Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-25 / 12. szám

w ■ UJ Kommentárunk ÁTALAKÍTÁS ÉS LÉTBIZTONSÁG A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatban gyakran teszik fel a kérdést, vajon biztosítja-e majd az új mechanizmus az alapvető szociális Jogokat. Már a beve­zetőben hangsúlyozni kell, hogy szerepel a gazdasági átalakítás elvei között az is, hogy nem rosszabbodhat a dolgozók szo­ciális biztonsága. Ide soroljuk a munka- szerződés szerint a dolgozónak járó bért és valamennyi szociális vívmányt, amely a tör­vény szerint megilleti. A szociális Jogok közé tartozik az ingyenes egészségügyi el­látás, a munka után járó szabadság, a szü­lési szabadság és természetesen a munká­hoz való jog is. De e Jogon kívül esik a bérnek az a része, amely a szervezet gaz­dasági eredményétől függ: pl. prémium,, egyéb juttatások. A munkához való jog és a munkaerő gaz­daságosabb kihasználása néha látszólag el­lentmondásban van. Ezért többen kérdezik, hogy a munkaerő-takarékosság nem vezet-e Ideiglenes munkanélküliséghez. A gazdasá­gi átalakítás elvei abból indulnak ki, hogy a munkához való alkotmányos Jog sérthe­tetlen. A szocializmus egyik előnye, hogy lehetővé teszi a megtakarított munkaerő felhasználását az egész társadalom Javára. Perspektivikusan sor kerülhet a munkaidő lerövidítésére, az évi szabadság meghossza- bítására, illetve a „felesleges“ munkaerő a fontosabb ágazatokba kerül. Murtkaerő-gaz- dálkodásunk előnye, hogy mérsékeli a fluk­tuációt, javítja a munkaerkölcsöt, a fegyel­met és ennek következtében a termelékeny­séget is. Ennek egyik módja — s ezt az alapelvek is hangsúlyozzák —, hogyha a gazdasági szervezet kisebb létszámmal éri el ugyanazt a nyereséget, ez lehetővé teszi az átlagbérek növekedését vagy a differen­ciáltabb bérezést. A termelékenység Javítá­sából munkaerő-megtakarítás tehát előnyös a vállalat számára. A dolgozók anyagi ér­dekeltsége, és a vállalatoknak az a célja, hogy javuljon a munka termelékenysége, így egybeesik. Az átalakításról és létbiztonságról beszél­ve, szóba kerül az árak és az életszínvonal kérdése is. Közismert, hogyha árpolitikai változásokról esik szó, a laikusok azonnal kiskereskedelmi árváltozásokra, rendszerint áremelésre gondolnak. Az igazság az, hogy az előkészületi stádiumban lévő árpolitikai beavatkozások kizárólag a nagykereskedel­mi és a felvásárlási árakra vonatkoznak, illetve a termelési árakat érintik. Közvet­lenül nem befolyásolják tehát a kiskeres­kedelmi árakat és ezáltal az életszínvohaiat sem. A nagykereskedelmi és felvásárlási ár­rendszer átalakításától azonbarl azt várják a szakemberek, hogy elősegíti a gazdasági élet dinamikusabb fejlődését és a gazdasá­gi egyensúly megszilárdulását: Ez pedig az életszínvonal növekedéséhez, valamint a kis­kereskedelmi árszínvonal stabilitásához ve­zetne. Mindez azonban nem zárja ki telje­sen egyes termékek, munkálatok és szol­gáltatások kiskereskedelmi árának esetle­ges megváltozását mindkét irányban. A árakról hallva, a vásárlók gyakran ha­sonlítják össze bizonyos termékek hazai és világpiaci árát. Ez így nem reális, mert ha világpiaci áron akarnánk a hazai piacon értékesíteni egyes termékeket, az csak úgy lenne lehetséges, ha a munkatermeléken.v- ség viszonylatában is „világpiaci“ szinten állnánk. Viszont mindannyian tudjuk, hogy ezen a téren sok még a behoznivalónk. Strasser György AZ ELSŐ PRÓBATÉTEL ELŐTT A Komáromi (Komárno) Járásban az el­múlt években sorozatosan nagyon Jó ered­ményeket értek el a katonai iskolákba való toborzásban. Tavaly a Nyugat-szlovákiai ke­rületi Járások közötti