Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-03-25 / 12. szám
—---------—----------------------------------------------------------------------------------------------------------- új ifjúság 3 A Kamensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar szakos hallgatók száma jelenleg 110 körül van. A Nyitrai Pedagógiai Fakultáson évfolyamonként 20—22 alsó tagozatra készülő tanítónövendék tanul, a ta- numányi idő négyéves, A felső tagozatosok között a második évfolyamban van egy magyar-képzőművészet szakos csoport tíz diákkal, ezenkívül körülbelül hatvanan az egyéb szakokon, Mindent összevetve Nyitrán jelenleg körülbelül 160 azoknak a diá koknak a száma akik magyar tanítási nyelvű iskolába készülnek. Ezen integrált képzésen kívül más szlovák és cseh egyetemi és főiskolai karokon is végeznek magyar tanítási nyelvű iskolába kerülő tanárok. A Nyitrai Pedagógiai Fakultás annak idején úgy épült fel, hogy minden tanszékén legyen olyan tanár, aki a tananyagot magyarul is képes előadni. A magyar tagozatos tanárjelöltek képzése a hatvanas-hetvenes években zömmel anyanyelvükön történt. Jelenleg a harmadik évfolyamban a fizika — műszaki tudományok alapjai szaknak van magyar csoportja 8 diákkal, valamint az ugyancsak harmadikos orosz-képzőművészeti szakos csoport, és a negyedik évfolyamban a matematika-műszaki tudományok alapjai szakon 9 fő. A magyar tanítási nyelvű iskolákba készülő elsősök és másodikosok, csoportonként .3—5 diák együtt jár a mintegy 20 fős szlovák csoporttal. De halljuk erről magukat a diákokat: Dunai Éva, Buják Andor és Geri Csaba harmadévesek, a fizika-műszaki tudományok alapjai szak diákjai: — Elsőben, másodikban mindent magyarul tanultunk. Harmadiktól a fizikai tantárgyak zömét szlovákul oktatják, kivéve a módszertant — mondják. — Elsőben és másodikban a tantárgyakra voltak magyarul tudó tanáraink. — Vannak-e magyar egyetemi tankönyveitek, jegyzeteitek? — Nincsenek, viszont van egy szlovák-magyar terminológiai szótár, a- melyből megtanulhatjuk a fontosabb magyar szakkifejezéseket. Csudái Mária is ugyanazt tanulja, mint három előbb említett diáktársa, azzal a különbséggel, hogy ő a szlovák csoporttal Jár: ' — Zselízen (Zeliezovce) érettségiztem, s a gimnáziumi tanárom tanácsára jelentkezőlapomon nem tüntettem fel, hogy a diploma megszerzése után majd magyar tanítási nyelvű iskolában szeretnék tanítani. Azt mondta, hogy így könnyebben elhelyezkedhetek majd, hisz magyar és szlovák iskolában egyaránt taníthatok. Én tehát mindent szlovákul tanulok. Ennek ellenére magyar iskolában szeretnék állást kapni. Bárczi Ágnes ugyancsak Zselízen érettségizett, ő is harmadéves, orosz- képzőművészeti szakos felső tagozatos tanár lesz. — Az oroszt a magyar tanítási nyelvű iskolák diákjai második idegen nyelvként tanulják, hiszen először a szlovák nyelvet kell elsajátítaniuk. Titeket itt a főiskolán hogyan készítenek fel erre? — Tantervűnk, tananyagunk semmiben sem különbözik a szlovák iskolákba készülő’ tanárjelöltekétől. De nincs is erre szükség, mert tanárokként az órákon csak oroszul beszélhetünk, hogy tanítványaink jobban elsajátítsák a nyelvet. Barczi Lívia a Galántat (Galanta) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumból jött. Alsó tagozatos tanítónak jelentkezett, de a fizika-műszaki tudományok alapjai szakra vették fel. Végül .mégis sikerült átlépnie az alsó tagozatra. Tőle azt kérdezem, hová járnak szakmai gyakorlatra. — Mi alsó tagozatosok a Nagycé- tényi (Veik? Cetín) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába. Az első évfolyam első szemeszterében csak órákat hallgattunk, azután már tanítanunk is kellett. Én most harmadikos vagyok Mi minden második héten három órát tanítunk, azonkívüu meghallgatjuk csoporttársaink óráit is. Anda Máriával nem Nyitrán, hanem a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Komensk? Utcai Alapiskolában találkoztam, ö már negyedikes, alsó