Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-09-16 / 37. szám
Robotok a gépgyárban — Klinko Róbert beszélgetése Teleki Gábor mérnökkel, a Pov. Bys- trica-i gépgyár brigádvezetőjével — 3. oldal Csúnya film egy diákotthonban — 4. oldal Kulcsár Tibor, az Ifjú Szívek igazgatója nyilatkozik lapunknak az együttes bulgáriai vendégszerepléséről — 5. oldal Piszkos rögbiügyek — 6. oldal Befejeződött a Poptotó, jövő héten sorsolunk — 8. oldal Nevető színház — 9. oldal Queen-parádé — 10. oldal Kulcsár Tibor I Változatok a szei’elemre I Ha elhagytad a kedvesed Ha elhagytad a kedvesed olyan vagy, mint anyátlan árva, : mint az, akinek nincs hazája, mint kitagadott, idegen. Ha elhagytad a kedvesed, vagy Jégverte fa kopár ága: Idö előtt hullt le virága, s nem nyílik már ki sohasem. i De csak mégy tovább utadon, ; mert nem lehetsz gyönge, se gyáva, ? te, a teremtés koronája, j mert másnak lenned nem szabad, ' s így csak maradsz, aminek látnak; te vagy a nagy, a hős. a bátor, [ s már annyi erőd sincs, barátom, I hogy szégyellni tudd még magad. : Ki engem szeret I KI engem szeret, úgy szeressen, hogy benne csak örömöm leljem, •szerelme bilincsbe ne verjen, bánatot soha ne teremjen. Ki engem szeret, úgy szeressen, hogy mindenütt csak öt keressem, s ha nem szeret már, elmehessen, de azért soha meg ne vessem. Ki engem szeret, úgy szeressen, el ne vesszek e szerelemben, hogy meg ne fojtson, úgy öleljen — s mindig elölről újrakezdjem. Ki engem szeret, úgy szeressen, egyedül csak enyém lehessen, ■ láncoljon le örökre rabnak, úgy, hogy mindig szabad maradjak. (1972) A verseket Kulcsár Tibor most megjelent kötetéből válogattuk m Harmati János felvétel* Ilma—iiiiima—iw n 11 " ' mm □ Az Oj Szónak és az Új Ifjúságnak a megjelenésétől az előfizetője va^ok. A lapokban naponta keresem a szépet, a Jót, és rettegve olvasom az elhalálozásokról, balesetekről szóló híreket. Az elmúlt napokban például örömmel olvastam a 75. születésnapját ünneplő Fábry István köszöntését. A cikkhez mellékelt kép azt az eseményt ábrázolta, ahogy átadja Lenárt elvtárs a Kle- ment Gottwald-érdemrendet a munkás- osztály internacionalista harcosának. Mivelhogy Fábry elvtárs a bratlslavai pártiskolán a munkásmozgalom történetét tanította, és én is tanítványa voltam, felesége pedig — aki szintén jubilál — az említett Iskola könyvtárában azon fáradozott, hogy tanulmányainkhoz a segédanyagot mindig megkapjuk, engedtessék meg nekem, hogy a nyilvánosság előtt magyar nemzetiségű osztálytársaimmal együtt hadd csatlakozzunk a köszöntök közé, és szívből gratuláljunk a kedves Fábry családnaí. ŐSZINTE SZÍVVEL (Jegyzettöredékek, amelyeket szívesen adunk közre) A fürdési idény kezdetén jó érzéssel olvastam Tomi Vince tollából az Ifjúsághoz és a szülőkhöz Intézett sorait, arra intve mindenkit, hogy a vízbe fulladás veszélye lépten-nyomon életünkre leselkedik. Most, a fürdési idény végével arra gondolok — én, aki ősz fejjel sok örömet, de fájdalmat is átéltem —, hogy Tomi Vince figyelmeztető írásának, ha csak egyetlen ifjú életet mentett Is meg, érdemes volt a nagy politikai, külpolitikai írások mellett az Oj Szó egyik sarkában helyet szorítani neki. Gyermekeink, unokáink Dunamocstól Komárnólg és szerte az országban, sok esetben a szülőktől ajándékba kapott autókkal száguldanak az aszfaltos úton, de sajnos ennek következményeként naponta találkozunk tragédiákkal is. így volt ez az 1986. augusztus 28-1 éjszakán is a páti fürdő kijáratánál, és azóta három iskolapad vagy munkahely üresen maradt, mert a drága fiatal é- leteket a száguldó autó kioltotta. Azok a fiatalok, akik percekkel azelőtt még a patt fürdőben a diszkóban szórakoztak, most már a temetőben nyugszanak a legközelebbi hozzátartozók végtelen bánatára. Kedves ftataloki Most, hogy újra az Iskola padjaiban ültök, el kellene azon gondolkodni, hogy a veterán életneS Is mennyi öröme tellR benne^ ha.vigyáztok a magatokéra. 0 Tudom, hogy a sors kegyetlen és kiszámíthatatlan, de az, hogy a karval diszkóban a búcsl fiú 1986. augusztus 25-én éjjel kést döf a mocsi Sz. Lászlóba, azt valami okozta: a filozófia örök’ törvénye: minden oknak van okozója. El kellene azon gondolkodni, hogy van-e helye a diszkónak, mondjuk hétfőn, csütörtökön, mert az én fiatal koromban ritkán rendeztek táncmulatságot, de azt is csak szombaton vagy vasárnap, mert a megélhetésért a hél hat napján együtt verejtékezett, fáradt a család, na meg a szülök sem engedték a munkanapokon az éjjeli csavargást. Jó lenne, ha az iskolában a tudomány és technika rohanó világában mélyebben elemeznék a mögöttünk lévő eseményeket, mert ezzel életeket menthetünk meg! Jó annak, aki a más kárán tanul őszinte szándékkal írott soraim, ha csak egy életet mentenek is meg, úgy érzem, fáradozásom elérte célját. Id. Asbóth József