versenyében az első helyen végeztek. Természetesen — mint sok más — ez az eredmény sem magától szü­letett. Sok-sok kedvező tényező közrejátszá- sának és főleg annak köszönhették eredmé­nyeiket, hogy semmit sem bíztak a vélet­lenre. Körültekintő munkájuk egyik bizo­nyítéka, hogy rendszeresen foglalkoznak azokkal az alapiskolásokkal, akik úgy ha­tároztak, hogy katonai szakközépiskolában, gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Mivel már közeleg a felvételi vizsgák ideje, idén február végén egyhetes összejövetelre hívták össze a jelentkezőket Bojnicébe. — A múltban is felkészítettük a felvételi vizsgákra a katonai középiskolákba jelent­kezőket, csak más formában — mondta Alexander Rubin alezredes, a járási katonai parancsnokság főnöke. — A felkészítés ál­talában az iskolákban vagy a katonai pa­rancsnokságon történt. Természetesen akkor is együttműködtünk a járási nemzeti bizott­ság iskolaügyi szakosztályával. Annak elle­nére, hogy jó eredményeket értünk el, a toborzásért felelős tiszttel elgondolkoztunk azon, hogyan lehetne még hatékonyabbá, de főleg vonzóvá tenni a felkészítést. Ügy gon­doltuk, hogy erre a célra jobban megfelel egy szép környezetben lévő üdülő, mint a megszokott iskola vagy a járási parancs­nokság ódon épülete, ezért eldöntöttük, hogy ebben a szép üdülőben egy hetet szánunk az elméleti felkészítésre, matematikából és szlovák nyelvből, ezen kívül a tanulók test­edzésére Is gondolva, különböző honvédelmi és sportjátékokat iktattunk be a tervünkbe. De nem feledkeztünk meg a résztvevők szó­rakoztatásáról sem, amire itt szintén na­gyon jó feltételeink vannak. — A táborukat látva, nem nehéz kitalál­ni, hogy elképzeléseik megvalósításához nagy segítséget kaptak a Bajcsi (BaJC) Ál­lami Gazdaságtól is. A pult másik okialán A hétköznapok embere a kereskedelem munkájában, a piac ellátásában lépten-nvo- mon talál kifogásolnivalót. Ilyenkor leg­gyakrabban azokat hibáztatiák, akik a púit mögött állnak. Pedig például az év eleji hóviharok idején is bebizonyították, hogy szélsőséges esetben is kénesek helytállni, s nem rajtuk múlik, ha akadozik az áru­ellátás. A Szlovák Szocialista Köztársaság Keres­kedelmi Minisztériumának tájékoztatása sze­rint az egyik legnagyobb gond az elavult kocsipark. Közelharcot kell vívniuk szinte minden egyes gumiabroncsért. Az anyag- mozgató berendezések, a raktártechnika sem felel meg a kor követelményeinek. Pe­dig a reszort három önálló kutatóintézete és öt trösztje munkálkodik azon, hogvan lehetne a tudományos és műszaki haladás eredményeinek alkalmazásával Javítani a helyzeten. Elgondolkoztató azonban, hogy az ágazat évente mindössze 6 millió koronát kap a tudományos és műszaki fejlesztésre, és ha most csak egyetien példát ragadunk ki; azt, hogy a koSicei Prior áruházban már huza­mosabb ideje nem működnek a mozgólép­csők, s a megjavításukra nincs is remény, máris nyilvánvaló, milyen kevés az a 6 millió korona. El vagyunk maradva a csomagolástechni­kában is. A korszerű csomagolástechnikai berendezéseket azonban tőkés országokból kellene behozni, ami szintén anyagi nehéz­ségbe ütközik. A kereskedelem az az ága­zat, amely legközvetlenebbül befolyásolja a közhangulatot. Az anyagi eszközök elosz­tásánál ezt messzemenően figyelembe kéne venni. P- V, A TENGER VÉDELMÉBEN A kisiskolás is tudja, hogy Földünk kéthar­madát tenger borítja, és egyes elméletek sze­rint egyszer majd a tengerek és világóceánok lesznek az emberiség mentsvárai, ha kimerül­nek szárazföldünk nyersanyagtartalékat. Sajnos, nem úgy bánunk velük, mint ahogy megérde­melnék. Ezért