tagozatos pedagógusnövendék, s ottjártamkor éppen hathetes szakmai gyakorlati idejét töltötte. — Itt sokkal nehezebb tanítani, mint a gyakorlóiskolánkban. Ott volt elég időnk a felkészülére, valóban mintaórákat tarthattunk. A főiskolán elég sokat tanítottunk, én mégis kevésnek érzem az ottani gyakorlati órák számát Dr Gál Tibor docens, a fizikai tudományok kandidátusa, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás dékánhelyettese. Gömörből származott ide, a hatvanas évek elejétől tanít a főiskolán. — Milyen a diákok érdeklődése a tanítói pálya, az egyes szakok iránt? Magyarán: mennyien jelentkeznek a fakultáson nyitott szakokra? — Nincsenek gondjaink. A túljelentkezés általában két és félszeresháromszoros. Külön hangsúlyoznom kell, hogy alsó tagozatosokból sincs hiány. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozatára például négy- szer-ötször annyian jönnének, mint amennyit fel tudunk venni. — Felmérések szerint az elkövetkezendő években a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák tanárainak nagy része eléri majd a nyugdíjkorhatárt, s ennek következtében egyes vidékeken esetleg tanárhiány is felléphet, például a Dunaszerdahelyi, a Komáromi (Komárno) és az Érsekújvár! (Nővé Zámky) járásban. A jelentkezők válogatásakor figyelembe veszik-e azt, ki melyik tájról jött, gondolván arra, hogy a diploma megszerzése után esetleg majd szülőföldjére tér vissza? ’ — Természetesen figyelembe vesz- szük ezeket az igényeket, de nem hiszem, hogy jelentős tanárhiánnyal kell majd számolnunk. Azért nem, mert a minisztérium pontosan felmérte az igényeket, s ennek megfelelően határozta meg a felveendő diákok számát az elkövetkező ötéves tervidőszakokra. A jelentkezők kiválasztásának elsőrendű szempontja pedig az, hogy egy komplex értékelés alapján megfelelnek-e a felvételi vizsgán. — A felső tagozatos, reáltárgyakat magyar tanítási nyelvű iskolában oktató tanárokat az ország más egyetemi és főiskolai karán képezik — szlovákul vagy csehül. Nekik aztán meglehetősen nehézséget okoz az átállás a magyar nyelven való tanításra. Nyitrán majd minden tanszéken van magyarul is tudó tanár. Önök gondoltak-e már arra, hogy a képzést esetleg itt is meg lehetne oldani? — Ez nagyon összetett kérdés. Nálunk 1960 óta, tehát már a kezdettől fogva úgy épültek fel a tanszékek, hogy az oktatást magyar nyelven is biztosítani tudjuk. Minden tanszékünkön van 2—3 olyan docens, aki képes két nyelven is előadni, de évfolyaDr. Fodor Zoltán monként és szakonként csak 5—6 magyar diákunk lenne, ezeknek pedig nem tarthatnánk külön előadásokat. Számolnunk kell a lemorzsolódással is. Ennek ellenére a magyaroknak gyakran vagy az előadást, vagy a szemináriumot magyarul tartjuk, sőt vannak tisztán magyar csoportjaink is. Például a harmadikban a fizikaműszaki tudományok alapjai szakon. Nagyon fontos az, hogy diákjaink elsajátítsák a szlovák szakkifejezéseket. Az oktatásban elsősorban az előírt szlovák tankönyveket használjuk, a szemináriumok pedig arra valók, hogy rámutassanak a szakterminológiai különbségekre. Magyar-szlovák szakkonverzációs szótárt adtunk ki a gimnáziumok részére matematikai, kémiai és biológiai szakkifejezésekkel. Ezenkívül módszertani segédkönyveket is írtunk, amelyek a természettudományi tantárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) kétnyelvű oktatását hivatottak elősegíteni az alap- és középiskolákban. A szlovák szakterminológia ismerete azért fontos, hogy a diák zökkenő- mentesen folytathassa tanulmányait az egyetemen, főiskolán. — Néhány alapiskolás korú gyermeknek kisegítő oktatásra van szüksége. Van-e, vagy ha nincs, lesz-e a jövőben Nyitrán speciális pedagógiaképzés, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákból kimaradt gyermekeket is képesített tanárok oktathassák? — A speciális pedagógia minden tanító- és tanárnövendék tantervében szerepel, de kimondottan ilyen jellegű képzés, sajnos, nem