Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-11-18 / 46. szám
U] (Folytatás a 3. oldalröl) Merre az érettségi után? A végzős középiskolások Szlovákla-szerte rövidesen válaszút elé kerülnek, mert néhány hét múlva be kell nyújtaniuk a főiskolai jelentkezőivet, ami most már visszavonhatatlanul meghatározza majd a merre, hogyan, hová tovább? kérdését. Az SZSZK vezető párt- és állami szervei minden lehetőséget megadnak a magyar tanítási nyelvű középiskolák végzett növendékeinek Is — adott képességeik, tudásuk figyelembevételével — a főiskolákon, egyetemeken valő továbbtanulásra. Csak a tanulókon, felkészítésükön, tudásvágyukon és a szellemi munka iránti tiszteletükön múlik a jövő. A szaktudás, az anyanyelv mellett a szlovák nyelv minél alaposabb elsajátítása komplexusmentes felvételi vizsgát, további munkasikereket és társadalmi elégedettséget biztosit. Régi fájdalma Iskolaügyünknek, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok tanulói nem használják ki eléggé az adott továbbtanulási lehetőségeket, s nem jelentkeznek nemzetiségünk arányának megfelelően a felsőoktatási intézmények egyes szakjaira. Az lenne a természetes folyamat, ha a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok végzőseinek is legalább a 80 százaléka főiskolai továbbtanulásra jelentkezne, és a sikeres felvételi vizsgák következményeként mind nagyobb számban be is jutnának az adott főiskolák, egyetemek választott szakjaira. A főiskolai továbbtanulásra a gimnáziumot végzett diákok mellett reális lehetőségük nyílik a szakközépiskolák és a szaktanlntézetek kimagasló képességű, szorgalmú és kiváló tanulmányi eredményt elérő fiataljainak is. Az lenne a logikus és helyénvaló, ha ők a középiskolájuk típusának megfelelő főiskolát választanának, s ott fejlesztenék tovább eddig megszerzett szaktudásukat. Köztudott, hogy minden jelentkező próbálkozását ném kísérheti szerencse, viszont helyes, átgondolt és főképpen tudatos pályaválasztással, a képességek és készségek objektív felmérésével megelőzhetjük a kudarcot, csalódást. A felvételi vizsgákra történő felkészültség objektív felmérésében azonban döntő szerepe van az Iskolának is, a pályaválasztási tanácsadónak, az osztályfőnöknek, illetve az Iskola vezetőségének. Továbbértelmezve a már leírt gondolatokat, tehát azt szeretnénk fiataljainktól, hogy ne a szülők egyéni kapcsolataiból származó ígéreteket tartsák elsősorban szem előtt, hanem inkább érdeklődési körük, az adott tantárgy iránti szeretet, a felkészültség toka mutassa és vezesse őket a jövőt illetően. Az esetleges téves választás messzemenő lélektani, szociálpszichológiai, élettani és társadalmi torzulásokhoz vezethet a tehetséges fiatal életében. Sajnos, nem ritkán találkozunk olyan esetekkel, hogy a különben tehetséges, átlagon felüli képességekkel és készségekkel rendelkező fiatal a helytelen irányítás és a nem rendszeres és céltudatos tanulás miatt a sikertelen felvételi vizsga után — kényszermegoldásként — segédmunkásnak vagy valamiféle mindenesnek szegődik el valamelyik gyárba vagy munkahelyre abban a hl- szemben, hogy egy év ideje lesz felkészülni az újabb felvételire. Ahogy tellk-múlik az idő, a környezet hatása, az új baráti kör eltérő érdekei, a magánéletben mutatkozó változások mind messzebb sodorják a gimnáziumot végzett fiatalt az eszményített főiskolától. Rendkívüli akaraterő, céltudatosság, tudásvágy kell ahhoz, hogy valaki ilyen helyzetből, önmagát is legyőzve — és ez a legnehezebb — teljesítse a főiskolai felvételi vizsgák igényes feltételeit. Sok^ esetben remény sincs az újrajelentkezésre. Ha viszont felkészületlenül járulnak a fiatalok a vizsgabizottságok elé, az újabb kudarc végérvényesen szertefoszlatja az álmot. A sikeres felvételi vizsga érdekében a tanulóknak, de a szülőknek sem szabad figyelmen kívül hagyniuk a nevelési tanácsadó, az osztályfőnök intő szavát, hogy egy osztályból vagy Iskolából legfőképpen az attraktív szakokra (orvosi kar, jogtudományi kar stb.) ne tömegesen jelentkezzenek. Több olyan esetről