az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, hogy az emberiséget ráébressze a tenge­rek Jelentőségére, március 17-ét á tengerek világnapjává nyilvánította. Tette ezt azért, hogy az évnek legalább egy napján figyelmeztesse a kormányokat, a nem­zetközi és nemzeti szervezeteket arra. milyen kincset Jelentenek számunkra az óceánok és tengerek. Már ma tudatában vagyunk annak, hogy a parányi planktonoktól és algáktól kezd­ve az óriási cethalakig milyen óriási tartalé­kok varinak a tengerekben az emberiség élel­mezésére, Csak felbecsülni tudjuk az ásványi kincseket, amelyek a tengerfenéken várnak a kiaknázásra. Mindenesetre eddig csak azért nem láttunk hozzá nagyobb méretű kiaknázá­sukhoz, mert a mai műszaki berendezésekkel ez még elég költséges vagy egyenesen lehe­tetlen Felbecsülhetetlen a tengerek és óceánok Je­lentősége a blotőgtal egyensúly szempontjából. Bár a tengervíz közvetlenül fogyasztásra és ipari felhasználásra nem alkalmas, kétségtelen, hogy a csapadék túlnyomó része a tengerek klpárolgásábftl származik. Ennek ellenére elég mostohán bánunk a tengerekkel. A napi sajtó szinte rendszeresen tudósit a világ különböző részeiben előforduló szennyezésről. A nagy nemzeti és nemzetközi monopóliumok a minél nagyobb nyereség fejében a legelemibb bizton­sági előírásokat sem tartják meg, s hanyagsá­gukból Időről Időre vegyi és kőolajszármazé­kok, sőt radioaktív anyagok is kerülnek a ten­gerbe. A Szovjetunió és a szocialista országok kez­deményezésére dolgozták ki öt évvel ezelőtt azt a tengerjogi konvenciót, amelyet eddig 159 ország irt alá. Úgyszólván nem meglepő, hogy a nemzetközi megállapodáshoz eddig nem csat­lakozott az Egyesült Államok, a Német Szö­vetségi Köztársaság és Nagy-Brttannta. Az em­lített kormányok a nagy monopóliumok és sa­ját mtlttáns érdekeiket részesítették előnyben, amikor visszautasították a konvenció elfoga­dását. Ugyancsak a Szovjetunió kezdeményezésére született még 1972-ben egy nemzetközt szerző­dés, amely megtiltja atomfegyverek teiepftését a tengerfenéken. Könnyen kitalálhatjuk, hogy Ismét az Egyesült Államok volt az a hatalom, amely egyenesen visszautasította az említett szerződést. Atommeghajtásű hadihajói és ten­geralattjárói atomfegyverrel a fedélzetükön to­vábbra Is ott cirkálnak a világ Óceánjain és tengerein, s veszélyeztetik nemcsak a világ- békét, hanem a puszta életet Is a földön. Pásztor Judit — Igen, a Bajcsi Állami Gazdaság segí­tett ebben, de a legnagyobb segítséget a Járás párt- és állami szerveitől kaptuk. De támogatást, segítséget kaptunk a Nemzeti Front szervezeteitől, valamint a szakszer­vezettől is. Csak természetes, hogy a táborban ott volt a toborzásért felelős tiszt Is. Gabriel Pastorekkal a szervezési kérdésekről be­szélgettünk. — Amikor elkezdtük ennek a tábornak a megszervezését, elég sok problémával ta­láltuk magunkat szemben, de menet köz­ben megoldottuk őket. Nagyon örülök an­nak, hogy végül minden sikerült. Ebben nagy érdeme van a parancsnok által már említett tanácsadónak Is. Én biztos vagyok benne, hogy a Jövőben még Jobban meg tud­juk szervezni ezeket a felkészítő tanfolya­mokat, holott elégedettek lehetünk most Is. — E táborozásnak az a célja, hogy se­gítsen a tanulóknak a felvételi vizsgákra valő felkészülésben, de gondolom, azért más célokat Is követnek. — A felkészítésen kívül szeretnénk egy kis ízelítőt adnt a tanulóknak a katonai életből Is, nehogy csalódás érje őket. Szó­val egy kicsit katonásan Irányítjuk napi teendőiket. Persze nem akarjuk elijeszteni sem őket, ezért igyekeztünk, hogy a prog- 1 ram vonzó legyen számukra. Az sem el­hanyagolandó, hogy