Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-18 / 46. szám

új ifjúság 3]

r

Di^NTÉS

ELŐTT

A Szlovák Szocialista KSztársaság IskolaUgyi Mi- nisztériomának tá|ákoztatója a közép- és főiskolákon való továbbtannlás lehetőségeiről.

Milyen középiskolát?

Szocialista társadalmunk további fejlesztésének egyik alapfeltétele a szakemberek folyamatos és tervszerű képzése, melynek során a megfelelő Irányzatú közép- és főiskolákon évről évre annyi szakembert készítenek fel a kívánt színvonalon végzendő mindennapi munkára, amennyi a gazdasági és a társadalmi élet egyes szakágazataiban elengedhetetlenOl szükséges. Társadalmi igény tehát az ú] szakemberek számának pontos tervezése, hiszen ellenkező esetben szakemberhiány vagy nem kívánt szakemberfölösleg Jöhetne létre. Ilyen összefüggésben kell tehát értelmeznünk a társadalmi Igények és az egyéni elképzelések, tervek, vágyak összehangolásának szükségét. Elengedhetetlen követelmény, hogy az alap- és középiskolákban a pedagógusok úgy irányítsák 8 tanulókat, hogy választásuk a társadalom igényeinek Ismeretéből induljon ki, legyen összhangban a továbbtanulási lehetőségekkel, és a tanulók képességeivel, adottságaival, valamint érdeklődési körével is.

A gyakorlat azt Igazolja, hogy nem egy esetben a pályaválasztási tanácsadás azért nem eléggé hatékony, mert mind a pedagógus, mind a szülő a pályaorientációt pusztán a végső döntés időszakára koncentrálja, és legtöbbször szubjektív körülmények hatására — a társadalmi igények, a továbbtanulási lehetőségek, sőt a tanuló képességeinek kellő Ismerete nélkül — születik meg a döntés. Látnunk kell tehát, hogy a legtöbb helytelen döntés közvetlen oka az iskola és a család nem megfelelő szintű együttműködésében keresendő. Napjainkban éppen ezen a területen mutatkozik a legtöbb gond. ugyanis nem egy szülő jogosan panaszolja, hogy nincsenek megfelelő Információi egv egy iskoláról, esetenként az Is előfordul, hogy a szülők nem Ismerik pontosan a középiskolai továbbtanulás egyes formáit, illetve a választott középiskola oktatási-nevelési céljait, feladatait, sőt az Iskola küldetését sem.

Az említett nehézségek fokozottabb mértékben éreztetik hatásukat a magyar tanítási nyelvű Iskolák munkájának eredményességében, hiszen az elmúlt iskolai évek adatai egyértelműen bizonyítják, hogy az anyanyelven biztosított középiskolai továbbtanulási lehetőségekkel sem tudunk élni a kívánt mértékben. Az attraktívabb és divatosabb szakközépiskolákba (óvónőképző, egészségügyi szakközépiskola, közgazdasági szakközép- iskola stb.) szinte kizárólag olyan tanulók jelentkeztek, akik az alapiskolában kiváló vagy nagyon jó tanulmányi előmenetelt ének el, és helyük inkább a gimnáziumban lett volna, hogy az érettségi megszerzése után főiskolán folytathassák tanulmányaikat. Az Ilyen egysíkú érdeklődés és a nem meggyőző pályaorientáció az említett típusú szakközépiskolákban túljelentkezést eredményezett, és helyszűke mjatt több kiváló tanuló kényszerült olyan pályára, amelyhez nem fűzi semmilyen vonzalom, A gimnáziumi osztályokba viszont olyan tanulókat is fel kellett venni, akik a felvételi vizsgán csak közepes eredményt értek el, és képességeik nem teszik lehetővé, hogy az érettségi után megállják helyüket a főiskolán. Nem lehetünk tehát elégedettek azzal, hogy aránylag kevés kiváló elöraenetelű tanuló — főleg fiú — jelentkezik a gimnáziumba, és azzal sem, hogy a vártnál kisebb az érdeklődés a szakmunkásképző iskolák érettségivel végződő, valamint a szakközépiskolák néhány műszaki irányzatú tanulmányi szakja iránt. Az alapiskolák végzősei pályaválasztásának Ilyen nem átgondolt és nem elkötelezett irányítása a magyar anyanyelvű tanulók középiskolai továbbtanulási lehetőségeinek esetleges beszűkülését vonhatja maga után.

Az Ilyen hiányosságok elkerülése végett tekintsük -át, milyenek a lehetőségek napjainkban a középiskolai továbbtanulás terén. A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának mindmáig érvényes utasítása alapján a magyar tanítási nyelvű alaplskalákból a nyolcadik osztályt eredményesen befejező tanulóknak legalább az ötven százalékát érettségivel végződő középiskolába kell irányítani, mégpedig a következő megoszlás szerint; a gimnáziumba a tanulók 15—17 százalékát. a szakközépiskolákba a végzősök 23—25 százalékát és a szakmunkásképző iskolák érettségivel végződő tanulmányi szakjaira a tanulók fi—8 százalékát.

Az említett Iskolákba való bejutás egyik alapfeltétele a sikeres felvételi vizsga. A magyar tanítási nyelvű középiskolába jelentkező tanulók magyar nyelv és irodalomból és matematikából tesznek írásbeli felvételi vizsgát, azok a tanulók pedig, akik Jelentkezési lapjukat szlovák tanítás! nyelvű iskolába juttatják el, matematikából magyar nyelven, szlovák nyelv és irodalomból pedig a magyar tanítási nyelvű iskolában tanult tananyagból felvételiznek — szintén írásban. Bizonyos tanulmányi szakokon a továbbtanulásnak sajátos feltételei Is vannak. Rendelkezni kell az adott szak elvégzéséhez szükséges adottságokkal és készségekkel, ezért az ilyen szakokra csak a tehetségl vizsga követelményeinek megfelelő tanulókat hívják felvételi vizsgára. Tehetség! vizsgát a következő szakközépiskolában kell tenni:

— az Iparművészeti szakközépiskolában és a konzervatóriumban valamennyi tanulmányi szakon (az adott szak sajátosságainak megfelelő képességekből);

— az egészségügyi szakközépiskolában a fogtechnikusi tanulmáuyi szakon (a képzőművészeti adottságok és a kézügyesség bizonyítása végett);

— a pedagógiai szakkö-zépiskolában az óvónői tanulmányi szakon (a hangszeres Játék és intonáció, a művelt köznyelv szabályainak megfelelő kiejtés és beszédkészség, mozgáskészség és harmonikus testmozgás).

A „végső döntés“ előtt tudatosítani kell, hogy a szak- középiskolák és a gimnáziumok az egyes kerületek munkaerőigényével összhangban elsősorban a saját kerületükből jelentkező tanulók érdeklődését elégíti ki. Ez a megállapítás teljek mértékben vonatkozik a magyar tanítási nyelvű gimnáziumra és szakközépiskolára is. Az egyes kerületek közötti csere azonban lehetővé teszi, hogy a tanulók az érdeklődési körüknek és képességeiknek leginkább megfelelő, de más kerületben lévő középiskolába, illetve tanulmányi szakra jelentkezzenek. Ez a csere főleg a következő iskolákat érinti: Bratisla- vai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium (29 tanulót vesz fel a Nyugat-szlovákiai kerületből és 2 tanulót a Közép- szlovákiai kerületből); Ipolysági (Sahy) Magyar Tani- tósi Nyelvű Gimnázium (31 tanulót a Közép-szlovákiai kerületből); kassai (Koiice) Schönherz Zoitán Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskoia (20-at a Nyugatszlovákiai kerületből és 42-t a Közép-szlovákiai kerületből); losonci (LuCenec) Klement Gottwald Építészeti Szakközépiskola (a geodéziai szakra 1 tanulót Bratlsla- vából, 5-öt a Nyugat-szlováklal kerületből és 4-et a Kelet-szlovákiai kerületből, a magasépítészet szakra 5 tanulót a Nyugat-szlovákiai és 5-öt a Kelet-szlovákiai kerületből); Bratislava! Vegyészeti Szakközépiskola (16 tanulót a Nyugat-szlováklal, 5-öt a Közép-szlovákiai és 4-et a Kelet-szlovákiai kerületből); Safárikovói Mezőgazdasági Szakközépiskola (6 tanulót a Kelet-szlovákiai kerületből, és 4-et a Nyugat-szlovákiai kerületből); losonci (InCenec) Pedagógiai Szakközépiskoia (az óvónői tanulmányi szakra 1 tanulót Bratlslavából, 16-ot a Nyugat-szlováklal és 5-öt a Kelet-szlovákiai kerületből); Szepsi (Moldava nad Bodvou) Mezőgazdasági Szakközép- iskola (a mezőgazdaság gépesítése tanulmányi szagra 1 tanulót Bratlslavából, 12 tanulót a Nyugat-szlováklal kerületből és 6-ot a Közép-szlovákiai kerületből); Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Szakközépiskola (az állattenyésztés! tanulmányi szakra 2 tanulót a Középszlovákiai kerületből és 2-t a Kelet-szlovákiai kerületből); Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Szakközépiskoia (a növénytermesztési tanulmányi szakra 1 tanulót Bratlslavából). A kerületek közötti csere Irányszámai kötelező érvényűek, tehát az érintett középiskolák igazgatói nem léphetik túl. A részletes szétfrást az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma, illetve az illetékes kerületi nemzeti bizottságok megküldik a szakközépiskolák és gimnáziumok Igazgatóságának. Ezért ajánljuk, hogy a szülők idejében kérjenek pontos tájékoztatást a választott középiskola igazgatóságától. Így elkerülhetik azt a veszélyt, hogy gyermekük esetleg adminisztratív okok miatt nem kerül be a választott középiskolába.

Az 1987—88-as tanévben a Szlovák Szocialista Köztársaságban több mint 80 000 tanuló fejezi be az alapiskola nyolcadik évfolyamát, és folytathatja tanulmányait a középiskolák első évfolyamában. A szakmunkásképző Iskolákban megközelítőleg 51000-en, ebből több mint 6000-en az érettségivel végződő tanulmányi szakokon, a gimnáziumokban közel 13 000 tanuló és a szakközépiskolák tanulmányi szakjain megközelítőleg 17 000-en tanulhatnak tovább.

Az alapiskolákból kikerülő fiatalok 7,5 százaléka magyar tanítási nyelvű alapiskolában fejezi be tanulmányait. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban és szakközépiskolákban nyíló osztályok jelenlegi száma és területi megoszlása lehetővé teszi a magyar nemzetiségi tanulók megfelelő arányszámban történő beiskolázását. A szakközépiskolákban az elkövetkező tanévben Is minden olyan tanulmányi szakon nyílik magyar tanítási nyelvű osztály, ahol a gazdasági és a társadalmi élet egyes szakágazatai számára nagyobb létszámú szakembert kívánnak (építészet, gépészet, mezőgazdasági termelés stb.J. Társadalmi érdek is, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolában végzett tanulók olyan tanulmányi szakokban Is szerezzenek megfelelő szintű szak- képzettségei, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a nemzetiségileg vegyes lakosú területek tervszerű fejlesztése szempontjából, de ahol a viszonylag alacsony létszámigény miatt (évente 25—30 szakember) szervezési okokból nem nyílik magyar tanítási nyelvű osztály (például nyomdatechnikai, iparművészeti, textilipari, faipari stb., ún. monotlpusú szakközépiskolák).

A magyar tanítási nyelvű gimnáziumok első évfolyamában az 1987-*-88-as tanévben sem változik az osztályok száma. E megállapítást ezért hangsúlyozzuk külön is, mert az előző tanévben a legtöbb magyar tanítási nyelvű gimnáziumban a felvételről való döntés első szakaszában a tanulók kis érdeklődése miatt nem sikerült elérni a tervezett létszámot. A gimnáziummal kapcsolatban tudatosítani kell, hogy ebben az iskolatípusban folyó képzés alapvető feladata felkészíteni a tanulókat az egyetemi, illetve a főiskolai továbbtanulásra. Ezért újra kiemeljük, hogy a gimnáziumba elsősorban kiváló és nagyon jó előmenetelő tanulóknak kell jelentkezniük, akik az iskola elvégzése után folytatni képesek és folytatni akarják tanulmányaikat. Természetes azonban, hogy nem minden gimnáziumi érettségizett kerülhet be valamelyik felsőoktatási intézménybe. E látszólagos hátrányt egyértelműen előnnyé változtatja a jelenlegi gyakorlat, mely szerint a gimnáziumban a választott szaktantárgyakból tett érettségi vizsga feljogosítja a tanulókat arra, hogy a képzettségüknek megfelelő termelési ágazatban középkáderekként dolgozzanak. Ugyanúgy előnyként értelmezzük azt a lehetőséget, hogy az érettségi vizsga után szakosító iskolába (a szlovákiai magyarság helytelen szóhasználatával „fel- építményi iskolában“), is folytathatják tanulmányaikat, ahol a következő tanulmányi szakokon szerezhetnek szakképesítést: számítástechnika és adatfeldolgozás, üzemjogász, turisztika és Idegenforgalom, restaurátor, nevelő.

A gimnáziumokhoz hasonlóan az 1987—88-as tanévben nem történnek változások a szakmunkásképző iskolák és a szakközépiskolák hálózatában sem. G két iskolatípus mindenekelőtt a gyakorlati munkavégzésre képezi ki a középfokú kádereket, és nem elsőrendű célja a

főiskolai tanulmányokra való előkészítés. Ezt a lehetőséget csak az adott szakterületen valóban tehetséges tanulók számára képes biztosítani. A szakmunkásképző iskolákban magyar tanítási nyelvű, érettségivel végződő, négyéves tanulmányi szakok az Ddvardi (Dvory nad 2i- tavou) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában, az Ipolysági (Sahy) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában és a Komáromi (Komárno) Gépipari Szakmunkásképző Iskolában nyílnak.

A szakközépiskolák hálózatában létesített magyar, tanítási nyelvű intézményekben, illetve osztályokban lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségi tanulók anyanyelvükön szerezhessenek szakképesítést a következő szakágazatokban: gépészet, elektrotechnika, vegyészet, építészet, mező. és erdőgazdaság, ökonómia és üzem- szervezés, pedagógia. A feltüntetett szakágazatokban az alábbi szakközépiskolákban és tanulmányi szakokban nyílnak magyar tanítási nyelvű osztályok:

— kassai (KoSice) Schönherz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskola (gépészeti technológia — 1 osztály, gépipari szerkezetek — 1 osztály, gépipari berendezések üzemeltetése — 1 osztály, erősáramú ba- rendezések — 2 osztály);

— Komáromi (Komárno) Gépipari Szakközépiskola (gépészeti technológia — 1 osztály, gépipari szerkezetek — 1 osztály, gépipari berendezések üzemeltetése — 1 osztály, automatizált berendezések — 1 osztály).

Az eddigi tapasztalátok szerint az automatizált rendszerek tanulmányi szakon nyitott osztályba a többszörös túljelentkezés miatt csak a felvételi vizsgán kiváló eredményeket elérő tanulóknak van esélyük bejutni.

— Érsekújvár! (Nővé Zámky) Elektrotechnikai Szakközépiskola (erősáramú berendezések — 1 osztály, villamossági és híradástechnikai berendezések — 1 osztály);

— Bratislava! Vegyészeti Szakközépiskola (vegyészeti technológia — 1 osztály);

— Sellye! (Sala) Vegyészeti Szakközépiskola [vegyészeti technológia — 1 osztály);

— losonci (LuCenec) Klement Gottwald Építészeti Szak- középiskola (a magasépltészetl. és a geodéziai szakon összesen 1 osztály, de a feltüntetett két tanulmányi szakon teljes létszámú, önálló osztályok is nyithatók, ha ezt a jelentkezők száma lehetővé teszi);

— Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Szakközépiskola (állattenyésztés — 1 osztály, növény- termesztés — 1 osztály, a mezőgazdasági termelés ökonómiája — 1 osztály);

— Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Szakközépiskola

(állattenyésztés — 1 osztály, növénytermesztés — 1 osztály);

— Losonci (LuCenec) Mezőgazdasági Szakközépiskola

(növénytermesztés — 1 osztály),

— Nagykaposi (Veiké KapuSany) Mezőgazdasági Szak- középiskola (növénytermesztés — 1 osztály);

— Szepsi (Moldava nad Bodvou) Mezőgazdasági Szakközépiskola (a mezőgazdasági termelés gépesítése — 1 osztály);

— Nagymegyeri (Calovo) Közgazdasági Szakközépiskola

(általános ökonómia — 2 osztály);

— Surányi (Surany) Közgazdasági Szakközépiskola (általános ökonómia — 2 osztály);

— Kassai (Koáice) Közgazdasági Szakközépiskola (általános ökonómia — 1 osztály);

— Rimaszombati (Rimavská Sobota) Közgazdasági Szak- középiskola (általános ökonómia — 1 osztály, mezőg, termelés ökonómiája — 1 osztály);

— Losonci (LuCenec) Pedagógiai Szakközépiskola (óvónő — 1 osztály, nevelő — 1 szakosító osztály a gimnáziumban érettségizett tanulók számára);

— Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) EgészségUg3ri Szakközépiskola (2 osztály);

— Érsekújvár! (Nővé Zámky) Egészségügyi Szakközép- Iskola (1 osztály);

— Rozsnyói (Ro2nava) Egészségügyi Szakközépiskola

(1 osztály).

A felsorolt szakközépiskolák az SZSZK területén lévő 155 szakközépiskolának csak bizonyos töredékét teszik ki. Ebből Is nyilvánvaló, hogy a tanulók érdeklődési köre nem szűkíthető le kimondottan a megnevezett iskolákra és szakokra, hanem ki kell használniuk a továbbtanulás lehetőségét az Elektron című folyóirat „Kam po skonCenl základnej §koly?“ különszámában közölt iskolák bármelyikén. Ezt a különszámot még az elmúlt Iskolaévben adták ki, és megtalálható minden alapiskolában.

(Folytatása a 4. oldalon)