Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-07-29 / 30. szám
KOMMENTÁRUNK MINDENKI HOZZÁSZÓLHAT Július 18-án a napilapok teljes egészében közölték az állami vállalatokról szóló törvénytervezet szövegét és e törvénytervezet indoklását. A javaslatról szőlő vita október végéig tart, ennek keretében mindenki véleményt mondhat, szólhat elképzeléseiről, a vállalatvezetésről és a vállalati gazdálkodás új felfogásairól. Az állami vállalatról szóló törvény előkészítése a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítását kívánja elősegíteni. A szükségessé vált változások megkövetelik, hogy következetesen felszámoljuk az extenzív gazdálkodásnak még érvényesülő, nem pers- pektív irányzatait. Előtérbe kell állítani azt a gazdasági fejlődést, amely a gazdasági tényezők nagy hatékonyságú kihasználásán alapszik. A CSKP KB Elnöksége és országunk kormánya azzal a céllal bocsátja nyilvános vitára az állami vállalatról szóló törvény- tervezetet, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeit bevonják a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatába, hogy minden állampolgár elmondhassa véleményét az őt érintő kérdésekről, és ezzel fokozódjék az emberek felelőssége az átalakításért, a szocialista demokrácia elmélyítéséért. Egy rövid kommentár nem térhet ki sem a törvénytervezet szövegére, sem annak indoklására. Hangsúlyozzuk, most arról van szó, hogy a vállalatok gazdaságilag rá legyenek kényszerítve és érdekelve legyenek minimális erők felhasználásával maximális mennyiségű és minőségű termékek előállítására és szolgáltatások végzésére. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vállalatnak rugalmasan alkalmazkodnia kell, ha megváltozik a kereslet struktúrája, gyorsan kell reagálnia minden új követelményre. Ezeket a célokat nem lehetne elérni a vállalati struktúra megváltoztatása nélkül. A vállalatok felépítésével, irányításával szintén behatóan foglalkozik a javaslat. Itt külön hangsúlyt kap a szocialista önigazgatás. Az önigazgatás abban a formában valósul meg, hogy az egész kollektíva és a társadalmi szervezetek is részt vesznek a vállalat irányításában, a legfontosabb döntések előkészítésében, és természetesen azok ellenőrzésében is. Az önigazgatással érik el, hogy az üzemben fejlődjék a munkaaktivitás, elmélyüljön a dolgozók felelősségtudata, kiváló gazdasági eredményeket produkáljanak. A törvényjavaslat kifejezi azt a követelményt is, hogy a vállalatot egy felelős személy — az igazgató — irányítsa a szocialista önigazgatás szerveinek vállalkozó funkcióival egységben. Az önigazgatási szervek jogkörének olyan meghatározásával számol a törvényjavaslat, hogy a vezető teljes felelőssége és jogköre birtokában rugalmasan, gyorsan cselekedhessen a célok érdekében. Az önigazgatás szervei a következők: a dolgozó kollektíva gyűlése és a tanács. A gyűlés választja meg a tanácsot, tanács pedig az igazgatót. A vállalat igazgatóját titkos szavazással rendszerint öt évre választják. Az igazgató megválasztására és visszahívására vonatkozó javaslatot a vállalat alapítója terjeszti elő. A tanács tagjai a dolgozók, a párt, a szakszervezeti, az ifjúsági és más társadalmi szervezetek képviselői, valamint a vállalati igazgató által javasolt szakemberek. A nyilvános vita értékelése után a törvényjavaslatot véglegesítik, majd valószínűleg 1988 februárjában kihirdetik. Az elképzelések szerint az új törvényt a feltételeknek megfelelően 1988 és 1990 között fokozatosan léptetik életbe. Alapvető követelmény, hogy a 9. ötéves terv