itt ezek a fiúk ú| ba­rátokra tesznek szert, esetleg már moSt megismerkedhetnek jövendő Iskolatársaik­kal. — Ogy érzi, hogy ezek a fiúk helytáll­nak majd a felvételi vizsgákon? — A mi járásunk határ menti járás, s a lakosok többsége magyar nemzetiségű. Ez így van a jelentkezett tanulók esetében Is. Azt szeretnénk elérni, hogy a felvételi vizs­gákon egyenlő eséllyel indulhassanak vala­mennyien, függetlenül attól, hogy milyen tanítási nyelvű Iskolából jöttek. Szerintem a most Jelentkezettek mind sikeresen fel­vételizhetnek, ha a lámpaláz nem rontja el a szereplésüket. Ebben a táborban egy ki­csit lelkileg is fel készítettük őket, hogy ne legyenek felesleges és Indokolatlan ki­esések csak azért, mert a tanulók nincse­nek hozzászokva az Ilyen vizsga atmoszfé­rájához. — Milyen volt a hangulat a táborban? — Úgy tapasztaltam, hogy a fiúk nagyon elevenek, sokat mozognak, sportolnak, ettől függetlenül, fegyelmezetten viselkednek minden helyzetben. A pedagógusok pedig mindent megtesznek azért, hogy gyarapod­jon a tudásuk matematikából és szlovák nyelvből. Kautocsai Imre SZISZ — konferenciákról jelentjük Hasznos, élvezetes műsorokat A Csehszlovák Rádió bratislavai stú­diójának SZISZ-konferenciáján részt vett Marián Párkányi, a SZISZ Szlová­kiai Központi Bizottságának titkára is. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a rádió pótolhatatlan szolgálatot tesz az ifjú nemzedék nevelésében. Befolyása úgyszólván a társadalom minden egyes tagjára kiterjed, ezért ennek a szerve­zetnek társadalmi küldetése van. KEDVEZŐ MÉRLEG Kedvező mérleggel zárta az évet Érsek­újváron (Nővé Zámky) az Elektrosvit üze­mi SZiSZ-szervezete. Erről számoltak be a több mint ötszáz tagot számláló szervezet konferenciáján. A íiatalok figyelme elsősor­ban a termelési feladatok teljesítésére, az ésszerűsítő és minőségi munkára Irányúit. Erre vall, hogy öt újítási javaslatukat va­lósították meg, közel egymillió korona egy­szeri haszonnal. Bevált mozgalom az Ifjúsági kezdeménye­Ezt boncolgatta beszámolójában Sla- vomír Mallckay, a SZISZ üzemi szerve­zetének elnöke is. Elmondta, hogy a fiatal szerkesztők és műszakiak szak­mai tudásának gyarapítása érdekében egész sör versenyt szervezitek. Ezek közül legismertebb az úri. „Rádióara­tás“, amely immár hosszú múltra tekint vissza. (ki) zés számlája, amellyel az Érsekújvári járás­ban elsőként jelentkeztek. Szerződést kö­töttek az üzem vezetőségével az egyes fela­datok megoldására. A SZISZ IV. kongresz- szusának tiszteletére társadalmi munkát vállaltak, valamint azt, hogy másodlagos nyersanyagokat gyűjtenek és még több ön­kéntes véradót toboroznak a soraikból. A konferencia alkalmából a szervezet 40 leg­aktívabb tagjának kitüntetést nyújtottak át. R. G. AZ EMBERISÉG SZÉGYENE Március 21-én, az első tavaszi napon a világ haladó erői egyre mélyebb felhábo­rodással emlékeznek meg egy tragikus ese­ményről. Ez a nap Í966 óta az ENSZ Ja­vaslatára a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi napja. Huszonhét évvel ez­előtt a dél-afrikai Sharpeville bányászvá­rosban többezer színes bőrű bányász, ős­lakos, asszonyaik és gyermekeik kíséretében tüntetést szervezett embertelen élet- és mun­kakörülményeik Javítását követelve, egy­szersmind tiltakozva a faji megkülönbözte­tés, a mozgásszabadság korlátozása ellen. A városháza felé haladó békés menetet a rendőrség könnyfakasztó bombákkal pró­bálta feltartóztatni, majd ezt követően tü­zet nyitottak a tüntetőkre. A karhatalom véres megtorlásának 67 halálos áldozata volt, köztük nők és gyermekek Is. Az áldo­zatok többségét már menekülés