Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-04-22 / 16. szám
A Központi Szövetkezeti Tanács tanulmányútra küldött Magyarországra, hogy tapasztalatokat gyűjtsék a szövetkezetekről. Utamnak első megállójaként az Iskolaszövetkezetek helyzetének és működésének megismerését tűztem ki. Nagy hatást tett rám, hogy az Iskolaszövetkezést a lelkes szövetkezeti vezetők szívügyüknek tekintik. Ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy Magyarországon az ÁFÉSjZ nek 450 iskolaszövetkezeti csoportja, és e csoportokon belül 4500 tagja van Működik továbbá két egyetemi fogyasztási szövetkezet Is, Kísérleti jelleggel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek égisze alatt néhány úttörő termelőszövetkezet, az ipari szövetkezeteknél pedig egyetemi kisszövetkezet hallat magáról. Az Iskolai szövetkezeti csoportok egyre szerteágazóbb kereskedelmi, mezőgazdasági. Ipari szolgáltató, takarékossági tevékenységet végeznek, és gyűjtenek gyógynövényeket, használt anyagokat is. E csoportok megalakulása egynéhány helyen csak a kezdet kezdetén van, de 10 százalékukról már elmondhatjuk, hogy valódi iskolaszövetkezetek. Ezek az Iskolaszövetkezetek elősegítik, hogy a tanulóifjúság el legyen látva fogyasztási cikkekkel, tanulmányaikhoz szükséges taneszközökkel, könyvekkel, továbbá a mezőgazdasági, Ipari, termelő értékesítő munkán és a szolgáltatáson keresztül értékteremtő munkára, önállóságra és takarékos életvitelre nevelik a fiatalokat A tanulók társadalmi és közéleti tevékenységre való előkészítését, a szocialista szövetkezés eszméinek megismerését szolgálják Ezekben az iskolaszövetkezetekben látják a tagság utánpótlását, de reális célokat látnak ezek a gyermekek a pályaválasztáskor Is. Az iskolaszövetkezés lelkes ,terjesztőjével, a Tolna megyei MÉSZÖV osztályvezetőjével, Szoboszlai Jenővel utaztunk Dombóvárra, hogy megnézzük az egyik életképes, nagyon jól működő Iskolaszövetkezetét. A dombóvári ÁFÉSZ elnöke, Bertus elvtárs már várt bennünket. Rögtön elmondta, hogy az iskolaszövetkezetét főként azért hozták létre és támogatják, hogy a tagságot megfiatalítsák, A gyermekek pedig szívesen dolgoznak a szövetkezetben Dombóvárott 24 Iskolaszövetkezetét tartanak nyilván. 3 középiskolában, 21 pedig az általános iskolákban működik. Kétezer gyermektagja van ezeknek a szövetkezeteknek. Ami a szervezést illeti, a szövetkezeteket egy-egy tanító vezeti, s mindegyiknek önkormányzata van. A vezetőséget és az ellenőrző bizottságot választják. Amikor megalakul a szövetkezet, az ÁFÉSZ az illető iskolában berendez egy üzletet, ahol a csoportvezető felelős az áruért. Ugyanúgy megrendelést írnak ki az Iskolások, mint a felnőttek üzleteiben, és ugyanúgy el kell számolniuk, 10 százalékos árrést hagy meg nekik az ÁFÉSZ. A dombóvári iskolában saját szememmel Is meggyőződhettem, milyen Is az iskolaszövetkezet. Az iskola halijában üvegfallal elválasztott kis raktár- helyiségben négy kisfiú sürög-forog fehér köpenyben. A kínálat nem egy igazi üzletet megszégyeníthetne. Van itt gyümölcs, zsemle, szendvics, kakaó, gyümölccsel ízesített tej, cukorka, csokoládé, tűrókrém, tanszerek és egyebek. A tanárok megvásárolhatják itt kávéjukat, a- melyet mindjárt le is darálnak. A forgalomból származó tiszta jövedelem az iskolaszövetkezeté marad, ezt a pénzt a megbízott tanár kezeli, illetve testvériesen megosztják az úttörőcsapattal, és közösségi célokra fordítják. Ezeket az iskolaszövetkezeti üzleteket a vezetés támogatja. Év végén jutalomkönyveket és -utazást ad szövetkezeti kicsi dolgozóinak. Az iskola