előkészítésének idejében már ennek a törvénynek és a gazdasági mechanizmus átalakítása alapelveinek értelmében kerüljön sor a feladatok elvégzésére. Strasser György Kongresszusi kollektíva Vojtek Bálint munkacsoportja a Strojstav gálszécsei (Seőovce) 04-es számú üzeméből még az év elején elhatározta, hogy versenyre kel A SZISZ IV. kongresszusának kollektívája címért. Azóta a tervfeladatokat rendszeresen túlteljesítik. A napokban pontosították a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére tett felajánlásokat. Ennek értelmében már december 23-ra teljesítik az évi tervet. Merész elhatározásukat többek között arra alapozzák, hogy a munkacsoporton belül a tapasztaltabb dolgozók segítik a kevésbé ügyes, fiatal munkatársakat. Az idősebbek mindig jő példával Járnak elöl, s ha kell, pluszmunkát Is vállalnak a lemaradókért. A SZISZ-kongresszus tiszteletére továbbá ledolgoznak két műszakot mintegy 60 ezer korona értékű munkát produkálva. A munkakörnyezet szépítésére 120 óra társadalmi munkát vállaltak, és három önkéntes véradót szereznek a soraikból. F. V. Végül is minden rajtunk múlik A képviselővel szemben nagyok az elvárásaink. Sokszor azt is kívánjuk tőle, hogy ő oldja meg ügyes-bajos dolgainkat, és nem is tudatosítjuk, hogy a magánügy nem közügy, 6 pedig választó körzetét mint egészet képviseli. Persze a képviselőnek is vannak elvárásai velünk szemben, és ezekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A megbízatási időszak első éve már lepergett. A SZISZ által javasolt, első ízben megválasztott fiatal képviselőknek is van már tapasztalata, észrevétele. Erről kérdeztük Rácz Erikát. — Vannak jó, de vannak rossz tapasztalataim is. Valahogy az az érzésem, hogy az emberek zárkózottak, szinte érdektelenül figyelik az eseményeket. Igaz, az én körzetemben, a losonci (Luőenec) 49-es körzetben jószerével csak magánlakások vannak. Sokszor viszont azt szeretnék, ha a hirtelen támadt elgondolásukat, ötletüket azonnal váltanám valóra, s én hiába magyarázom, hogy nem vagyok végrehajtó szerv, csupán tolmácsolom panaszaikat a felettes szerveknek. Ha társadalmi munkáról mint például a gyermekjátszótér rendbehozásáról, vagy kaszálásról, papír- vagy egyéb hulladékgyűjtésről van szó, készségesen és megértőén segítenek. A 18-as számú polgári bizottság tagja is vagyok. Számomra érthetetlen, miért nem jönnek el a lakók az évente kétszer tartandó nyilvános gyűlésre, holott személyesen is agitáljuk őket, kézbesítjük a meghívókat, Ezt azért említem, mert meggyőződésem, hogy akkor, helyben sok problémát meg lehetne oldani. Erika a jnb képviselőtanácsának a tagja, a vnb képviselőjeként pedig az ifjúsági és testnevelési bizottságban tevékenykedik. Az utóbbit munkaköre, a SZISZ jb titkári funkciója révén már régebben ismeri. Mindez tömérdek munkával, ülésezéssel, de ellenőrző és módszertani tevékenységgel is lár, s végzi ezt a szabadideje rovására. Mégsem panaszkodik. — A jnb tanácsában megtárgyalandó jelentések, beszámolók, tervek mindegyikét még nem értem eléggé, de odafigyelek, igyekszem tanulni belőlük, hogy legközelebb már pontosan tudjam, miről Is van szó. Nagyon hasznosak a plenáris ülések, főleg az űn. interpellációk, ahol minden képviselő saját tapasztalatából merít, itt rukkol ki a lakók észrevételeivel, javaslataival. Jó érzés, ha végül orvosoljuk a felvetett problémát, mert ezen méri le a képviselő munkájának, igyekezetének hasznosságát. Legutóbb például a melegvíz- és tü- zelőellátással foglalkoztam behatóbban. A vnb Ifjúsági bizottságának, akárcsak