tudunk, hogy egyazon gimnázium végzős tanulói közül többen jelentkeztek a bratlslaval Orvosi Karra. Az eredmény aligha volt kétséges. Csak minimális számban jutottak be a kívánt főiskolára, a többi eminens diák pedig csalódott. Ez a csalódás sok esetben olyan erős volt, hogy teljesen elvette a tanulók kedvét a továbbtanulástól, ami mind a társadalom, mind az egyén számára jelentős veszteséget jelent. Itt hívjuk fel az érettségizők figyelmét elsősorban a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola adta reális lehetőségekre. A már említett műszaki főiskola és az SZSZK más műszaki irányzatú főiskolái is szocialista társadalmunk ipari, tudományos-műszaki fejlődésének figyelembe vételével évről évre nagy választási lehetőségeket kínálnak a fiatalok számára. E főiskolák számtalan szakágára — sok esetben — felvételi vizsga nélkül is be lehet kerülni, ha a felvételiző — tanulmányi eredménye például szfnjeles, vagy a diák élsportoló, vagy a megfelelő szakollmplán eredményesen szerepelt stb. — eleget tesz az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma erre vonatkozó rendeletének. Erről a rendeletről minden gimnázium és szakközépiskola Igazgatósága részletes tá- jékoztatást tud nyújtani. Gyakori az a nemkívánatos jelenség, hogy a főiskolákon egyes tanulmányi szakok divatossá válnak. Ezekre természetesen nehéz bejutni, mert nagy a tülekedés, ezért elsőrendű szempont, how az említett divatszakokra csak minden szempontból felkészült tanulók jelentkezzenek. Akik pedig erre nem érzik magukat képesnek, inkább válasszanak mást, esetleg rokonszakot, ahova a bekerülés sokkal valósabbnak tűnik. Ahhoz, hogy a tanulók látóköre e téren bővülhessen, sokoldalú információkra van szükség. Az egyes középiskolák nevelési tanácsadói készségesen állnak a tanulók és a szülők rendelkezésére, hogy az igényeknek megfelelő tájékoztatást nyújtsanak. A tanulmányi szakok iránt érdeklődőknek további hasznos tanácsot tudnak adni — a szakok tartalmi szerkezetét illetően — a főiskolák azon pedagógusai, akiket a gimnázium igazgatósága hív meg tájékoztató jellegű és célzatú ismertetésre. A nemzetiségi tanulók számára is anyagilag és erkölcsileg egyaránt előnyös továbbtanulási lehetőségeket biztosítanak a katonai főiskolák különböző tanulmányi szakjai. Ez az iskolatípus nemcsak a katonai hivatás csinjával-blnjával ismerteti meg a hallgató.ka! hanem a legtöbb esetben szakműveltséget — mérnöki, orvosi oklevelet — Is szerezhetnek a hallgatók. Ezek a főiskolák rendelkeznek a legmodernebb módszertani segédeszközökkel, szaktantermekkel, laboratóriumokkal; magas szinten folyik Itt az Idegen nyelv tanítása, s megkülönböztetett figyelmet szentelnek a hallgatók — Is- kolánkfvüll érdeklődésének, hobbijainak, szakköri tevékenységének, és kitűnő sportolási lehetőségeket teremtenek a hallgatók számára. Milyen lehetőségek nyílnak tehát a középiskolák végzős diákjai számára az egyetemeken és főiskolákon az 1987—88-as tanévben? A bratislavai Komensk^ Egyetem (a továbbiakban K. E.) Orvosi Kara 200 hallgatót vesz fel, ebből százat általános orvosira, 75-öt gyermekorvosira, 25-öt pedig fogorvosi szakra. A Martini Orvosi Kar 120 tanulót vesz fel általános orvosi szakra. A koSicei P. ]. Safárik Egyetem Orvosi Kara 145 hallgatót vesz fel, ebből 120-at általános orvosi, 25-öt fogorvosi szakra. Tehát ha egy középiskolából többen jelentkeznek orvosi pályára, akkor ne egyazon egyetemet válasszanak. Az állatorvosi hivatás iránt érdeklődök jelentkezhetnek a Kassai Állatorvosi Főiskolára. Ez a főiskola 145 tanulót vesz fel az első évfolyamba, ebből 80-at általános állatorvosira. Felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy jelentkezhetnek a prágai Károly Egyetem Közegészségügyi Karára is, higiénia szakra. A felvételt irányszám 40. A gyógyszerészeti szakra az irányszám 100, de ebből 40 hely a CSSZK-ból jövő hallgatók számára van feltartva. A telmaradó hatvan hely alapos túljelentkezést sejtet. A Komensky Egyetem jogtudományi Karára a felvételi irányszám 100, a kassai