is felkarolja Iskolaszövetkezetek Magyarországon a mozgalmat, mert a kis boltvezető egy hétig igazoltan hiányozhat az órákról, de az még sohasem történt meg, hogy az „üzletvezető* nem pótolta volna be a tananyagot. A gyerekek minden óraközi szünetben nyitva tartanak, ezenkívül másfél órával hamarabb jönnek az iskolába, a tanítás után pedig egy órával tovább maradnak. Az iskolaüzletben leítárbizottság leltároz. U- gyanúgy vagyoni leltárt készítenek, ellenőriznek, mint a nagyok szövetkezeteiben. A Szövetkezetek Országos Tanácsa az iskolaszövetkezetek tagjai számára rajzpályázatot hirdetett. Az egyik nyertes a 9 éves Horváth Gabriella Lébénymiklösrói. Az iskola igazgatója, Csák László szintén híve az iskolaszövetkezeteknek. Mondanunk sem kell, hogy sikerként könyvelik el, ha az üzlet napi forgalma két- háromezer forint körül mozog. Az igazgató elmondotta, hogy az iskolaszövetkezeteknek legnagyobb erénye az, hogy a tanulókat munkára neveli, és hogy nemcsak szervezi a munkát, hanem mint teremtő erő részt is vesz benne. Ezért az iskolaszövetkezetnek több ágazata is működik a dombóvári iskolában. Az üzleten kívül jövedelmező a gombatermesztés is. Ezenkívül létezik kádárszövetkezet, ahol a gyerekek könnyű kis ládákat szögeinek össze. Ilyen ládákban szállítják külföldre a gyümölcsöt. Sőt van egy szerelőszövetkezetük, ahol a kis tagok dallamcsengőt szerelnek össze az iskolák számára. Szolgáltató szövetkezetük is ismert, amely rendezvényeken és vállalatoknál videofelvételeket készít. A fiatalok takarékszövetkezete takarékosságra nevel. Elég szép tőkére tettek szert a tanulók, és vagyonkájukat igyekszenek gyarapítani, olyan helyre befektetni, ami nagyobb hasznot hoz nekik. A dombóvári ÁFÉSZ tőkével is támogatja az ifjúsági szövetkezeteket, 400 ezer forint kölcsönt adott például üvegházra. Ebből az összegből 100 ezret már vissza fizettek a tanulók. A Megyei Pedagógiai Tanácstól pedig 200 ezer forintot kaptak esztergagépre. A gyerekek maguk teremtik meg a feltételeket a vállalkozáshoz. A szolgáltató szövetkezetnek az iskola is fizet a munkáért. Egy-egy rendezvény után az asztalok elrendezéséért, a helyiség takarításáért 800 forintot kapnak a kis szövetkezeti tagok. Az igazgató-tanító szerint a munka az emberi szolidaritás legmagasabb formája. A gyermeknek tudnia kell, hogy a munkájának értéke van, a munka elismerése pedig morális érték. Például sok gyermek nem tud kitűnő eredményt felmutatni a humán tantárgyakból, esetleg a matematika sem megy neki olyan könnyen, de sikerélmény számára, ha olyan csoporthoz tartozik vagy olyan termelési ágazatban dolgozik, amely gazdasági és morális sikereket ért el. Mondhatom, lelkesülten jöttem el a dombóváriak Iskolaszövetkezetéből, ahol kézzelfogható mindaz, amit a központi szövetkezeti vezetés, a helyi ÁFÉSZ és az iskola a munkára nevelésről és a szövetkezeti utánpótlásról elképzelt. Az iskolaboltok és szövetkezetek munkáján tanulják meg a gyerekek az ésszerű, takarékos gazdálkodást, felelősséget éreznek a társadalmi tulajdon iránt, megtanulják becsülni a közös tulajdont, a szövetkezeti demokrácia gyakorlása pedig már közéletre nevelés. Mivel Magyarországon az iskolaszövetkezeti csoportok 243 iskolaboltot, 116 iskolabüfét üzemeltetnek, a SZÖVOSZ március 20-ától egynapos továbbképzést szervezett azoknak a megyei dolgozóknak, akik az iskola- szövetkezetekkel foglalkoznak. Ezen a tanfolyamon az iskolákban dolgozó felelős tanár is részt vesz. Már volt ilyen összejövetelük, akkor az úttörőcsoportok vezetői, az iskolaszövetkezetek tanár vezetői