a város fiatalságának, legidőszerűbb feladata a városi ifjúsági klub létrehozása. Sajnos, ott tartunk, hogy Losonc városának a mai napig nincs ifjúsági klubja. A SZISZ járási bizottságával megtettük a szükséges intézkedéseket, és reméljük belátható időn belül sor kerül a klubavatóra. Most a falusi mulatságok, a népszerű diszkók ellenőrzését tervezzük, amelyeknek mifelénk sok a rossz híre. írásbeli jelentést adunk majd a helyi nemzeti bizottságoknak, hiszen végső soron ezeket a diszkókat ők hagyják jóvá. Persze, mindez pluszmunka számomra, mégis szívvel-lélekkel igyekszem végezni és hasznossá tenni magamat. A fiatal képviselő gyakran jár választói közé. Nemcsak akkor, amikor személyesen hordja szét a meghívókat és a szocialista kötelezettségvállalások űrlapjait, vagy amikor társadalmi munkára agitál, hanem sokszor az utcán is beszélget velük, s mint láttam, jókedvűen, kötetlenül. Választói is ügyes, segíteni akaró fiatalnak tartják, aki nem siklik el a problémák fölött. Az elégedettség tehát kölcsönös. Vagy mégsem? — Én még többet szeretnék. Mindenekelőtt közelebb jutni az emberekhez, jobban azonosulni velük, belátni gondolataikba, tőlük pedig azt várom, hogy ők is többet járjanak utánam, hogy közvetlenebb legyen a kapcsolatunk. Jó választókörzeti kollektívát szeretnék összekovácsolni, amely jóban rosszban égyütt lenne, és közösen lépnénk fel a megoldásokat keresve. Ügy érzem, végül is minden rajtunk múlik. Polgári Lászlfi [A szerző felvétele) Akiknek telj esült a vágyuk Az elmúlt tanév utolsó napjaiban meghitt és emlékezetes ünnepséget tartott a Komáromi (Komárno) Járási Katonai Parancsnokság a polgári ügyek Járási és városi testületével. Olyan fiatalokat köszöntöttek, akik szeptember elsején magukra öltik a katonák zöld egyenruháját, hogy a katonai középiskolák padjaiba ülve megkezdjék felkészülésüket a hivatásos katonatiszti pályára. A tanévnyitó nagy változás lesz az életükben, egy merőben más világ tárja majd ki kapuját előttük, mint amelyet eddigi életük során megszoktak. Az ünnepség megnyitása után Silvia Majlin- gová, a járási nemzeti bizottság alelnöke köszöntötte a fiatalokat, szüleiket és mindazokat a pedagógusokat, akik sokat fáradoztak azért, hogy jól felkészített tanulók kerüljenek a Komáromi járásból a katonai pályára. Majd Alexander Rubík ezredes, a Járási katonai parancsnokság parancsnoka látta el több jó tanáccsal a fiatalokat és szüleiket, hogy a jövendő hivatásos katonáknak kevesebb problémájuk legyen pályájuk elején. Egyébként a Komáromi járásban már évek óta nem okoz gondot a katonai Iskolákba való toborzás, ami elsősorban a katonai parancsnokság körültekintő munkájának köszönhető. Nem szabad természetesen elfelejteni, hogy ebben minden segítséget megkapnak a járás párt- és állami szervektől, valamint az Iskoláktól és a pályaválasztási tanácsadó pedagógusoktól. Az ünnepség végén Szabó György a diákok nevében fogadalmat tett, hogy becsületesen fognak tanulni, nem feledkeznek meg szüleik, pedagógusaik és a járást katonai parancsnokság tisztjeinek odaadó gondoskodásáról, amely- lyel előkészítették őket leendő hivatásukra. A Komáromi járásból huszonegynéhány fiú kezdi meg szeptember elején a tanulmányait hazánk katonai középiskoláiban. Övelük több éven át rendszeresen foglalkozott Pasztorek Gábor főhadnagy, a járást katonai parancsnokság fiatal tisztje. Érdekelt, őrá milyen benyomást tett az ünnepség. — Már harmadszor vettem részt Ilyen ünnepi búcsrtztatőn, ugyanis négy éve tartozik a munkakörömbe a katonai