Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-10-14 / 41. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Sok helyütt most választják a polgári bl. zottságokat. Az előírásoknak megfelelően a nemzett bizottságok a városokban olt létesítenek polgárt bizottságokat, ahol azt a város nagysága, valamint gazdasági és kulturális fejlődésének körülményét megkCvo- tellk. Polgári bizottságokat létesítenek továbbá azokban a községekben is, ahol az összevonások után már nem működik önálló nemzeti bizottság. Ebben a kommentárban elsősorban a városi nemzeti bizottságok hatáskörében dol- gozö polgárt bizottságokról kívánunk szólni. Ismeretes, azok a mélyreható gazdasági és szociális változások teszik szükségessé a városi nemzeti bizottságok munkájának hatékonyabbá tételét, amelyek az utóbbi évtizedekben városainkban végbementek. A legutóbbi népszámlálás szerint az ország lakosságának 63 százaléka a városokban él. Három évtized alatt megkétszeresödött azoknak a városoknak a száma, amelyeknek a lakossága meghaladta a 20 ezret. A városokban jelentős gazdasági erő összpontosul, ezekben található meg a vállalatok és a szolgáltatások többsége, és e- zekben él a munkásosztály nagy része Is. Ezek a tényezők teszik szükségessé, a polgári bizottságok létrehozását, hogy be lehessen vonni az állampolgárokat a nemzett bizottságok tevékenységébe, a közügyek Intézésébe, hogy érvényesíthessék szükségleteiket és érdekeiket a nemzeti bizottságok tevékenységében. A polgári bizottságok megszervezik az állampolgárok részvételét a város fejlesztési feladatainak megoldásában, főleg a városszépítésben, a környezetvédelemben, a lakásalap karbantartásában és állagának megóvásában, a közrend megszilárdításában, és a lakosság szociális együttélésében. A polgári bizottságok tökéletesen ismerik a város lakóinak szükségleteit, érdekeit és Javaslatait, s ezeket tolmácsolják az Illetékes nemzeti bizottságokon. De maguk is részt vesznek a társadalmi ellenőrzésben a nemzeti bizottságok által irányított szervezetek tevékenységének azon területein, amelyek érintik a polgárok érdekeit és szükségleteit, gondolva itt szolgáltatásokra, a közellátásra és egyéb területekre. A polgári bizottságok így a szocialista demokrácia fórumaivá válnak, ügyelnek arra, hogy a polgárok ne csak mondják a magukét, és aztán minden marad a régiben, hanem a vitákban a lakóterületi fórumokon közvetített véleményekből összességében végül is a többség akaratát hűen kifejező elhatározások, döntések szülessenek. Ha minél több véleményt meghallgatva születnek döntések, ez könnyebben megért, hatók és elfogadhatók, de növekszik a mellettük kiálló és végrehajtásukért tenni kész emberek tábora is. Ha tudatosítják polgáraink, hogy mind- annyiunk érdekét szolgáló, közös célokon keresztül valósítjuk meg a magunk szándékait, olyan erőtartalék szabadul fel, a- mely által megsokszorozódik a társadalom teljesítőképessége. Erre a társadalmi ak. tivltásra pedig szükség van, hogy megvalósíthassuk közös céljainkat úgy, ahogy azt a választási programban jóváhagytuk. Strasser György Üj oktatási formák A Szocialista Ifjúsági Szövetség Komáromi (Komárnol lárásl Bizottsága nagy figyelmet szentel az eszmei és politikai nevelésnek Az előző oktatási évben a 358 tanulmányi kört 