és a diákelnökök is részt vettek rajta. Elgondolkodtató, főleg most, amikor az SZFSZSZ V. kongresszusára készülünk, nem lenne-e jó nálunk is fontolóra venni az iskolai szövetkezetek gondolatát, így is a munkára nevelhetjük gyermekeinket. Szarkáné Lévai Erzsébet ZENEKALÓZOK ALKONYA ▲ STATISZTIKAI ADATOK Lagosi statisztikai adatok szerint 1986-ban Nigériában volt a legnagyobb a világon a közúti balesetek száma. Minden balesetet szenvedett 10 ezer gépkocsiban 230 személy halt meg. A NAN nemzeti hírügynökség jelentése szerint az országban összesen 12 ezer személy vesztette életét balesetek következtében. Ezeket a szerencsétlenségeket a túlzott szeszesital-fogyasztás és* a gyors hajtás okozta. A RAJTAÜTÉS A, thaiföldi hadsereg egységeinek sikerült tönkretenniük a „kábítószerkirály“, Kun Sza főhadiszállását, amelyet Thaiföld nyugati részén egy nehezen megközelíthető vidéken állítottak fel, ugyanakkor szétoszlatták a király „személyes hadseregét“ is. A rendőrség ezúttal 5 személyt tartóztatott le, akiknél majdnem 7 kilogramm heroint és más kábítószereket találtak. Ezek ára a kábítószerek feketepiacán 77 ezer dollárra rúg. A thaiföldi törvényeknek megfelelően azokat a személyeket, akiknél több mint 100 gramm kábítószert találnak, halálra vagy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. A AKUPUNKTÜRAEGYESÜLET 1987 november végén megalakul a nemzetközi akupunktúraegyesület, mely a kínai fővárosban tartja meg első találkozóját — közölte az Üj Kína hír- ügynökséggel a társaságot megalakító bizottság egyik tagja. Ennek a szervnek a létesítését az tette szükségessé, hogy az ősi gyógykezelési technika egyre inkább elterjedt, jelen pillanatban a világ nem kevesebb, mint 120 országban alkalmazzák, s egyre jelentősebb eredményeket érnek el vele. A AZ ALKOHOLIZMUS ÁLDOZATAI Lisszaboni hivatalos jelentés szerint minden tizedik portugáliai lakos alkoholizmustól szenved. A jelentés szerint a túlzott szeszesital-fogyasztás miatt a 45—55 éves lakosság soraiban sokan vesztik életüket. A közúti, valamint munkahelyi balesetek jórésze úgyszintén az alkoholizmus miatt történik. Megállapították, hogy a cirhózisban, a sárgaságban, rákban és vérkeringési betegségekben elhunyt személyek legalább egyharmada alkoholista volt. A KINCS Devonshire grófság partjai közelében megkezdték a munkálatokat, hogy felszínre hozzák a 70 évvel ezelőtt egy német hadihajó által elsüllyesztett brit Medina hajó fedélzetén lévő kincseket. Az India és Anglia között közlekedő hajón aranyérmeket, értékes műalkotá-. sokat és ékszereket szállítottak. Szakemberek véleménye szerint a kincs értéke 20 millió font sterlingre emelkedik. A SZIKLARAJZOK A Góbi-fennsík nyugati részén magasló hegyek szikláin nemrég különböző rajzokat fedeztek fel, melyek a sztyepp- lakók foglalkozására jellemző vadászjeleneteket ábrázolnak. A rajzokból elsősorban lovak, kecskék, kétpúpú tevék, szarvasok, kutyák, madarak, valamint struccok vehetők ki. E legutóbbi madárfajról feltételezik, hogy több mint 10 ezer évvel ezelőtt jelent meg ebben az övezetben. A régészek a maga nemében egyedülálló feliratra is bukkantak, amely a régi tibeti feliratokhoz hasonlít; tulajdonképpen képírásról van szó. Régebben a félszemű kalózokról készített filmek cselekménye többnyire Szingapúrban és környékén játszódott. Manapság csak annyiban változott a helyzet, hogy a kalózok nem hajókat .rabolnak, hanem szoftvert és kazettákat. Ázsia jó néhány hírhedt „kalóza“ kénytelen lesz hamarosan törvényesebb vizekre evezni. Január végén a szingapúri törvényhozók szigorú