Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-08-05 / 31. szám
új ifjúság 5 M oszkvából északkeleti irány- loméíerre fekvő Zagorszk- ban a mintegy hetven kibe tartva, kétszer érdemes megállni, rövid líitérőt tenni. Először az ötvenedik kilométerkőnél. Balra fordulva az autóval néhány perc múlva Muranovóban vagyunk, s megpillantjuk a Tyut- csev-kastélymúzeuraot, amely az egyik legépebben fennmaradt középnemesi kúria ezen a tájon. Százados öreg tölgyek, hársak, nyírfák, fenyvesek veszik körül a múlt század első felében épült szép kastélyt, amely most irodalmi múzeum, A kúria előbb Puskin barátjának, Jevgenyij Boratinsz- kij költőnek a birtoka volt, majd pedig a Tyntcsev irodalmi dinasztia tulajdonába került. Mindennapi vendég volt itt Gogol, Sz.,Ak- szakov és az orosz főváros irodalmi életének több más neves személyisége. A földbirtokos és költő F. Tyutcsev halála (1873j után barátai összegyűjtötték személyes tárgyait, s ezek képezik a mai kastélymúzeum alapjait. A múzeumban továbbá a múlt századi orosz vidéki élet sok jellegzetes használati eszközét is őrzik, s mintegy nyolcezer könyvritkaságot tartalmazó hangulatos könyvtárat és több tucat érdekes, régi festményt - láthatunk. Egy séta a kastélyt körülvevő hatalmas, gondozott parkban pedig külön élmény. A második kitérőt az 57. kilométerkőnél fekvő RJazanci falucskánál ajánlom Ismét balra kanyarodunk, s tízperces autózás után megérkezünk Abramcevóba. Ez a vidéki kúria kétszer vált az orosz kultúra pezsgő életű és népszerű központjává. Első ízben a XIX. század közepén, amikor Sz. Aksza- kové, a népszerű orosz íróé volt a birtok. Gyakran megfordult itt Turgenyev, Gogol, F. Tyutcsev és más írók vagy a század egyik híres orosz színészegyénisége, Scsep- kin Ké.sőbb, 1870-ben, Sz. Mamontov, a gazdag orosz gyártulajdonos, a művészetek és a művészek nagy mecénása és kiváló értője vette meg ezt a murano- vóinál nagyobb földbirtokoslakot. Neki köszönhető, hogy huzamosabb Ideig itt élt és dolgozott a történelmi kompozíciók, szociális témák és pszichológiai portrék mestere, a világhírű orosz fesfő, Hja Rjepin, az ugyancsak neves tájképfestő, Iszaak Levitan és mások Sokszor vendégeskedett, pihent Abramcevóban a felejthetetlen. világszerte csodált orosz-szovjet operaénekes, Fjodor Saljapin, a kitűnő színész, rendező és színházi teoretikus, Konsztantyin Szta- nyiszlavszkij vagy Marija Jermo- lova, a moszkvai Kis Színház egykori csillaga. A kastélyon kívül feltétlenül érdemes megtekinteni a parkban álló, Novgorod híres XII, századi templomának majdnem hű, kicsinyített másét. A régi orosz stílusban épült templom festményeit Rjepin és Polenov készítették, szobrait pedig Antokolsz- klj. Ugyancsak a parkban található a híres, „kacsalábon“ forgó meseházikó, amely felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt látványosság. Visszatérve a Moszkva — jarosz- lavll főútra, már csak mintegy tizenöt kilométer marad Zagorsz- kig. A város előtt az utat keresztező vasútvonalhoz érve, baloldalt feltűnik Zagorszk híressége, a Trojice — Szergijev-kolostor. A látvány lenyűgöző. A XVII. században emelt szürkésbarna kolostorfal, melyet tizenkét különböző méretű és formájú bástya erősít, kissé az őt körülvevő, éppen zöldellő fák koronája fölé emelkedik, s drágakövekkel kirakott aranygyűrűként fogja át a vidám színekben pompázó, hagymakupolás vagy egyszerűbb, zöld tetős épületek sokaságát. A tűző nap sugarai által keletkezett színjáték csak fokozza a hatást. A kolostor bejárata előtt mindkét oldalon tágas parkolóhely és frissítőket, emléktárgyakat, képeslapokat árusító bódék. A moszk- v; rendszámok mellett több kocsi a - mvjet fővárosban működő külföldi diplomáciai és gazdasági Uszpenszkij-székesegyház hagymakup olái. ikonok, emberek képviseletek Jelzéseit viseli. Zagorszk vonzza a hazaiakat és külföldieket. Mielőtt azonban bemennénk a kolostorba, ejtsünk néhány szót múltjáról, mely a XIV. századba nyúlik. Az akkori Moszkvai Fejedelemség ezen szerény szerzetesi lakhelye évszázadok folyamán az ősi