Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-07-15 / 28. szám
új ifjúság 3 A Duna hosszú évszázadok óta háborítatlanul hömpölyög lefelé medrében. Látta a Római Birodalom virágzását, megélte a népek nagy vándorlásának korát, hajóztak rajta germánok, szlávok, magyarok, törökök és még ki tudja, milyen nációk. A folyam rendíthetetlenségével. monumentalitásával megigézte a szemlélőt, s a kontinensünk nagy részét átszelő Duna az európai összetartozás és egymásrautaltság szimbólumává is vált. A nagy folyó úgy haladt a torkolat felé. ahogy éppen kedve tartotta, és arra tartott, amerre neki tetszett. Egészen a legújabb időkig korlátlan űr volt, amerre csak járt. Az emberek azonban már régóta törik a fejüket azon, hogyan tarthatnák kordában a folyamot, hogyan hasznosíthatnák mérhetetlen erőit. Elég például Széchenyi István szabályozási terveire gondolnunk. Századunk ötvenes éveiben a Duna menti népek nagyszabású építkezésekbe kezdtek. Hazánkban és a többi szocialista országban ez a nagy beruházások korszaka volt. Szinte természetes, hogy szóba került a Duna szabályozásának a kérdése is. A KGST-országok 1958—60 ban közös tervet dolgoztak ki a Duna hasznosítására. E koncepció foglalkozik a Duna Bratislava—Budapest közötti szakaszával is, nagyarányú változtatásokat helyezve kilátásba, konkrétan egy vízlépcsőrendszer építését. A gabőfkovo—nagymarosi vízlépccső- rendszer építése mára, a 80-as évek végére jelentősen előrehaladt, befejező szakaszába érkezett. A csehszlovák-magyar közös szerződés alapján a két ország fele-fele arányban vesz részt az építési munkákban, s az erőmű üzemeltetésének későbbi hasznán is fele-fele arányban osztoznak majd. * 8 Sok legendát, hiedelmet hallottam már a vízlépcsőről. Minden eszembe jutott, miközben az újságírókkal telt autóbusz ablakából szemléltem az építkezést a majdani erőmű felé, Gabőlkovóba robogva. Fülembe csengett az összes érv és ellenérv: hogy könnyebb lesz a hajózás ezen a szakaszon, és az árvízvédelem hatékonysága a vízlépcső átadásával lényegesen lavul majd. Ellenben: a hajók a Dunakllltltől Gabötkovóig húzódó felvízcsatornában 18 méterrel a jelenlegi földszín fölött fognak úszni, s e csatorna vize az egész szakaszon a mat földfelszín fölött lesz, és mi van akkor, ha átszakad a gát? Továbbá: ml lesz a talajvízzel, a Csallóköz mezőgazdasági területeivel, a Duna élővilágával? A vízlépcső építkezésén most tártam először Sok újat hallottam, sok mindenre rácsodálkoztam. Olságfró- csoportu'nk látogatásának céllá az volt, hogy megnézzük, hol tartanak most az építkezéssel Kérdéseinkre több illetékes válaszolt: jurái KeleSi mérnök, az SZSZK Építésügyi Minisztériumának dolgozója. Sándor mérnök. a vízlépcsőrendszer építkezésének kormánymegbízottja. Ladislav Ondrejiőka, az SZSZK l^rdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának dolgozója, Milan Chrapöiak mérnök, a gabőíkovói lépcsőt építő vállalat igazgatója, valamint a Hydrostav, a Vábostav, a Doprastav vállalatok vezetői. Alapinformációként kaptuk, hogy a gabőfkovo—nagymarosi vízlépcső rendszer két nagyobb részből áll A csehszlovák vállalatok a gabőíko vól szakaszt építik, a beruházás ér téke összesen 13 milliárd korona Ehhez a szakaszhoz tartozik a kört vélyes fHruéov) — dunakilitl víztá rolő. a 18,9 m hosszú felvízcsatorna a gabőfkovól 720 MW teljesítményű 8 turbinás vízterőmű, valamint a ha jőzsilipek, amelyeknek az lesz a ren deltetésük, hogy az alvfzcsatornában várakozó hajókat a felvizcsatorna vízszlntjére emeljék — és fordítva. A csehszlovák fél az 1986-os év végéig 5,7 milliárd koronát már beruházott. Azért csak ennyit, mert az előkészítő földmunkák nagyon sok Időt és energiát felemésztettek, a pénzben kifejezett értékük viszont aránylag kicsi. Most, amikor már a gépi berendezések szerelése folyik, a tervezett pénzt nagyobb ütemben tudják felhasználni- Az erre az évre tervezett beruházási összeg egyébként 1 milliárd 320 millió korona. Nem tartoznak szorosan a vízlépcső építkezéséhez, de