P. ]. Safárik Egyetem azonos karára a felvételi irányszám 50. Ezekre a karokra többszörös túljelentkezés várható. A K. E. Bölcsészkara együttvéve 210 hallgatót vesz fel. Minden tanulmányi szak és irányszám részletes közlését nem tartjuk fontosnak, csupán felhívjuk a gimnáziumi tanulók figyelmét, hogy a magyar—szlovák szakra csak 10 hallgatót vesznek fel, minden valószínűség szerint nagy lesz a túljelentkezés. A felvételi vizsga követelményrendszere összhangban van a gimnáziumi tanterv által meghatározott tananyaggal. Tehát magyar szakra elsősorban a kitűnő helyesírási készséggel, alapos nyelvi, irodalmi és irodalomelméleti is-’ méretekkel rendelkező tanulók jelentkezzenek. A K. E. Természettudományi és Matematika-Fizikai Kara 255, illetve 235 tanulót vesz fel. A Természettudományi Kar egyes szakjaira általában 10—20 a felvételi irányszám. A Matematika-Fizikai Karon hasonló a helyzet. A K. E. Testnevelési Kara a jövő tanévben 130 jelentkezőt vesz fel. A legtöbbet [30-atj testnevelési és sport szakra, továbbá 25—25-öt testnevelés honvédelmi és testnevelés-polgári neveléstan szakra. Testnevelés szak nyílik még angol és német nyelvvel, földrajzzal és biológiával kombinálva, de itt a felvételi irányszám csak 10, illetve 20. Erre a főiskolára is, a tapasztalat azt mutatja, meglehetősen nagy a túljelentkezés. Akik testnevelésre jelentkeznek, azok a gyakorlati részen kívül biológiából Is felvételiznek. Természetesen külön felvételit tesznek a másik választott szakból is. Az élsportolók előnyt élveznek a felvételi vizsgákon. A K. E. újságírói tanszéke 20 hallgatót vesz fel. Felvételizni kell szlovák nyelvből és irodalomból, továbbá történelemből. A pedagógiai fakultások közöl főleg a Nyltrai Pedagógiai Fakultásra irányítjuk a tanulók figyelmét. Ez a pedagógiai fakultás az alapiskola alsó tagozatai számára 180 hallgatót vesz fel, közülük magyar tagozatra 20 tanuló felvételét tervezi. Ide felvételi vizsgát kell tenni szlovák nyelvből és irodalomból, magyar nyelvből és irodalomból, zene és képzőművészeti nevelésből és testnevelésből. A felvételi vizsga követelményrendszere összhangban van a gimnáziumi tantervek által meghatározott tananyaggal. Mivel a középiskolákban nincs zeneoktatás, sem képzőművészeti nevelés, ezért azok a jelentkezők kerülhetnek előnyös helyzetbe, akik a művészeti népiskolákat látogatták,' ahol az alapiskolában szerzett ismereteiket tovább fejleszthették. A szlovák tagozatra jelentkezők magyar nyelv és irodalom helyett matematikából tesznek felvételi vizsgát. A Nyitrai Pedagógiai Fakultás az alapiskola felső tagozata és a középiskola részére együttvéve 143 tanulót vesz fel, ebből 25 hallgatót a magyar tanítási nyelvű iskolák számára, mégpedig orosz nyelv — képzőművészeti nevelés, orosz nyelv — zenei nevelés, matematika — műszaki munkák fizika — műszaki munkák és magyar — angol szakokban. Az első két tanulmányi szakra jelentkező hallgatók orosz nyelvből és irodalomból, történelemből, képzőművészeti Ismeretekből illetve zenéből tesznek felvételi vizsgát. A képzőművészetből és zenéből tett vizsga gyakorlati jellegű. Az utóbbi szakokra a jelentkezők matematikából és fizikából felvételiznek. A felvételi vizsga anyagát a gimnázium tananyagából állítják össze. A Nyltrai Pedagógiai Fakultás magyar csoportjain kívül a következő tanulmányi szakok nyílnak — a felvételi irányszámokat zárójelbe tesszük; szlovák nyelv •— zenei nevelés (10), szlovák nyelv — polgári nevelés (10), orosz nyelv — polgári nevelés (10), orosz nyelv — képzőművészeti nevelés (10), orosz nyelv — zenei nevelés (10), matematika — fizika — műszaki munkák (15), orosz nyelv — földrajz (10), szlovák nyelv — képzőművészeti nevelés (10), matematika — biológia (10), pionfrvezetői szak — biológia (15). Ezeken a szakokon a szlovák tanítási nyelvű iskoláknak képeznek tanítókat. A Banská Bystrica-i Pedagógiai Fakultás összesen 350 tanulót vesz fel; ebből az alapiskola alsó tagozatának tanítói szakjára 18Q-at. Felvételizni kell szlovák nyelvből, matematikából, zenéből és képzőművészeti ismeretekből meg testnevelésből. Ezen a fakultáson a következő tanulmányi szakok nyílnak: szlovák — polgári neveléstan, pionirvezetői szak — földrajz, szlovák — zenei nevelés, szlovák — képzőművészeti nevelés. Orosz nyelv nyílik képzőművészeti neveléssel, zenei neveléssel, polgári neveléstannal. Továbbá nyílik még matematika — műszaki munkák, matematika — honvédelmi nevelés, fizika — műszaki munkák szak, ezenkívül testnevelés földrajzzal és biológiával. A Presovi Bölcsésztudomány! Kar pedagógiai irányzatára 45 hallgatót vesz fel. Szlovák nyelv nyílik német nyelvvel és töriénelemmel, orosz pedig történelemmel. A PreSovi Pedagógiai Fakultás összesen 335 hallgató felvételét tervezi, ebből az alapiskola alsó tagozatának tanítói szakjára 180 tanulót A következő szakok nyílnak; szlovák — képzőművészeti nevelés, szlovák — zenei nevelés, orosz — zenei nevelés, orosz — képzőművészeti nevelés, orosz — földrajz, matematika — műszaki munkák, testnevelés — polgári neveléstan, fizika — műszaki munkák, matematika — földrajz, testnevelés — honvédelmi nevelés, pionfrvezetői szak — képzőművészeti nevelés. A gimnáziumok és szakközépiskolák végzős tanulóinak különösképpen a figyelmébe ajánljuk a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola által meghirdetett szakokat. Ez a főiskola 2945 hallgatót vesz fel. A főiskola egyes karaira jelentős számban juthatnak be a magyar tani. tásl nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák végzősei. A Gépészmérnöki Kar 570 hallgatót vesz fel, a Trnavára kihelyezett Gépészeti-Műszaki Kar 3S0, a Villamosmérnöki Kar 760, az Építészmérnöki Kar 663, a Vegyészeti Technológiai 510. a Műszaki Kémiai Kar pedig 340 hallgatót vesz fel. A Szlovák Műszaki Főiskolához hasonlóan a főiskolai felvételi lehetőség széles skáláját hirdeti a Kassai Műszaki Főiskola, hiszen 1915 hallgatót vesz fel. A Bányamérnöki Karra 140, a Kohászmémóki Karra 145 hallgatót, a Gépészmérnöki Karra 250, a Villamosmérnöki Karra 550 és az Építészmérnöki Karra 330 hallgatót vesz fel. Az egyes tanulmányi szakokról és a felvételi irányszámokról mindkét műszaki főiskola esetében konkrét információkat adnak a középiskolák nevelési tanácsadói. Középiskoláink végzősei műszaki irányzatú főiskolai tanulmányokat a CSSZK-ban is végezhetnek. A prágai Cseh Műszaki Főiskola (CSvOT Praha) a Brnói Műszaki Főiskola (VOt Brno), és a Libereci VSST is vesz fel hallgatókat Szlovákiából. A sorból nem szabad kifelejteni a Eilinai Közlekedési Főiskolát sem, amely a következő tanévre 1215 hallgatót vesz fel. A legtöbbet (705-öt) a Gépészeti Eiek- trotechnikai Karra. A Bratislavai Közgazdasági Főiskola 1175 hallgató számára biztosít helyet. A legtöbb hallgatót a Népgazdasági Kar (293), illetve a Termelés Irányítása és Ökonómiája Kar (305) igényli. Az Irányftáselmélati Kar 255, a Kereskedelmi Kar 220 hallgatót vesz fel. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola 790 hallgatót vesz fel. Erre a főiskolára gimnáziumot végzett tanulók mellett a mezőgazdasági szaktanlntézetek legjobbjai is jelentkezhetnek. Az Üzemgazdászat! Kar 410 hallgatót vesz fel, ebből állattenyésztési és növénytermesztési szakra egyaránt 190-et. Az Üzemeltetés Űkonómiája Karra a felvételi Irányszám 180, a mezőgazdaság gépesítése szakra pedig 700. Tanulóink kertészmérnöki szakra Brnóba is jelentkezhetnek (az irányszám 25). A Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola az SZSZK-ből 216 hallgatót vesz lel az egyes tanulmányi szakjaira. Az erdőmérnöki szakra a felvételi irányszám 100. A Bratislavai Képzőművészeti és Zeneművészeti Főiskola nagyon kevés, 30, illetve 60 hallgatót vesz fel Ezeken a főiskolákon külön tehetségvlzsgát kell tenni Ebben a felsorolásban nem élhettünk a teljesség Igé nyével. Inkább csak felvillantani akartuk a sok-sok le hetőséget. A helyes választás most már rajtatok múlik Az anyagot írta és összeéllftotta; dr. FIBI sANDOR és SZKLADANYI ENDRE, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának doIgozóL DÖNTÉS ELŐTT