7320 fiatal látogatta. Az előadások és szemináriumok mellett nagyon jól beváltak a rendh.igyó oktatási formák is, mint az idős párttagokkal, az ellenállási mozgalom résztvevőivel folytatott beszélgetések, veiélkedők, diavetítések. A tanulmányt körök gyakran felkeresték a DunamentI Múzeumot, a Forradalmi Munkásmozgalom Múzeumát, a CSKP 85. évfordulója alkalmából nyílt állandó emlékmúzeumot, a Szovjet Hadsereg Forradalmi és Harci Dicsőségének Múzeumát. Az Emlékidéző hazafias és internacionalista ifjúsági lettek stafétájába bekapcsolódott csapatok több tanulmányi kirándulást is szerveztek, hogy a helyszínen és dokumentumok segítségével ismerkedjenek forradalmi hagyományaikkal, a tanulmányi anyaggal. L S. Ezreket vonzó rendezvénysorozat Október hatodika azaz, a Csehszlovák Néphadsereg napja tiszteletére hazánkban már hagyományosan megrendezik a honvédelmi hetet. Ennek főszervezője természetesen a Honvédelmi Szövetség, amelynek járási bizottságai idén is mindent megtettek, hogy ezt az ünnepet ne csak a szövetség tekintse magáénak, hanem részese legyen a lakosság is. — Ez volt a ml célunk is — mondta Záhorcc István, a HSZ Kom.áromi (Kn- márno) Járási Bizottságának elnöke (a képen), amikor a honvédelmi hét nfnl- só napján felkerestem. — Természetesen ez alapos felkészülést Igényelt. A honvédelmi hét szervezési terve már hónapokkal ezelőtt foglalkoztatott bennünket, mert Idén is olyan rendezvényekkel, versenyekkt‘1 akartuk bemutatni járásunk lakosainak a munkánkat, eredményeinket, amelyek esetleg további követőket nyernek meg. — Mit láthattak az érdeklődők az idei honvédelmi hét alatt? — Szeptember huszonhetedikén nyitottuk meg a honvédelmi hét esemény- sorozatát, Keszegfalu (Kamenlöná) volt a színhelye a Járási honvédelmi többtusának. A színvonalból és az érdeklődésből arra következtethettünk, hogy helyes úton Indultunk el. Ezt kisebb, de Jelentőségükben egyformán fontos rendezvények követték. Nagyon jól sikerült a csallóközaranyosl (Zlatná na Ostrove) lövészverseny, majd a klnoló- gusok és a Nyugat-szlováklal Nyomdák honvédelmi versenye. — Ezek a fiatalok és a középkorosztály versenyei voltak. Mit kaptak a legkisebbek? — Természetesen nem feledkeztünk meg a tanulókról sem. Már a múltban is meggyőződhettünk arról, hogy nagy népszerűségnek örvendenek a pionírok körében a HSZ szakosztályálnak és -köreinek a kiállításai. A repülő-, hajó- és vasútmodellek mellett akár órákon át Is elálldogálnának a gyerekek. Ezt a kiállítást Idén a járási bizottság épületében rendeztük meg, hogy az egész hét alatt nyitva maradhasson. Ugyanakkor kiegészítettük a mai korszerű haditechnikát bemutató kiállítással, a- mely tránt még a vártnál Is nagyobb volt az érdeklődés. — Az elmúlt években igen jól sikerültek a Holt-Vág partján tartott bemutatók. Nem szakadt meg ez a hagyomány? — A honvédelmi hét utolsó előtti napján Idén is több száz alapiskolás tanuló nézte végig a Járásunk legeredményesebb honvédelmi sportolóinak a bemutatóját. Mindenek előtt a Poseidon búvárklub tagjainak a bemutatója vonzotta a tanulókat, de nem volt kisebb az érdeklődés a klnológusok, modellezők és a rádióamatőrök munkája Iránt sem. Idén hiányoztak a motorosaink, de biztos vagyok benne, hogy a tűzoltók nyújtotta látvány ezt kárpótolta. — Mivel