új copyright-törvényt fogadtak el, amelytől azt várják, hogy véget vet a városállam jövedelmező egyeduralmának a zenei kalózfelvételek, -szalagok, -videokazetták, valamint lekoppintott szoftverek piacán. Az elavult, 1911-es angol copyright- törvény helyébe lépő új jogszabály egészen 50 ezer dollárig terjedő szigorú bírságot, továbbá maximum 5 évi börtönbüntetést ír elő bárki számára, aki megkísérel ilyen termékekből egy vagy ennél több másolatot eladni. A kalózkodás széles körben elterjedt, és roppant jövedelmező vállalkozássá vált a világ e részén. A Hangfelvétel és Video- program Gyártók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) becslése szerint a szingapúri kalózok olyan nagy sebességű kazettaszalag- másoló berendezéseket alkalmaznak, amelyekkel évente 70 millió zeneszalagot tudnak előállítani. Évente vagy 55 millió zenekazettát exportálnak a Közel-Keletre és Afrikába, ezzel évi 200 millió dolláros kárt okozva az amerikai és brit zeneiparnak. De ott helyben — Szingapúrban — is árusítanak az áruházak kalózfelvételeket, méghozzá egyazon polcról a törvényes, vagyis drágább kazettákkal. Az IFPI egyik regionális igazgatója szerint a Szingapúrban vásárolt kazettáknak több mint 90 százaléka illegális másolat. Az új törvény alkalmazása, valamint az olyasféle razziák révén, amilyeneket nemrégiben az IFPI-vel karöltve végzett a helyi rendőrség, merőben megváltoztathatja a helyzetet ezen a piacon. 1986 első tíz hónapjában Szingapúr rendőrségének a kereskedelmi bűnözés ellen harcoló részlege 157 sikeres razziát tartott a zenekalózok ellen, s ennek nyomán közel 200 embert ítéltek el, ami négyszerese az előző évben ilyen ügyekben hozott ítéleteknek. Ráadásul az üj rendelkezések ugyanolyan szigorúak a kalózkópiák forgalmazóival, mint a gyártóival szemben. Szingapúr nagy zenekiadói ma már egyre inkább törvényes termékekkel helyettesítik a kalózkazettákat, a vevők pedig beletörődnek, hogy nagyjából 30 százalékkal többet kell fizetniük a zenefelvételekért. Egyes számítógépüzletekben, ahol a vásárlók sok száz dollárt takaríthatnak meg kalóz-szoftverek beszerzésével, a bolttulajdonosok figyelmeztették törzsvevőiket, hogy vásároljanak raktárra szoftvert, mielőtt a közeli hetekben életbe lép az új törvény. Sokan meg is fogadták a tanácsot. Valósággal tisztára söpörték a számítógépprogram és -játékok polcait, az ügyfelek profi módon másolt kézikönyvek és egyéb számítógép-irodalom alatt ’ roskadozva távoztak az üzletekből. A szingapúri törvényhozókat az amerikai és brit nyomás is arra ösztönözte, högy csapjanak le a kalózokra. De nem a nyugati hatalmak befolyása volt az egyetlen ok. A szingapúri kormány abban is reménykedik, hogy sikerül az országot az élenjáró technológia egyik világközpontjává fejlesztenie. Jayakumar belügyminiszter például kijelentette: „A copyright-törvény módosítása elszántságunkat tükrözi, hogy lépést ^kívánunk tartani a műszaki fejlődéssel.“ Miközben nagy erővel folyik a szingapúri kalózipar elleni hadjárat, az IFPI vezetői felhívják a figyelmet arra, hogy nemsokára talán már kétfrontos harcot kell vívniuk. A kalóztevékenység ugyanis egyre inkább áttolódik a városállamból a szomszédos Indonéziába, ahol a szalagok mun- kaintenzív másolása lehetővé teszi a kalózok számára, hogy kompakt lemezekről kiváló minőségű kópiákat készítsenek — az eredetiek költségének a töredékéért. Ez a verseny, valamint az új törvény kifogta a szelet a szingapúri kalózok vitorláiból, persze csak azután, hogy Jó néhány kalóz- vezér tetemes kincsével elhagyta az országot.