orosz építészet egyik csodálatos gyöngyszeme lett. A Szer- gi] Szerzetes alapította kolostor és az ezt körülvevő, róla elnevezett Szergijev-Poszad nevű mezővároska (1930 óta viseli V. Za- gorszkij bolsevik forradalmárnak a nevét], mind fontosabb szerepet játszott Moszkva védelmében és a Moszkvai Fejedelemség történetében. Egyebek közt az évszázados orosz-tatár harcok egyik gyakori színhelye volt. 1609 és 1610 között a kolostor háromezer védője sikerrel állt ellent a túlerőben levő egyesített lengyel-litván seregek tizenhat hónapig tartó ostromának. A kolostor ma múzeum, államilag védett és gondozott műemlék, de emellett egyházi funkcióját is betölti, s napjainkban is szerzetesek élnek benne. A fekete csuhás, nagy szakál- lú orosz pópák szívesen kalauzolják az idegent, adnak neki felvilágosítást a látnivalókról. ö A klasszikus stílusú bástyakapun belépve, szinte tenyérnyi helyen, a XV-XVIII. század orosz é- pítészetének remekei tár\ilnak szemünk elé. Alig néhány méterre előttünk, jobbkéz felől magasodik az Uszpenszkij-székesegyház, melynek nagysága és formája a moszkvai Kreml templomaira emlékeztet. A székesegyház öt tornya hagyma alakú kupolában végződik, a két-két szélső kék, a középső, legmagasabb aranyozott. A templom belső, északnyugati sarkában gyakrabban megállnak a látogatók: itt van eltemetve Borisz Godunov orosz cár és családja. Előttünk balra, az Uszpenszklj- -székesegyház szomszédságában áll'3 szerényebb méretű, csak e- gyetlen óriási hagymakupolával díszített kecses vonalú Duhovsz- kaja-templom. Téglából építették, és magán viseli a pszkovl építészet több jellegzetes vonását. a) Trojickij-székesegyház b) Duhovszkaja-templom ej Uszpenszkij-székesegyház d) Bolnyicsnije palati (Ispotály) e) Trapeznaja (Refektörium) f) Sekrestye g) Szmolenszkaja-templom h) Harangtorony i) Kolostorfal I) A rendfőnök egykori lakrésze Ugyanezen az oldalon, néhány méterrel mögötte, van a Trojiekij- -székesegyház, a kolostor legrégibb temploma A külsejében szerényebb, egytornyú épületet 1423- -ban emelték mészkőből. Szegényesebb külsejével ellentétben belső díszítése annál gazdagabb, pazarabb. Különösen értékes a hatalmas ikonosztáz, melyben Andrej Rubljov és tanítványai remek ikonját is megtaláljuk. A nagy o- rosz festő leghíresebb, századokon át itt őrzött képe a Szentháromság-ikon, melyen a mester állítólag öt évig dolgozott. A műtörténészek szerint az ikonon látható három alak nyugalmat, életkedvet, derűt árasztó arcvonásaiban Rubljov a XV. század elejének legtökéletesebb szépségideálját festette meg. Ennek a páratlan értékű ikonnak az eredetije ma a moszkvai Tretyakov Képtárban nézhető meg, míg Zagorszkban hű mása látható. A Trojickij-székesegyház eredeti falféstményelt is Andrej Rubljov és barátja, Da- nyiil Csornij készítették, de ezek,- az alkotások, sajnos, nem maradtak fenn. A ma látható freskók, melyek a pravoszláv egyházi élet, hagyományok egyes jeleneteit ábrázolják, a XVII. században készültek és szintén értékesek. A Trockij-székesegyház mellett, az északi kolostorkapu egyik oldalán, a kolostorfalba ágyazva, találhataó egy egyszerű épület, a Riznyica, magyarul „sekrestye“, amely a kegytárgyak őrzésére szolgált, jelenleg a kolostormúzeum egyik leglátogatottabb részlege. A XIV-XVIII. századból származó felbecsülhetetlen értékű o- rosz művészeti, iparművészeti alkotások, vallási kegytárgyak stb. százai láthatók itt, sokat közülük híres uralkodók — Rettegett Iván, Borisz Godunov — vagy nemesemberek, kereskedők ajándékoztak a kolostornak különböző alkalmakkor. A sekrestyétől nem messze, a kolostor rendfőnökének egykori lakrészén a XVIII. és XIX. századbeli orosz festészet, grafika és i- parművészet jeles alkotásaival találkozunk. Rendkívül érdekes és gazdag a múlt századi oroszországi életet bemutató kiállítás. A mindennapok használati tárgyainak ilyen mennyiségét ritkán látni együtt. Az északi kolostorkapu másik oldalán van a Bolnyicsnije palati, vagyis az Ispotály. A XVII. század elején emelt, a régi faéplté- sek formáit utánzó épületben gondozták a szerzetesek a betegeket. Itt van a múzeum történeti osztálya, amely a kolostor múltjáról és az orosz állam politikai, vallási és kulturális életében betöltött szerepéről ad képet korabeli do- kumentunlok alapján. Az Ispotály földszintjén értékes sírkő-gyűjteményt tekinthetünk meg. A Bolnyicsnije-palati és az Uszpenszkij-székesegyház közti téren magasodik a csodálatosan karcsú, harmonikus vonalú kék és fehér színű, ötemeletes harangláb. Kár, hogy nem lehet felmenni rá és onnan is megcsodálni az alant elterülő épületkomplexust, melyről a XVII. század egyik peves utazója, Aleppoi Pál, így írt; „Ennek a monostornak nincsen párja nemcsak Moszkov országban, hanem az e- gész világon sem.“ Aki látta a za- gorszkl Trojice — Szergljev-kolos- tort, bizonyára ilyen elragadtatással szól róla. Másrészt nem lehet nem méltányolni a műemlék szakszerű és igényes karbantartását sem. Minden épület eredeti szépségében, élénk színekben pompázik. A sétálőutakat aszfaltozták, mindenütt csupa zöld: fű, virág, cserje, fa. Körös-körül minden gondozva van, méltóan a páratlan értékű műemlékhez. Érdemes megnézni. Kokes János ORVOSI DIPLOMA NÉLKÜL végeztek műtéteket a New York-i Harlem negyed kórházaiban szinte naponta — jött rá a szövetségi állam illetékes bizottsága egy ellenőrzés során. Egy esetnél például fogtechnikus volt az „aneszteziológus“, az operációt egy amatőr hajtotta végre. Az említett bizottság jelentése szerint va- lószinű, hogy az Egyesült Államok más kórházaiban is több száz olyan „orvos“ működik, aki sosem lépte át az orvosi kar kapuját. valAsi tilalom Csak az Ír Köztársaság és Málta az olyan ország Európában, ahol továbbra is érvényben marad a válási tilalom. Erről az írországi június végi népszavazás döntött, a voksolók 60 százaléka nem értett egyet a kormányzó pártok azon törvényjavaslatával, hogy abban az esetben, ha a házastársak több mint öt éve nem élnek együtt, el lehessen rendelni a válást. RÉGIMÓDI EGYENRUHA A pakisztáni PIA, az egyik legmegbízhatóbb és legpontosabb légitársaság évekig arra volt különösen büszke, hogy a legszebben öltözött légikisasszonyai voltak. Hagyományos nemzeti viseletét hordtak, amelyet Pierre Cardin és Hardy Amies híres divatkreátorok alkottak. Pakisztánban most egy hazai divattervezőnőt bíztak meg azzal, hogy a légikisasszonyoknak új egyenruhát készítsen. Az meg is tervezte, mégpedig S3 változatban. A bírálóbizottságnak azonban egyik sem tetszett, s így a divattervezőnek 54. változatot is készítenie kellett. Ez a modell, az újságírók szerint, igen otrombán és régimódian hat a szép légikisasszonyokon. TORTA — TÜZOLTÓLÉTRAVAL Kétezer tojás, 35 kiló liszt, ugyanannyi cukor, 4Q kiló vaj, 20 liter rum és 60 mun- koóra elég volt ahhoz, hogy Diegirch luxemburgi városka lakói biztonságban érezhessék magukat. Diegirch túzoltótestületének ugyanis nem volt arra pénze, hogy elavult felszerelését korszerűsíthesse. A városka biztonsága is veszélybe kerülhetett. A gondban levő die- girchi tűzoltókat végül is a szomszédos NSZK-beli kollégák ötlete segítette ki: „Csináljunk közösen egy óriási méretű tortát. Ünnepélyes kéretek között eladjuk, s a bevétel bizonyára elég lesz arra, hogy Diegirch megoldja gondját“ — hangzott a javaslat. A határmenti cukrászok és pékek — mindkét oldatom — felkarolták a kezdeményezést. A nyersanyagot összeadták, és a városka főterén (tűzoltó- létrák segítségével) felépült a 26 méter magas cukrász- ipari remekmű. A „nyalánkságot“ illő ünnepség keretében felszeletelték, az édesszájúak szívesen megfizették a sütemény árát, amelyből a tűzoltótestület megvásárolhatta új felszere- lését BERLINI planetarium Jövőre nyitják meg az első nagy berlini planetáriumot a főváros megalapításának 750. évfordulója alkalmából. Az épólet, mely az Ernst Thälmann parkban áll, 30 méter átmérőjű és 350 ember befogadására lesz képes. A planetárium vetítőkészülékét a jénai Carl Zeiss Kombinát készíti. Egyebek között könyvtárat, 200 férőhelyes előadótermet és kisebb kávéházat rendeznek be az épületben.