zárult a honvédelmi bét zsúfolt rendezvénysorozata? — Valóban nagyon sok rendezvényről nem szóltam eddig még. Úgy érezzük, hogy nagyon hasznosak voltak a különböző beszélgetések. Például a „Három nemzedék találkozója“ nemcsak arra adott lehetőséget, hogy az alapiskolák és a középiskolák tanulói közelebbről megismerkedjenek történelmi múltunk alakítóival, hanem arra is, hogy ezek a fiatalok napjaink legfontosabb feladatait Is tudatosítsák. Hogy csak egyet említsek: ezeken a találkozásokon részletes felvilágosítást kaptak a tanulók a katonai közép- és főiskolákról, Nem toboroztunk, csupán az érdeklődésüket akartuk felkelteni. Sikeresnek mondható a járási vetélkedőnk is, amelyen a középiskolások mérték össze honvédelmi Ismereteiket. Sokan megtekintették a különböző Ismeretterjesztő, honvédelmi témájú filmeket Is. — Az volt a célunk, hogy a hét u- tolső napjára Is minden korosztályt neki tetsző műsorral várjunk. Nagy volt az érdeklődés a tartalékos tisztek lövészversenye és a Tűzvédelmi Szövetség „Láng 88“ elnevezésű tűzoltőver- senye Iránt. A pioníroknak ezt a versenyét több bemutatóval egészítettük kt, hogy azok a tanulók Is láthassák mindazt, amit az egész hét folyamán bemutattunk, akik valamilyen okból eddig nem jöhettek el a rendezvényeinkre. — Hogyan értékelné a honvédelmi hetet? — Az értékelés Ideje ezután következik be, de biztos vagyok benne, hogy eredményeinkért nem kell majd szégyenkeznünk, mert az egyik legfontosabb célunkat biztosan elértük; többezren látták, milyen munka folyik a Honvédelmi Szövetségben, amely a közeljövőben ünnepli fennállásának harmincötödik évfordulóját. Kamocsal Imre KIK SEGÍTIK A PIONÍROKAT? Számtalan fórumon, ülésen és összejövetelen elhangzott már kívánság gyanánt, hogy az lenne az ideális helyzet, ha a pionírokat a falu, a város tOmegszervezetelnek mindegylka lehetőségei szerint segítené. Nem elsősorban anyagi támogatésröl van itt szó. inkább arról, hogy a felnőttek példát szolgáltassanak közösségi munkában, kölcsönösen vegyenek részt egymás rendezvényein, segítsenek azokat megszervezni, egyszóval vigyék egy kicsit közelebb a valós életet a gyerekekhez. Még mindig csak kevés helyen találunk jó példát az együttműködésre, kevés helyen sikerült bevonni a tOmegszervezetek tagjait a ptonfrcsapat munkájába. A LakszakállasI (Sokolce) Alapiskolában azonban már évek óta olyan kitűnő együttműködéssel dicsekedhetnek, amelyre méltán büszkék az Iskola és a ptonircsapat vezetői. Amikor a miértre kérdeztem rá Izsói Lajos igazgatötöl és Vajlik Gyula igazgatóhelyettestől, azt mondták, azért, mert valamennyi tömegszervezetben egykori tanítványaik működnek. Velük pedig könnyű szót érteni, szívesen tesznek meg volt iskolájukért, a csapatért bármit, meg aztán tudják, hogy saját tömegszervezetük taglétszámát évek múlva éppen ezek a mai pionírok növelik majd. megéri hát velük foglalkozni. Plauter Évának, a ptonlrcsapat vezetőjének közvetlen kapcsolata és tapasztalata van mindazokkal, akik a pionírokat segítik. Mindenekelőtt a SZISZ helyi szervezetének tagjait emlegeti dlcséröen. A fiatalok asztalitenisz-szakkört vezetnek az iskolában, az elektrotechnikai szakkör munkája u- gyancsak az 6 vezetésük alatt lett sikeres. Rákócza Péter és Rákóczi István különösen sokat törődik a gyerekekkel, ha csak idejük engedi, minden nagyobb rendezvá- nytikön ott vannak. A szikra- és plonlrava- tást nemcsak szervezni segítik a SZISZ-esek, hanem apró ajándékokkal teszik emlékezetessé számukra az ünnepet. A helyi vöröskereszt tagjai hagyományosan, főleg a nemzetközi gyermeknap megszervezésében segédkeznek, de ha anyagilag hozzájárulásról van sző, sem zárkóznak el. Idén a békenap sem sikerülhetett volna olyan jól, ha nem fognak össze a pionírok felnőtt barátai, s nincs ötletes szervezésük, anyagi hozzájárulásuk. Meg kell említeni még a nOszövetség igyekezetét Is. Pázmány Erzsébet és Ollós Katalin nöszövetségl tagok például elvállalták a lányok klubjának vezetését. S ügy, mintha saját lányaik lennének, elmagyarázzák nekik azokat az apró- cseprö tudnivalókat, gyakorlati fortélyokat, amelyeket csak a háztartási munkában járatos asszonyok tudnak, amelyek a legalaposabb könyvekből sem tanulhatók meg. A nöszOvetség tagjainak segftőkészsége akkor is megmutatkozott, amikor a tánckör fellépésére készülődött, s gondként vetődött fel a táncruhák megvarrása. Az ügyes kezű lányok, asszonyok rövid Idő alatt segítettek a gondon, megvarrták a húsz lány ruháját. Az iskolában nagyon örülnek ennek a sokfelől érkező segítségnek, támogatásnak. Mondhatnánk, ez lenne a természetes. Még sincs Így. Lakszakállason azonban felismerték a jó kapcsolatok megtérülő hasznát. Banyák Mária Burgonyaszüreten A Szepsi (Moldava nad Bodvou) Mezffgazdasági Műszaki Szakközépiskola tanulói a közelmúltban a helyi állami gazdaságban segítettek a burgonya betakarításában. Negyven hektárról szedték fel a burgonyát, egy csoport tanuló az osztályozó gépen dolgozott. A képen a negyedikesek a burgonyaföldön. Kép és szöveg: Koncz Árpád Dolgos vakáció Hasznosan töltOttSk el Idén a nyarat a bra- tlslaval Duna utcai gimnázium III. B osztályos tanulói, hiszen a két hónapból öt héten keresztül dolgoztak. lúllusban két hétig a Bálványt (Balvany) Altami Gazdaságban hibridkukoricát cfmereztOnk. Eddig egyikünknek sem volt fogalma arról, hogyan kell azt csinálni, de már az első napon beletanultunk. A végére mér annyira bele]0t- tünk a munkába, hogy búcsúzáskor mondtuk Is a gazdaság Intézőiének, Gaél Jenő bácsinak, jövöre megint számíthat ránk. Ezután két hét pihenés következett, de augusztus 2-töl újabb feladat várt ránk. Ezen a napon iskolánk 75 tanulója az NDK-ba utazott. Három hétig a damsdorfl konzervgyár gyümölcsösében dolgoztunk. Itt már változatosabb munkát végeztünk. Almát, szilvát, őszibarackot és paradicsomot szedtünk, no meg kapáltunk. A hétvégeken ellátogattunk néhány városba, A hazatérésünk után egv héttel megkezdődött az Iskola, de számunkra ez nem a tanulás kezdetét Jelentette, mert a harmadik és a negyedik évfolyam VellCnéba utazott, hogy az ottani etsz-nek segítsen a burgonya betakarításában. Nyolc napon keresztül szedtük a krumplit szinte zavartalanul, mert szerencsére csak egyszer eset* az eső. Eleinte a harmadikosok le-lemaradoztak a negyedikesektől — persze ők már dolgoztak ott — de aztán fokozatosan 6k Is belelendültek a munkáha. Most útra Itthon vagyunk, és a nyár, az élmények már a mrtlté A legfontosabb feladatunk most már a tanulás. A fáradalmakat kipihentük, de gyakran felidézzük közös-élményeinket. Csöka Hona