közben, há­tulról lőtték le. Huszonhét év telt el azóta, de Dél-Afrl- kában a helyzet nem változott, sőt most már napirenden vannak a megtorló Intéz­kedések a fekete őslakosság ellen. A Dél­afrikai Köztársaságban és az általa Illegá­lisan megszállva tartott Namíbiában az apartheidet (faji megkülönböztetés) a hiva­talos állampolltika rangjára emelték. A vi­szonylag nagy kiterjedésű, ásványi kincsek­ben gazdag országban a népesség több mint 70 százalékát kitevő színes bőrűek számá­ra nincs hely, a legelemibb emberi Jogoktól megfosztva élnek. A mintegy 25 millió ős­lakos sorsáról az alig négy és fél millió fehér klssebbséget képviselő rasszista kor­mány határoz. Megszabja munka- és lakhe­lyüket, elkülönített, ün. „független" ban- tusztáborokba kényszeríti őket az ország kietlen, terméketlen területein. A fehér ki­sebbség az ország Jövedelmének mintegy 60 százalékán osztozik, területének pedig 86,5 százalékát birtokolja. A színes bőrűek mozgásszabadsága korlátozva van, riasztóak a különbségek az egészségügyben vagy az oktatásban. Az utóbbi időben azonban egyre elemibb erővel tör fel a színes bőrűek szabadság- harca. A fajüldöző rezsim pedig már annyi­ra dtszkreditálta magát, hogy a vezető Imperialista hatalmak Is kénytelenek nyíl­tan elítélni a politikáját, beleértve legna­gyobb támogatóját, az Egyesült Államokat. „Tudjuk, hogy nehéz út áll előttünk, de harcunkat a végsögik folytatjuk, amíg ki­vívjuk igazunkat“ — jelentette kt Winnie Mandela, az 1960 óta betiltott Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC) 23 éve börtönben ülő vezetője, Nelson Mandela felesége és harcostársa. Dél-Afrika és Namíbia elnyo­mott milliői nincsenek egyedül. Ismeretes, hogy az ENSZ-közgyűlés egy másik határozata az emberiség elleni bűn­tetté nyilvánította a faji megkülönböztetés összes formáit, elítélve és megbélyegezve a kormány apartheid-politikáját. A világ­szervezet, valamint az Afrikai Egységszer­vezet az évek folyamán nemegyszer mozgó­sította a világot a Dél-Aírika elleni szank­ciók alkalmazására. Afrika függetlenné vált államai és az ÄESZ támogatásban részesítik a dél-afrikai Jogfosztott lakosság igazságos harcét, s mindent elkövetnek, hogy korlá­tok közé szorítsák a rezsim fékevesztett faj­gyűlölő politikáját. Lassan elszigetelődik a dél-afrikai rezsim. Ezzel párhuzamosan szélesíti ki látványo­san küikapcsolatait az Afrikai Nemzeti Kongresszus. Ezt látszik bizonyítani az ANC elnökének, Oliver Tambőnak washingtoni látogatása, amely során tárgyalt George Schultz amerikai külügyminiszterrel is. Az USA kormánya kénytelen volt a világ köz­véleményének nyomására elismerni a színes bőrű lakosság Joga képviselőjét, és gazda­sági megszorításokat alkalmazni a pretórial kormánnyal szemben, Jóllehet eddig nyílt támogatójának számított. Mindezek fényé­ben egyre bizonytalanabbá válik a dél-afri­kai kormány helyzete. Nincs messze az idő, amikor már nem halogathatja tovább a szí­nes bőrű lakosság lógatnak méltányos ren­dezését. A faji megkülönböztetés elleni harcbői a Szovjetunió és a szocialista országok mel­lett jelentős részt vállal a világ haladó if­júságának szervezete, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség. Már az 1974. évi Várnai közgyűlésen meghirdette „Az antilmperia- llsta szolidaritásért, a békéért, a haladá­sért“. Azóta mindig e jelsző jegyében zaj­lanak a világifjúsági fesztvátök, időről idő­re szemináriumokat, nemzetközi értekezle­teket szervez a kérdés megvitatására, ösz­töndíjakkal és egyéb módon támogatja az afrikai országok fialt. K. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom