Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-02 / 48. szám

új ifjúság 8 Riniszkij-Korszakov és Glinka az OPUS gondozásában Talán kevesen tudják, hogy az OPUS hanglemezkiadó vállalat nemcsak albumok megjelentetésével foglalkozik, hanem időn­ként könyvecske formájában egy-egy híres zeneszerző életrajzát is közönség elé tárja. A közelmúltban két neves orosz kompo­nista, Rimszki) Korszakov és Mihail Ivano- ylcs Glinka életművét részletesen összefog­laló tá)ékozlaló került az OPUS boltjaiba. Glinka (1804-—1857) az orosz zenének azt nyújtotta, amit Puskin az orosz irodalom­nak Viefí) Vasinová Grossmannvá így nyi­latkozik k.iuvvében a zeneszerzőről: „Jog­gal nevezlieljük öl az orosz nemzeti zene megalkniójának. Zenéjében az orosz nép nyelvét használja, éppúgy, mint amikor anyanyelvén beszél “ A képekkel gazdagí­tott könyv megismerteti az olvasót a zene­szerző gondolatvilágával. A könyv ára 23 korona. Joszlf Kunyin könyvében RimszklJ-Korsza- kov életműve tárul az olvasó elé. RimszkiJ- Korszakov zenéjébe szőtte az orosz nép- mesevilágot, műveiben tükröződik a világról alkotott sajátos képe vívódásai, sikerei. A könyv ára 23 korona 50 fillér. Mindkét mű megrendelhető a következő címen; OPUS — Záslelková slu2ba, Bebla- vého 8, 815 04 Bratislava. A RÄDIÖ MISORÄBÖI A november 18-1 Iskolások műsora Liszt Ferencre emlékezett születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából. Mon­danunk sem kell, mennyire fontos, ha nagy- Jalnkra emlékezünk, de az Iskolások mű­sora kissé megkésett, még akkor is, ha Liszt-év ez az esztendő Annyit hallottunk,, láttunk olvastunk ebben az évben a Mes­terről, hogy újai ' mondani róla szinte le-, hetellen. Az Iskolások műs^ával egybekapcsolt Pionirhlradóban az állagnak megfelelő mű­sort hallottunk A galántai magyar iskolák pionírját számoltak be sport-, kulturális és egyéb sikereikről jó ezeket a friss, ifjú hangokat hallani, ahogy beszámolnak ered­ményeikről. Egyúttal furcsállja is az em­ber. hogy a gyerekek szinte leckeszerűen mondják föl mindezt, jő lenne, ha kötetle­nebb, természetesebb, emberibb formában hallhatnánk mondandójukat, mert így túl­ságosan száraznak tetszik. Aztán mindig csak a sikerekről, eredményekről beszélnek, holott bizonyára vannak gondok és bajok is. Ezekről is jó lenne hallani. Az egyfajta szemlélet, amely mindig csak a szépet, jót és eredményeset tárja elénk, hozzászoktatja őket a sima út gondolatához, az ellenállás nélküli közeghez, s majd meghökkennek, ha kikerülnek az életbe, hogy mindez nem van... A műsort ezúttal Gémesl Irén szer­kesztette. A szombati Mikrofonközeiben című műsor most is erdekes volt. Szűcs Róbert, a Szlo­vák Nemzeti Színház operaegyüttesének szólóénekese vallott arról, milyen pályaívet futott be, amíg a szlovák főváros opera- együttesének megbecsült tagja lett. Beszélt külföldi .szerepléseiről, magánéletéről, kedvteléseiről. Közben fölvételről gyönyör­ködhettünk szépen zengő lírai baritonjában. E rövid beszélgetésben képet kaptunk meg­nyerő művészi egyéniségéről. A beszélge­tőst a műsor szerkesztője, Lörincz Kató ve­zette a tőle megszokott tónusban. A Fiatalok a mikrofon előttben ezúttal idősebbek is szerepeltek. Most a pályavá­lasztás gondjairól esett szó. A műsor szer- kesztö-riponere, Kamocsai Imre a pályavá­lasztási tanácsadó tanárokat, a különböző iskolák szakembereit ültette asztalhoz, hogy elmondják véleményüket a pájyaválaszás- tásról. A, szerkesztő vísszapergetie előttük azokat a magnótölvételeket, amelyeket a diákokkal készített e kérdéstől, a tanárok pedig véleményt mondhattak a nyilatkozó diákok helyes vagy helytelen hozzáállásá­ról. A műsor érzékeltette hallgatóival mi­lyen komoly sokrétű és igényes feladat a pályaválasztás, hiszen a fiatalok Jövőjéről van szó. A helyes választás örömteli életet és munkálkodást jelent, az ellenkezője vi­szont gyötrődést.. Nem szabad tehát elha­markodni ezt 8 fontos lépést, s nagy szük­ség van a Jó tanácsra. A műsor hasznos, érdekes volt szülőknek, tanítóknak, diákok­nak egyaránt. — Dénes — LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN Marc Camoletti-bemutató a Matesz Thália Színpadáén A Matesz Thália Színpada nagy si­kerrel mutatta be Marc Camoletti: Le­szállás Párizsban című zenés vígjáté­kát, és reméljük a darab a továbbiak­ban sem veszít varázsából. Az olaszos nevű francia szerző, Marc Camoletti eredetileg építészként indult, de hamarosan színpadi szerzővé lett. Ezt a darabját először 19ß0-ban mutat­ták be, és azóta több mint negyven or­szágban játszották. A műsorfüzetből megtudhatjuk, hogy: „a humornak azt a válfaját műveli, a- melylk a helyzetkomikum szinte korlát­lan lehetőségeit igyekszik oly magassá­gokba röpíteni, hogy az már-már felér egy bizarr tűzijáték meghökkentő rá- csodálkozásával.“ E megállapítás bizonyítéka a „Le­szállás Párizsban“ című vígjáték. Egy fiatal párizsi mérnök egyszerre több lánnyal tart fenn kapcsolatot. A lányok mindegyike légikisasszony: egy amerikai, egy francia és egy német. A szerelmi légyottra Bemard mérnök min­dig azzal a leányzóval megy, aki éppen megérkezik. Ennek pedig úgy kell tör­ténnie, hogy egyik lány se tudjon a má­sikról. A már szinte percre időzített manőverezés végül is csődöt mond, és az addigra hajmeresztőén összekuszáló- dott szerelem nélküli viszonyainak vé­ge szakad. Bemard mérnök beleszeret Jacquelinbe, a francia kisasszonyba, és a kapcsolat házassággal végződik. Ju- dlthot, a németet a mindvégig közöttük kotnyeleskedő Robert, Bemard barátja boldogítja, Janet, az amerikai pedig egyebütt véli megtalálni az igazit. A darab sikeréhez hozzájárul Bemard há­ziasszonya is; Berthe asszony. Jozef Felbaba érdemes művész, a da­rab rendezője jól irányította a szereplő­ket. Az indokolatlanul sok és olykor helytelenül alkalmazott gesztikuláció bi­zonyára nem neki róható fel! Bemard és Robert megszemélyesítői. Pólós Árpád és Dudás Péter egyébként élvezetesen „bonyolították“ a bonyo­dalmakat. A légikisasszonyok: Dér Lí­via, Sz. Danyl Irén és Varga Szilvia; mindhárman bájosak. Talán Dér Lívia gesztusai a legheíyrerakottabbak. Kö- vesdi Szabó Marika játékán érezni le­het, hogy belebújt Berthe alakjába, és nemcsak mulattat, hanem maga is él­vezi szerepét. Frantisek Gomolőák zenéje jól Illesz­kedik a játék ritmusába. Stefan Bunta díszlete és jelmezei megfelelően segítik a színészi játékot. A Gyüre Lajos szerkesztette műsorfü­zetről csak annyit, hogy a Thália Szín­pad színészei megérdemelnének egy ki­csivel több népszerűsítést, legalább színházunk műsorfüzetében! Kovács József Mire koptatjuk a tut? Megjelenésre váró és vadonatúj nagylemezek Oh-la-la — ezt a címet kapta a Dolly Roll negyedik albuma, amelyről ezúttal is a csapattól megszokott vidámság, üdeség árad. A lemez hanganyaga most Is korszerű technikával készült, s mo­dern zenei alapokat tartalmazó felvé­telekkel lepi meg elsősorban a Roll nem kis létszámú, tizenévesekből álló rajongótáborát. Szűcs Judit új nagylemeze is megje­lent a boltokban, amelynek az előző „Tudod, a tiéd vagyok!“ című album hanganyagánál valamivel alacsonyabb a színvonala. Hamarosan a dallamos rock kedvelői is örülhetnek, hiszen már csak néhány nap van hátra a feloszlott majd újjá­alakult csapat, az EDDA lemezének megjelenéséig. Aki a közelmúltban volt Edda-koncerten, az tudhatja, hogy ez a lemez szuperslker lesz. A további várható legnagyobb sikert az Első Emelet harmadik nagylemeze hozza majd meg, amelynek ezúttal sincs címe. Minek is lenne? Tudjuk, hogy a rajta levő dalok sokkal többet érnek majd Bizonyára sokan várják már ezt a korongot, de még egy kis türelem... Egyáltalán nem biztos viszont, hogy a Modern Hungária első albuma is si­ker lesz. Fenyő igen sokat próbálko- . zik ,.. Nem rosszak ezek az új dalok, lehet hogy beválik ez az új formáció. Sok sikert hozzá! Kissé új arccal mutatkozik be hama­rosan az R-Go legénysége, Szikora Ró­berttel az élén. Ez a lemez is platinává fényesedik hamarosan; s ami új rajta: Robiék ügyeltek a jó szövegkiejtésre, ezen az albumon nincsenek érthetetlen szövegek. Gratulálunk! A Neotont meg azért Illeti elismerés, mert tagjai Igen serényen dolgoznak. Serényen, és mellette ügyelnek a dalok minőségére. Erre legújabb nagyleme­zük is bizonyíték lesz, amelyről máris sláger az „I love you“ és a „Jojó“ cí­mű szerzemény. A „Magánügyek“ gyen­ge dalai után ez a dobásuk ismét sztár- zenekarrá emelheti az amúgy is sikeres Neotont. Űj csapat bemutatkozó albuma. Nem is tudom, hogy a Z’ZI Labor nevű e- gyüttes zenéjét milyen stílushoz lehetne sorolni, de ha belehallgatunk a felvé­telekbe, azt hiszem, sokan egyéni stí­lusra gyanakodnak majd. Igazuk is van, hiszen olyan érdekes dalokat találha­tunk ezen a nagylemezen, hogy érdemes lesz megvásárolni. Varga Miklós korábban az Európa cí­mű dallal vált Ismertté, s most már má­sodik nagylemeze került a boltokba; a címe: „Játék és szenvedély“. Inkább a rock felé orientálódik itt is a V M Band, ez érthető is, hiszen soha sem tartoz­tak a „slágergyáros“ zenekarok közé. Sajnos, elég sok alacsony színvonalú szerzeményt tartalmaz a lemez, ezért az előzőtől eltérően kevesebb élményt nyújt majd hallgatóinak. Koller Sándor onucnueLvmc IHAT VAGY IHATIK? Eddig elemzett szövegünk gyójjék — jöjjön példáján már láthattuk: néhány iktelen igét a népnyelv olykor Ikes ige­ként ragoz. így jöhettek létre az (ő) jöjjék, menjek, adjék stb. alakok. Az ikes ragozás ezekben az esetekben tért hódított az iktelen ragozás rovására. Ez persze ritka esetnek tekinthető, sok­kal gyakoribb ennek a fordítottja, ami­kor ikes igéket ragozunk Iktelen ige­ként. Az eredmény így Is, úgy is ugyan­az, ti. elmosódott és egyre jobban el­mosódik a határ az Iktelen és az ikes igeragozási rendszer között. További fejtörő a korábban már félig- meddig elemzett szövegben, hogy he­lyes-e az „oszt ihat, amennyit akar“ rész ihat szava. Annyit már tudunk, hogy az iszik ige -Ik-re végződik, mi­ként az eszik, alszik stb., ezért ikes igé­nek tekintjük. Igéink elsöprő többsége iktelen. Ezt azért említjük, mert nagyon valószínű, hogy a számbeli különbségnek szintén szerepe volt az ikes ragozás visszaszo­rulásában, s úgy látszik, az Ikes rago­zás teljes rendszerét ma már nem is lehet megmenteni. Az ikes és az Iktelen Igeragozási rendszer elmosódása a 17. század elején kezdődött el. A többségben levő Iktelen igék hatására az ikes igeragozási rend­szer Ingadozni kezdett, majd megbom­lott, később szabálytalanná vált, s ma már a megszűnés határán van. Az ikes igeragozási rendszer pusztu­lása szenvedélyes vitákat váltott ki a nyelvészek körében. Révai Miklós a 18. században megkísérelte feltámasztani a régi szabályosságot, s a „tiszteletre méltó régiség“ nevében az ikes rago­zás megbomlását nyelvromlásnak minő­sítette. Ezzel szemben Verseghy Ferenc az élő nyelvszokást, tehát az ikes rago­zás felbomlásának tényét tekintette mércének, sőt ennél is tovább ment: az ikes ragozásban szlovák nyelvi hatást látott. A vitában három érv bukkant föl: 1. a régiség, hagyomány; 2. az élő nyelv­szokás; 3. az idegen (szlovák) hatás. Az utolsó érvet bátran mellőzhetjük, hisz ikes igeragozásunk az ősmagyar- korban, tehát mintegy 300Ü—3500 évvel ezelőtt kezdett kialakulni a visszaható igékből: mosdik — mossa magát, elrej­tőzik — elrejti magát. Verseghyt meg­téveszthette, hogy a szlovákban való­ban magas az ilyen igék száma, viszont az is tény, hogy 3000 évvel ezelőtt a magyarság és a szlovákság még nem is ismerte egymást, ezért semmilyen kölcsönhatás nem feltételezhető. A tör­ténelmi hagyomány és az élő nyelvszo­kás viszont már valóságos ütközési pont, itt meg persze sem a hagyománytiszte­let, sem a szokásjog nem lehet alapja döntésünknek. Az sem lehet döntési alap, hogy személy szerint mi a véle­ményünk az ikes ragozásról. Láthatjuk; az ikes és az Iktelen Ige alapformájában jól különbözik egymás­tól. A ragozási rendszerben azonban ez a különbség már nincs meg, mert az iszik ige szabályos ragozása jelentő módban ez; (én) iszom, (te) iszol, (ő) iszik. A ragok tehát; -m, -1, -ik. E ra­goknak a szabály szerint meg kellene jelenniük minden módban, sőt a -hat képzős alakokban is. A szabályos rago­zási sor tehát ez lenne: (én) ihat-om, (te) ihat-ol, (ő) ihat-ik. E szabályos formákkal szemben azonban már csak így járja: (én) ihat ok, (te) ihat-sz, (ő) ihat-0; s ma már senkinek sem jutna eszébe azt mondani élőszóban, hogy ihatik. Sőt az ihat igét feltételes mód­ban sem használjuk szabályosan. Az (én) ihat-nám, (te) ihat-nál, (ő) ihat­nék helyett csak azt mondjuk, hogy (én) ihatnék, (te) ihatnál, (ő) ihatna. Az ihat esetében a tények azt mutat­ják, hogy az ikes ragozási rendszer he­lyett ma már iktelent használunk a je­lentő mód kivételével szinte mindenütt. így megállapíthatjuk, hogy az „ihat, amennyit akar“ szövegben az ihatik lenne a szabályos forma, de az ikes ragozás szabálya annyira szétzilálódott, hogy ma már az ihatik alak tekinthető furcsának és szokatlannak, vagyis a szabálytól függetlenül az ő ihat forma ma már nem kifogásolható. (TT)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom