kívánkozom — Gyönyörű, mintha egy más világban Jártam volna! — sóhajtok fel. — No látja, én pedig naponta Itt tartózkodom. Mindig van munka, öntözni, permetezni, vegyszereznl, a talajt cserélni, művelni kell. Arról nem Is beszélve, hogy a hőmérsékletet, páratartalmat mindig figyelem. Vigyázni kell, ne legyen sok a napfény. Látja, most Is be van meszelve a tető, a túladagolt vízmennyiség sem Jó, huzatnak se szabad lennie, hogy a növények Jól, otthonosan érezzék magukat. A trágyázás, vegyszerezés, permetezés Itt Is fontos, hisz rovarok, gombabetegségek és egyéb kórokozók ütik fel a fejüket. Tizenöt éve foglalkozom ezekkel a növényekkel, Így Ismerem nevelésük minden csfnját-bín- Ját. — De hiszen nem is tanult botanikusnak?! Meg aztán itt egy távoli kis faluban Ilyen eredményeket elérni csodára méltó — elmélkedem hangosan, hogy 6 Is hallja. — Családunkban senki sem hódolt ennek a hobbinak. Valóban csak kedvtelésből, saját és látogatóim örömére, megelégedésére csinálom. Ügy kezdődött, hogy ahová csak mentem, mindenhonnan hoztam magammal gumókat, magokat, gyökereket, Tudla, milyen öröm volt számomra, mikor az első banáncserjét megkaptam, hát még amikor termést Is hozott!? Vagv az orchideák milliónyi színárnyalatban pompázó virágai, a- melyek Itt akkor is nyílnak, amikor kint mindent hó és Jég borit. Kezdetben kimondottan kaktuszokkal foglalkoztam, a brnól Kaktusz-klubnak voltam a tagla, később átléptem a bratislaval Orchidea klubba Hogy ez mire Jó? A klubban szakemberekkel találkozik, tapasztalatot cserél az ember. Klubtársaival levelezve tanácsokat ad és kap, és ez itt nagyon fontos. Alkonyodlk. Már enyhült a hőség, a nyáresti fuvallat gyengéden cirógatja a hl- biskusok virágait. Polgári Lászlé A szerző felvétele Pihennek a kombájnosok: [balrólI Horena Imre. Szabó István és Horváth Béla — Szövetkezetünk valamennyi tisztségviselője a három falu valamelyikéből származik, és ott Is lakik. Az elnök ugyanis azt tartja, hogy egy mezőgazdasági vezető nem fejezheti be a munkáját mondjuk délután négykor. Ha várost volna, akkor hazautazna, és este, amikor esetleg szükség lenne rá, már nehezen lenne elérhető. így viszont, ha kell, mindenki kéznél van. ö maga Is. Felbáron született, és ahogy bevallotta, ott is akar meghalni. Ügy érzem, Bugár Árpád — ha nem Is mondja — másra Is gondol akkor, amikor azt állítja, hogy a szövetkezeti vezetőknek helybelieknek kell lenniük. Hiszen ők — mivel szeretik szülőfalujukat — sokat segíthetnek községüknek. •—1 Ha ml nem teszünk le egy téglát a faluban, akkor ki hozza Ide? — mondja mintegy Igazolva érzéseimet. És hogy nemcsak mondja, hanem' így is cselekszik, annak szép bizonyítéka, hogy a szövetkezet Jelentős összeggel és egyéb segítséggel Járul hozzá a felbári építkezéshez. Közösen a helyt nemzeti bizottsággal most egy egészségügyi központot építenek, amelyben körzeti- és gyermekorvosi rendelő, fogászat, gyógyszertár, mentőszolgálat lesz. A költségvetés felét a „Csallóköz“ viseli, ez 1 millió 75 ezer koronát tesz ki. Ha ezt befejezik, művelődési ház építésébe kezdenek, amelyben ugyancsak Jelentős részt vállal a szövetkezet. Amennyire szivén viseli a „Csallóköz, a falut, annyira dolgozóinak a problémáit is. Például évente 650 000 korona jut a szociális és kulturális alapra; ebből futja a tagság üdültetésére is. A szövetkezet jelenlegi irodaházát 4,5 millió koronás beruházással bővíteni fogják: egy nagyobb tanács- és kultúrterem, üzemi konyha és étkezde épül majd. A „Csallóköz“ pénzügyi helyzete Jő, ez lehetővé teszi azt is, hogy a fiatal házasoknak, családi házat építőknek, kamatmentes kölcsönöket adhassanak építkezésre, bútorvásárlásra. — Volt olyan év, hogy 280 000 korona kamatmentes kölcsönt fizettünk ki. A Jó anyagi helyzet nem utolsósorban annak is eredménye, hogy a szövetkezeti vezetők tudnak perspektivikusan gondolkodni, nem sajnálják a pénzt a fejlesztésre sem. — Évente 2—3 millió korona értékben. vásárolunk munkagépeket. Üjítani mindig kell, mert ha lemaradunk a fejlődésben, mi látjuk az anyagi kárát. Van például egy komplex-ésszerűsítő brigádunk, amely a szövetkezet, az Agrostav és a Járási Termelési Igazgatóság közös kutatócsoportja. Jelenleg a mikroprocesszoros irányítású ned- vestakarmány-adagoló kifejlesztésén dolgoznak. A tehenek a tejhozamuk szerint kapják majd a takarmányt, Így Jelentős mennyiség megtakarítható belőle. Bugár Árpád szövetkezeti elnök Szeretnénk még a fejőstehenek számító- gépes nyilvántartását is bevezetni, Így a napi adatokat feldolgozva bármikor megállapítható lesz, hogy melyik tehénnek milyen a hasznossága, nem szenved-e valamilyen betegségben stb. Az állattenyésztés tehát Jelentőségében túlnő a növénytermesztésen a felbári Csallóköz Efsz-ben, de ez nem Jelenti azt, hogy az utóbbiban nem értek el szép eredményeket. Erről az Írásunk elejéir említett adat is tanúskodik. Legjelentősebb kultúrnövényei a szövetkezetnek a sűrűn vetett gabonafajták. Búzát idén 280, árpát 125 hektáron termesztettek. De van egy 40 hektáros napraforgóföldjük és egy 25 hektáros dohányföldjük is — a legelőkről és egyéb takarmánynövényekről, kukoricáról nem is beszélve. Ottjártamkor benne voltak az aratás kellős közepében. Kimentünk a felbéri határba, ahol öt saját és két vendégkombájn aratott éppen. A segítség a Prostéjovi Járásból érkezett, a Vygovicei Efsz-ből, amelynek a felbáriak évente viszonozzák a munkát. A kombájnosok óránként váltják egymást. Horena Imre, Szabó István és Horváth Béla éppen az egyik fa alatt pihennek, amikor megszólítom őket. — Rekordtermés Is lehet — mondják. — Még nem fejeztük be az aratást, de a búza úgy 80, az árpa 60 mázsa körül mutatkozik hektáronként. Horena Imre és Horváth Béla húsz év óta minden nyáron kombájnra ülnek, így össze tudják hasonlítani a korábbi aratásokat az Ideivel. — Most nincsenek nehézségeink. A gabona áll, szépen vágható. Egyedüli nehézsége az aratóknak a nagy hőség. Beszélgetésünk pontosan délebéd körül folyik, amikor az embert és gépet próbáló kánikula az úr a határban. — Hiába, ez az igazi aratási idő — állítják ők. — De nem ártana egy kis eső. Két nap múlva az is megérkezett. Vele a kissé hűvösebb idő, de az aratók Így is befejezték a munkát. A felbári szövetkezetben ismét Jó termés volt. Klinko Róbert A szerző felvételei Nagyüzem a felbárt gabonaföldeken újifjúság o