Iskolákba valő toborzás. Ügy érzem, hogy ez a mostani ünnepség sikerült a legjobban. Ml Is minden évben új tapasztalatokat szerzünk, amelyeket azután igyekszünk a következő években kamatoztatni a szervezésben. — Mtért tartják fontosnak, hogy Ilyen ünnepélyes formában búcsúztassák el azokat a tanulókat, akik katonai középiskolába jelentkeztek. — MI, a Járási katonai parancsnokság hivatásos tisztjel és az egész pedagógiai testület négy éven át foglalkoztunk a most elbúcsüzta- tott fiúkkal. Hatodikos koruktól figyeltük az előmenetelüket és fizikai, erkölcsi fejlődésüket. Ez a munka a hetedik osztályban csúcsosodott ki, ekkor már majdnem pontosan tudtuk, hogy kik lesznek alkalmasak a katonai pályára. Ezután vetélkedőket, versenyeket, honvédelmi plonfrtábort szerveztünk számukra. Nagyon sok ember odaadó munkájának az eredménye. hogy megfelelően előkészített tanulókat Irányítottunk a katonai Iskolába. Az ő fáradozásukat Is szerettük volna megköszönni ezzel az ünnepséggel. — Sokat foglalkoztak a tanulókkal a felvételt vizsgák előtt. Mennyire voltak elégedettek velük? — A felvételi vizsgán nyújtott teljesítményükkel nagyon elégedettek vagyunk, ugyanis valamennyien megfeleltek a követelményeknek. Csupán két fiatalt kellett más katonai iskolába Irányítanunk, mert ott, ahová eredetileg készültek, túljelentkezés miatt már nem volt számukra hely. Tehát elmondhatom, hogy a bojntcel üdülőben eredményes volt a táborozásunk, azaz a felvételt vizsgák előtti összejövetelünk, mert az elmúlt években arra ts akadt példa, hogy néhány Jelentkezőt nem vettek fel. Azok a fiúk, akik jövőre fognak felvételizni, már jelezték, hogy szívesen részt vennének hasonló előkészítésen. Sajnos, a óvári hónapokban ezt nem tudjuk megoldani, mert a bojnicel üdülő foglalt. így majd év közben, a felvételi vizsgák előtt találkozunk velük a honvédelmi pionírtáborban. — A most elbúcsúztatok tanulókkal sem szakad meg a kapcsolatuk? — Ez így van. A kapcsolatokat a Jövőben ts fenntartjuk. Gyakran találkozunk majd velük és szüleikkel. Örömmel tölt el bennünket, amikor azok, akik már katonai Iskolákban tanulnak. hívatlanul Is betoppannak hozzánk, és felajánlják segítségüket a toborzásban. Ilyenkor úgy érezzük, valóban jól dolgoztunk. KAMOCSAI IMRE Külföldi fiatalokat is vár A közelmúltban hírül adtuk, hogy Budapesten az V. kerületben, a Károlyi Mihály utca 9 szám alatt Ismét megnyílt az Országos Béketanács nemzetközi ifjúsági klubja, amely augusztus 15-lg várja a látogatókat. % Milyen programok várják az idén a fiatalokat, s kik látogathatják a klubot? — kérdeztük Papp Lászlótól, a klub vezetőjétől. — Video, diszkó, filmvetítés, táncház szerepel a programban, s nem utolsósorban aktuális-izgalmas külpolitikai témákkal Ismerkedhetnek meg beszélgetések, viták keretében a klubot felkereső fiatalok. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mind nagyobb számban hazánkba látogató külföldi diákoknak lehetőségük legyen megismerni Magyarország társadalmi, gazdasági és kulturális életét, külpolitikai törekvéseit és a hazai békemozgalom munkáját. Bizonyos szabályos ismétlődés van a programban: a hétfői napokon általában angol felirattal ellátott magyar filmeket vetítünk, kedden dzsesszest van, csütörtökön a rock and roll híveinek tartogatunk különböző „csemegéket“, a pénteki nap a táncházé: Szombatonként van a diszkó, s ezen a napon találkozhatnak a fiatalok meghívott vendégeinkkel: egy-egy terület érdekes személyiségeivel. A július elején megnyílt klubnak már az első héten 600—700 látogatója volt. Egyébként az augusztus közepéig délután öttől este tizenegy óráig működő klubunkat bárki látogathatja 33 forintos belépődíj ellenében. # Az eddigi tapasztalatok? —Kedvezőek. Kialakult már egy bizonyos törzsgárdája Is a klubnak, a hazai vendégeken kívül egyaránt megtalálhatók Itt a szocialista országokból, Amerikából, Ausztráliából vagy éppen Nyugat-Európá- ből érkezett fiatalok is. Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (VII.) ÖSSZEESKÜVÉS A FORRADALOM ELLEN Miközben a kettős hatalom véget ért, s a hatalom kizárólagos birtokosa az Ideiglenes kormány lett, a bolsevik párt VI. kongresszusán feladatul tűzte maga elé a fegyveres felkelés előkészítését, a végső leszámolást a burzsoá ellenforradalmi erőkkel. De a szélsőjobboldali reakció is tettekre szánta e! magát. A katonai diktatúra eszközével egyidejűleg akart leszámolni a bolsevikokkal, a szovjetekkel, és végső soron az ideiglenes kormánnyal Is. A diktátor szerepére Kornyllov tábornok, hadsereg-főparancsnok bizonyult a legalkalmasabbnak. Kornyilov mindenre elszánt, harc- edzett katona volt, csaknem egész életében Ázsiában teljesített szolgálatot, testőrségét nomád hegyilakókból állította ösz- sze. Önálló politikai ambíciói nem voltak, így nála alkalmasabb személyt keresve sem találtak volna a reakció legsötétebb erői, hogy terveiket végrehajthassák. Tulajdonképpen csupán egy báb, eszköz volt a kezükben, akit bármikor félre lehet állítani. A készülő államcsínyt a parlamentarizmus látszatával leplezendő és az ellenforradalmi erők egységét demonstrálandó, a kormány életre hívta az úgynevezett „állami tanácskozást“. A kereskedelmi és ipari körök, a földbirtokosok, a tábornoki kar, a papság és a kadét párt szószólóiból, valamint az állami duma egykori képviselőiből összeállított testület Petrográdot nem tartotta elég biztonságosnak, ezért úgy határozott, hogy Moszkvában kezdi meg tanácskozását. Az augusztus 2-án tartott megnyitó ülést egybe akarták kötni Kornyilov diktátorrá nyilvánításával, az ideiglenes kormány megbuktatásával, valamint a szovjetek és a demokratikus szervezetek szét- kergetésével. Kornyllov — megfelelő külsőségek között — meg Is érkezett Moszkvába. Vonatát a kaukázusi hegytlakókből szervezett színpompás testőrség kísérte, a pályaudvaron tisztllskolások álltak díszőrséget. A nagy gonddal előkészített terv Kornyllov diktátorrá valő kinevezésére azonban kudarccal végződött. A bolsevik párt központi bizottsága javaslatára Moszkvában a bolsevikok az ellenforradalom elleni harc szervezésére forradalmi központot hoztak létre, s tiltakozó sztrájkokat szerveztek. Az állami tanácskozás megnyitásának napján, augusztus 12-én Moszkvában négyszázezer ember sztrájkolt. Ugyanezen a napon nagyobb sztrájkmegmozdulások zajlottak le Kijevben, Harkovban, Szamarában és más városokban is. A fővárosban a dolgozók gyűléseken tiltakoztak az állami tanácskozás tevékenysége ellen. Bár az eszer Kerenszkij kormányelnöki minőségében az értekezleten tartott beszé- dében^azzal fenyegetőzött, hogy „vassal és vérrel“ fogja elnyomni a forradalmi mozgalomnak minden kísérletét, közöttük a parasztság kísérleteit a földesúri földek önhatalmú elfoglalására, a jől szervezett munkásmegmozdulások meghiúsították az ellenforradalom mesterkedéseit. Nyilvánvalóvá vált, hogy a parlamentáris díszletek között rögtönzött színjátékukkal céljukat nem tudják elérni, ezért nem maradt más lehetőség, mint a fegyveres hatalomátvétel. Kornyllov tábornok nyomban hozzáfogott a katonai erők mozgósításához. K. M.