összefüggenek vele az ún. biztonsági intézkedések, építkezések — Ezekre 2,5 milliárd koronás keretet kaptunk — mondták. — 1986 végéig az összeg 29 százalékát építettük be. Hogy mi értendő biztonsági Intézkedéseken? Gátak, védőfalak, szivattyúállomások építése a Dunába torkolló mellékfolyókon. CsehszlováA felvizcsatorna bal parti gátján javában folynak a szigetelési munkálatok. Belülről az egész gátat bitumennel vonják be, amely megakadályozza a víz átszivárgását. kia a Kis-Dunán, a Vágón köteles ilyen ibiztonságl Intézkedéseket átadni, meg kell erősítenie továbbá a Duna melletti települések védelmét is, egészen Stúrovóig. Az újabb fejleményekről Milan Chrapíiak mérnök sjőlt: — Eredetileg azzal számoltunk, hogyha vízlépcsőrendszer nagymarosi szakaszát a magyar fél Í993-ra adja át. Ehhez Igazítottuk a biztonsági létesítmények átadási határidejét is. A Magyar Népköztársaság azonban időközbem szerződést kötött Ausztriával, hogy a nagymarosi vízlépcső hátralévő munkálatait az osztrák Donaukraftwerke vállalat végzi majd el, amiért cserébe az erőmű által termelt villanyáram magyar részesedése húsz éven keresztül Ausztriát illeti. E szerződés lehetővé fette. hogy a nagymarosi lépcső átadási határidejét 15 hónappal előbbre hozzák. Ennek folytán Magyarország kérte a csehszlovák felet, hogy gyorsítsa meg a biztonsági létesítmények építését, mert nélkülük a lépcső magyar szakasza nem használható. A dologról épp most tárgyalnak kormányszerveink. — És mikorra várható az általunk épített szakasz átadása? — kérdeztük a hír hallatára. — A felvíz- és alvízcsatornába 1990-ben engedjük majd a vizet. De hogy a hajózás pontosan mikor indulhat meg, azt még korai lenne határozottan megmondani. Ami a gab- öíkovói erőmű beindítását illeti, arra még 1982-ben született egy kormányhatározat, amely értelmében a turbinák felszerelési Idejét 5 hónapról 3 hónapra kell lerövidítenünk. Az első turbina 1992 elején kezd majd A gátak hajtási szögét pontos lézerműszerrel mérik. üzemelni, a következő három hónap múlva. Ennek alapján könnyen kiszámítható, mikor kezd majd teljes kapacitással üzemelni az erőmű. Egy ilyen monumentális építkezés, ilyen nagy emberi beavatkozás a természet öntörvényű működésébe számos előre sejthető és nem sejthető problémát eredményez. Üjságíró-kol- légáimmal ezekről faggattuk az ille- téi-vket. A vízlépcsőrendszer tervezőinek állítása szerint jelentősen megnövekszik majd az árvízvédelem biztonsága a Duna csehszlovákiai szakaszán. Miért? — A körtvélyes-dunakiliti víztárolótól egészen PalkowiCovóig a Duna két mederben fog folyni. Az eredeti, a nagy vízmennyiség a mesterséges csatornában és a lényegesen kevesebb a régi mederben. Szükség esetén azonban ez utóbbiban Is emelhető a víz szintje, s ez a két folyómeder teljesen kiküszöböli az árvízveszélyt. Igen, de Palftoviőovónál mindkettőt a régi mederbe vezetik majd vissza. Mi lesz itt a két helyről érkező nagyobb vízmennyiséggel? — A Palkovlíovónál kezdődő Du- na-szakaszon kimélyitjük a folyó medrét, ugyanakkor emeljük a gátak magasságát. Tehát Itt is alaposan megváltozik majd a Duna képe. A Duna képe az egész szakaszon alaposan megváltozik majd az építkezés befejezése után. Van-e már valamilyen terv az új környezet szebbé tételére, az új létesítmények üdülési célokra való kihasználására is? — A terveket a bratlslavai Urbion dolgozta ki. Szeretnének néhány üdülőközpontot Is létrehozni. Például a körtvélyesi víztároló kiválóan alkalmas vízi sportok flzésére. Természetesen úszásra, fürdésre nem, hiszen a Dunában az most sincs engedélyezve. Az Urbion ezenkívül gondolt az erdősítésre, parkok létrehozására és egyéb környezetszépítő megoldásokra. — Lesznek-e a vízlépcsőnek hatásai a Duna természeti környezetére. az élővilágra, a talajvíz szintjére, a közeli mezőgazdasági területekre? — Természetesen egy Ilyen nagy építkezésnek vannak környezeti hatásai E hatások vizsgálatában ,1ől együttműködnek a csehszlovák és magyar tudósok, szakemberek Megteszünk mindent azért, hogv a természeti környezetben a lehető legkisebb károkat okozzuk Ami a talajvizet Illeti, még mindig nem tudni biztosan, hogy emelkedni vagy süly- lyedni fog-e a szintje Egyes szakemberek ugyanis ezt, mások azt állítják A mezőgazdasági területekre a vízlépcsőrendszer lelentős hatással nem lesz. Az építkezés sem vett el mezőgazdasági területeket, mert ezen a részen inkább erdők, mocsarak voltak azelőtt. A talajvíz- szintiének változása nem lesz e hatással a Csallóköz alatt rejtőző hatalmas ivóvízkészletre ts? Ml úgy tudluk, hogy Dél Morvaországba Is Innen szándékoztak ivóvizet vezetnll — Azon leszünk, hogy Dél Morvaország valóban megkaphassa majd ezt az Ivóvizet. — A Duna határfolyó. Az alvlz- és felvízcsatorna, valamint a zsilipek átadása után a hajózás ezen a szakaszon teljesen átkerül csehszlovák területre Ez nem hoz magával valamilyen változásokat a hajózás irányításában? — A nemzetközi hajózásra pontos jogszabályok vonatkoznak, minden érdekelt országnak tiszteletben kell tartania ezeket az előírásokat. Ez alól Csehszlovákia és Magyarország sem kivétel. Igaz ugyan, hogy a régi meder helyett a csatornákban közlekednek majd a vízi járművek, de a nemzetközi jogszabályok továbbra is érvényben maradnak. — Mennyi építőmunkás dolgozik a vízlépcsőrendszer csehszlovák szakaszán? á — összesen 5000, ennek körülbelül a 30 százaléka környékbeli, a többi nagyrészt Észak-Szlováktáből. Árvából és a Vág mentéről jött. Hazánkban most egyszerre több Ilyen nagy építkezés Is folyik, például a mohi (Mochovce) atomerőmű, ezért egyes szakmákban munkaerőhiány lépett fel. Ezt úgy próbáltuk orvosolni, hogy külföldieket ts alkalmazunk. A vízlépcső építésén körülbelül 400 lengyel szakember is dolgozik. A több mint 5000 ember ellátása, elszállásolása nem kis gondot okoz nekünk. Nem tartjuk helyesnek, hogy a munkásokkal való törődés teljesen csak ránk, építőkre marad, hlsZfen ez nemcsak a mi gondunk kell, hogy legyen. (Egyedül nem vagyunk képesek teljesen megoldani ezt a problémát. S ha már a gondjainkról beszélünk, nem maradhat említés, nélkül az sem, hogy nagyon rossz a munkagépeink alkatrészellátása, szervizelése. Néhány csehszlovák cégnek van ugyan itt javítószervize — például a kopHvnice) Tátrának, de felszereltségük nagyon szegényes. Sokszor állnak gépeink az alkatrész- hiány miatt. A legnagyobb baj az, hogy e gépek javításának gondja ts a rpi vállunkat nyomja Míg például a magyar szakaszt építő osztrák vállalatnak ezzel nem kell törődnie, mert a gépeket gyártó gépek folya- matósan ellenőrzik termékeik munkáját, az elkopott alkatrészeket preventive is kicserélik. Nekünk elég sok nyugat európai gépünk is van. Ezzel függ össze a másik nagy problémánk. Gépparkunkat kapitalista behozatallal csak nehezen, tudjuk bővíteni, mert e gépeket csak a Strojexport közvetítésével kaphatjuk meg, arai pedig nagyon körülményessé, hosszadalmassá teszi a vásárlást. Ezen a helyzeten, szerintünk, sürgősen változtatni kellene. — Egy Ilyen hatalmas beruházásnál bizonyára nem utolsó szempont az, mikor és mennyire térülnek meg az építési költségek ... — A vízlépcsőrendszer több szempontból is hasznos lesz nekünk. Vegyük például az árvízvédelmet, s azt, milyen károkat okozna ma, a mai árak mellett a nevezetes 1965-ös csallóközi árvíz . A vízi erőmű csúcsfogyasztás Idején fogja termelni az energiát, így annak értéke számokban ‘nehezen felezhető kt. Hasonlóan a hajózási körülmények jelentős javulása sem mérhető pénzzel A tárolók vize egyébként öntözésre üdülésre ts kihasználható .. Az üreg Duna talán még nem i* sejti, mi készül a partjai mentén, s arról még tán nem is álmodott hogy néhány év múlva egészen lAás mederben hömpölyög majd a tenger felé. Nem tudja, hogy mire vállalkozott az emberi bátorság és erő, amelynek eredményeként unokáink ■ már egy egészen más Dunát fognak ismerni. A gabCíkovői vfzi erőmű részlete. A szögletes fekete nyílásokba jönnek majd a turbinák. (A szerző felvételei) KLINKO ROBERT FOLYÓKAT MOZGATÓ EMBERI BÁTORSÁG