folyik nálunk. Mi az általános műveltséget nyújtó tárgyak oktatására képezzük diákjainkat, a speciális pedagógiát a Bra- tisl,avai Pedagógiai Fakultáson tanítják. Mi is érezzük e szaknak a szükségességét, s vannak olyan tanáraink is, akik ezt oktatni tudnák. — Tudomásom szerint önök kapcsolatban állnak egy magyarországi tanítóképzővel. Hallhatnánk valamit erről? — A SZSZK Iskolaügyi Minisztériuma és az MNK Művelődésügyi Minisztériuma között megkötött kulturális szerződés értelmében most már neDr. Révész Bertalan gyedik éve kölcsönösen kicserélünk öt-öt diákot az Esztergomi Tanítóképző Főiskolával. Ez a csere azt a célt szolgálja, hogy az ottani nemzetiségi iskolákba készülő pedagógusok és a hazai magyar alsó tagozatos tanítók nyelvi színvonalát emelje. Diákjaink egy szemesztert töltenek a magyarországi főiskolán. — Köszönöm a beszélgetést. Dr. Révész Bertalan docens, a nyitrai magyar tanszék vezetője elmondta, hogy tanszékükön jelenleg hét tanár működik: hat hazai és egy magyarországi vendégtanár. Most csak egy magyar szakos évfolyam tanul Nyitrán, a másodéves magyar-képzőművészet szakos hallgatók, de a jövő iskolai évben magyar-angol szak is indul, öt jelentkezőt vesznek fel rá. — 1976 óta, mióta az új tanítási koncepció fokozatos bevezetése elkezdődött, egyfajta munkamegosztásnak kellene érvényben lennie a nyitrai és a bratislavai magyar tanszék között. A mi specifikumunk az lenne, hogy a magyart képzőművészettel és zenével párosítsuk. Ellenben nálunk 1976-től egészen 1985-ig nem nyitottak magyar szakot semmiféle szakkal. Holott ennek nálunk is megvannak a hagyományai, s rendelkezünk a megfelelő tanári erővel is. A mi tanszékünk persze ez alatt a kilenc év alatt sem szűnt meg, de csak az alsó tagozatosoknak tartottunk ma- gyarórákkol. Bratislavában minden évben indult ugyan magyar szakos évfolyam, de az volt a baj, hogy a magyart csak szlovákkal, orosszal és történelemmel párosították, holott a bölcsészkar képes lenne arra is, hogy magyarangol és magyar-német szakos tanárokat neveljen. Angol és német szakosokból ugyanis olyan kevés van a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolákban, hogy az oktatást csak externistákkal tudják megoldani, esetleg szlovák tanárok tanítják ezeket a nyelveket. Jövőre indul nálunk egy magyar-angol szakos csoport. Ennek már legfőbb ideje, de... a két magyar tanszék szerepe még mindig tiszDr. Gál Tibor tázatlan. Az angoloktatás feltételei Nyitrán is megvannak. Viszont akkor végleg el kellene dönteni, hol mit oktassunk, és rendet teremteni ebben a kérdésben. A felmerült kérdésekkel felkerestem dr. Fodor Zoltánt, az SZSZK Iskolaügyi Minisztériuma Nemzetiségi Iskolák Osztályának vezetőjét. — Milyen lesz a jövőben a bratislavai és a nyitrai magyar tanszék profilja? — A bratislavai tanszék feladata az alapiskolák felső tagozatára és a középiskolákba készülő magyartanárok képzése, a nyitraié az alsó tagozatos pedagógusjelöltek magyar nyelvi és irodalmi oktatása, valamint a felső tagozatos, nem magyar szakos, de magyar tanítási nyelvű iskolákba készülő tanárnövendékek magyar nyelvhasználatának javítása. Csakhogy: egyes szakpárok képzéséhez kizárólag a nyitrai fakultáson vannak feltételek. Ilyenek például a magyarzene, magyar-képzőművészet és nekünk leginkább ezek a párosítások felelnek meg. Ezért kapott a nyitrai magyar tanszék két évvel ezelőtt egy felső tagozatos magyar-képzőművészet szakos csoportot. És a szükségleteknek megfelelően a jövőben is indítunk majd Nyitrán magyar szakos évfolyamokat. — A magyar tanítási nyelvű iskoláknak azonban nemcsak magyartanárokra van szükségük, hanem a természettudományi tárgyak oktatóira is. Ezek képzését hogyan kívánják megoldani? — A hatvanas években Nyltrára e tárgyakból (matematika, fizika, kémia, biológia) oly nagy számú jelentkezőt vettek fel, hogy a rájuk váró tanári helyeket tíz-egynéhány év alatt megtöltötték. E túltelítettséget orvos- landó, 1976-tól a pedagógiai fakultáson nem indítottak egyetlen ilyen kombinációt sem, a magyar diákok az egyetemek természettudományi karán tanultak. Ez az elképzelés, tehát hogy szlovákul tanuljanak és magyarul tanítsanak — nem állta meg a helyét. Nem elég ugyanis kimutatnunk azt, hogy egy-egy fakultáson például 5—10 magyar hallgató van, mert nem biztos, hogy azok majd magyar tanítási nyelvű iskolába akarnak kerülni. Ezért mondtuk azt, hogy e képzést újra integrálni kell, mégpedig Nyitrán, ahol megvannak hozzá a feltételek. A nyolcvanas évek elején indítottunk Is újra magyar csoportokat. — Ezek a diákok magyar tankönyveket, jegyzeteket is kapnak majd? — Magyar szkriptumok azelőtt sem voltak, s magyar tankönyveket most sem áll szándékunkban kiadni, de 1987 szeptemberétől szeretnénk bevezetni a pedagógiai fakultáson egy négyszemeszteres magyar nyelvhelyességi oktatást, amelynek célja az lenne, hogy a nem magyar szakos tanárjelöltek nyelvi műveltségét emelje. A négy szemeszter osztályzott be- számítóval (szigorlattal) végződne. — Egyelőre nincs, de lesz-e Szlovákiában olyan speciális pedagógiai oktatás, amely magyar gyermekeket is tanítani tudó pedagógusokat nevelne a kisegítő iskolák részére? — Ha minden jól megy, akkor az 1988—89-es iskolai évben a Bratislavai (a volt Trnavai) Pedagógiai Fakultás nappali tagozatán indítunk egy tízfős magyar-speciális pedagógiai szakos csoportot. Azután, az igények szerint, évente vennénk fel ide diákokat. Természetesen a teljes speciális pedagógiai oktatást nem tudnánk magyarul biztosítani, de a magyar szakkal való párosítás talán ösztönözné az itt végzetteket, hogy magyar ajkú gyerekeket tanítsanak majd. — Hogyan folyik a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusainak továbbképzése? — A központi pedagógus továbbképző intézetben. Azonkívül egyes kerületekben kabinetek működnek a magyar iskolák részére, amelyeknek feladata a továbbképzés szervezése. . A tulajdonképpeni képzés a járási pedagógiai központ dolga. A továbbképzést megoldottnak tekinthetjük. , Minden tantárgyhoz, tankönyvhöz módszertani kézikönyvet is kiadtunk. Sajnos, a nyomdai kapacitás hiánya miatt ezek egy részét nem tudtuk magyarul megjelentetni, de a szlovák nyelvű könyvek a főiskolát végzett tanároknak nem okoznak problémát. Az SZSZK Iskolaügyi Minisztériuma és az MNK Művelődésügyi Minisztériuma közös megegyezése értelmében évente három magyarországi továbbképző tanfolyamot szervezünk, amelyen részt vesz a magyar szakos pedagógusok jelentős hányada. — Köszönöm a beszélgetést. Klinko Róbert (A szerző felvételei) TANÍTANI... ii. A csehszlovákiai magyar pedagógia 1948 februárja után szinte a semmiből indult. A burzsoá köztársaság értelmiségének nagy része elhagyta az országot', így a magyar iskolák megnyitásakor nagy volt a tanárhiány. Ezen a gondon úgy próbáltak enyhíteni, hogy gyorskurzusokon képeztek tanítókat a magyar tanítási nyelvű iskolákba. Az ötvenes években azután megindult az intézményes képzés is. Kezdetben az érettségivel végződő tanítóképzőkben (az ún. pedagógiai középiskolákban), majd a főiskolákon — leginkább Bratislavában és Nyitrán (Nitra). A magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák pedagógusainak zömét ma is e két városban képezik: a Ko- mensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar tanszékén, ahol a magyar nyelvet és irodalmat mostanában leginkább a szlovákkal, orosszal és a történelemmel párosítják. A Nyitrai Pedagógiai Fakultáson folyik a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozatos tanítóinak, valamint az alapiskolák felső tagozatára készülők és a középiskolai tanárok képzése is. Nyitrán a következő tárgyakat oktatják: magyar nyelv és irodalom. szlovák, orosz, polgári, zenei és képzőművészeti nevelés, matematika, fizika, kémia, biológia, műszaki tudományok alapjai és történelem. 11ini unni i i i in .-gi »ni —a—— r-’n—n
